Mi ez a csomag?
Több lényeges anyagot tett közzé ma egyszerre az ún. őszi gazdasági csomagja keretében az Európai Bizottság, amelyek közül talán a legfontosabb az éves fenntartható növekedési stratégia.
Ez az anyag az Ursulavon der Leyenbizottsági elnökpolitikai iránymutatásábanmegfogalmazott jövőkép megvalósítására szolgál.
Meghatározza az EU gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai stratégiáját, és az európai zöld megállapodás – a Bizottság új növekedési stratégiája – prioritásainak megfelelően a fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást helyezi az uniós gazdaságpolitikai döntéshozatal középpontjába.
A stratégia célja annak biztosítása, hogy Európa továbbra is a világ legfejlettebb jóléti rendszereinek adjon otthont, az első klímasemleges kontinenssé váljon, továbbá innovációtól és versenyképes vállalkozószellemtől pezsgő központ legyen. Eszközeivel Európa jobb eredményekre lesz képes a szociális méltányosság és jólét terén.
A fenntartható növekedési stratégia tágabb értelemben elő fogja segíteni, hogy az Unió és tagállamai megvalósítsák az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, amelyeket a Bizottság most először integrál az európai szemeszterbe – rögzíti az összefoglaló.
Miből épül fel a fenntartható növekedési stratégia?
Az éves fenntartható növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe a hosszú távú kihívások kezeléséhez. Az ember- és Föld-központú gazdaság kialakításához a tagállamok strukturális reformjainak, foglalkoztatáspolitikáinak, valamint beruházási és felelős költségvetési politikáinak e szempontokon kell alapulniuk. E négy szempont a következő:
- környezeti fenntarthatóság
- termelékenységnövekedés
- méltányosság és
- makrogazdasági stabilitás
Az anyag rámutat arra, hogy az európai szemeszter nagyobb hangsúlyt fog helyezni a környezeti fenntarthatóságra, és konkrét iránymutatást fog adni a tagállamoknak a tekintetben, hogy a fenntartható gazdasági modell kialakításához mely területeken van leginkább szükség strukturális reformokra és beruházásokra. Az európai szemeszter keretében nyújtott szakpolitikai iránymutatás a termelékenység növekedését is elő fogja segíteni: a beruházásokat és a strukturális reformokat ösztönözve elő fogja mozdítani a kutatást és az innovációt, javítani fogja a finanszírozáshoz való hozzáférést, illetve a termék- és szolgáltatáspiacok működését, és fel fogja számolni az üzleti környezet szűk keresztmetszeteit.
A méltányosságot olyan szociálpolitikák végrehajtásával kell biztosítani, amelyek mindenki számára tisztességes munkakörülményeket biztosítanak, és a jelentős átalakulások idején lehetővé teszik a változó körülményekhez való alkalmazkodást. A makrogazdasági stabilitást a költségvetési szabályok betartásával, a bennük rejlő teljes rugalmasság kihasználásával, az egyensúlyhiányok kezelésével és az európai gazdasági és monetáris unió (GMU) kiteljesítésével kell megőrizni.
További jelentések
Az éves fenntartható növekedési stratégia mellett több más lényeges anyag is megjelent az őszi gazdasági csomagban. Ezek egyike az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás, amely felszólítja az euróövezeti tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az inkluzív és fenntartható növekedés elérése, valamint a versenyképesség fokozása érdekében. Felszólítja őket továbbá a költségvetési politikáik differenciálására, valamint – romló kilátások esetén – e politikáknak az eurócsoporton belüli további összehangolására. Az ajánlás további előrelépésre szólítja fel a tagállamokat a GMU elmélyítése terén, különösen a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítésével, ami az euró nemzetközi szerepét is megerősítené. Ezek az intézkedések együttesen hozzá fognak járulni az euróövezet egésze előtt álló közös kihívások kezeléséhez.
A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés – a makrogazdasági egyensúlyhiányok kimutatására szolgáló eszköz – azt ajánlja, hogy 2020-ban 13 tagállamot vonjanak részletes vizsgálat alá az esetleges makrogazdasági egyensúlyhiány megállapítása és súlyosságának értékelése céljából. A tagállamoknak folytatniuk kell makrogazdasági egyensúlyhiányuk kezelését, hogy felkészülhessenek a hosszú távú kihívásokra és az esetleges jövőbeli sokkhatásokra. A részletes vizsgálatra kijelölt tagállamok a következők: Bulgária, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország.
Az együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslat az európai foglalkoztatási és szociális helyzetet elemzi, és kiemeli azokat a területeket, ahol előrelépés történt, és azokat, ahol többet kell tenni. Az Európai Unióban jelenleg 241,5 millióan dolgoznak, rekordszinten alacsony a munkanélküliség (6,3 %), és egyre jobbak a munkaerőpiaci feltételek. A nemek közötti egyenlőtlenség azonban továbbra is jelentős kihívást jelent, csakúgy, mint a béregyenlőtlenség; bizonyos csoportok, különösen a gyermekek és a fogyatékossággal élők továbbra is nagy mértékben ki vannak téve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának; néhány tagállamban pedig az ifjúsági munkanélküliség ad okot komoly aggodalomra.
Az egységes piaci teljesítményjelentés az egységes piac eredményeit értékeli. Ez a jelentés most először került be a szemeszter ciklusába, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos az egységes piac zökkenőmentes működését elősegítő reformok végrehajtása. A jelentés szerint a termékpiacokon magas szintű az integráció, amelynek fokozására a szolgáltatási piacokon adódik a legnagyobb lehetőség. Jelentős előrelépés történt az energiapiacok integrációja terén is, de a határokon átnyúló energiakereskedelmet és az energiapiaci versenyt javítani kell.
A magas szintű környezetvédelmi és termékbiztonsági normák biztosítása az egységes piac teljesítményének egyik fő eleme, a gazdasági tevékenységek széles körét érinti. Az egységes piacban rejlő lehetőségeket csak a hatékony versenyt megteremtő és az üzleti környezetet javító nemzeti szintű strukturális reformok teljes körű végrehajtásával lehet kiaknázni. E reformok végrehajtását elő fogja segíteni az egységes piaci szempontoknak a szemeszter keretében való egyre nagyobb mértékű figyelembevétele.
A 2018. évi strukturálisreform-támogató program végrehajtásáról szóló második éves ellenőrzési jelentés szerint a program jelentősen hozzá tud járulni ahhoz, hogy a tagállami hatóságok feltárják és felszámolják a reformok kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos strukturális hiányosságokat. A program 2018-ban 24 tagállam 146 kérelméhez nyújtott finanszírozást. E kérelmek 93 %-a közvetlenül kapcsolódik az EU olyan stratégiai prioritásaihoz, mint a közigazgatás működési kapacitásának és hatékonyságának javítása, az államháztartási gazdálkodás korszerűsítése, az adóigazgatás reformja és a digitális gazdaság fejlesztése.
A következő lépések
Az Európai Bizottság a ma előterjesztett fenntartható növekedési stratégia kapcsán felkéri a Tanácsot arra, hogy azt hagyják jóvá.
A tagállamoknak a stabilitási vagy konvergenciaprogramjukkal és nemzeti reformprogramjukkal összefüggésben jövő évben benyújtandó nemzeti szakpolitikáikban és stratégiáikban figyelembe kell venniük a Bizottság fenntartható növekedési stratégiájában meghatározott prioritásokat.
A Bizottság a benyújtott szakpolitikák és stratégiák alapján az európai szemeszter tavaszi csomagjának részeként országspecifikus ajánlásokat fog javasolni. Az országspecifikus ajánlásokat a tagállamok a Tanácsban fogadják el. Így azok tartalmáért és végrehajtásáért végső soron a tagállamok a felelősek.
Von der Leyen elnök a politikai iránymutatásában hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az Európai Parlament jelentősebb szerepet kapjon a gazdasági kormányzásban. A Bizottság ezért konstruktív párbeszédet kíván folytatni a Parlamenttel e csomag tartalmáról és az európai szemeszter ciklusának minden további lépéséről – zárul a Bizottság összefoglalója.
