Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságért és a sportért felelős biztos az eredménye kapcsán így nyilatkozott:
Lenyűgöző, ahogy az Erasmus+ program lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy helyt álljanak a modern munkaerőpiacon és a mindinkább összetett társadalomban. Örömmel tölt el, hogy az Erasmus+ program résztvevői fokozottan késznek érzik magukat az új kihívásokra, vonzóbbak a karrierlehetőségeik és jobban tudatában vannak annak, hogy az EU milyen előnyökkel jár mindennapi életük szempontjából. Ugyanakkor az Erasmus + programban részt vevő egyetemek nem csak nemzetközibbek, de jobb helyzetben vannak ahhoz is, hogy megfeleljenek a munkaerőpiaci igényeknek.
A tanulmányok fő megállapításai a következők:- Az Erasmus+ segíti a diákokat abban, hogy megtalálják a kívánt életpályát és gyorsabban állást találjanak. Az egykori Erasmus+-ösztöndíjasok több mint 70%-a állítja, hogy jobban tisztában vannak azzal, milyen pályán szeretnének majd dolgozni, ha visszatérnek országukba. Külföldi tapasztalataiknak köszönhetően meg tudják változtatni tanulmányaikat, hogy azok jobban illeszkedjenek törekvéseikhez. A felsőoktatásra gyakorolt hatásokról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy 80%-uk a diplomaszerzéstől számított három hónapon belül elhelyezkedett, 72%-uknak pedig állításuk szerint a külföldi tapasztalatok segítettek az első munkahelyük megszerzésében. Az Erasmus+ programban részt vett tíz diákból kilenc állítja, hogy a külföldön szerzett készségeket és tapasztalatokat felhasználja mindennapi munkája során. Az Erasmus + megoldást kínál a strukturális munkaerőhiány kezelésére azáltal, hogy a vállalkozások számára szükséges humán és interdiszciplináris készségfejlesztésre helyezi a hangsúlyt.
- Az Erasmus+ előmozdítja az európaiak összetartozásának érzését. Az Erasmus+-diákok több mint 90 %-a fejlesztette azon képességét, hogy közösen dolgozzon és együttműködjön eltérő kultúrájú emberekkel, és mindeközben érezze a közös európai identitást. A program a legnagyobb hatást azokra a diákokra gyakorolta, akik a csereprogram előtt kevésbé voltak meggyőződve az EU szerepét illetően, valamint akik a sajátjuktól kulturális értelemben eltérőbb országban voltak. Az Erasmus+ programban részt vevő összes diák közül a kelet-európai országokból érkezők azonosultak a leginkább az EU-val.
- Az Erasmus+ támogatja a digitális átalakulást és a társadalmi befogadást. Az Erasmus+ keretébe illeszkedő együttműködési projektek jobban felkészítik a részt vevő egyetemek többségét a digitális átalakulásra. Az új technológiák, valamint az innovatív oktatási és tanulási módszerek alkalmazása hozzájárul az egyetemek nemzetközi együttműködési és innovációs kapacitásának erősítéséhez. Az egyetemek Erasmus+ programban részt vevő dolgozói nyitottabbak arra, hogy a vállalati szféra munkatársait is bevonják az óráikba (mintegy 60%-uk a mobilitásban nem részt vevők 40%-ával összehasonlítva). A tudományos dolgozók több mint 80%-a arról számolt be, hogy külföldi tapasztalata eredményeként innovatívabb tanterveket dolgoz ki. Ezenkívül a részt vevő egyetemek kétharmada állította, hogy az uniós szintű projektek ösztönzőleg hatnak a felsőoktatásban a társadalmi befogadásra és erősítik a megkülönböztetés tilalmát.
Más megállapítások szerint az Erasmus+ program egykori diákjai elégedettebbek a munkájukkal azokhoz képest, akik nem vettek részt külföldi mobilitásban. Életpályájuk nemzetközibb, és esetükben mintegy kétszer nagyobb annak az esélye, hogy külföldön dolgozzanak. Az Erasmus + a vállalkozói készséget is támogatja. Az együttműködési projektek negyede járult hozzá a vállalkozói ismeretek oktatásához és a vállalkozói készség erősítéséhez. A projektek harmada segítette elő spin-offok és startupok alapítását.
Háttér-információk
2014 és 2018 között több mint 2 millió, felsőoktatásban részt vevő diák és oktató tanult, gyakornokoskodott, illetve tanított külföldön az Erasmus+ program keretében. Ugyanezen időszakban mintegy 1 000, felsőoktatási intézmények közötti Erasmus+ stratégiai partnerség, valamint 93, egyetemek és vállalkozások közötti tudásfejlesztési szövetség részesült uniós finanszírozásban. Ezeknek több mint 40%-a olyan előretekintő készségekkel ruházta fel a programban részt vevő hallgatókat és tudományos dolgozókat, amelyek a környezetvédelemhez és az éghajlatváltozáshoz, az energiához és az erőforrásokhoz, a digitalitáshoz (IKT és digitális készségek), valamint a vállalkozói készséghez kapcsolódnak.
A két (az Erasmus+ program felsőoktatásra gyakorolt hatásairól, valamint az Erasmus+ program keretében létrejött felsőoktatási stratégiai partnerségekről és tudásfejlesztési szövetségekről szóló) tanulmány értékelte a programnak annak két fő kedvezményezettjére, a magánszemélyekre és a szervezetekre gyakorolt hatásait.
Az első tanulmány esetében mintegy 77 000 válasz, köztük az Erasmus+ programban részt vett mintegy 47 000 diák, 12 000 diplomás és 10 000 oktatási alkalmazott válaszának elemzésére került sor. A második tanulmány megállapításai a 258 (504 szervezetet képviselő), 2014 és 2016 között finanszírozásban részesülő Erasmus+ stratégiai partnerség és tudásfejlesztési szövetség válaszain, valamint 26 részletes esettanulmányon alapultak.
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
