A Financial Times cikke és az ITV riporterének blogposztja az alábbiakat tartalmazza a körvonalazódó brit javaslatról saját értelmező kiegészítéseinkkel:
- Boris Johnson kormánya nem akar se az egész országra, se csak Észak-Írországra értve a vámunióban maradni és ezzel együtt azt is belátta a londoni kormány, hogy a kilépés után nem tudja biztosítani a teljesen súrlódásmentes (fizikai határellenőrzések nélküli) kereskedelmet az északír-ír határon az EU-s szabályok és a brit stratégia különbségei miatt. Kell tehát valamiféle határellenőrzés, de az a cél, hogy ez minél kevésbé hátráltassa a kereskedelmet az északír és az ír terület között.
- Emiatt egy speciális gazdasági övezetet hoznának létre Észak-Írországban azért, mert egy „egész-Írország” koncepcióban gondolkodik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek terén a kormány (így közelítenék tehát a két terület eltérő szabályozását). A többi termék kapcsán pedig abban gondolkodik a londoni kormány, hogy ahol szükséges a vámellenőrzés, ott is fizikailag minél távolabb kerüljön erre sor a tényleges határvonaltól.
- Egyelőre óriási a londoni kormány dilemmája amiatt, hogy mennyire közelítse az északír terület speciális gazdasági övezeti szabályait ahhoz, mint ami Írországban (a vámunió és a közös piac tagjaként) érvényben van, azaz lényegében továbbra is az a dilemma, hogy hol húzzon „határvonalat” a londoni kormány: az északír-ír határon, vagy a saját országán belül, azaz az északír-nagy-britanniai határon.
- Az eddigi északír-ír tartalékmegoldásból (ha aktiválni kellene, mert nem lenne jobb megoldás és kereskedelmi megállapodás se az Egyesült Királyság és az EU között) az Egyesült Királyság nem léphetett volna ki egyoldalúan, csak EU-s jóváhagyással, ami a londoni kormány félelmei szerint hosszú időre beleragasztotta volna az egész országot a vámunióba. Ehelyett azt javasolná Boris Johnson, hogy az észak-íreknek legyen egyoldalú joga eldönteni azt, hogy mennyire fogadják el az EU-s szabályokat magukra nézve, illetve ha ki akarnak lépni a „kötöttségekből”, akkor azt megtehessék egyoldalúan.
A fentiekből jól átjön, hogy rengeteg még a bizonytalanság a formálódó brit tervben, amely egyébként még részletesen ki sincs dolgozva. Ennek oka egyébként az is, hogy az FT szerint Johnson láthatóan még csak most tanulja azt, hogy micsoda bonyolult helyzet is áll elő azzal, hogy ki akarja húzatni a kilépési megállapodásból az északír-ír tartalékmegoldást.
Az ITV riportere szerint ugyanakkor az is figyelemre méltó, hogy az utóbbi napokban az EU-s vezetők felhagytak azzal a korábbi mantrával, hogy semmilyen körülmények között nem lehet módosítani a brit kilépési megállapodáson. Robert Peston a blogposztjában azt is világossá teszi:
nagy kérdés még ezzel együtt is, hogy a formálódó brit tervet elfogadja-e az ír kormány, illetve tényleg kompatibilis lesz-e az EU-s szabályokkal.
Szerinte Johnson optimistább annál az új alku megkötését illetően, mint ami indokolt lenne, azaz talán nem véletlenül óvatosabbak a brit miniszterelnök tanácsadói, mint a saját főnökük.
Mindez tehát afelé mutat: továbbra is valós veszély a megállapodás nélküli Brexit (október végén). Ennek az uniós szabályokból adó kötöttségek, illetve az időhiány is az oka lehet. Ha ugyanis az EU-val az intenzív tárgyalások tényleg csak október 3. után indulhatnak el (addig csak szondázzák a brit tárgyalódelegációk a különböző tagállamok kormányait a tervükről), akkor kevés az idő, hogy minden részlet a helyére kerülhessen az október 17-18-i EU-csúcsig, ahol a vezetők elvileg szentesíthetnék a módosított kilépési megállapodást. A kilépési megállapodás fent vázolt mértékű átírása ráadásul akár elvi akadályok miatt is meghiúsulhat, hiszen ezek már a kereskedelempolitika területére tartozó kérdések, és az EU már sokszor lefektette azt az elvet, hogy ezek csak a megállapodásos kilépés utáni átmeneti időszakban tárgyalhatók ki.
Nem véletlen mindezek miatt, hogy a Johnsonnal hétfőn személyesen tárgyaló Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ma délelőtt az Európai Parlamentben tartott felszólalásában ismét arra figyelmeztetett: valós veszély a megállapodás nélküli Brexit, de még mindig el lehetne kerülni, ha végre írásban tenne reális javaslatokat az asztalra Johnson. Lényeges volt azonban Juncker felszólalásában az is, hogy ő nem ragaszkodik érzelmileg az északír tartalékmegoldáshoz, azaz azt ki lehet cserélni a kilépési szövegben, de kell helyette működőképes alternatíva. Márpedig az egyelőre nincs.
Ezt a patthelyzetet látva egyébként az Európai Parlament ma elfogad egy határozatot, amely azt szorgalmazza, hogy Johnson kérjen további halasztást a Brexitben, hogy legyen idő alaposan végiggondolni a kilépés kereteit. Johnson az elmúlt hetekben számtalan alkalommal elmondta, hogy az október 31-én megszűnő uniós tagságban semmilyen körülmények között nem akar újabb (ezúttal már a harmadik) halasztást kérni, noha egyébként ennek megtételére egy londoni parlamenti határozat is kötelezi más megoldás hiányában.
A nagyfokú bizonytalanságok és a megállapodás nélküli Brexit valós veszélye miatt egyelőre nincs nagy fellélegzés az angol font piacán sem. Az utóbbi napokban 1,24-1,25 között hullámzik a dollárral szemben. Szeptember elején volt egy pozíciótisztulás (font short záró hullám indult be 1,20 alatt) az említett brit parlamenti határozat láttán, hiszen az mégiscsak lényeges kényszerítő erő lenne Johnsonra, hogy no-deal Brexit helyett a Brexit újabb halasztása felé menjen tovább a folyamat. A napokban egyébként az is eldől a brit Legfelsőbb Bíróság határozata alapján, hogy egyáltalán jogszerű volt-e az eredetileg tervezettnél 6 nappal hosszabb parlamenti kényszerszünetet elrendelnie Johnsonnak, hogy a rossz vélekedések szerint így tudja elhallgattatni a kulcsfontosságú EU-s tárgyalások alatt a Brexitet ellenző/akadályozó parlamenti képviselőket.
GBP/USD árfolyamának alakulása
Mi ez az északír tartalékmegoldás, ami a viták fő forrása?
Boris Johnson az elmúlt hetekben vehemensen azt követelte, hogy a tavaly novemberben Theresa May által kötött 585 oldalas EU-s kilépési megállapodásból (Withdrawal Agreement) vegyék ki az északír-ír tartalékmegoldást, így tehát lényegében azt is követelte, hogy tárgyalják újra az anyagot. Az EU ezt mindig kategorikusan kizárta, érthető okokból, hiszen egy ilyen vészhelyzeti/tartalék megoldás nélkül egyelőre nem látszik, hogy hogyan lenne garantálható a 499 km-es északír-ír szárazföldi határ átjárhatósága fizikai határellenőrzés nélkül.
A vészhelyzeti megoldás azt jelenti, hogy aktiválása esetén nemcsak Észak-Írország, hanem az egész Egyesült Királyság a vámunióban maradna az EU-val (és az északír terület az uniós közös piac bizonyos szabályait is megtartaná) mindaddig, amíg nem találnak ki a felek valami jobb megoldást (akár valamilyen kipróbált, megbízható technológiai újításon keresztül végzett határellenőrzés formájában, de ez még a "fasorban sincs", vagy egy átfogó EU-brit kereskedelmi megállapodás váltaná le a vészhelyzeti megoldást, de egy ilyen kidolgozása sok évbe telik). A vészhelyzeti megoldással azt érné el az EU és Írország is, hogy továbbra is azonos szabályrendszer vonatkozna az északír és az írországi területekre, így a kereskedelempolitikában nem kellene külön ellenőrző pontokat felállítani a határokon, védendő az EU közös belső piacát. Ezzel az 1998-as Nagypénteki Egyezménynek is meg lehetne felelni, ami tiltja a fizikai határellenőrzés újbóli bevezetését az északír-ír határszakaszon.
A vészhelyzeti megoldás a megállapodásos uniós kilépést követő átmeneti időszak (idén november 1-től 2020. december 31-ig) után, azaz 2021. január 1-től lépne hatályba és addig tartana, amíg a két fél nem talál ki valami jobbat.
Fontos tudni, hogy a vészhelyzeti vámunióból se az Egyesült Királyság, se az EU nem léphet ki egyoldalúan. Kilépni belőle csak úgy lehetséges, ha előtte mindkét fél egyet ért ebben például amiatt, mert megszületik az átfogó kereskedelmi megállapodás. Mivel nincs konkrét időhatározó hozzárendelve a vészhelyzeti megoldáshoz, ezért hangoztatják a keményvonalas Brexit-pártiak, hogy ez a megoldás akár hosszú évekre, vagy akár véglegesen is beleragasztaná a vámunióba az Egyesült Királyságot, így az ország képtelen lenne önállóan kereskedelmi megállapodásokat kötni a világ többi részével. Ez nyilván igaz, de az EU csak így tudja elérni, hogy a közös szabályrendszert az Egyesült Királyság is tartsa be saját kilépése után addig, amíg nincs jobb megoldás, hogy északír-ír határon ne kelljen visszaállítani a határellenőrzést.
Címlapkép forrása: Geert Vanden Wijngaert/Bloomberg via Getty Images
