Weinhardt Attila

2017. július 11. 14:00 | Weinhardt Attila

Kilenc lépés, hogy az újabb EU-pénzekkel is jól járjon Magyarország

Az EU költségvetési biztosa által felvázolt lehetőségek közül a 7+2 éves futamidejű uniós ciklust célszerű választani és minél hamarabb meg kell állapodni a 2020 utáni büdzsé végső kereteiről - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak a június végi brüsszeli Kohéziós Fórumon részt vett Krisán László. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint át kellene gondolnia a németeknek, hogy befoltozzák a Brexit által ütött költségvetési lyukat, de elítéli azt a felvetésüket, hogy politikai feltételekhez kössék 2020 után az uniós kifizetéseket. Zsabka Zsolt, a kamara Ipari Tagozatának alelnöke szerint ahhoz, hogy kedvező legyen Magyarország számára a következő uniós büdzsé, aktív brüsszeli lobbira is szükség van és ezt el is kezdi a kamara amellett, hogy egy új nagyvállalati tagozatot is felállít. Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi eszközök arányát csökkenteni érdemes az új ciklusban, de ezzel együtt a garanciavállalás növelését jó iránynak tartja.

2017. július 10. 05:15 | Weinhardt Attila

Az agrárkassza levágására készül Brüsszel - Mi lesz így Magyarországgal?

Alaptalannak tűnik a magyar kormány azon korábbi "riogatása", hogy 2020 után már nem, vagy csak alig lesznek uniós támogatások, de attól igenis tartani lehet, hogy a felzárkóztatási és agrártámogatásaink akár radikálisan is csökkenni fognak. Az Európai Bizottság minap közzétett, az EU költségvetési kilátásairól szóló vitairatának öt forgatókönyve közül ugyanis háromban elég világosan benne van ennek a két kasszának a nominális csökkentése, egy további forgatókönyvnél pedig legjobb esetben is csak az összegek szinten tartása esélyes. Egy minapi brüsszeli beszéd alapján a Magyarországnak kulcsfontosságú két kassza mérete akár 18-20%-kal is csökkenhet, ami a mostani uniós ciklushoz képest 6-7 milliárd euró forráscsökkenést okozna 2020 után. Ezt el tudná fedni a kormány a hazai pályázók és gazdák felé, ha megnövelné a magyar költségvetési hozzájárulásokat, és/vagy belépne az ország az eurózónába. Utóbbi tehát erős anyagi ösztönző lenne és ez lenne az egyik formája annak a visszautasíthatatlannak mondott brüsszeli ajánlatnak, amiről korábban mi is írtunk.

2017. június 19. 12:32 | Weinhardt Attila

Orbánék ősszel megkaphatják a visszautasíthatatlan ajánlatot

Egyre több jel mutat arra, hogy a következő fél-egy évben egy visszautasíthatatlannak mondott ajánlatot kap Magyarország és emiatt kimozdul a holtpontról az euróbevezetésünk témája. A német-francia tengely őszre várhatóan kitalálja, hogy pontosan milyen (pozitív és negatív) ösztönzőkkel kívánja a szorosabb integráció felé terelni a vonakodó tagállamokat. Egy friss felmérés szerint egyébként a magyarok egész "barátian" állnak a pénzcsere kérdéséhez.

2017. május 31. 05:25 | Weinhardt Attila

Ha jó fiúk leszünk, 2020 után is bezsebelhetjük az EU-s milliárdjainkat

A menekültválság kezelésére is lehessen jelentős uniós forrásokat költeni, közben pedig az EU-pénzek visszatartásával a politikai mellett anyagi nyomást is lehessen helyezni a renitens tagállamokra - ez a két fő vonal rajzolódik ki abból a minap kiszivárgott német stratégiai dokumentumból, ami a 2020 utáni újabb uniós költségvetés kereteit vázolja fel. Bár sok részlet még nem ismert, a német álláspont is változhat, a brüsszeli alku pedig még messze, mégis érdemes egy gyorsértékelést adni: nem tűnik annyira drámaian rossznak a 2020 utáni időszak a magyarországi EU-támogatások szempontjából. Ha csak területi alapon gondolkodunk a jövőről: a szegényebb magyarországi régiókba például ömölhetnek az EU-s milliárdok, Nyugat- és Közép-Dunántúl fellélegezhet, és Budapest is bizakodhat.

2017. május 26. 15:13 | Weinhardt Attila

Még két évig hasíthat Magyarország, aztán beleállhat a földbe

Magyarország 13 éves EU-tagsága alatt tavaly fordult elő először, hogy az újfajta előlegek miatt totálisan szétvált egymástól a kormány által hivatalosan kifizetett EU-támogatások összege attól, mint ami ténylegesen bekerült a gazdaságba. Ez olyannyira igaz, hogy a minap a Miniszterelnökség államtitkára elismerte: a mostani kifizetések háromnegyede egyelőre még nem élénkíti a gazdaságot, csak később fogja. Éppen emiatt nagyon érdekesek a Magyar Nemzeti Bank azon friss adatai, hogy mennyire durván szétválik a hivatalos kifizetés az effektív pénzfelhasználástól. Ezek alapján 2019-ig még hasíthat a magyar gazdaság, akár gyorsuló ütem mellett is, de mivel elfogynak az EU-pénzek, 2020 körül kemény földet érés néz ki. Az EU-pénz nélküli, jórészt hitelből finanszírozott gigaberuházások persze felülírhatják ezt a képet, ha megvalósulnak és nem csúsznak sokat.

2017. május 22. 05:12 | Weinhardt Attila

Úszkálhatna a brüsszeli pénzben a kormány, de valamiért mégsem teszi

Látszólag dupla olyan sebességgel fizeti ki a kormány az új EU-pénzeket, mint ahogy a régi keretet 7 évvel ezelőtt az akkori kormány, de közben most csak fele olyan sebességgel jönnek Brüsszelből az átutalások, mint akkoriban. Nagyon nagy tehát most az itthoni és a brüsszeli pénzkifizetés közötti különbség, de ez a számításaink szerint 1100 milliárd forint körüli "előreszaladás" azért nem roppantotta még meg a magyar költségvetést, mert az itthoni kifizetések jelentős része valójában csak átkerült az állam egyik számlájáról a másikra. Éppen emiatt nem tudtunk még kellő mennyiségű számlát kiküldeni az Európai Bizottságnak, hogy fizesse ki, márpedig megbízható információink szerint nem lenne gond azok kifizetésével. A jó hír mellett arra viszont fel kell készülnünk, hogy a régi uniós ciklus százmilliárdjaihoz még akár évekig nem jutunk hozzá, mert nagyon sok a vitánk Brüsszellel.

2017. május 12. 10:43 | Weinhardt Attila

Rendszerszintű probléma felé haladnak a magyar bankok

"Komoly problémát látunk abban, hogy a banki kockázatvállalás talán túlzott mértékben kezd nőni. ... Ha a kockázati feltételekben ebbe az irányba megy tovább a piac, az akár rendszerszintű problémákhoz is vezethet" - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjúban Császi Róbert. A Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője szerint bár valóban rengeteg féle forrást el tudnak érni most a vállalkozások, de az nem egészséges, ha egy cég "nem a saját és a piac által diktált ütemezés szerint valósítja meg a beruházásait, hanem azért, mert rendelkezésre áll egy forrás". Ő úgy látja, hogy bár az MFB Pontok hálózata hoz új vállalati ügyfeleket, de nem lesz nagy hitelpiaci átrendeződés. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a hálózatban elérhető uniós kombinált termékekben hitelrész is van, amit vissza kell fizetni, így a fejlesztés megtervezéséhez már a folyamat elején érdemes banki szakértő segítségét igénybe venni.

2017. május 10. 15:47 | Weinhardt Attila

Borsodon úgy folyt át 3700 milliárd, hogy a helyiek ebből nem vettek észre semmit

A beazonosítható számlák 54%-át, mintegy 3700 milliárd forintnyit, borsod-megyei székhelyű cégek állították ki az előző uniós ciklusban, de ezek mögött nagyrészt budapesti közlekedési és egyéb infrastruktúra-fejlesztési projektek húzódtak meg - derül ki az érdekes összefüggés egy minap nyilvánosságra hozott átfogó elemzésből. A 3700 milliárd forint a megye 7 évi együttes GDP-jének mintegy harmada, de ebből a hatalmas kiszámlázott volumenből vajmi keveset éreztek meg a megye lakói, hiszen a megye ugyanebben az időszakban csak alig több mint 300 milliárd forintnyi EU-pénzt nyert.

2017. május 04. 15:28 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Még mindig elmaradt a kormány az egyik legfontosabb vállalásától

Ha szigorú szemmel vizsgáljuk, akkor a március végéig megjelent összes EU-pályázatnak csak a 46,5%-a szolgál közvetlen gazdaságfejlesztési célt, ha viszont kicsit lazábban nézzük, akkor 53,9%-ra ugrik az arány, azaz kicsit még mindig elmarad a kormány a sokszor hangoztatott 60%-tól. Mivel utóbbit a 7 éves uniós keretre vállalta a kabinet, így ehhez viszonyítva már 48,1%-55,8%-ra javulnak az arányok, ráadásul még mindig van lehetőség a számok feljebb tornászására.

2017. május 03. 16:03 | Weinhardt Attila

Egymillió eurót ígér Magyarország a legnagyobb koponyáknak

Évi 50-60 millió forintnyi támogatást kaphatnak 5 éven át azok a kutatók, akik a világ bármely pontján megállnák a helyüket, de Magyarországot választják - mondta el az új kutatási kiválósági program hátterét a Portfolio-nak adott interjúban Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke szerint a közel 1 millió eurónyi támogatás "vonzó lehet a külföldön dolgozó magyar kutatók számára is", de nem lesz könnyű elnyerni, ahogy a bő 80 milliárd forintos keretből gazdálkodó hazai Innovációs Alap támogatásainál is további szigorításra, előzetes helyszíni ellenőrzésre lehet számítani. Pálinkás szerint "kemény feladat lesz", de sikerülhet évente átlagosan 7 milliárd forintnyi kockázati tőkét kihelyezni a gazdaságba a Hivatal szakmai felügyeletével felállított alapból.

2017. május 03. 12:25 | Weinhardt Attila

Íme a kormány mesterterve, ha elakadnának az EU-pénzeink

Jövőre minden eddiginél több, 2418 milliárd forintnyi EU-támogatást tervez kifizetni a kormány, de arra az esetre is felkészült, ha - egy friss kormányzati figyelmeztetéssel összhangban - valamiért elakadnának a kifizetések Brüsszel felől, derül ki a kedden közzétett 2018-as költségvetési törvénytervezetből. A terjedelmes anyagba szó szerint beleírták, hogy a kormány a 7 évre szóló EU-pénzek döntő részét el akarja költeni 2018 végéig, ami így jövőre 13%-os beruházás- és 4,3%-os GDP-növekedést váltana ki. Arra, hogy mi hajtja majd ezután a magyar gazdaságot, egyelőre csak néhány utalást találunk az anyagban: a 2022-ig terjedő nagyszabású útépítési program mintegy felét már hazai költségvetési forrásból tervezi finanszírozni a kormány és emellett lesz még néhány nagyberuházás, mint például a paksi bővítés, illetve néhány budapesti fejlesztés.

2017. április 26. 18:45 | Weinhardt Attila

Duplázható bért rejtett a kormány az EU-s pénzosztásba

Az a dolgozó is dupla, azaz 24 havi bért kaphat az idei munkája után négy minisztériumban, akinek semmi köze az uniós pályázatok kiírásához, elbírálásához és lebonyolításához - derül ki az újdonság egy friss kormányhatározatból. Eddig csak arról tudtunk, hogy a felpörgetett uniós kifizetésekért dolgozók akár 24 havi plusz juttatást is kaphatnak (tehát az idei munkájuk után összesen 36 havit), de a tárcák dolgozói közötti bérfeszültség csökkentő intézkedésről eddig nem volt szó. A büdzsé állapota lehetőséget teremt erre, ráadásul a pénz jelentős részét majd csak jövő év elején kell kifizetni. Van még más, rendkívül érdekes szabály is, amivel "két legyet üt egy csapásra" a kormány.

2017. április 26. 13:11 | Weinhardt Attila

Kiszivárgott a brit kormány terve, ami remek hír Magyarországnak

Az előnyös kereskedelmi megállapodás érdekében hajlandó lenne Nagy-Britannia befizetni az EU közös kasszájába azt a 17 milliárd eurót, ami a 2019. márciusi kilépés és a 2020. vége közötti időszakra esne - árulta el a brit tárgyalási stratégiát első kézből ismerő forrás a Telegraph-nak. Ha tényleg ez a brit kormány terve - ami akár már ma este kiderülhet az EU felsővezetőinek londoni tárgyalásai során - akkor ez remek hír lenne Magyarországnak is, mivel úgy tűnik, hogy mégsem lesz (akkora) költségvetési lyuk a 2014-2020-as ciklus utolsó harmadában, mint amire eddig csaknem tényként számított a magyar kormány. Emiatt tehát a Magyarország számára is fenyegető pénzügyi forrásvesztés is elhárulna.

2017. április 21. 11:20 | Weinhardt Attila

Feszült a munkahelyi légkör? EU-pénzből ezen is lehet enyhíteni

A legkisebbtől a legnagyobb vállalkozások oktatási-képzési problémáin, munkahelyi feszültségein is tudnak enyhíteni azok a munkahelyi képzési EU-s pályázatok, amelyek a minap jelentek meg és május-júniustól adhatók be - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak Essősy Ákos. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda üzletfejlesztési igazgatója szerint bár az összesen 43 milliárd forintos keretösszegű pályázatok a szakmai képzés terén túl szigorúak, de mégis hatalmas lesz az érdeklődés irántuk, mert a cégek már legalább két éve várnak az ilyen típusú lehetőségekre. Úgy látja, hogy aki támogatást szeretne nyerni ezeken a felhívásokon, érdemes komolyan vennie a pályázatok összetett szabályrendszerét, és mielőbb nekilátni a tervek kidolgozásának.

2017. április 18. 16:50 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Özönlenek a pályázatok, de pénzt még alig látnak a nyertesek

A márciusi nagy pályázati meghirdetési hajrában annyi új uniós pályázat jelent meg (113 darab) Magyarországon, mint amennyi a megelőző négy hónapban összesen, ami új történelmi csúcs és ezzel már a 7 évre szóló kereten is túlfutott a megjelent pályázatok teljes keretösszege - derül ki az összegzésünkből. Az új pályázatok keretösszegénél (913 milliárd forint) nem sok hiányzott, hogy szintén új csúcsot lássunk, de közben az új nyertesek számában (bő 12 ezer) biztosan bekövetkezett ez. A pályázati kifizetések terén viszont nem hozott áttörést a március sem: bár a hónap végére már a 7 éves ciklus ötödére nőtt a kifizetett pénzösszeg, de ennek jelentős része még mindig nem szivárgott be a gazdaságba, főként amiatt, mert a közszférabeli nyerteseknél időigényes, mire a kiutalt előleget felhasználhatják.

2017. április 13. 15:00 | Weinhardt Attila

Erre költsön az ország, ha tényleg erős európai játékos akar lenni

Európa csak a tudományba és innovációba való minél több befektetéssel tud versenyezni a világban, így ha egy ország európai szinten is erős játékossá akar válni, költsön többet ezekre - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Robert-Jan Smits. Az Európai Bizottság kutatás-fejlesztésért felelős főigazgatója abban bízik, hogy a mostani 7,8%-ról duplázódni fog a K+F-re szánt EU-pénzek aránya 2020 után. Úgy látja, hogy ennek elérésében segíteni fog a költségvetésért felelős uniós biztos is, aki bizonyára alaposan megrostálja majd az agrár- és strukturális támogatások rendszerét. A főigazgató azt mondta: meghívna minket egy üveg drága borra, ha tudunk olyan tagállamról, amely a Brexit után hajlandó lenne többet befizetni a közös kasszába. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal projektindító rendezvényére Budapestre érkezett főigazgató hétfőn ellátogatott a Közép-Európai Egyetemre is, ahol hatalmas aggodalmat tapasztalt és ő sem értette, hogy a felsőoktatási törvénymódosítás pontosan miért született a sok EU-pénzt is elnyerő intézmény ellen.

2017. április 04. 13:30 | Weinhardt Attila

Rábólintott a milliárdos brüsszeli büntetésekre a kormány

Két olyan kormányhatározat is megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben, amely fontos információkat tartalmaz az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó uniós Operatív Programokról. Az egyik határozat még a régi, 2007-2013-as ciklust érinti és kiderül belőle, hogy nagy valószínűséggel milliárdos büntetésekre bólintott rá a kormány azért, hogy le lehessen zárni pénzügyileg a két régi programot. A másik határozat immár az új, 2014-2020-as ciklusra vonatkozó humánprogramban kezdeményez hivatalos módosítást, ami azért is érdekes, mert mostanra már a 7 évre szóló keret 102%-ára kiírta a pályázatokat az illetékes hatóság.

2017. március 30. 13:35 | Weinhardt Attila

11 látványos ábra, hogy mit tettek a magyar cégekkel az EU-támogatások

A 2007 óta gazdaságfejlesztési EU-támogatást elnyert cégek erősen rá voltak szorulva ezekre a forrásokra, és a sérülékenységük jele az is, hogy 2015-ben az ötödük veszteséges volt - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank átfogó elemzéséből. Az anyagból számos látványos ábrát mutatott be a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján Fábián Gergely jegybanki igazgató, így például azt, hogy nincs érdemi gazdasági hatáskülönbség a visszatérítendő és a vissza nem térítendő EU-pénzek között. Abban viszont nagy hatáskülönbségek vannak, hogy mely ágazatokba ment az EU-pénz, és az is lényeges, hogy míg a foglalkoztatottságot és a hozzáadott értéket növelik ezek a pályázati pénzek, addig a munka termelékenységét nem.

2017. március 16. 05:55 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Panelfelújítás uniós pénzből? Ezeket nem árt tudni

A hiteltörlesztés érdekében meg kell emelni a közös költséget, ha pedig lennének "megcsúszó" lakók a közösségben, akkor helyettük is zsebbe kell nyúlni, hogy el lehessen indítani az energetikai korszerűsítést - többek között ez derül ki abból az anyagból, ami rögzíti, hogy jogi személyként a társasházak és lakásszövetkezetek milyen feltételekkel igényelhetnek uniós ingyenhitelt április 24-től. Arra is van persze lehetőség, hogy a társasházi pályázattal párhuzamosan, az ottani saját tulajdonú lakásunk felújítására magunk is beadunk egy hitelkérelmet. Ebben az esetben lényegében ugyanazok a szabályok érvényesek ránk, mintha családi ház tulajdonos magánszemélyként indulnánk az uniós ingyenhitelért. Ezekről a szabályokról egyébként részletesen már ebben a keddi cikkünkben beszámoltunk.

2017. március 14. 06:05 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Napelem, szigetelés ingyenpénzből - Ez a kézikönyv segít a döntésben

Friss nullás NAV-igazolás, közüzemi tartozásmentesség és energetikai tanúsítvány, hitelmulasztás hiánya, elmúlt egy évi névre szóló fűtési számla, megfelelően magas havi nettó jövedelem - ez csak néhány azok közül a feltételek közül, amelyekkel tisztában kell lennie annak, aki április 24-től szeretne pályázni az uniós nulla százalékos energiahatékonysági milliókra. Átbogarásztuk a szigetelésre, ablakcserére és napelem telepítésre is alkalmas, akár 7-10 milliós hitel teljes feltételrendszerét és jó tudni, hogy 2 millió forint felett jönnek az igazi megkötések az elvárt fedezetek miatt. Ettől függetlenül már ennél kisebb összegnél is azonnal vissza kell fizetni a hitelt, ha valaki még annak futamideje alatt értékesítené az ingatlant. Van még néhány fontos szabály és megkötés, amelyek közül a leglényegesebbeket alábbi cikkünkben foglaljuk össze. A társasházakra vonatkozó szabályokról egy következő cikkünkben számolunk be.