Nem tudtak megállapítani bűncselekményt
Bűncselekmény hiányában megszüntette a 4-es metró-ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) - jelezte az ORFK kommunikációs osztálya a lapnak.A Miniszterelnökség a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban még 2017 elején tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, miután az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, a metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Az OLAF szerint többszörösen felmerült az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja.
A lap összefoglalója szerint a nyomozás célkeresztjében a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódó - elsősorban építési és tanácsadói - szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések voltak, de, mint az ORFK kommunikációs osztályának közléséből - és a lap birtokába került rendőrségi határozatból - kiderült, a két éves eljárás során egyik tényállásban sem állapítottak meg bűncselekményt.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) 4-es metróvonalának Móricz Zsigmond téri mélyállomása egy délelőtti órában. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Elkülönítetten kezelt Siemens-ügy
A bűncselekmény hiányának megállapítása alól egyedül a Siemens-ügy kivétel a cikk szerint, amit az alapügytől pár hónapja elkülönítettek, majd április 11-én egy évre felfüggesztették a nyomozást arra hivatkozva, hogy olyan új információk derültek ki, amely szerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozók munkáját, ezért a magyar hatóság bűnügyi jogsegély keretében a német igazságügyi szervekhez fordult. Azért döntöttek a felfüggesztés mellett, mert a jogsegély megérkezése hosszabb időt vehet igénybe.Amint lentebb összefoglaljuk, az OLAF-jelentés közel 60 szerződés esetében tárt fel szabálytalanságokat, de az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez köthető, amelyek között több ismert cég neve is szerepelt. Az egyik ilyen a Siemens, amely áramellátó és vonatvezérlő rendszerek kiépítésére szerződött 31,7 milliárd forintért. Az OLAF szerint a cég bennfentes információkhoz jutott, ez segítette a tender megnyerésében.
A lap emlékeztet rá, hogy az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyszer már 2011 és 2013 között fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúja miatt eljárást indított, ám bizonyítottság hiányában a nyomozást felfüggesztették és csak az OLAF jelzésére, négy évvel később porolták le az aktákat. Elsőként az ügyben az Európai Beruházási Bank tett feljelentést, amiben többek között az szerepelt, hogy a Siemens AG az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül 331 millió 200 ezer forintot osztott szét a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntéshozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között ösztönzésként.
Külön kezelt Alstom-ügy
A Siemens-ügyhöz hasonlóan, ugyancsak külön eljárásban vizsgálták az Alstom-botrányt. A cég a szerződés szerint 22,9 milliárd forintért szállított metrókocsikat. A nyomozással összefüggésben idén április elején emelt vádat négy személy ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Ebben az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett.Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében - foglalja össze a lap.
Mi lesz az 59 milliárdos potenciális EU-s büntetéssel?
Egyelőre nem világos, hogy az itthoni nyomozás bűncselekmény hiányára hivatkozó megszüntetése hogyan befolyásolja annak az 59 milliárd forintnyi EU-támogatásnak a sorsát, amelyet a közlekedési programból használtak fel a magyar hatóságok a 4-es metrós projektre a 2007-2013-as ciklusban (ld. alább). A brüsszeli kifizetési számláló jórészt a metróvita miatt fél éve 98,14%-on áll, azaz még mindig nem folyósította Brüsszel az akkori ciklusra járó teljes összeget.Ha ugyanaz a modell ismétlődik meg, mint ami korábban az Elios-ügyben (ott is megszüntették a nyomozást bűncselekmény hiányában, noha az OLAF ott is súlyos problémákat tárt fel), akkor az történhet, hogy az EU által vitatott számlák ellenértékét a magyar költségvetés, azaz az adófizetők vállalják magukra, így az ország nem kapja meg az eredetileg tervezett projektre a támogatást. Ha a 4-es metrós projekt számlái helyett nem tudnak benyújtani hasonló célú fejlesztési számlákat a magyar hatóságok az adott Operatív Program végső pénzügyi zárásakor, akkor az is előfordulhat, hogy véglegesen elesik az ország ettől az összegtől.
Hogyan jön ki az 59 milliárdos EU-s büntetés?
A kormány 2016 végén kapta meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától, az OLAF-tól a 4-es metrós jelentést, amelyről aztán 2017 elején kezdtek szivárogni az információk a kormányzati kommunikációban és a sajtóban. 2017 elején Csepreghy Nándor akkori miniszterelnökségi államtitkár arról beszélt, hogy mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), és az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.Aztán februárban előbb a Figyelő írta meg tételesen a szóban forgó büntetés mértékét és összetételét, aztán másnap erről beszélt szintén Csepreghy is, illetve kiemelte, hogy ez az elmúlt 13 év legnagyobb korrupciós ügye.
A februári kommunikáció szerint a 4-es metró teljes uniós támogatásának (180,8 milliárd forint) egyharmadát, 59 milliárd forintot (228 millió eurót) követelhet vissza az Európai Bizottság, ha elfogadja az OLAF által megfogalmazott javaslatokat. Ez úgy jön össze, hogy a szerződések alapján 452,6 milliárd forintba került összesen a 4-es metró kivitelezése, amelyből az OLAF-jelentés alapján a szabálytalan szerződések annak 60 százalékát, vagyis 272,8 milliárd forintot érintenek. Csepreghy úgy fogalmazott: a gyanú szerint 272 milliárd forint érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 166 milliárdot pedig egyszerűen elloptak.
A jelentés szerint összesen 166,9 milliárd forintos csalásra derülhetett fény a 4-es metró megvalósítása során, amiből 76,6 milliárd forint származott a Közlekedési Operatív Programból. Mivel ezen belül volt magyar társfinanszírozás is, ezért az elvonás arra az 59 milliárd forintra vonatkozna, amit ténylegesen az EU fizetett ki. Az OLAF-jelentés közel 60 szerződés esetében tárt fel szabálytalanságokat, de az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez köthető, amelyek között több ismert cég neve is szerepelt (ld. a fenti Siemens és Alstom-ügyeket).
A 4-es metró építése során az egyik legnagyobb problémát az jelentette az OLAF szerint, hogy nem volt fővállalkozó. A jelentés szerint a BKV Zrt.-nél nem állt rendelkezésre a projekt megvalósításához és a munkák összehangolásához szükséges szakértelem, ami késéseket és áremelkedést okozott. A közösségi forrásokból finanszírozott projekteknél azonban uniós jogszabály írja elő, hogy kompetens pénzügyi menedzsmentnek kell irányítania, így annak hiánya egyben az uniós törvények megsértését is jelenti.A 4-es metró körül kirobbant botrány mind magyar, mind nemzetközi viszonylatban a nagyobbak közé sorolható - mutatott rá a Figyelő akkoriban. Magyarországon egyedül a Quaestor-ügy 210 milliárd forintja és a Buda-Cash 115 milliárd forintos károkozása sorolható ide, de az egykori Postabank - inflációval korrigált - 80 milliárdja is hasonló nagyságrendet képvisel. A 2017-es cikk szerint az elmúlt tíz év eddigi legnagyobb botránya egy dél-olaszországi visszaélés volt, ahol 57 millió euró bírságot szabott ki az OLAF. A 4-es metró mostani bírsága (228 millió euró) tehát nem csak magyar, hanem uniós szinten is a legnagyobbak közé lenne sorolható.
Címlapkép forrása: MTVA Bizományosi Jászai Csaba
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
