Kiderült a kettős beszéd
A BBC által megszerzett másik brit kormányzati kommunikációs papír viszont azt is jelzi, hogy mást kell kifelé kommunikálni, mint amit az EU-nak szűk körben már elmondtak. Ebben a kommunikációs stratégiában egyébként az is benne, hogy a Brexit halasztására kötelező törvényt ki lehet kerülni és így mégis október végén szűnne meg az Egyesült Királyság uniós tagsága.
A péntek délutáni fejlemények legnagyobb újdonsága, hogy Boris Johnson egy bírsági beadvány szerint valójában igenis hajlandó lenne a Brexit harmadik halasztására, ha az nagyon muszáj.
Márpedig a BBC információi szerint maga a brit kormány is csak minimális esélyt ad annak, hogy október közepéig, az EU-csúcsig meg lehetne állapodni egy alternatív kilépési megállapodásról. A Politico péntek reggeli hírlevele szerint Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója a végsőnek szánt szerdai Johnson-ajánlat kapcsán azon tűnődött egy EU-s nagyköveti ülésen, hogy az valóban komoly-e, vagy csak egy csali, azaz az előrehozott brit választások kirobbantását szolgáló látszat-ajánlat. Ha ugyanis a most benyújtott Johnson-terv komolytalan az EU számára, márpedig úgy tűnik, hogy igen, és ezt a londoni kormány is tudja, akkor ebből a Brexit halasztása és egy új választás kiharcolása következne. Ebbe a keretbe kell tehát ágyazni mindazt, ami péntek délután kiderült a Brexitről és annak esetleges harmadik halasztásáról.
Miből derült ki a halasztási szándék?
Pénteken ismertté vált kormányzati dokumentumok szerint Boris Johnson brit miniszterelnök kezdeményezné az Európai Uniónál a brit EU-tagság október 31-én esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását, ha a közbeszédben csak Benn-törvénynek mondott jogszabályban előírt határidőig nem születik új megállapodás a Brexit feltételrendszeréről. Ezt a brit kormány által a polgári peres ügyekben illetékes legfőbb skóciai bíróság elé beterjesztett jogi dokumentáció tartalmazza - írja az MTI.
Az Edinburghban ülésező Court of Session pénteken kezdett tárgyalni egy keresetet, amelynek benyújtói azt kívánják kimondatni a bírósággal, hogy a kormányfőt jogi eszközökkel kényszeríteni lehet a Brexit halasztására, ha nincs megállapodás az EU-val a kilépési feltételekről.
A londoni alsóház a múlt hónapban elfogadott egy törvényt (Benn-törvény), amelynek alapján ha október 19-ig a brit parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Boris Johnson az elmúlt hetekben számtalan fórumon elmondta, hogy még a Benn-törvény ellenére sem hajlandó a Brexit újabb, immár harmadik halasztását kérni, inkább meghal, mint hogy ilyet tegyen, mert szerinte a népakarat egyértelműen az, hogy végre lépjen ki az ország az EU-ból, akár megállapodás nélkül is. Ehhez képest a valóság az, hogy Johson igenis meghajolna a Benn-törvény előtt és hajlandó kérni az EU-tól a Brexit halasztását, igaz a Downing 10 kommunikációs stratégiája azt is hangsúlyozza: látnak még kibúvót is a Benn-törvény előtt, hogy ne kelljen a Brexit további halasztását kérni.
Egyelőre tehát a Brexit harmadik halasztása nem vehető biztosra akkor, ha október közepéig nincs meg a módosított kilépési megállapodás az EU-val, csak valószínű forgatókönyv.
Az, hogy a Johnson-kormány továbbra is látja a jogi mozgásteret arra, hogy a Benn-törvény alól kibújjon és október végével ratifikált megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból, feltehetően továbbra is idegesíti a politikusokat és a befektetőket is. Ez abból is látszik, hogy:
- Az ír külügyminiszter pénteken is úgy nyilatkozott az ír RTE rádiónak, hogy szerinte a Benn-törvény megléte ellenére is fennáll még a megállapodás nélküli október végi brit kilépés esélye,
- A pénteki brit kormányzati bírósági beadvány szövege ellenére sem erősödik a font, sőt: még tovább is gyengült a dollárral szemben a kora délutáni 1,2340-ről 1,2270-ig.
Címlapkép forrása: Peter Summers/Getty Images
