Weinhardt Attila

Már a kormány is bízik: lesz 2020 után is uniós pénzeső

Az Európai Bizottság alelnökének múlt heti kijelentése után úgy tűnik, hogy már a kormány is jobban bízik abban: 2020 után is lesznek még uniós támogatások Magyarországon, még ha azok mérete és szerkezete meg is változik - ez rajzolódik ki két kormányzati gazdaságpolitikusnak egy budapesti konferencián elmondott mai beszédéből. Az eseményen azonban újabb rendkívül fontos jelzés is elhangzott egy vezető brüsszeli döntéshozótól: 2020 után szinte csak visszatérítendő uniós forrásokra számíthatnak a kis- és középvállalkozások, részben azért, mert a vissza nem térítendő források túlzott függőséget okoznak, illetve nem segítik elő a versenyképesség növelését. A konferencia délutáni szakaszában az NGM államtitkára azt jelezte: valószínűleg az egész EU-ban nálunk a legmagasabb a visszatérítendő pénzügyi eszközök aránya a gazdaságfejlesztési programokon belül:

Huszáros kifizetési hajrával hozható az idei év

Az év végéig kitartó hajrával elérhető, hogy drasztikusan emelkedjenek a gazdaságba kerülő uniós támogatások, és így a második félévi GDP-gyorsulással elérhető a 2 százalék körüli éves átlagos teljesítmény - vetítette előre a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azonban három területen is lát kockázatokat arra, hogy a kifizetések fel tudjanak gyorsulni, így a hivatalok bürokratikus ügyintézésében, az új állami pályázatértékelői rendszerben, illetve a közbeszerzési szabályokban is, noha az utóbbi kettő célrendszerét egyébként kifejezetten támogatja. Krisán erőteljes állami-szabályozói fellépést sürget azokkal szemben, akik az egyébként vonzóra sikeredett uniós pályázatokon megpróbálnak csalni, felveti a magyarországi nagyvállalatoknak, illetve a szolgáltató szektornak szóló támogatási konstrukciók megfontolását, illetve kifejezetten szorgalmazza a kkv-k tőkehelyzetének javítását, ami így a banki hitelképességüket is erősítheti.

Példátlan ingyenhitel Magyarországon - Mit kell tudni róla?

Elstartolt a napokban a valóban nulla százalékos EU-s ingyenhitel Magyarországon, amelyet akár induló cégek is felvehetnek, így még a jegybank egyébként is kedvező Növekedési Hitelprogramját is túlszárnyalja a lehetőség - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Fontos azonban tudni, hogy az uniós ingyenhitelt szakaszokban, a benyújtott számlák alapján utólag folyósítják az MFB Pontokon keresztül, így bár EU-s pályázatról beszélünk, de szó sincs 50%-os előlegről, így nem lehet vele trükközni és a közpénz lenyúlásán sem érdemes gondolkodni. Mindezek mellett az 1-600 millió forint közötti uniós hitel segít abban, hogy csupán 10-20%-os önerő mellett is nagyon sokféle beruházást meg tudjanak finanszírozni a magyarországi vállalkozások.

Közpénzt költesz Magyarországon? - Szigorúbb rendelet jön Lázáréktól

Az új közbeszerzési törvény megalkotása során azt a feladatot kaptuk Lázár Jánostól, hogy "a transzparencia és átláthatóság érdekében tegyünk meg mindent és ennek az egyik szüleménye a Felelős Akkreditált Közbeszerzési Szaktanácsadó rendszer létrehozása" - jelezte a köztévé keddi adásában Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak azt is elmondta, hogy a FAKSZ intézményrendszerére vonatkozó végleges keretek a napokban jelennek meg egy új miniszteri rendelet formájában, és az átmeneti időszakhoz képest szigorodnak az akkreditáció megszerzésére vonatkozó feltételek. Ez azért fontos sokaknak, mert aki legalább egy eurót nyert uniós pályázaton, vagy meghatározott értékhatár felett magyar közpénzt költ el, annak kötelező igénybe vennie az országszerte több száz FAKSZ egyikét.

Megvívta a 800 milliárdos brüsszeli csatát Magyarország

Összesen mintegy 800 milliárd forintot tesz ki annak a 71 mély- és útépítési szerződésnek a nettó ára, amelyet az aszfaltkeverő ügyben problémásnak talált az Európai Bizottság és emiatt felfüggesztette az ezekre vonatkozó kifizetéseket - derül ki abból a tavaly júliusi levélből, amelyet a közelmúltban hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. A vita lényegét és a levélváltásokat rögzítő dokumentumból megtudtuk, hogy a Bizottság eredetileg 25 százalékos pénzügyi bírságot javasolt kiszabni, míg Magyarország 5 százalékot szeretett volna elérni, de a végső megállapodásig is nagyon kellett volna neki a pénz 75 százaléka. A 800 milliárdos felfüggesztés sokkal nagyobb, mint amiről a minapi aszfaltügyi megállapodás során vitatott számlaállományként hallani lehetett, azaz tavaly nyár óta sokat sikerült "lealkudni" a problémás tételekből és ahogy kiszivárgott: a pénzügyi bírság mértéke is jóval 25 százalék alatti lett.

Törlik az adószámodat, ha trükközni próbálsz az EU-pályázatokkal

Két durva módszerrel akarja korlátozni a kormány azokat az uniós pályázati nyerteseket, akik rögtön megkapják az 50 százalékos előleget: előre leíratja velük, hogy mikor és mire használhatják a pénzt, ha pedig valaki például a trükkös pénzfelhasználás miatt nem tudja befejezni a projektjét, törlik az adószámát - ez derül ki a 272/2014-es kormányrendelet minap napvilágot látott módosításából. Bár nem biztos, hogy ezek a módszerek valóban megelőzik a visszaéléseket, mindenesetre látszik, hogy ha már ragaszkodik a kormány a kifizetési számokat pörgető magas előleghez, akkor kemény szankciókat is társít a gyorsan folyósított pénzek mellé. Az uniós támogatások felhasználását rögzítő fontos jogszabály rengeteg helyen módosult, az alábbiakban csak a legfontosabb területeket foglaljuk össze, témákba rendezve.

Rengeteg pénz tart Magyarország felé - Mit kezdünk vele?

A 2007-2020 közötti két uniós ciklusban Magyarország kapja messze a legtöbb EU-támogatást a saját gazdaságának méretéhez képest, a tavalyi GDP-jének összesen 45 százalékát - mutat rá pénteken kiadott országelemzésében a Nemzetközi Valutaalap. Miközben már a 2007-2015 közötti időszakban is kiugróan sok uniós pénzt kaptunk, mégis inkább romlottak a versenyképességi mutatóink a régiós versenytársakhoz képest, így valami nagyon nem volt rendben a pénzfelhasználás hatékonysága körül. Az IMF két beszédes ábrája arra is rámutat, hogy hol lehettek a gondok. Azt a kormány is többször elismerte, hogy a hatékony felhasználás helyett a teljeskörű pénzlehíváson volt a hangsúly, de hogy ez jó volt-e így és miben lesz-e változás, jövő hétfőn lesz alkalmuk megbeszélni a parlamenti képviselőknek. Orbán Viktor kormányfő ugyanis "nyílt és építő jellegű" parlamenti vitanapot kezdeményezett "a 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról" címmel.

Feladja extrém pénzköltési tervét a kormány

"A Kormány elkötelezett a 2014-2020-as időszak uniós forrásai döntő hányadának 2018. év végéig történő elköltésére vonatkozó célkitűzése mellett" - olvashatjuk a tegnap este megjelent 2017-es költségvetési törvényjavaslatban, miközben a táblázatok számai alapján ez csaknem lehetetlen. Idén ugyanis a januárban rögzített legalább 2000 milliárdos célhoz képest csak 1432 milliárdos uniós támogatás kifizetéssel számol a nemzetgazdasági tárca, jövőre pedig 2240 milliárdossal, így még egy 3000 milliárdos kifizetéssel sem tudná elkölteni 2018 végéig a 7 éves keret döntő részét a kormány. Eközben jövőre igen jelentős, 1600 milliárdos, tisztán hazai finanszírozású beruházási csomagot látunk, így a 9%-os beruházás-növekedési terv miatt jó eséllyel mindenfelé építkezéseket látunk majd az országban. Ez akár Pest megyére is igaz lehet, hiszen egy eddig be nem jelentett 16 milliárdos kompenzációra is rábukkantunk a büdzsé sorai között.

"Remek politikai alkut kötöttem Lázár Jánossal"

Elégedett vagyok azzal a politikai megállapodással, amit a sok éve húzódó aszfaltügyi vitában Lázár Jánossal kötöttem a minapi magyarországi utamon - mondta el a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. A 450 milliárd eurónyi EU-támogatásért felelős uniós biztos a 2014-2020-as ciklus gördülékeny magyarországi elindításával is elégedett, de arra figyelmeztetett: legyünk résen az egyes évekre meghatározott programcélok betartásánál. Diplomatikusan megkerülte az érdemi választ arra a kérdésünkre, hogy mit gondol az új állami projektértékelési rendszer felállításáról, de kendőzetlenül kijelentette: a kkv-knak juttatott ingyenpénz helyett a hitelalapú uniós források az igazán hatékonyak. Ezzel együtt azt kérte a magyar kormánytól, hogy fontolja meg egy ilyen uniós kkv-programban való részvételt. Corina Cretu egyébként nagyon várja a kormány elképzeléseit arra a négy nagy kihívásra is, ami a 2020 utáni uniós támogatási politikánál azonosítható.

Így dől el hihetetlen pénzek sorsa Magyarországon

A Portfolio kalkulációi szerint akár 3000-4000 milliárd forintnyi EU-támogatás sorsa is eldőlhet a következő években annak az új állami pályázatértékelési rendszernek az alapjain, amelyet most állít fel a kormány a sorozatos brüsszeli kritikákra reagálva. Pályázók tízezreinek életét befolyásolja tehát a körvonalazódó új rendszer, amelyet a korábbi értékelési rendszerekkel összevetve azt látjuk, hogy a legnagyobb változás a pályázatértékelők körében jöhet. Törvényileg zárják ki ugyanis a külsős szakértők bevonhatóságát és csak olyan állami alkalmazottak jelentkezhetnek, akik az alapmunkájuk mellett a plusz pénzért cserébe a nemzetbiztonsági megfigyelést is vállalják. Bár ez drasztikus módszernek tűnik, de a jelek szerint a pályázatértékelés egyéb folyamatai nem változnak mélyrehatóan; sőt az új értékelési rendszer az állam berkein belül lebonyolított pályázatokra nem is vonatkozna. Így viszont lényegében egy "féloldalas" rendszerrel reagálunk a brüsszeli kritikákra, és a nemkívánatos befolyásolási kísérletekre.

Leállhat a legnépszerűbb céges EU-pályázatok értékelése

Amennyiben jelenlegi formájában fogadják el a parlament oldalán található, az állami projektértékelőkre vonatkozó törvénytervezetet, akkor azzal leállhat az összes, már folyamatban lévő, cégek számára kiírt uniós pályázat értékelése is és az eredményhirdetés valószínűleg több hónappal későbbre csúszna. Az új projektértékelési rendszer elsősorban a legnépszerűbb, erősen túligényelt vállalati K+F-pályázatokat érintené, hiszen hírek szerint eleve ezek "megrostálását" célozza, de közben lehet, hogy mindezt más céges pályázatok eredményhirdetése is megsínyli. A változás egyébként megnehezítheti a kormány által megcélzott 2048 milliárd forintnyi uniós támogatás idei kifizetését, igaz lényeges, hogy a törvénytervezethez csütörtök délutánig még lehet módosító javaslatokat benyújtani.

Aszfaltügy: 100 milliárd körüli bírságra bólint rá Magyarország

Az Európai Bizottság által vitatott összes aszfaltügyi számlaállomány kissé meghaladja a 600 milliárd forintot, amelyből 2013 végéig egy kis részt már kifizetett Magyarországnak, a csütörtöki megállapodás után pedig mintegy 500 milliárd forintot utalhat át, így 100 milliárd forint körüli pénzügyi bírságra bólinthat rá Magyarország - tudta meg a Portfolio megbízható forrásokból. Ezek még nem a végleges, pontos számok, hiszen a hivatalos megállapodás még nem született meg, de nagyon jól közelíthetik a valós helyzetet.

Ez állhat Lázár 500 milliárdos váratlan bejelentése mögött

A magyar államnak most jól jön a vita miatt át nem utalt hatalmas összeg, és nem feltétlenül akart évekig pereskedni bizonytalan kimenetellel, az Európai Bizottságról pedig kiderült, hogy hajlandó engedni a pénzügyi büntetés mértékéből - nagyjából ez lehet az a keret, amely mentén ma délelőtt váratlanul közeledtek az álláspontok Magyarország és az Európai Bizottság között az 500 milliárdos méretű aszfaltügyi vitában.

Csepreghy: hozzányúlunk egy másik fontos programhoz is

Indokolt az élelmiszeripari közepes méretű cégek uniós forráshoz juttatása is, így emiatt kezdeményezni fogja a kormány a Vidékfejlesztési Operatív Program formális módosítását - mondta el a Portfolio-nak Csepreghy Nándor a múlt pénteki pályázati tanácsadókkal történt második egyeztetésről. A Miniszterelnökség miniszter-helyettesének szavai szerint az itthon felpörgetett pályázati kifizetés miatt valóban megugorhat majd a következő években a pénzforgalmi államháztartási hiány, de ezt a létrejövő projektek adóbefizetése szűkíti, a tényleges deficitet pedig az intenzívebb lakossági állampapír értékesítés úgyis képes lesz majd finanszírozni. Jelzése szerint a 2020 utáni uniós támogatási rendszer jövője szempontjából egy jövő heti krakkói csúcstalálkozó ismét fontos lesz.

Beleremeg a magyar állam a kormány rendkívüli tervébe

A kormány többször megerősített, rendkívül felpörgetett EU-s pályázati kifizetési tervének súlyos következményei lennének 2019-ig a magyar államháztartási hiányra és így az államadósság pályára - derül ki a Portfolio átfogó elemzéséből. Egyszerűbb megközelítésünk szerint 2018-2019-ben 6-7% körüli GDP-arányos államháztartási hiány adódna kizárólag abból, hogy az itthon felpörgetett kifizetésekkel nem tud lépést tartani Brüsszel. Az összetett megközelítésünkkel ez várhatóan "csak" 3-5% között alakulna. Az EU-pályázatokhoz kapcsolódó "olló" szétnyílása már tavaly is jókora nehézségeket okozott az állami büdzsé finanszírozásában, de a jelek szerint az csak a bemelegítés volt. Mindez új megvilágításba helyezi azt is, hogy eddig miért vonakodtak felminősíteni Magyarországot a hitelminősítők, és egyúttal jobban érthető a kormány minap bedobott ötlete a nullás költségvetésről, illetve a minél alacsonyabb deficitről.

Elemzésünk főbb üzenetei:

• A gyors itthoni és a lassabb brüsszeli kifizetés miatt már idén 2% feletti hiány alakulhat ki
• Az összetett megközelítés szerint 2018-ban közel 5%-os deficitre van kilátás, ami 2019-re 3% közelébe mérséklődhet
• Ezt többlet állampapír kibocsátással kellene megfinanszírozni, de kérdés, hogy kik lesznek nagy tételben a vevők
• A brüsszeli kifizetési korlát és az adósságfinanszírozási következmények módosíthatják, visszafoghatják az itthoni uniós pénzkifizetési terveket.

Színvallásra készteti a kormány az uniós pályázókat

Egy új, de egyelőre nem működő funkció érhető el a hivatalos uniós pályázati oldalon E-beszerzés néven és a Portfolio értelmezése szerint egy nagy horderejű változás első konkrét jelének számít. Az online felületről, mint az árajánlat kérések nyilvánosságra hozatalának csatornájáról, már Karsai Tamás, az NGM helyettes államtitkára is beszélt a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján. Ő akkor azt mondta, hogy az új funkció csak azokra a pályázókra vonatkozik, akik a 25 millió forintos közbeszerzési értékhatár alatt valósítják meg beruházásaikat. Az új felület és az új közbeszerzési törvény kapcsán egyelőre számos nyitott kérdés is látszik, amelyek igencsak lényegesek az EU-s pályázatra készülőknek.

Irányt váltott a kormány - Lázár elárulta a hátteret

Érezhetően megváltozott a kormány és a hiteles uniós pályázati tanácsadó cégek közötti viszony, mert kétévnyi harc után a Miniszterelnökség kész velük az érdemi párbeszédre, ha az transzparens keretek között zajlik - többek között ez derült ki a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János szavaiból. Mivel a projektmenedzsment szakma hetek óta feszült figyelemmel tekintett a tárca rezdüléseire, így mindenképpen örömteli és üdvözlendő az a fordulat, ami most bekövetkezett - ezt már Kovács Zoltán a Rekontir BPM ügyvezetője mondta megkeresésünkre. Szavai szerint az is mindenképpen üdvözlendő, hogy komoly a kormányzati szándék a kóklerek és kijáróemberek kirekesztésére. Meglátása szerint kedvező, hogy a miniszter nyitottságot hangsúlyozott az egyes Operatív Programokon belüli forrásátcsoportosításra is, a pályázói érdeklődés függvényében.

Lázár-figyelmeztetés: így összejönne a kormány legfőbb ígérete

Ha nincsenek értelmes, valóban a gazdaságfejlesztést támogató projektek, akkor a kormány kész kivonni forrásokat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból és átcsoportosítani azokat ténylegesen gazdaságfejlesztést szolgáló területekre - többek között ezt az új bejelentést és figyelmeztetést fogalmazta meg a Portfolio csütörtöki konferenciáján Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője ugyanis attól tart, hogy a forráshiányos önkormányzatoknak nyújtandó pénzek végül nem valódi gazdaságfejlesztést szolgálnak, miközben megerősítette, hogy a 7 éves keret 60 százalékát mindenképpen ilyen célokra akarja fordítani a kormány. Az esetleges forrásátcsoportosítás akár indokolt is lehet, hiszen a Portfolio szerdai elemzésében annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy a bűvös 60 százaléktól elmaradhat a kormány. Frissített számításaink azt mutatják, hogy ha a TOP-keret mintegy negyedét valóban átcsoportosítaná a kormány, akkor azzal elérhető lenne a 60 százalékos arány az év végéig megnyíló pályázatok legszélesebb körét vizsgálva.

Veszélyben a kormány egyik legfontosabb ígérete

Bár a kormány számtalan alkalommal megígérte, hogy az új EU-s pénzek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja, a Portfolio elemzése szerint ez az arány egyelőre csak 28-47 százalék között alakulhat az idén év végéig megnyíló pályázatok alapján. Azt látjuk ugyanis, hogy rengeteg felhívás csak meghatározott intézményi körnek és jórészt állami feladatok fejlesztésére szól - kiemelt felhívások -, de a standard és egyszerűsített eljárásrendű pályázatok között is sok olyat találtunk, amely a címe alapján nem közvetlen gazdaságfejlesztést szolgál. A jövőre megnyitandó további pályázatokkal persze a legoptimistább esetben még megközelíthetné a kormány a bűvös 60 százalékos arányt, de sokkal nagyobb az esély, hogy ettől végül jócskán elmarad.

Még 102 milliárdnyi EU-pénz hiányzik a kasszánkból

2015 végéig még csak a 42 százalékát fizették vissza annak a hitelalapú visszatérítendő uniós támogatásnak, amelyet a régi uniós ciklusban legfeljebb tíz évre helyeztek ki a pénzügyi közvetítők - derül ki a Portfolio közérdekű adatigénylése alapján készített elemzésből. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adatok alapján tehát 102 milliárd forintnyi forrást vár még vissza a négy pénzügyi közvetítői csoport, amelyek közül messze a legjobb visszafizetési aránnyal a bankok ügyfélköre jellemezhető. A bankok aktivitása azonban meglepően kicsi volt a szerződött összeg tekintetében: a vállalkozásfejlesztési alapítványok kétszer, a pénzügyi vállalkozások közel hatszor akkora hitel volument tudhatnak magukénak. Éppen emiatt a még hiányzó 102 milliárdnyi forrás döntő része is a pénzügyi vállalkozások könyveihez kapcsolódik, amely pénzek maradéktalan visszafizetése azért is fontos az országnak, hiszen újra kihelyezhető forrásokról van szó.