Mi a reform lényege?
Ebben új elemként visszafordíthatóvá tenné a tagság felé haladást Emmanuel Macron francia elnök és csapata arra az esetre, ha távolodna a tagjelölt ország az uniós sztenderdektől, de közben anyagi motivációkat is beépítenének az egyes lépcsőfokoknál ahhoz, hogy érdekelt legyen az adott állam a konvergenciára – derül ki a Politico által megszerzett anyagból.
A 2,5 oldalas szöveges vitaindítóhoz egy másfél oldalas táblázat is társul, utóbbi részletezi, hogy a 7 lépés hogyan épülne egymásra és az egyes fázisokban pontosan milyen feltételeket kellene teljesíteni a tagjelöltnek és cserébe milyen uniós mechanizmusokhoz férhetne hozzá.
Amélie de Montchalin európai ügyekért felelős francia miniszter ismertette a tervezetet, amelynek értelmében hét szakaszra osztanák és visszafordíthatóvá tennék a folyamatot. A belépésre készülő országok az egyes fázisok teljesítése után azonnal részt vehetnének a vonatkozó közösségi szakpolitikákban, és eközben támogatásokat is kaphatnának a közösségtől, ami komoly ösztönzőt jelentene ezen elképzelések szerint, de ezért cserébe szigorúbb reformokat is írnának elő. Az egységes piachoz való hozzáférés és a szabad munkaerő-áramlás engedélyezése az utolsó etapban történhetne meg - foglalja össze az MTI.
Fontos elem, hogy minden új szakasz megnyitásának feltétele lenne a "folyamatos és visszafordíthatatlan" előrehaladás a jogállamiság terén. A teljes jogú tagság pedig csak akkor lenne elnyerhető, ha a kérdéses ország eleget tenne a kitűzött politikai, gazdasági és szociális konvergenciacéloknak.
A francia javaslatról egyébként az eredeti tervekkel ellentétben végül nem folytattak vitát a tagállamok szakminisztereinek mai brüsszeli tanácsülésén, mivel a soros finn EU-elnökség nem vette napirendre a kérdést. Montchalin ettől függetlenül arról számolt be, hogy az ügyben a dán és a holland álláspont "rendkívül közel" van a franciához. Kiemelte, hogy a nyugat-balkáni államok történelmileg, kulturálisan és földrajzilag is Európához tartoznak, de a csatlakozáshoz szükséges átalakulásuk folyamata túl lassú.
Jelenleg az EU-hoz csatlakozni szándékozó országoknak harmincöt tárgyalási fejezetet kell áttekinteniük, és megállapodásra kell jutniuk abban, hogy milyen módon és ütemezésben veszik át, építik be saját nemzeti jogrendjükbe az egyes területeken addig született európai uniós joganyagot.
A francia vétó után jött az új terv
Éles bírálatokat váltott ki, hogy Franciaország - Dánia és Hollandia támogatásával - októberben megakadályozta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Albániával és Észak-Macedóniával, annak ellenére, hogy a két ország teljesítette annak korábban előírt feltételeit.
Egyesek szerint a bemutatott reformjavaslatok csak az elutasítás utólagos igazolására szolgálnak, s Párizs valójában ellenzi az EU további bővítését, legalábbis a belátható jövőben. Névtelenséget kérő francia tisztségviselők ezt határozottan tagadták, ahogy azt a Politicónak nyilatkozva is kifejtették.
Hat tagállam máris csatlakozott
Hat tagállam - Ausztria, Csehország, Lengyelország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia - külügyminisztere eközben levelet küldött az Európai Bizottság elnökének, amelyben támogatásukról biztosították a csatlakozási folyamat reformját, azt kérve, hogy a brüsszeli testület január végéig álljon elő javaslatokkal erre vonatkozólag. Emellett ugyanakkor leszögezték azt is: jövő év márciusában meg kell kezdeni a tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával. Brüsszeli források szerint a levelet utólag más EU-tagországok is alá fogják írni - jegyzi meg az MTI.
Készen állunk a változtatásra, de ez nem vezethet valamifajta halogató taktikához. Biztosítani akarjuk, hogy jövő évben mindenképpen jóváhagyják a csatlakozási tárgyalások megindítását
- mondta Alexander Schallenberg, az osztrák külügyi tárca vezetője.
Címlapkép forrása: Chesnot/Getty Images
