Mivel a döntéssel egy időben Romániában megbukott a szocialista kormány, utat nyitva egy jobbközép kormányváltás előtt, ez egyúttal a leendő újabb román biztosjelölt személyét is minden jel szerint módosítani fogja. Közben az EP-ben megerősítették Ylva Johansson svéd belügyi biztosjelölt támogatását.
Goulard szakmai szempontból sokak szerint jól felkészült jelöltnek számított, ám politikai előéletét nézve olyan etikai fenntartások merültek fel személyével szemben, amiket láthatóan több fordulóban sem tudott eloszlatni – mutat rá a brüsszeli lap. Emlékeztetőként megjegyezte: Goulard kapcsán két problematikusnak minősített ügy is állandó polémiák tárgya maradt.
- Az egyik az „asszisztens-ügy” volt: e szerint EP-képviselő korában túlfizetést állapítottak meg olyan, Goulard mellett dolgozó gyakornokoknál, akikről ráadásul vélelmezhető, hogy tényleges tevékenységük nem Goulard brüsszeli, hanem franciaországi munkáját volt hivatott könnyíteni. Goulard váltig azt állította, hogy „adminisztratív hiba” történt csupán, és a túlfizetésnek minősülő hányadot már visszafizették az EP kasszájába, azaz szerinte nem történt büntetőjogi kihágás, a francia hatóságok pedig úgymond amúgy sem vádlottként kezelik, és az ellenkezője bizonyításáig megilleti őt az ártatlanság vélelmezése.
- A másik esetben nem volt szó formális vétségről, hanem etikai alapon minősítették sokan elfogadhatatlannak, hogy Goulard EP-képviselő korában külső konzultánsi (szaktanácsadói) szerződést írt alá egy kaliforniai tanácsadó céggel (Berggruen Institute), amelytől hónapokon át az EP-fizetését meghaladó fizetséget, havi 10 ezer eurót kapott. Goulard itt azzal védekezett, hogy ilyen jellegű külső munkavállalást az EP-szabályzat nem tiltott, tehát nincs szó illegális tevékenységről, éppen ellenkezőleg, a plusz munkát mindig is bevallotta, elismerte. Cserébe úgymond „rengeteget tanult” ebből a munkából.
A csütörtöki meghallgatáson ettől függetlenül bőven hangzottak el szakmai kérdések is, de a párbeszéd mindvégig érezhetően ellenséges légkörben zajlott a Bruxinfo összefoglalója szerint, amire - általános vélemények szerint - a jelölt azzal reagált, hogy a legutóbbi alkalomhoz képest sokkal szürkébb, visszafogottabb, gyakran felszínes válaszokat adott, ami nem segített jelöltségét megmenteni.
Goulard pártcsaládja, a liberális frakció eközben a másik két középpárt - a néppárti és a szocialista frakciók - bosszújáról beszélt, amiért az utóbbiak kénytelen voltak már a múlt hét elején beáldozni egy-egy jelöltjüket (néppárti oldalon a magyar Trócsányi Lászlót).
A közösségi médiában pedig egyenesen EU kontra Macron mérkőzésként ábrázolják sokan a történteket, hangsúlyozva, hogy az Európai Bizottság elnöki posztjára történő jelöléskor leghangosabban a francia elnök lépett fel az EP potenciális jelöltjeivel szemben, és úgymond "kényszerítette rá" a tagországokra és a parlamentre az addigi német védelmi miniszter Ursula von der Leyent. Az EP most - e vélemények szerint - revansot vett Macron biztos-jelöltjén, kihasználva annak gyengéit.
Annyi bizonyos, hogy a hétfői újabb - ezúttal kétórás - meghallgatás után a frakció-koordinátorok kétharmada az elutasítás mellett volt, majd ezt erősítette meg elsöprő többséggel kora délután a szakbizottság egészének a voksolása.
A történtek után tehát - a magyar és a román kormány után - immár a francai kormánynak is új jelöltet kell állítania. A Trócsányit váltó magyar jelölt (Várhelyi Olivér) személye már tíz napja ismert, a román jelölt körül azonban még csütörtökön is tartott a bizonytalanság, miután éppen aznap Bukarestben megbukott a jelölésben illetékes addigi szocialista kormány.
Igazából múlt kedden az akkor még hatalmon lévő román kormányfő, Viorica Dăncilă két személyt is jelölt, hangsúlyozva, hogy tényleges favoritjuk Dan Nica lett volna. Von der Leyen találkozott is ez utóbbival, ám hírek szerint az elnökasszony nem volt megelégedve Nica személyével. (Szakmai gyengeség mellett esetében is levegőben lógtak állítólagos etikai ügyek.)
Úgy tudni, von der Leyen további jelöltet kért Viorica Dăncilă-tól, ám ő kitartott Nica mellett, mire a Bizottság leendő új elnöke inkább kivárt, és mint a csütörtöki bukaresti parlamenti szavazás mutatta, végül is nem hiába. Sajtóértesülések szerint a román ellenzéki jobbközép Nemzeti Liberális Párt Siegfried Muresan EP-képviselőt, a néppárti frakció egyik alelnökét készül román biztosjelöltté tenni, ez azonban csütörtök délután még nem volt biztos.
A Bruxinfo rámutat: a román jelölt kérdése igazából az újabb magyar biztosjelölt, Várhelyi Olivér sorsát is befolyásolhatja, nem kizárható módon esetleg valóra váltva az utóbbi napokban elszaporodott a média-találgatás arról, hogy von der Leyen esetleg megcseréli a román és a magyar biztosjelölteknek szánt portfóliókat, alkalmasság esetén a románnak adva az eddig magyar jelöltnek szánt bővítési és szomszédságpolitikai területet, és Várhelyié lenne végül az eredetileg a román biztosnak tartogatott közlekedéspolitika.
Míg ezeken a pontokon tehát csütörtökön még sok minden tisztázatlan maradt, előzőleg egy további kérdéses esetben végül döntés született, és az EP állampolgári jogi és belügyi szakbizottsága elégségesnek minősített Ylva Johansson svéd belügyi biztos írásos válaszait, amelyeket még a múlt heti, sokak által túl felszínesnek minősített meghallgatása után kapott kérdésesekre reagálva írt.
