A brit kormány a BBC információi szerint ma délelőtt ülést tart, feltehetően ott születik majd döntés a királynő megkéréséről, hogy az őszi ülésszakot megnyitó beszédét csak október 14-én tartsa meg, ne pedig hamarabb. Korábban is voltak már arról értesülések, hogy a parlamenti ülésszak szünetének meghosszabbításával próbálkozik majd Johnson, hogy a képviselők ne tudjanak ellene fellépni a parlamentben. Sőt, arra is volt terv, hogy egy előrehozott választást éppen a Brexit utáni napokban szeretne lezavarni Johnson. Azzal, hogy tegnap éjjel a pénzügyminiszter egy költekezést növelő büdzsé kereteit vázolta, fel is erősödött az előrehozott választásokkal kapcsolatos piaci spekuláció.
A brit parlament kvázi felfüggesztéséről szóló mai értesülés egyébként azt követően érkezett egy nappal, hogy ellenzéki képviselők egy csoportja arról tanakodott: milyen jogi eszközökkel tudná rábírni a Johnson-kormányt a Brexit halasztására, illetve a no-deal Brexit megakadályozására.
A mai fejleményre az angol font meredeken esni kezdett, mert afelé mutat, hogy ha az EU-val nem sikerül kialkudni a kilépési megállapodás módosítását (noha az utóbbi napokban elmozdultak a felek egy új megállapodás irányába), akkor az angol parlament közbeavatkozási képességének hiánya esetén tényleg megállapodás nélküli kizuhanás felé haladhatnak a folyamatok.Október 15-től persze lenne még két hete valamit tennie a parlamentnek, igaz régóta komoly jogi viták zajlanak arról, hogy egyáltalán a parlamentnek milyen jogi eszközei vannak a kormány mozgásterének bekorlátozására. Arra persze van eszköze, hogy egy bizalmatlansági indítvánnyal megbuktassa Johnsont, hiszen a Konzervatív Pártnak mindössze egyetlen fős a többsége a kormányzati munka folytatásához és a kormány oldaláról is van több tucatnyi képviselő, akik a no-deal Brexit megakadályozásáért valószínűleg hajlandóak lennének átszavazni az ellenzéki kezdeményezésre induló kormánybuktatásra.
A bizalmatlansági indítvány jövő kedd-szerda körüli benyújtására egyébként a mai Johnson-húzással megnőhet az esély, hiszen szeptember 3-tól egyébként is összeül a parlament. Ha egy ilyen indítvány sikeres lenne, azaz megbukna a kormány, akkor sem egyértelmű, hogy pontosan mi történne. Ha ugyanis Johnson helyett nincs működőképes másik kormány (márpedig kérdéses, hogy ki tudná átvenni sikerrel a stafétát tőle), és Johnson nem mond le tisztségéről, akkor nem világos, hogy mi jönne és hogyan haladna tovább az ország a Brexit felé. Elvileg a királynő is "megkérhetné" Johnsont, hogy távozzon, de ez rendkívül érzékeny kérdés, és a királynő hagyományosan nem foglal állást politikai kérdésekben (állítólag viszolyog is ettől). Így például már a mostani beadvány kapcsán is érdekes, hogy arra hogyan reagál majd a királynő.
Boris Johnson a Reuters tudósítása szerint televíziós beszédében elismerte, hogy tényleg az a terve: csak október 14-én mondja el a parlamenti beszédét a királynő, azaz ezzel valóban több mint egy hónapos parlamenti kényszerszünetet érne el. Johnson állítása szerint ezzel együtt is bőven lesz ideje a parlamenti képviselőknek, hogy a kulcsfontosságú október 17-i EU-csúcs előtt és után is meg tudják vitatni a Brexit kérdését és egyéb ügyeket. Erre a jelzésre egyébként a font némileg korrigált, de továbbra is jóval gyengébb szinten mozog (kb. 0,7%-os mínusban), mint a BBC értesülés előtti percekben.
Johnson a parlamenti képviselőknek is írt egy levelet, amelyben azt vázolja, hogy:
- a mostani törvénykezési ülésszak szeptember 9-én fejeződik be és a következő csak október 14-én kezdődne, így tehát több mint egy hónapos lenne a parlamenti szünet (eredetileg egyébként szeptember 13-tól egyébként is lett volna szünet október 8-ig)
- az október 17-18-i kulcsfontosságú EU-csúcsot követően (ha ott sikerülne valamiről megállapodnia a Brexit kérdésében Johnsonnak) október 21-22-én tudnának szavazni a képviselők a Brexit ügyében
- Utóbbihoz kapcsolódóan Johnson ígéretet tett, hogy egyeztetéseket kezdeményeznek az ellenzékkel arról, hogy hogyan lehetne az esetleges új Brexit-megállapodást törvénybe iktatni.
Frissítés 12:18