Mennyi az annyi?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón arra figyelmeztetett, hogy „az 500 is durván túlzó” és azt mondta, hogy
a sajtóban megjelenő találgatások közül a legnagyobb hibát azok követik el, akik a korrekciót az adott audittal érintett programok egészére vetítik.
Hangsúlyozta: az egyes megállapodások, a bevállalt átalánykorrekciók nem az adott Operatív Program számláinak teljes egészét érintik, hanem annak csak egy részét, így ebből erednek a sajtóbeli számok és a ténylegesen bevállalt pénzügyi korrekciók - köznyelvben csak büntetések - közötti jelentős különbségek.
Ahogy rámutattunk: az okozza a számítási nehézséget, hogy nem tudjuk: mely Operatív Programokban pontosan mekkora szerződéses volumenekre kell érteni az Európai Bizottság minapi jelentésében jelzett 10%-os átalánykorrekciót, illetve 25%-os konkrét pénzügyi korrekciót. Megjegyeztük: valószínűleg ott csúszik félre a számítás, hogy túlságosan nagy, 5600 milliárd forintnyi már lebonyolított közbeszerzésre vetítik a 10%-os közbeszerzési átalány korrekciót, illetve a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programbeli (TOP) kifizetéseknél is túl nagy szerződéses volumenre számítják a 10%-os korrekciót. Ezek miatt adódott a Jávor Benedek blogjában kijövő csaknem 700 milliárdos büntetés, aminek EU-s támogatás tartalma kb. 590 milliárd forint lenne.
A helyzet pontos értelmezését az is nehezíti, hogy a Bizottság minap kiadott anyaga csak a 2018-as pénzügyi év kapcsán bevállalt korrekciókat mutatja tételesen a 95. oldali utolsó táblázatban: azokból viszont "csak" 175 millió eurónyi, kb. 55 milliárd forintnyi, korrekció jön ki. Ráadásul ahogy jelzi is a Bizottság a táblázatban: nincs mindegyik vitás kérdés még elrendezve.
Múlt hét óta pontosabb információkat tudott meg a Portfolio a Bizottsággal kötött magyar kormányzati megállapodás részleteiről és ezek szerint
400-420 milliárd forintot tesz ki a 2014-2020-as ciklusbeli számláknál összesen bevállalt pénzügyi korrekció mértéke.
Ez az összeg jóval magasabb annál, mint amit szeptemberben elsőként megírtunk az egyeztetések akkori állása alapján (300 milliárd forint alatti a tétel), de jóval kisebb annál, mint amit Jávor Benedek blogja vázolt (közel 700 milliárd), miközben összhangban van azzal, mint amit a minap Gulyás Gergely mondott ("az 500 is durván túlzó").
Ez mit jelent a gyakorlatban?
A kormány által bevállalt pénzügyi korrekció azt jelenti, hogy az eredetileg EU-pénzből tervezett fejlesztések számláiból ekkora részt nem enged elszámolni az Európai Bizottság különféle szabálytalanságok miatt és így ezt a 400-420 milliárd forintnyi fejlesztési számlát tisztán a magyar költségvetésnek/adófizetőknek kell állnia.
Ez a 7 évre Brüsszelből várt összes támogatás kb. 5,1%-a, a 7 évi kumulált magyar GDP kb. 0,1%-a, minden magyarra vetítve kb. 42 ezer forint.
A pénzügyi korrekció gyakorlati következménye az, hogy a Brüsszel által visszautasított fejlesztési számlák (számlarészek) helyett itthon hasonló célok mentén további fejlesztéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy az EU által 7 évre megígért támogatási keretet biztosan le tudja hívni az ország. Így tehát több fejlesztést kell végrehajtani Magyarországon, mint amit eredetileg terveztek, ami nyilván több pénzt emészt fel.
A bevállalt büntetések mellett egyébként egyelőre tényleg nincsenek veszélyben a 7 évre megígért EU-támogatások: azokat jelen tudásunk szerint le tudja majd hívni az ország, így tehát továbbra sincs szó konkrét forrásvesztésről. Helyette inkább túl kell költeni a 7 éves keretet ahhoz, hogy biztosan minden brüsszeli centet le tudjon hívni az ország.
Tényleges forrásvesztés eddig a 2014-2020-as ciklusban mindössze 684 ezer euró volt, ami a Magyar Halászati Operatív Programban (MAHOP) következett be amiatt, mert 2018 végéig nem tudott kellő mértékű forrást felhasználni az ország (a 2015-re allokált forrást az n+3-as szabály könnyebbsége mellett 2018 végéig sem tudta teljes egészében felhasználni, így ezt a 684 ezer eurót véglegesen elvonták az országtól).
Költségvetési hatások
Éppen ebből adódnak a költségvetési hatások is: kb. 400 milliárd forinttal többet kell költeni a magyar büdzséből az eredetileg gondoltnál és ennyivel emelkedik meg az egész szabálytalansági ügyhalmaz miatt a magyar államadósság is. A 8000 milliárdnyi Brüsszelből várt támogatás mellé a korábbi tervek szerint kb. 1200 milliárd forintnyi magyar költségvetési önrészt kellett volna tenni, de a pénzügyi korrekciók nyomán utóbbi kb. 1600 milliárd forintra fog emelkedni, együtt tehát 9600 milliárdra. Az összesen megítélt támogatások volumene egyébként ehhez képest még "csak" 9424 milliárd forintnál jár jelenleg, így tehát még további nyertes pályázatokat kell kihirdetni a következő időszakban.
Lényeges, hogy a korrekciók költségvetési hatása időben elnyújtva jelentkezik: csak akkoriban, amikor a korrekcióval érintett fejlesztési számlákat kiküldik a magyar hatóságok Brüsszelbe kifizetés céljából, de a Bizottság azok egy részét (a megállapodás alapján 10%-át, illetve 25%-át) visszautasítja, így ezek a visszautasított részek "átszállnak" a magyar költségvetésre. Az időben elnyújtott hatás abból adódik, hogy a kormány és a Bizottság között megszületett megállapodás döntő része a magyar közbeszerzési rendszeren már átment szerződésekre vonatkozik, amelyek fizikai megvalósítása még nem feltétlenül történt meg, így az érintett szerződések teljesítés alapú számláit még ki sem lehet küldeni Brüsszelbe elszámolás céljából.
Mindezek miatt úgy tudjuk, hogy
az összesen bevállalt 400-420 milliárdos korrekciónak csak a fele adódik olyan számlákból, amiket már kiküldtek a hatóságok Brüsszelbe, a másik felét csak a jövőben küldik majd ki.
Így tehát a magyar költségvetési kiadás és az államadósság idáig összesen csak kb. 200 milliárd forinttal emelkedett meg az egész ügy miatt, a további 200-220 milliárdos hatás pedig csak fokozatosan, a 2014-2020-as ciklus 2023-as pénzügyi zárásáig fog jelentkezni. Ezek a volumenek tehát az egyes évek GDP-arányos deficit- és államadósság számait csak korlátozottan emelik.
Címlapkép forrása: Európai Tanács médiatár, a kép 2017. december 14-én készült Brüsszelben az Európai Tanács ülésén, ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is találkozott egymással.
