- Az új, a jogerősen megállapított versenyjogi jogsértésekre vonatkozó kizáró okot áthelyezi a kötelező kizáró okok közül az ún. fakultatív kizáró okok körébe. Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek nem kellene kötelezően kizárnia olyan ajánlattevőt az indulásból, amely ellen három évnél nem régebben meghozott jogerős elmarasztaló határozat született és bírságot róttak ki rá.
- A 25 millió forint feletti támogatástartalom esetén a közbeszerzés lefolytatási kötelezettség a továbbiakban csak a vissza nem térítendő támogatások esetében alkalmazandó, azaz az ún. visszatérítendő támogatások, illetve az ún. kombinált pénzügyi eszközök esetében nem.
A fenti két módosítást a tavaly novemberi hatályba lépés óta felhalmozott gyakorlati tapasztalatokkal indokolja a javaslat, ami több szempontból is érdekes. Egyrészt az első módosítási területnél tavaly ősszel miniszteri beterjesztőként még Lázár János érvelt a szigorú keretrendszer hatályba léptetése mellett. Másrészt a Kbt. 25 millió forintos szabályrendszerét már télen is puhították egy módosító csomaggal, amikor egyértelműsítették, hogy a november 1. előtt igényelt hazai, vagy uniós támogatásra vonatkozó ügyekre ez nem érvényes, illetve a kutatás-fejlesztési (GINOP 2. prioritás) uniós pályázatokra ez a megkötés szintén nem érvényes.
Most tehát azzal, hogy a visszatérítendő (pl. hitelalapú) uniós támogatásokból megvalósuló beszerzéseket is kivennék a törvény hatálya alól, a GINOP 8. prioritása teljesen kikerülne ebből, de például a GINOP 3. és 4. prioritásában is várhatók kombinált támogatással járó uniós pályázatok, amelyekre szintén nem vonatkozna a 25 millió feletti korlát. Ha a vállalkozói uniós pályázatok szempontjából nézzük, akkor a törvény a most jelzett módosításokkal már csak a GINOP 1. prioritására (eszközbeszerzési, termelési kapacitásbővítési pályázatok), illetve a Vidékfejlesztési Operatív Program különböző felhívásaira vonatkozik majd. Igaz hírek szerint a GINOP 1-ben olyan pályázatok is (újra)nyílnak, amelyekben a tervek szerint jóval 25 millió forint feletti támogatás is elnyerhető, így ezeket a cégeket bizonyára bosszanthatja majd, hogy más területeken fokozatosan felpuhult ez a korlát.
A mostani puhítás egyébként abból a szempontból teljesen érthető, hogy a cégek számára jelentős megkötésekkel, a kifizetők szempontjából pedig időbeli lassítással jár a közbeszerzési kötelezettség, miközben erős a nyomás a kormány felől, hogy minél magasabb legyen az idei és a következő évekbeli uniós támogatás-kifizetési volumen.
Eddig a kifizetéseket az is lassította, hogy nem állt még fel a visszatérítendő uniós támogatások elosztási hálózata, de a közelmúltbeli fejlemények alapján már két héten belül feláll az első 26, erre szolgáló MFB Pont az országban, majd ezen pontok száma rohamosan szaporodik. A fenti lazítás tehát ebben a keretben értelmezendő, azaz: azoknak a cégeknek, amelyek uniós visszatérítendő támogatást, vagy kombinált terméket nyernek 25 millió forint felett, ne kelljen még a közbeszerzéssel is bíbelődniük, mert az is lassítja az egyébként hatalmas, 700 milliárd forint feletti visszatérítendő forrástömeg kifizetését.Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára egyébként a Portfolio márciusi konferenciáján igyekezett megnyugtatni a 25 milliós korláttal érintett vállalkozói kört: szavai szerint ettől nem kell megijedni, mert az új nemzeti eljárásrend egyszerűsége és átláthatósága segít a cégeknek egy új intézmény (faksz) mellett.
Érdemes egyébként azt is megjegyezni, hogy egy idén januári kormányhatározat (1018/2016) már megteremtette annak lehetőségét, hogy lazítsanak a Kbt. 25 milliós korlátra vonatkozó szabályozásán, ha kiderül, hogy a novemberi törvénnyel kialakított keretek jelentős akadályát képezi az idei uniós támogatás kifizetési célok elérésének.
