a mostani ciklus pályázatainak egyértelmű nyertesei az autóipari beszállítók, illetve a gép-, szerszám és alkatrészgyártók, továbbá az elektronikai, összeszerelő és felületkezelő vállalkozások.
Ez abból is látszik, hogy egyértelműen a feldolgozóipari tevékenység a preferált a pályázatokban (TEÁOR 1011-3299), de meglátása szerint a fémipari területeken túl a műanyag-, a nyomdaipar és a csomagolóeszköz-gyártás, a faipar és a bútorgyártás, valamint az építőipar is nyertese a támogatáspolitikának. Rávilágított arra, hogy a pályázatokban előnyként értékelt Ipar 4.0-s rendszerek terjedése segíti a feldolgozóipar modernizációját, egyúttal enyhíti a munkaerőhiányt is.Tóth Ádám Ferenc úgy látja: a magyar ipar autóipari kitettsége miatt az iparági változások - különösen az elektromos autózás térnyerése - az utóbbi időben tapasztalható termelési visszaeséssel együtt fejtörést okoznak a magyar beszállítói körnek. Ezt a nehézséget tetézi, hogy a számukra már most is csekély mértékű (uniós) fejlesztési források jövőre még tovább csökkennek, és az új kihívásokra való költséges felkészülést a továbbra is súlyos tőkehiánnyal küzdő vállalkozásoknak főként hitelre támaszkodva kell végrehajtaniuk. Meglátása szerint ez a helyzet, valamint a növekvő bérterhek és a súlyos munkaerőhiány együttesen versenyhátrányhoz vezet az érintett cégeknél.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
