A skót kormánynak demokratikus felhatalmazása van Skócia függetlenségének kivívására, mivel a legutóbbi skóciai parlamenti választáson a függetlenséget pártoló erők kerültek többségbe - mondta vasárnap John Swinney skót miniszterelnök.
Nagy-Britannia újbóli EU-tagságát hirdette meg hosszú távú célként a harmadik legnagyobb országos brit parlamenti párt, a Liberális Demokraták hétfőn ismertetett választási programja.
A brit Munkáspárt vezetője szerint kormányra kerülése esetén a párt nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba.
"Jelenlétünk az EU-ban lengyel államérdek, de a szabad nemzetek, a hazák Európája mellett állunk ki" - hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel államfő a lengyel EU-tagság 20. évfordulója alkalmából kedd este a lengyel közszolgálati televízióban is sugárzott beszédében.
Nagy az esélye az EU-tagságra Montenegrónak a német kancellár szerint, a montenegrói miniszterelnök szerint pedig a jogállamiság erősítése német befektetőket is becsalogathat az országba, akiknek ez szintén fontos.
Az eddigi mindent-vagy-semmit brüsszeli hozzáállást jócskán felforgató javaslattal áll ma elő Ursula von der Leyen az EU-csatlakozási folyamatról – írja reggeli hírlevelében a Politico, amely betekintést kapott az anyagba.
Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Strasbourgban.
Ukrajna az Európai Uniótól kapott források nagy részét állami költségvetésének kiegészítésére fordítja - közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken a Telegramon.
A nagy-britanniai választókerületek többsége Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök helyett Sir Keir Starmert, az ellenzéki Munkáspárt vezetőjét szeretné a kormányfői tisztségben látni a vasárnap ismertetett évzáró felmérés szerint, amelyet a Focaldata közvéleménykutató végzett a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap és a Best for Britain nevű EU-párti kampánycsoport megbízásából 10 006 választó bevonásával.
A magyarok 58%-a egyetért azzal, míg 40%-a ellenzi, hogy Ukrajnának pénzügyi támogatást kell nyújtani, tehát itt egyértelmű a többség, Ukrajna tavaly megadott tagjelölti státusza viszont eléggé megosztó téma hazánkban – derült ki a szerdán publikált Eurobarométer felmérésből. Az ukrajnai tagjelölti státuszt ugyanis csak a magyarok 45%-a támogatja, míg 49%-a ellenzi, tehát picit többen vannak az ellenzők, de ők sincsenek többségben. Fontos, hogy vannak nálunk elutasítóbb nemzetek is Ukrajna ügyében, illetve az is, hogy a felmérést még október 23. és november 15. között végezték, amikor még nem volt ennyire a közfigyelem középpontjában a holnap kezdődő EU-csúcs, amelyen már arról kellene dönteni Ukrajna kapcsán, hogy megkezdődhessenek-e vele a csatlakozási tárgyalások, illetve nyújtson-e neki az EU egy több évre szóló pénzügyi támogatást, és hogyan.
Magyarország EU-tagsága nem kérdéses, az Európai Unió nagyon hasznos platform lehetne az együttműködéshez és a közös kihívások megoldásához. "Olyan uniót szeretnénk, amely erősíti tagállamait, azonban azt látjuk, hogy az Európai Bizottság politikai bizottsággá vált" - mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az osztrák Kuriernak adott, csütörtökön megjelent interjúban.
A múlt héten az Európai Bizottság bejelentette, hogy kezdeményezi a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is közölték azóta: Magyarország nem támogatja a kijevi kormánnyal való egyeztetéseket, mivel szerintük az országnak lépéseket kell tenni a korrupció visszaszorítására, valamint a magyar kisebbség jogait is bővíteniük kellene. Az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) átfogó elemzésében aprólékosan feltárja azokat a sokrétű kihívásokat, amelyek Ukrajna lehetséges európai uniós csatlakozását övezik, ami sokkal komolyabb kihívásokat vetít előre, mint a magyar kormány kifogásai. Ebből pedig az látszik, hogy az EU közös agrárpolitikájától kezdve a közös költségvetés támogatási rendszerén át a brüsszeli intézményi rendszer esetében is komoly problémákat okozna Kijev belépése. Nem a magyar kormány lesz az oka, hogy Ukrajna két évtizedet is várhat az EU-tagságra.
Orbán Viktor október 23-i beszédére reagálva Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kijelentette: "Senki sem kötelezi Magyarországot arra, hogy az EU tagja legyen" - számolt be az Index.
Thomas Peterffy szerint többen meg vannak arról győződve, ha Magyarország már nettó befizető lesz az Európai Unióban, ki fog lépni. A Válasz Online-nak adott interjújában beszélt arról is, ha tényleg így lesz, Magyarország helyében maradna NATO-tag. A világ leggazdagabb magyarja jelentős hibának tartja az ársapkák korábbi bevezetését és többek között elmondta azt is, mi a véleménye Joe Biden amerikai elnök újraindulásáról.
Az Európai Unión belül egyre feszültebbé válik a bővítési vita az utóbbi időben, miután Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is állást foglalt a kérdésben. Különösen Ausztria foglalt határozottan állást, hogy egyelőre nincs itt az ideje a felvételnek, míg Charles Michel már 2030-ra új tagokat látna az államszövetségben, csak erről épp az Európai Bizottságot nem tájékoztatta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont egyre többször áll ki a bővítés mellett.
Az Észak-Macedónia európai uniós tagsági tárgyalásai előtt az út megtisztítása érdekében a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI), az ország legnagyobb albán kisebbséget képviselő pártja felajánlotta, hogy kivonja minisztereit a kormányból. Ez a lépés válasz a fő ellenzéki nacionalista VMRO-DPMNE követelésére, amely csak akkor támogatja a bolgár kisebbséget elismerő alkotmánymódosítást, ha a DUI miniszterei lemondanak. Ezek a változások Bulgária által előírt előfeltételei Észak-Macedónia EU-csatlakozásának.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
