Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1300

Itt a forintválság vége - átesünk a ló másik oldalára?

Júliusban is folytatódott a külföldiek forint elleni pozícióinak zárása, illetve csökkent a forint gyengülése elleni árfolyamfedezet iránti igény, ez volt a fő ok az elmúlt hetekben bekövetkezett forinterősödés mögött - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ábrakészletéből. Egyre inkább háttérbe szorulnak tehát a forinttal kapcsolatos vészforgatókönyvek. Az egyik grafikon többek között arra is rámutat, hogy a tavaly ősszel indult forintválságnak külföldi szemmel lényegében vége van. Egy friss nagy londoni banki ajánlás szerint ráadásul már nem az esetleges forintgyengülés, hanem a további erősödés mértéke a fő kérdés. Nagyot változott tehát a forinttal kapcsolatos befektetői megítélés néhány hónap alatt.

Ne kapkodjunk az újabb kibocsátással - jöhetnek még rossz idők (Interjú)

Három szempontból is sikeres volt a július közepén Magyarország által végrehajtott eurókötvény-kibocsátás - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak a tranzakció levezénylésével megbízott egyik bank, a Citibank magyarországi vállalati üzletág vezetője. Balássy László meglátása szerint bár jelentős kielégítetlen kereslet maradt a befektetők körében a magyar eurókötvény kapcsán, mégsem érdemes gyorsan egy újabb kibocsátással megjelenni a piacon a jó hangulat mellett sem. A Citibank magyarországi vállalati üzletág vezetője egyébként az őszi hónapokban újabb korrekciós hullámra számít a globális pénz- és tőkepiacokon, de véleménye szerint nemcsak ez a tényező lehet kedvezőtlen a magyar államkötvény-kibocsátásoknak, hanem a fejlett világ óriási kínálati nyomása is.

Hirtelen piacra ment a magyar állam - mi a háttér?

Már hetekkel ezelőtt beharangozták, hogy Magyarország még ősz előtt kibocsát egy eurókötvényt, a napokban Oszkó Péter pénzügyminiszter már ennél hamarabbi forrásbevonást sugallt, aztán tegnap hirtelen kiderült: elindult a kibocsátás. Egyes magyarországi piaci szereplők meglepetten és technikai akadályba ütközve nézték ezt. A kibocsátásra mandátumot adó Államadósság Kezelő Központ Zrt. szerint mind jogi, mind gyakorlati értelemben minden rendben volt, ráadásul az elmúlt években ezen keretek nem is változtak. Éppen utóbbi lehet a probléma - fogalmazott a Portfolio.hu-nak az egyik magyar elsődleges állampapír-forgalmazó. A korábbi években megszokottnál ugyanis sokkal nagyobb volt tegnap az érdeklődés a magyar eurókötvény iránt, így lehet, hogy érdemes megfontolni a kibocsátás gyakorlati lebonyolításának változtatását.

A nyugdíjpénztárakkal ütne több legyet egy csapásra az állam?

A magánnyugdíjpénztárakba újonnan érkező pénzek befektetésére vonatkozna majd a pénzügyi tárca által tervezett devizamegfelelési szabály, nem a már meglévő portfóliókat kellene átalakítani - tudta meg a Portfolio.hu. Ez lényegesen eltérő pénztári magatartást kívánna meg ahhoz képest, mint amelyről tegnapi cikkünkben beszámoltunk (jelentős külföldi részvényeladások rövid idő alatt). Úgy tudjuk, hogy a tervezett átalakítások nyomán a 70%-os forintsúly nem az egyes választható portfóliókra, hanem a magánnyugdíjpénztár teljes portfóliójára vonatkozna majd. A jelek abba az irányba mutatnak, hogy a magyar állam a magánnyugdíjpénztárak (és esetleg a biztosítók) szabályozásának változtatásával igyekszik egyszerre több legyet is ütni. Nagy kérdés azonban, hogy az adminisztratív eszközök valóban célt tudnak-e érni.

Letűnhet-e a devizahitel-korszak Magyarországon?

Májusban sorozatban már a harmadik egymást követő hónapban fizettek többet devizahitelek törlesztésére a magyar háztartások, mint amennyit a bankoktól felvettek új kölcsönként, és a K&H Bank devizahitelekkel kapcsolatos minapi döntése alapján a lakosság nettó hiteltörlesztése a jövőben csak fokozódhat. Addig, amíg jelentős a forintalapú hitelek hitelköltség hátránya az euróval szemben, nem kell aggódni a devizahitel-korszak tényleges letűnése miatt, inkább a devizahitel-kiáramlás tartósan alacsonyabb volumene a reális forgatókönyv. Ebbe az irányba mutatnak egyébként a kereskedelmi bankok és a Magyar Nemzeti Bank közötti most is zajló tárgyalások is. A bizonytalan jövő helyett tekintsünk most a múltra: lássuk, mit hozott a május a lakossági hitelezési és betéti folyamatokban!

Kell-e megint hitelcsomag Magyarországnak? - Egy kérdés van

Várhatóan teljesen elfogy jövő év végére a 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomag - derül ki a Portfolio.hu friss kalkulációjából. A számítások során azt feltételeztük, hogy a bankrendszer stabilizálására többet már nem kell költenie Magyarországnak és közben fokozatosan egyre több piaci forrást tudna bevonni az adósságfinanszírozásra. Ilyen kilátásokkal nagy bátorság lenne nekivágni a 2010 utáni időknek egy új IMF-csomag nélkül, főként azt figyelembe véve, hogy a következő években a globális pénz- és tőkepiacokat még számos jelentős bizonytalanság övezi. Mit és mikor érdemes tehát tenni?

Újra "normális szelek" fújhatnak a magyar piacon

Az elmúlt mintegy egy-másfél hónap a vízszinteshez közeli, minimálisan normál alakú hozamgörbe jegyében telt a magyar állampapírpiacon. Felvetődik a kérdés, hogy merre tovább ebből a magyar tapasztalatok szerint különös piaci helyzetből? Az elmúlt években hasonló helyzetekből a piac rendszerint az inverz alakú hozamgörbe irányába mozdult el (ez számított Magyarországon a normál állapotnak), és a vizsgált tényezők most is abba az irányba mutatnak, hogy visszatérhetnek a "normális szelek" a magyar állampapírpiacra. Mindez befektetői szempontból is különösen fontos az alkalmazott stratégiák miatt.

Szelektív bővülés, tartós ügyfélkapcsolatok - MKB Bank interjú

Az MKB Bank tőkehelyzete stabil, likviditási pozíciója pedig további javulást mutat az egy évvel ezelőttihez képest - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjújában Bereczki Zsuzsanna. Az MKB Bank ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a bank célkeresztjében a meglévő ügyfélkapcsolatok megszilárdítása, tartóssá tétele szerepel. A stratégiai cél megvalósítása többek között abban jelenik meg, hogy a bank az idén szelektíven bővíti hitelállományát, vonzó lakossági és vállalati megtakarítási formákat nyújt mind a betéti, mind a befektetői alapok, mind a kötvényprogramok területén. Bereczki Zsuzsanna az MKB Bank konzervatív és prudens működésének egyik bizonyítékát látja abban, hogy a bank elkerülte azokat a buktatókat, amelyekkel a lengyel bankok szembesültek vállalati ügyfeleik határidős deviza ügyletei következtében.

Ne vedd meg, ha nem érted! - Van még tennivaló a pénzügyi kultúra fejlesztésében

A mostani pénzügyi válság is bizonyítja, hogy a megelőzés érdekében világszerte szükség van a pénzügyi kultúra fejlesztésére, és mára ezt az egyes tagállamok vezetése is egyértelműen felismerte - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak adott interjújában André Laboul. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pénzügyi Divíziójának hazánkban járt vezetője úgy látja, hogy az elmúlt években a magyar hatóságok nemzetközi összevetésben is elismerésre méltó lépéseket tettek a pénzügyi kultúra fejlesztése terén. A szervezet meggyőződése, hogy a cél elérése érdekében már az iskolában kezdődnek a teendők és André Laboul azt is hangsúlyozza: a magánszemélyeknek csak akkor szabad megvenniük egy befektetési terméket, vagy igénybe venniük egy pénzügyi szolgáltatást, ha valóban értik is a működését, a hátterét.

Versenyezz a bankbetéttel - Itt az új magyar lehetőség!

Hétfőn, azaz május 18-án kezdte meg egy új, hosszabb futamidejű lakossági megtakarítási forma, az inflációkövető kötvény értékesítését az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK). A Prémium Magyar Államkötvény nevet viselő értékpapírt kizárólag belföldi magánszemélyek vásárolhatják, előre rögzített kamatfelára pedig vonzónak mutatkozik a következő évekre várható magyar kamatkörnyezet tükrében. A kötvény sikeréhez azonban a rövid távú megtakarítási szemléletet tükröző bankbetétek helyett a középtávú takarékoskodási szándék megerősödése szükséges.

Véget ért volna a forint vészterhes időszaka?

Kéthavi csúcsra emelkedett a forint árfolyama az euróval szemben, miközben már a formálódó kormány is 5%-nál durvább recessziót jósol a tervezett megszorító lépésekkel párhuzamosan. E furcsa kettőség nyomán érdemes szemügyre venni a magyar makrogazdasági fejlemények, illetve számos külpiaci (hangulati) indikátor alapján, hogy vajon tényleg véget ért-e a forint, komoly gyengülési hullámokkal terhelt veszélyes időszaka, vagy a "végre itt a tavasz"-érzés inkább csak átmenetileg lehet érvényes.

Egy hónappal ezelőtti elemzésünkben azt írtuk, hogy "Az előttünk álló hónapokban annak is örülnünk kell, ha a további trendszerű forintgyengülés megáll és egy igen széles, mondjuk 290-320 közötti sávban hullámzik tovább az euróval szemben a forintunk." Most ezen sáv alsó széléhez ért az árfolyam. Nézzük, innen merre mehet tovább a forint!

Meddig elég az óriási hitelkeret Magyarországnak?

Amennyiben nem éledne újra a magyar kötvények iránti befektetői érdeklődés, és a bankrendszeri feszültségek is tartósak maradnának, akkor idén év végéig mintegy kétharmadát, jövő év végéig pedig teljes egészét elköltené Magyarország a tavaly ősszel kapott közel 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagnak - derül ki a Portfolio.hu számításaiból. Vagyis 2010 végéig a hitelcsomag megoldja a magyar gazdaság finanszírozási gondjait. Az, hogy ténylegesen mekkora részt használunk majd fel a pénzügyi keretből, nagyban függ a nemzetközi befektetői környezet alakulásától, de természetesen a magyar gazdaságpolitika hitelességének változásától is. Az mindenesetre biztos, hogy minél nagyobb részt költünk el a hitelcsomagból, az egyrészt annál jobban növeli - a befektetői szempontból nyugtalanságot keltő - devizaarányt a magyar államadósságon belül, másrészt fokozza annak esélyét, hogy újabb nemzetközi hitelcsomagra szorul az ország.

Vége lehet a forintgyengülésnek? - Vélemény

Az elmúlt egy hét tapasztalatai alapján jól látszik, hogy változott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hozzáállása a forint gyengülési folyamatához, miközben tegnap a svájci jegybank is "megmozdult". A csütörtöki masszív forinterősödés már benne volt a levegőben a megelőző időszak leértékelődési spirálja után. Trendforduló esélyéről azonban még nem, inkább csak a hónapok óta tartó trendszerű forintgyengülési folyamat végének, illetve egy új, széles sávú hullámzási időszak kezdetének esélyéről beszélhetünk.

A várhatóan továbbra is nagyfokú árfolyamkilengések amiatt következhetnek be, mert igen sok tényező szól a forint stabilitása, ereje ellen, de ezeket a tényezőket rövid távon megpróbálhatja ellensúlyozni a magyar és a svájci jegybank. Ebbe a képbe belefér az is, hogy ismét 315-320-as euróárfolyammal találkozunk. Az év második felében van rá esély, hogy egy intenzív forinterősödési hullám bontakozik ki, ehhez azonban néhány fontos tényező legalább egyikének meg kellene valósulnia.

Súlyos baklövésre készülődnek a lengyelek? A forint is megérezheti

Alaposan elszámították magukat a lengyel exportőrök a zloty várható mozgását illetően, ami most komoly veszteségeket okoz nekik, illetve a kereskedelmi bankoknak, a helyzetet pedig a lengyel kormány egy jogilag és erkölcsileg is erősen aggályos elgondolással tervezi megoldani. A történet pikantériája az, hogy ha valóban az eddig ismert terv szerint cselekszik a kormány, az a zloty további rövid és közép távú gyengülése felé mutat. Ez - ismerve az elmúlt hetek szoros együttmozgását - a forintra is leértékelődési nyomást gyakorolhat.

Most akkor aggódni kell a forint miatt?

A forint elmúlt hetekbeli komoly gyengülése amellett következett be, hogy a kiemelten figyelt globális kockázati mérőszámok jelentősen csökkentek ősz óta. Ebből az aggódók akár azt is kiolvashatják: ha ilyen külső környezetben is komoly forintgyengülést láttunk, akkor mi lesz, ha ráadásul ismét "eltörik a mécses" a világban? Az optimistábbak viszont úgy is tekinthetnek a forintra, hogy a gyengülés nem lehet meglepő, mivel a befektetők nálunk csak most reagálják le azokat a hatalmas átrendeződéseket, amelyek a külvilágban sok helyütt már lezajlottak; és ez az alkalmazkodási folyamat olykor árfolyamtúllövésekhez is vezethet.

Szétfeszíti-e a válság az eurózónát?

Tíz éves sikertörténete során időről-időre felmerült az eurózóna esetleges felbomlásának témája, mivel a mostanra 16 tagúra duzzadt monetáris övezet egymástól igen eltérő szerkezetű gazdaságokat "von egy kalap alá". A már másfél éve tomboló globális pénz- és tőkepiaci, majd gazdasági válság már számos tabut döntött le, és felszínre hozta többek között a pénzügyi rendszer gyengeségeit. Idén először él át recessziót a monetáris övezet, és egyelőre nagy kérdés, hogy ez az egyes tagországokat mennyire viseli meg.

A nagyfokú bizonytalanság tükrében nem meglepő, hogy az elmúlt hetekben ismét a közbeszéd részévé vált az eurózóna esetleges felbomlása, illetve egyes tagok kilépése. Az egyes tagországok 10 éves állampapírhozamai, illetve az adott ország piacon árazott államcsőd-kockázatai jól láthatóan a széthúzást jelzik, miközben a gazdasági recesszió mértéke is igen eltérően alakul idén. Vannak, akik szerint ez a gazdasági és pénzügyi divergencia a válság időszakában, a sokszínűségből eredően természetes dolog, de vannak olyanok is, akik szerint ezek már a "roppanás" előjelei lehetnek. Lássunk egy kis gazdasági és piaci pillanatképet, majd az érveket és ellenérveket az övezet fennmaradása témájában!

Már februárban jöhet az első kötvény aukció, kezd rendbe jönni a piac - Interjú

Eseti jelleggel, akár már februárban sor kerülhet az idei első államkötvény aukcióra Magyarországon, a rendszeres kötvénykibocsátásokra azonban csak a második negyedévtől, megfelelő kereslet érzékelése mellett lehet számítani - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjújában Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy kezd normalizálódni a magyar állampapírpiac, de hozzátette: "nem biztos, hogy már túl vagyunk a nehezén". Meglátása szerint jelentős javulás csak akkor következhet be, ha a nemzetközi piacokon enyhül a kockázatkerülés és helyreáll a bizalom. Az ÁKK idén egyszerre igyekszik tehermentesíteni a magyar állampapírpiacot az új kibocsátásoktól a nemzetközi hitelcsomag devizaforrásainak használatával, másrészt arra is törekszik, hogy a rendelkezésre álló devizaforrásokból csak a mindenképpen szükséges részt használja fel, hogy az államadósságon belül a devizaadósság arányát a lehető legalacsonyabb szinten tarthassa - jelezte Borbély.

2009 elején megrántják a forintot? - Egyszer újraéled a király

Miközben igen vonzó kamatkülönbözetek alakultak ki számos fejlett, illetve feltörekvő piac devizája között mostanra, addig egyelőre számos tényező hátráltatja, hogy újraéledjen az a befektetési stratégia, amely az elmúlt években az egyik legnagyobb befolyással bírt a devizapiaci mozgásokra.

Egyszer azonban megfordulhat a széljárás, és akkor rövid idő alatt akár jelentős felértékelődés is bekövetkezhet azon devizáknál, amelyek akkor még magas kamattartalmat kínálnak a befektetőknek. A forint egyike lehet(ne) ezeknek.

Visszaeső devizahitelezés - mi lesz a forinttal?

Aggasztó a külföldi befektetők folyamatos, jelentős eladása a magyar állampapírpiacon, ugyanakkor reményt jelenthet a november közepi fordulat a külföldiek nettó forintpozíciójában - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak egy gazdasági elemző és egy befektetési alapkezelő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett novemberi ábrakészlet alapján. Mivel a legfeszültebb októberi időszakban sem kérdőjeleződött meg a forint iránti bizalom a magyar gazdasági szereplőkben, így stabil maradhat, illetve kissé erősödhet is a magyar fizetőeszköz a következő negyedévekben - vázolja Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője. A magyar gazdaság recesszióba süllyedése, a jegybank alacsony inflációs előrejelzése, illetve a visszaeső devizahitelezés mind olyan tényező, amely fokozatos további forintgyengülést hozhat - vélekedik Szabó E. Viktor, a Credit Suisse Alapkezelő befektetési igazgatója.

Drágábbak lehetnek a devizahitelek

Egy eddig szinte észrevétlen költségelem rendkívül nagy emelkedése miatt elképzelhető, hogy 2-3 hónap múlva jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülnek a magyarországi háztartási devizahitelesek. Mindez úgy is bekövetkezhet, hogy közben a forint viszonylag stabil marad és a külföldi devizák kamattartalma még csökken is. A kormány és a nagy kereskedelmi bankok által múlt pénteken bejelentett megállapodás némileg segíthet a helyzeten, de a jelek szerint a kormány inkább csak látszólag akarja megvédeni a devizaadósokat a növekvő pénzügyi terhektől.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a váratlan bejelentés: jön az új állampapír!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.