A "nagytestvérről" van szó
A Pénzügyminisztérium tegnapi sajtómeghívója alapján már beharangoztuk, hogy a ma megjelent újabb pályázat a nyári napelemes pályázat „nagytestvére” lehet és valóban erről van szó: a GINOP-4.1.4-19-es kiírás 3-100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást kínál átlagosan 55%-os támogatási intenzitás mellett a közép-magyarországi régión kívül megvalósuló megújuló energiás és energiahatékonysági fejlesztésekhez. Míg tehát a nyári kiírás (GINOP-4.1.3-19) a kisebb céges fejlesztéseknél segít, addig a most megjelenő kiírás tipikusan a nagyobb projektekhez jöhet jól.
Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források koordinációjáért felelős államtitkára bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy a mostani újabb uniós pályázat a több mint 2700 milliárd forintos forráskerettel rendelkező Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program negyedik alprogramjában jelenik meg, amelyben 59,5 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozások energetikai fejlesztéseinek támogatására.
Eddig már három pályázat jelent meg ebből az 59,5 milliárd forintos keretből és jelenleg egy van még nyitva belőle: május közepén hirdették meg a „kistestvér” napelemes pályázatot (GINOP-4.1.3-19) 15 milliárd forintos kerettel, amely június közepén nyílt meg és 1,5-3 millió forintos támogatást kínál (azóta már közel 24 milliárd forintra emelkedett a támogatási keret). Az államtitkár jelzése szerint ma az ennél nagyobb támogatási igényű fejlesztésekre szolgáló pályázat jelent meg (itt), ráadásul kibővített célrendszer és jogosultsági rendszer mentén.
Mire lehet pályázni?
- napkollektoros rendszerek telepítésére és fejlesztésére
- brikett, pellet, faapríték, faelgázosító kazánrendszer kiépítésére
- napelemes rendszer telepítésére
- hőszivattyú rendszerek alkalmazására fűtésre és/vagy hűtésre és/vagy használati melegvíz-termelésre és/vagy fűtésrásegítésre
- az épületek hőtechnikai adottságainak javítására, hőveszteség csökkentésére (szigetelés, nyílászáró, ablakcsere, stb.)
- épületek fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítésére
- meglévő beltéri világítási rendszerek energiatakarékos átalakítására
- kiskapacitású napelemes rendszer telepítésére hálózati villamosenergiatermelés céljából, kizárólag fejlesztésben érintett épület és az abban folyó gazdasági-termelési folyamatok villamosenergia-ellátásához (önállóan nem támogatható ez a tevékenység!)
- az épületek nyári hővédelmének javítására, árnyékoló- vagy árnyékvető szerkezetek beépítésére (ez sem önállóan támogatható tevékenység!)
Mit kell még tudni a pályázatról?
Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a pályázat bemutatása kapcsán rámutatott, hogy egyszerre hármas célt szolgál, hiszen 1.) segíti a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat az energetikai rezsijük csökkentésében, 2.) klímavédelmi szempontból is jelentős eredményeket hoz (csökken az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátást), 3.) a nemzeti szintű energiafüggetlenséget is segíti (csökkenti az energiaimportot).
További fontos részletekre is felhívta a figyelmet a pályázat kapcsán:
- bővült a támogatható vállalkozások köre: mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó, de nem mezőgazdasági főtevékenységű középvállalat is pályázhat, emellett nonprofit vállalkozások, szövetkezetek és olyan cégek is indulhatnak, amelyek a bérelt ingatlanjukon szeretnének fejlesztést megvalósítani. (A pályázó cégeknek legalább 1 lezárt üzleti évvel rendelkezniük kell, egyéni vállalkozók és egyéni cégek is indulhatnak.)
- megszűnt a komplex fejlesztési előírás: nem szükséges a vállalkozóknak a megújuló energiával, vagy energiahatékonysággal kapcsolatos fejlesztéseket egyszerre végrehajtani, van lehetőség tehát külön-külön is megvalósítani például egy napelem telepítést, illetve csak egy szigetelési-nyílászárós-ablakcserés fejlesztést (a komplex fejlesztési elvárás korábban több céget is eltántorított). Ha viszont az igénybevevő meg akarja csinálni a komplex fejlesztést, akkor az az elvárás, hogy legalább két fokozattal javuljon az adott épület energetikai minősítése (kizárólag napelemes rendszer telepítésénél nem kötelező ez a szabály).
- lényeges, hogy a GINOP szabályrendszere miatt csak a közép-magyarországi régión kívüli projektek támogathatók, a ma megjelenő pályázat november 11-én nyílik és a tervek szerint 2020. január 15-én zárul.
- legfeljebb 55%-os a támogatási intenzitás, ami úgy jön ki, hogy fajlagos költségátalányt alkalmaz a kiíró. (Ez azt jelenti, hogy adott beépített névleges kapacitásra meghatározott egy előzetes piaci felmérés alapján egy fajlagos árat a kiíró és ha ezen az árszinten csinálja meg a fejlesztést a pályázó, akkor az elszámolható költségek 55%-át kapja meg vissza nem térítendő támogatásként, ha viszont olcsóbban is ki tudja hozni az adott fejlesztést, akkor a teljes beruházási költségéből utólag nézve a megkapott támogatás az 55%-ot is meghaladhatja).
A „kistestvér” pályázat változhat
A Portfolio rákérdezett Kaderják Péternél arra, hogy hogyan ítéli meg a nyáron megnyitott „kistestvér” napelemes pályázat eddigi eredményeit, hiszen az eredetileg 15 milliárdos keretű (azóta 24 milliárd forintra emelt) konstrukcióra eddig mindössze 3 milliárd forintnyi támogatási igényt nyújtott be közel 1200 cég, noha a nyári várakozások szerint a keret nagyon gyorsan ki fog majd merülni. Az államtitkár úgy reagált:
Nagyon örülünk az 1200 pályázatnak, ami azt jelzi, hogy intenzív az érdeklődés a kisebb pályázat iránt is.
Hozzátette: folyamatosan figyelik a beérkezett támogatási igényeket és
fontolgatja a tárca, hogy annál a pályázatnál 7,5 kW-ról 5 kW-ra csökkentik a beépített névleges teljesítmény minimálisan elvárt szintjét, hogy ezzel tovább növeljék a kisebb cégek felől is az érdeklődést.
Tapasztalatok szerint a normál háztartásoknál elég a jellemzően 4 kW-os teljesítmény, így tehát kissé efölé lőve már a céges kört is meg lehet célozni.
Rákérdeztünk arra is, hogy mennyiben van összhangban az ITM által megvalósítható pálya azzal, amit Áder János köztársasági elnök mondott minap az ENSZ klímacsúcsán, miszerint 2030-ig megtízszerezi Magyarország a naperőművi kapacitásait és ezzel párhuzamosan a villamosenergia termelésben nullára csökkenti a szénalapú termelést. Arra is rákérdeztünk, hogy mi a kiindulási alap jelenleg ezen célokhoz.
Kaderják válaszában úgy fogalmazott, hogy valóban el kell érni a 2030-as 2040-es évekig a villamoseneriga szénmentesítését, és jelezte, hogy jelenleg már több mint 1000 MW megújuló áramtermelési kapacitás van Magyarországon. Ezen belül az utóbbi években exponenciálisan nőtt a kiépített napelem kapacitás (részben háztartási szinten, részben kifejezetten áramtermelési célokra), és jelenleg már közelíti az 1000 MW-ot a beépített napelem kapacitás Magyarországon. Áder János jelzésére Kaderják összességében úgy fogalmazott: az összecseng azzal, amit a kormány is szükségesnek lát, miszerint valóban nagy mennyiségű kapacitást kell még kiépíteni és ezzel számolnak is az előttünk álló időszakban.
Címlapkép forrása: MTI/Komka Péter
