Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 285
Nem robbant fel az EU időzített bombája, de még hatástalanítani sem sikerült

Nem robbant fel az EU időzített bombája, de még hatástalanítani sem sikerült

Amikor a koronavírus tömegesen terjedni kezdett Olaszországban, aggódva figyelte a közgazdász-társadalom a fejleményeket, mi is arról cikkeztünk, hogy egy eszkalálódó válság bizony akár az ország bedőlésével járhat, ami az egész európrojekt létjogosultságát kérdőjelezné meg. Azt szinte biztosra vettük, hogy az országnak európai segítségért kéne folyamodnia, de akkor még a rövid távú problémák sem látszottak megoldottnak. Most, a koronavírus válság kilábaló szakaszában viszont már látjuk, hogy Olaszország nem csődölt be. Sőt, mintha kissé közömbösen nyugtáznák az elemzők, hogy a válság előtt sem kicsi olasz államadósság egészen hatalmassá hízik, és a két számjegyű deficittől sem fél senki. Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy mi vezetett el odáig, hogy középtávon már nem kell tartanunk az ország fenntarthatatlanságától – és azt is megvizsgáljuk, hogy ez hosszú távon is igaz-e.

Működésben a csodafegyver, ami nélkül csődbe mehetett volna Európa

Működésben a csodafegyver, ami nélkül csődbe mehetett volna Európa

Folytatja az eszközvásárlást az Európai Központi Bank, júliusban 85 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket az euróövezet jegybankja. A programról ma már kevés szó esik, pedig a bevezetésével egycsapásra sikerült megoldani a déli tagállamok finanszírozási nehézségeit - az olasz kötvénytulajdonosok minden bizonnyal csak néhány lépésre voltak a pániktól és a tömeges tőkekivonástól. A program mindemellett nem alkalmas arra, hogy hosszútávon kezelje a válságot, ahhoz sokkal átfogóbb intézkedésekre van szükség. Amit azonban a legfontosabb az EU új eszközéről elmondani, az a bevezetés módja és az azt követő fogadtatás, amely pontosan memgutatja, hogy egy vitatott és unortodox eszköz miképp válik konvencionális válságkezelő megoldássá a szemünk láttára.

Megmutatjuk, amit kevesen értenek: tulajdonképpen kik irányítják az EU-t?

Megmutatjuk, amit kevesen értenek: tulajdonképpen kik irányítják az EU-t?

A koronavírus-válság kapcsán a közvélemény fókuszába került az Európai Unió és annak válságkezelési eszközei. Több kritika érte az EU-t a lassú reakció miatt, a valóban kicsit késve meghozott döntéseit viszont esszenciális jelentőségűnek tekinthetjük. Az intézkedések nem véletlenül születtek meg ilyen lassan, és az sem meglepő, hogy végül kellően grandiózusra sikerültek. Az intézményrendszer ugyanis kifejezetten bonyolult: Bizottság, Tanács, Európai Tanács, EKB - sokat írunk róluk, de az EU működésének megértéséhez fontos tisztában lennünk vele, hogy melyik intézmény valójában milyen feladatokat lát el, és tulajdonképpen melyik is az, amelyik irányítja a közösséget. Ezt járjuk körbe.

Mennyire ütős a nagy üzlet, amelyet az EU épp nyélbe ütött?

Mennyire ütős a nagy üzlet, amelyet az EU épp nyélbe ütött?

Életbe lépett az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely lépcsőzetesen felszámolja a vámok 99%-át, és elhárítja az akadályokat a beruházások útjából. Az ázsiai ország nem tartozik az EU legfontosabb kereskedelmi partnerei közé, és mi sem játszunk kiemelkedő szerepet Vietnam külkereskedelmében, ennek ellenére valóban nagy jelentősége van a tető alá hozott egyezménynek. A hasonló szabadkereskedelmi egyezményeket egyébként az EU szinte futószalagon szállítja, a délkelet-ázsiai térség viszont Kína növekvő súlya miatt felértékelődött.

Messze van még, hogy legyőzzük a koronavírus-válságot - Hosszú évekbe kerülhet

Messze van még, hogy legyőzzük a koronavírus-válságot - Hosszú évekbe kerülhet

A márciusban hozott és áprilisban beérő korlátozások precedens nélküli gazdasági zavart keltettek egyik hétről a másikra, az április visszaesés olyan meredek volt, hogy mindeddig békeidőben ezt elképzelni sem tudtuk. Májusban aztán megindult a korlátozások feloldása és a gazdasági aktivitás helyreállása, júniusban pedig már egészen megszokott számokat láthattunk, a júliusi adatok némelyike pedig jelentősen meglepte az elemzőket is. A kérdés csak az: a fejlett világ maga mögött tudta a koronavírus-válságot, és van okunk örvendezni a pozitív mutatókat látva, vagy a kilábalás még messze van, és a járvány hatásait sokáig érezzük majd. Hol tartanak ma a fejlett gazdaságok?

Jogállamot és piacpárti fordulatot vártak, válságot és botrányokat hozott az új kormány a szomszédban

Jogállamot és piacpárti fordulatot vártak, válságot és botrányokat hozott az új kormány a szomszédban

Kormányválságok sora alakult ki Szlovákiában, miután az idén hatalomra kerülő kormány tagjairól sorra derül ki, hogy diplomamunkájukat másolták. Előbb a parlament elnöke, péntek hajnalban pedig a miniszterelnök elleni bizalmi szavazás miatt ült össze a parlament, végül mindkét politikus a helyén maradt. A kormánykoalíciót előzetesen az elemzők egy jobboldali, piacpárti fordulatot vártak, valamint a jogállami normák helyreállítását. Pedig előre lehetett látni, hogy a koalíció tagjai egyenként és együtt sem rendelkeznek koherens gazdaságpolitikai vízióval, a koronavírus pedig csak rontott a helyzeten. Pedig valamilyen reformokra szükség lenne, mert az ország gazdasága nem diverzifikált, túlságosan nyitott, emiatt a koronaválság is nagyobb visszaesést hoz, mint a régió többi országában.

Történelmi döntés született ma - lesz ebből Európai Egyesült Államok?

Történelmi döntés született ma - lesz ebből Európai Egyesült Államok?

Történelmi döntést hozott ma reggel az Európai Tanács a fél óra híján rekordhosszúságú csúcson. Az állam- és kormányfők a szokásos hétéves keretköltségvetés mellett egy majdnem azzal egyenlő összegű újjáépítési alap felállításáról döntöttek. Az új eszköz számos olyan közvetlen és közvetett elemet tartalmaz, amelyek egyértelműen a mélyebb integráció irányába mutatnak, sőt, a ma született megállapodás egyben a nemzeti önrendelkezésüket féltő tagállamok által vörös vonalként kezelt évtizedes tabukat is ledöntött. A mai döntéssel Európa lépést tett a föderáció felé, noha az még mindig messze van.

Újra divatba jön az euró - két ország csatlakozhat az övezethez

Újra divatba jön az euró - két ország csatlakozhat az övezethez

Bulgária és Horvátország bejelentette, hogy még idén csatlakoznak az ERM2-höz, és már 2023-ban bevezetnék az eurót, az EKB pedig ehhez zöld utat adott. A közös pénz átvételének sok feltétele van az árfolyamstabilitás mellett, amelynek a két ország nagyészt megfelel, így jó esélyekkel fordulnak rá a kétéves "próbaidőre", de a koronavírus sok bizonytalanságot hozott. Az euróövezetnek azonban pozitív üzenet ez, az eddig kimaradó tagállamokra - köztük Magyarországra - pedig nyomást helyezhet az esetleges bolgár és horvát csatlakozás.

A koronavírus és az új hidegháború árnyékában formálódik a világ egyik legjelentősebb együttműködése

A koronavírus és az új hidegháború árnyékában formálódik a világ egyik legjelentősebb együttműködése

Az Egyesült Államok és India átfogó szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytattak a járvány előtt, amely a jövőben vélhetően folytatódik majd. A két ország kapcsolata aszimmetrikus, India jobban rá van utalva Amerikára, de utóbbi számára is nagy lehetőségeket rejt egy esetleges megállapodás. A két ország viszonyában a közös rivális Kína helyzete is döntő: az onnan esetlegesen távozó amerikai vállalatok Indiában új célpontra találhatnak, és ezért az indiai kormány minden lehetőséget meg is mozgat, 1000 vállalat betelepítését tűzték ki célul. Az érdekek együtt állnak, így nagy esély van rá, hogy a két ország viszonya felértékelődik. Buktatók viszont vannak, nem is kevés.

A hazaérkező magyaroknak nem kell karanténba vonulniuk, bárhonnan is jönnek haza - hogy is van ez?

A hazaérkező magyaroknak nem kell karanténba vonulniuk, bárhonnan is jönnek haza - hogy is van ez?

Eddig úgy gondoltuk, hogy csak az EU-ból és a társult országokból hazaérkező magyar állampolgárok mentesülnek a karanténkötelezettség alól, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatásából legalábbis ez következik. A vonatkozó rendelet viszont nem ezt mondja ki, és értesüléseink szerint nem is erről van szó - valójában bárhonnan is érkezünk haza, magyar állampolgárként nem kell karanténba vonulnunk hazaérkezéskor.

Kína után a koronavírus-gócponttá vált India is hazavágja az épp lábadozó világgazdaságot?

Kína után a koronavírus-gócponttá vált India is hazavágja az épp lábadozó világgazdaságot?

Indiában megállíthatatlanul terjed a koronavírus, amelynek gazdasági hatásai is lehetnek. Az ország közel olyan népes, mint Kína, így félő, hogy a gazdasági visszaesésből épp kilábaló világgazdaságot India magával rántja majd. Az ország azonban hiába népes, gazdasági súlya elenyésző, külkereskedelmi aktivitása nem mérhető Kínához, ráadásul az exportcikkei nem játszanak fontos szerepet az ellátási láncban. Hosszabb távon azonban az ország szerepe felértékelődhet.

Elképesztő izgalmakat hozott a koronavírus és George Floyd halála - Drámai véget érhet a Trump-korszak

Elképesztő izgalmakat hozott a koronavírus és George Floyd halála - Drámai véget érhet a Trump-korszak

A legfrissebb közvéleménykutatások szerint Donald Trump súlyos vereséget szenvedne, ha most lennének az elnökválasztások. A különféle modellek a gazdaság eredményeiből is Trump-vereséget vetítenek előre, de a jelenlegi helyzetben ezek használhatatlanok, mert a választók a krízis közepette is elégedettek Trump gazdaságpolitikájával. A koronavírus és a tüntetések már sokkal jobban erodálják az elnök népszerűségét, de ezek hatása enyhülhet a választás közeledtével. Trump emellett Kínával szembeni fellépésével tematizálni tudja a napi közbeszédet. Demokrata ellenfele, Joe Biden hajlamos a politikai hibákra, ráadásul relatíve magas támogatottsága mellett alacsony a szavazói elkötelezettsége, így a választás finisében Trump könnyen maga mellé állíthatja még a jelenleg bizonytalan választókat - a voksolást eldöntő csatatér-államokban szoros az állás. Az országos felmérések pedig az amerikai választási rendszer miatt is torz képet mutatnak. Trumpnak tehát jelenleg nem jók az esélyei, de elhamarkodott dolog lenne lefutott választásról beszélni.

Megmutatjuk, mennyire vágja földhöz Magyarországot a koronavírus-járvány

Megmutatjuk, mennyire vágja földhöz Magyarországot a koronavírus-járvány

A koronavírus pontos gazdaságai hatásait még az első negyedéves GDP-tényadatok mellett is nagyon nehéz előrejelzni, mi azonban megpróbálkoztunk vele. A legtöbb nemzetgazdasági ágazatból (és azok alágazataiból) sikerült információt szerezni az áprilisi visszaesésre vonatkozóan az iparági szereplőktől, ezeket kiegészítve a külföldi adatokkal, valamint az év hátralévő részére tett becslésünkkel együtt pedig már kaptunk is három forgatókönyvet az idei növekedésre. Alapforgatókönyvünk szerint idén 4,4% lehet a visszaesés Magyarországon, de rossz esetben akár a 7%-ot is elérheti.

Mindenki erre a mutatóra figyel most - De mégis hogyan számítják ki a GDP-t?

Mindenki erre a mutatóra figyel most - De mégis hogyan számítják ki a GDP-t?

Pénteken kijött a friss GDP-adat, a magyar gazdaság az első negyedévben -0,4%-ot esett vissza az előző negyedévhez képest. A koronavírus-járvány annak ellenére vetette vissza mélyen a gazdaságot, hogy a lezárások csak az utolsó két héten léptek életbe. A GDP visszaesését előzetesen nagyon nehéz megbecsülni ilyen helyzetben, az előrejelzések ennek megfelelően nagy bizonytalanságot mutattak. De nemcsak a becslés, hanem a GDP mérése sem egyszerű a nagy bizonytalanságok közepette - mi most azt mutatjuk be, hogy ez miképp történik.

Hiába dicsérték, a svéd modell eddig totális katasztrófa - eközben mi sikert arattunk a vírus felett

Hiába dicsérték, a svéd modell eddig totális katasztrófa - eközben mi sikert arattunk a vírus felett

Svédország a legtöbb országtól eltérően kezelte a koronavírus-járványt. Az északi országban nem vállalták a lezárások magas gazdasági költségét, ehelyett szabadjára engedték a járványt, hogy megszerezzék az áhított nyájimmunitást. A svédek úgy számoltak, hogy az idősekre vonatkozó eltérő szabályozásokkal alacsonyan tarthatják a halálozást, míg a társadalom kevésbé sebezhető tagjaiban kialakul a védettség, és eközben a gazdaság sem áll fejre. Ehhez képest a svéd halálozási ráta nemzetközi összehasonlításban nagyon magas, a halálesetek száma a szomszédokhoz képest nominálisan is nagy, a nyájimmunitástól az ország egyelőre messze van, és a jegybank szerint a GDP idei visszaesése elérheti a 10%-ot. Elsőre teljes kudarcnak tűnik a modell, az ítélethirdetéssel azonban várni kell.

Szórakozás, szabadidő, sport - mennyire lehetetleníti el őket a koronavírus Magyarországon?

Szórakozás, szabadidő, sport - mennyire lehetetleníti el őket a koronavírus Magyarországon?

A magyar nemzetgazdaságot jelentősen visszaveti a koronavírus, de ez nem egyenlő mértékben jelentkezik minden ágazatban. A szabadidős tevékenységek a fokozottan érintett ágazatok közé tartoznak, de a saját magukhoz képest nagy visszaesés nem jelentkezik majd jelentős mértékben az idei éves magyar GDP-ben, mivel nem tartoznak a legnagyobb súlyú ágazatok közé.

Róluk senki nem beszél, pedig ezt az ágazatot is padlóra küldte a koronavírus

Róluk senki nem beszél, pedig ezt az ágazatot is padlóra küldte a koronavírus

A koronavírus-válság hatásait egyre tisztábban látjuk a kiskereskedelemben, az iparban és a turizmusban, a nemzetgazdaságban viszont több olyan ágazat is van, amely kisebb publicitást kap. Cikksorozatunk most egy ilyen ágazatra fordul rá: az adminisztratív és támogató szolgáltatások iparágára. A gyűjtőág magában foglalja a lízing- és autókölcsönző piacot, az utazásközvetítőket, a konferenciaszervezőket. Ezeknél a tevékenységeknél a gazdasági aktivitás szinte teljesen leállt, míg a szintén ide tartozó fejvadászoknál enyhébb, az épületüzemeltetésnél pedig vélhetően minimális a visszaesés. Összességében az ágazat visszaesése nagy lesz, de alacsony súlya miatt nem ránt nagyot a hazai GDP-n.

A láthatatlan ágazat, amit nem roppantott teljesen össze a koronavírus Magyarországon

A láthatatlan ágazat, amit nem roppantott teljesen össze a koronavírus Magyarországon

Hogy mennyire eltérően érinti az egyes iparági szereplőket a koronavírus, arra remek példa a cikksorozatunk mostani részében vizsgált következő ágazat, a tudományos és szakmai tevékenységeket tömörítő iparág. Általánosan igaz, hogy a szereplők összkibocsátására nincs olyan nagy hatással a vírus, mint a legtöbb ágazatra, de egyes szereplők - főleg a kisebb vállalatok - nem biztos, hogy túlélik a koronaválságot. Az állatorvosok alig érzik, az adótanácsadóknál és számviteli tevékenységet folytatóknál a nagyok kevésbé, a kicsik inkább megszenvedik a válságot, a visszaesés így az alágban borítékolható. A mérnököknél pedig minden attól függ, hogy milyen területen dolgoznak. Összességében az egyéb ágazatokban látott fejreállásokhoz képest a szakmai szolgáltatások ágazata kevésbé húzza le a magyar GDP-t (de azért lehúzza), így ez egy üdítő színfolt lehet a vírus okozta nagy mínuszok ábráján.

Koronavírus Magyarországon: összeroppanó építkezések, szabadesés a lakásoknál

Koronavírus Magyarországon: összeroppanó építkezések, szabadesés a lakásoknál

Az egymást érő építkezések és az elmúlt évek elszálló ingatlanárai is egyértelmű jelét adták annak, hogy a magyar gazdaság felfelé ívelt. Nem meglepő ez, hiszen mind az ingatlanügyletek, mind az építőipar erősen prociklikus ágazatok, a teljesítményük együtt mozog a gazdaság általános fejlődésével. Ebből következik, hogy a koronaválság idején ezek az ágazatok is szenvednek - hogy pontosan mennyire, ezt mutatjuk be az ágazati körképünk mostani cikkében iparági szereplők válaszaira támaszkodva. Az építőipar és az ingatlanügyletek ágazatok együttes hozzáadott-értéke a teljes nemzetgazdasághoz bőven 10% felett van, ezért a visszaesésük nagyban húzhatja lefelé a GDP-t.

A magyar gazdaság jövőjét is derékba töri a koronavírus-járvány

A magyar gazdaság jövőjét is derékba töri a koronavírus-járvány

Az épphogy éledező vállalati digitalizációt szintén derékba törte a járvány. Az információs és kommunikációs ágazat vállalatai maguk is visszaesésről számoltak be, az elmaradó informatikai beruházások pedig - jobb esetben rövid távon - kihatnak a potenciális GDP-re is. Az ágazat többi alágazatában nagyon vegyes képet látunk: a kiadói tevékenység teljes leállást él meg, a távközlés ezzel szemben pörög. A koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatását bemutató cikksorozatunk jelenlegi állomása az információs és kommunikációs ágazat.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.