• Megjelenítés
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1273

Németország és a magyar autógyártás lehet a nagy vesztes - Akcióban Trump rettegett tárgyalója

A 30-35 évvel ezelőtti logika és agresszív kereskedelempolitikai fellépés jellemzi Donald Trump amerikai elnök adminisztrációját, hisz ugyanaz a személy, Robert Lighthizer, mozgatja most is a szálakat, ez pedig Kína mellett az EU-nak sem jelent sok jót: az európai autószektorra korábban már belengetett megemelt vámok akár télen hatályba is léphetnek - hívta fel a figyelmet a Magyar Közgazdasági Társaság Európai Uniós Szakosztályának tartott minapi előadásában Balás Péter. Az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának korábbi főigazgató-helyettese szerint ez a helyzet tehát legalább két csatornán keresztül: a nagyon nyitott magyar gazdaságon és a magas járműipari kitettségen keresztül is fokozott veszélyeket hordoz magában Magyarország számára, és ezekkel kapcsolatos aggodalmainak két volt magyar külügyminiszter is hangot adott. Az sem megnyugtató ebben a helyzetben, hogy Magyarországnak is külkereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben.

Ránk ömlött a sok EU-s pénz, de hova szivárgott el?

Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk:

Odacsap a kormány az EU-pályázatok túlárazóinak! (2.)

"Olyan költség elszámolása maradéktalanul nem lehetséges, amelyről bizonyítható, hogy az a piaci árak jellemző szintjét meghaladta" - áll a határozott üzenet abban a tájékoztatóban, amely péntek délután jelent meg a kormány hivatalos uniós pályázati oldalán és két uniós fejlesztési program kapcsán rögzíti, hogy milyen esetekben és hogyan kell egységes szabályok mentén alátámasztani a piaci áraknak való megfelelést.

Napelem, szigetelés, ablakcsere - Brutális könnyítéseket jelentettek be, le ne maradj róla!

Napelem, szigetelés, ablakcsere - Brutális könnyítéseket jelentettek be, le ne maradj róla!

Jelentősen lazultak, az építőipari életszerűség és a kisebb társasházban (jellemzően sorházban) élő magánszemély pályázók igényei felé mozdultak el a lakossági energiahatékonysági hitel feltételei a ma kiadott módosítással, amely szabályok október 4-től lépnek hatályba és már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. A Pest megyén kívüli térségnek szóló 105,2 milliárdos hitelkeretnek már nem a negyedét, hanem a felét lehet társasházi és lakásszövetkezeti energiahatékonysági és megújuló energiás projektjeire felhasználni, ennek érdekében több szabály is módosult. Közben a jelentős építőipari áremelkedést és a projektek elhúzódásából eredő problémákat is kezeli a mostani módosító csomag, hiszen például az eddigi csaknem dupláját lehet majd nyílászárók fajlagos költségére elszámolni, de a szigetelés elszámolható költsége is jócskán emelkedik. Ezek mellett a projektek befejezésére és a hitel rendelkezésre tartására szolgáló idő is jócskán kitolódik.

Kiszivárgott: lehet, hogy idén már semmi pénzt nem kapunk Brüsszeltől!

A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket.

Népességrobbanás várható Debrecenben a BMW-beruházás hátán

Meg vagyok győződve arról, hogy a BMW-vel együtt a városba érkező 500 milliárd forintnyi új beruházás hatására két-három évtizeden belül a mostani 203 ezer körülről 250 ezer főre nő Debrecen lakossága és ez már az ingatlanpiacon is jól látszik - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban a készülő demográfiai fordulatot a város polgármestere. Papp László szerint tartható az a menetrend, hogy a város 2019 őszén át tudja adni az egybefüggő területet a BMW-nek, de az emiatt felveendő 44 milliárd forintos hitel visszafizetésének pontos kereteiről még zajlanak az egyeztetések, ahogy az sem tudható biztosan, hogy mikor kezdene termelni az autógyár. Abban viszont biztos a városvezető, hogy az induláshoz szükséges 1000 fős munkaerő rendelkezésre fog állni és leszögezte: bár az elmúlt években számos beruházó választotta Debrecent, de "nem akarunk kis gömböc módjára viselkedni, hogy mindent ide, és másnak semmit".

Brüsszel alig fizet Magyarországnak - Nagy döntéseket hozott a kormány

Éppen azon a napon jelentett be fontos döntéseket a kormány az EU-pénzek terén, amikor közzétette, hogy az alig érkező brüsszeli átutalások miatt itthon rekord magasra futott az államháztartási hiány. A két szál szorosan összefügg és emiatt az történt, hogy múlt szombattól a felére vágta az uniós pályázatok közszférán kívüli kedvezményezett nyerteseinek kifizethető támogatási előleg mértékét a kabinet. Ez azonnali hatállyal spórolást jelent az állami büdzsének, de közben jókora nehézséget okozhat a projektek végrehajtóinak, hiszen eddig nem így terveztek. Számos egyéb fontos szabályt is megváltoztatott szombati hatállyal a kormány, amelyek között olyanok is vannak, amelyek viszont pár hónapos távon inkább a havi uniós támogatás-kifizetés összegének növekedése irányába mutatnak.

A Balaton és a Velencei-tó lehetnek egy világtrend legnagyobb magyar nyertesei

A világ egyik megatrendje, a városokba költözés, a következő évtizedekben Magyarországon is folytatódhat, de közben a távmunka lehetőségek terjedése, mint másik megatrend, fékezi ezt és a kettő együtt oda vezet, hogy olyan élhető térségek lesznek a legnagyobb nyertesek, mint például a Balaton, vagy a Velencei-tó - vetítette előre a következő évtizedek egyik lényeges fejlesztéspolitikai szempontját a Közgazdász-vándorgyűlés egyik panelbeszélgetésében Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. A nagy trendek kapcsán részben ő, de főként az MNB elnökének főtanácsadója, Szapáry György is beszállt abba a vitába, ami abból kerekedett, hogy az Európai Unió sikeres volt-e eddig, vagy inkább hanyatlik, illetve csökken-e a jelentősége a következő időszakban. Arról is vita kerekedett, hogy a föderalizmus, vagy az erős nemzetállamok közössége-e a megfelelő út az EU számára.

Kiszámolták: Magyarország bukná a legtöbbet, ha összeomlana az EU, vagy kilépne belőle

Az összes EU-tagállam közül Magyarország a legnagyobb nyertese az uniós tagságnak, így ha összeomlana a közösség, azaz "sima" szabadkereskedelmi övezetig lépne vissza az integráció, az minket viselne meg a legjobban - derül ki a Bank de France mélyreható tanulmányából. Az anyag az áruforgalom alapján minden tagállam esetén bemutatja, hogy mekkora lenne az EU-integráció visszafordításának költsége és egy külön vizsgálat arra is rávilágít: a magyar gazdaságnak fájna a leginkább, ha kilépnénk az EU-ból, azaz minden más tagállam kisebb veszteségekkel megúszná a saját távozását a közösségből.

Látványos ábrák, amelyekből megérted, mekkorát nyert a BMW-gyárral Magyarország

A következő 3-5 évben az országos és Hajdú-Bihar megyei adatokban már kimutatható gazdasági hatásai lesznek a Debrecenben épülő BMW-gyárnak, de a megyében élő emberek életszínvonala majd csak 2023-tól kezd el markánsan emelkedni - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Ebben megnéztük, hogy mit okozott anno az adott megyének, illetve az országnak az Audi, a Suzuki és a Mercedes gyárberuházása és termelésének felfutása.

Ezermilliárdokkal tartozik Brüsszel - Benyújtja végre a számlát a kormány

Legalább 3,1 milliárd eurónyi, de lehetőleg 3,58 milliárd eurónyi EU-pénzt le kell hívnia az illetékes minisztériumoknak év végéig az Európai Bizottságtól és közben december végéig a 7 évre szóló összes EU-pénzről itthon döntést kell hozni - ezeket írta elő a kormány egy friss határozatban. A lépések összhangban vannak a Portfolio azon minapi információival, hogy formálódik az egyezség a Bizottsággal a vitás kérdésekről, amelyek után késő ősztől többmilliárd eurónyi brüsszeli átutalás várható. Most tehát ezek elérését adta írásbeli utasításba a kormány és közben akár hathavi céljuttatást is belengetett az ezen dolgozó minisztériumi alkalmazottaknak.

Átlépte a bűvös határt a kormány pénzosztása

A júniusi 141-ről júliusban 183 milliárd forintra, január óta a legmagasabbra, ugrott az uniós támogatások nyerteseknek kiutalása és ezzel átlépte az Orbán-kormány a bűvös 5000 milliárd forintos kifizetett pénzállományt - derül ki a Portfolio szokásos havi elemzéséből. Úgy tűnik tehát, hogy az Európai Bizottsággal vívott, százmilliárdos méretű elszámolási viták és az emiatt extrém nagyra hízott költségvetési hiány mellett sem lassítja az intézményrendszer a kifizetéseket. Sőt az is lehet, hogy mivel már látszik az ősszel Brüsszelből megérkező átutalások esélye, ezért bátran zajlik itthon a nyerteseknek járó támogatások kifizetése.

Példátlan döntést hoztunk, így nem bukik még több pénzt Magyarország

Ha nem hozzuk meg az Európai Unió történetében példátlan döntést a pénzügyi veszteség korlátozására, akkor például Magyarország a maximális 24%-nál jóval több uniós felzárkóztatási és agrárforrást is elveszíthetne a 2020 utáni költségvetésben a mostani ciklushoz képest - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Lemaitre. Az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) múlt héten Budapesten járt főigazgatója emlékeztetett: hazánk a mostani ciklusban minden tagállamnál és így a gazdasági fejlettsége által indokoltnál magasabb GDP-arányos támogatást kap, és ezért jár kifejezetten jól az új korlátozó szabállyal. A főigazgató cáfolta, hogy a Bizottság az új költségvetési javaslattal meg akarná bünteti Magyarországot a menekültválságbeli hozzáállása miatt, miközben elismerte, hogy több mostani uniós programban olyan súlyosnak látja a problémákat, hogy egyelőre nem fizethetik ki Brüsszelből a támogatásokat és a viták mielőbbi rendezése érdekében figyelmeztető leveleket is kiküldtek a magyar hatóságok számára.

Meghátrál a kormány, hogy dőlhessenek végre az EU-pénzek Magyarországra

Meghátrál a kormány, hogy dőlhessenek végre az EU-pénzek Magyarországra

Már nem tartja indokoltnak a közbeszerzési ellenőrzések minisztériumból való kiszervezését Gulyás Gergely, mert azt házon belül is meg lehet oldani mintegy 80 ember felvételével, ezért nem hosszabbítja meg ezt a keretszerződést az érintett cégekkel a Miniszterelnökség - többek között ezt jelentette be a mai Kormányinfón maga a tárca vezetője.

Bűvös számot közelít az EU-s pénzosztás - De mi lesz 2020-tól?

A májusi 113 milliárd után júniusban 141 milliárd forintra ugrott az új uniós támogatás-kifizetések összege, így a ciklus eleje óta már 4860 milliárd forintnál jár az összes kiutalás, azaz közelíti a kormány a bűvös 5000 milliárd forintot - derül ki szokásos havi összesítőnkből. Ez azt jelenti, hogy a 7 évre (310-es euró mellett) járó mintegy 8920 milliárd forintos keretnek az 55%-a már a nyertesek számláján van, de amint a héten rámutattunk: százmilliárdokkal több keret állna rendelkezésre, ha tartósan gyengébb szinten ragadna a forint. Idén és év jövőre az uniós támogatások tényleges felhasználása még növekedhet tavalyhoz képest a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint, így kissé élénkítheti a gazdaságot, 2020-tól azonban jócskán lassulhat a forrásfelhasználás, és ez lehúzhatja majd a gazdaság éves növekedési képességét is.

Amiről senki nem beszél: 330-as eurónál százmilliárdokkal több EU-pénzt költhet Magyarország

Amennyiben a forint tartósan a 330-as szinten ragadna az euróval szemben, akkor mintegy 580 milliárd forinttal több uniós pályázati keretet lehetne szétosztani Magyarországon a 2014-2020-as ciklus terhére - derül ki kalkulációnkból. Ez a plusz pénz, az éves magyar GDP másfél százaléka, tehát tovább élénkíthetné a magyar gazdaságot a következő években, igaz az uniós fejlesztések magas importhányada azért árnyalja a képet. Közben azért az államháztartási egyenleg még kicsit javulna is, mert számításaink szerint a plusz fejlesztések adó- és járulékbevételi vonzata több lenne, mint amennyivel a kötelező magyar állami társfinanszírozás is megemelkedne. Kizárólag az elosztható EU-pénzek szemszögéből nézve tehát Magyarország jól járna a tartósan gyenge forinttal.

Csendben beletörődött Brüsszel, hogy a családi házak helyett a középületekre szórjuk ki az EU-pénzt

Már eddig is sejteni lehetett, a minap pedig nyilvánossá is vált, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormány azon tervét, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át. Ez egy 90 milliárd forintos átcsoportosítást jelent, amiért cserébe a lakosság csupán uniós ingyenhitelt kapott. Mindennek meg is lett a következménye, hiszen a módosított Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban már csak kisebb energiamegtakarítást tudott vállalni 2020-ig Magyarország, és közben döcögősen halad a családi házaknak kiírt EU-pályázat keretének igénylése is, mivel abban kizárólag hitelt kínálnak a lakosságnak az ingyenpénz helyett.

Darabokra szedtük Brüsszel tervét - Ezermilliárdokat veszíthet el Magyarország

Mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra eshet - derül ki a 2018-as árakon végzett átfogó számításainkból. Ezek egyelőre az Európai Bizottság friss terveiből indulnak ki, a végső számok a következő évek tárgyalásain remélhetőleg kedvező irányba változnak még. A brüsszeli pénzosztási tervek alapján jelentősen, 1,4%-ponttal, csökkenne a GDP arányában évente átlagosan megkapható EU-pénzek összege, ráadásul a támogatások lehívásához is sokkal több hazai finanszírozást kell hozzátenni.

Százmilliárdos EU-pénzt bukhat Magyarország egy brüsszeli ellenőrzés miatt

Százmilliárdos EU-pénzt bukhat Magyarország egy brüsszeli ellenőrzés miatt

Egy tavaly őszi ellenőrzés alapján arra a következtetésre jutott az Európai Bizottság, hogy súlyos hibákkal működik a magyarországi uniós támogatások közbeszerzési ellenőrzése és ezért 10%-os átalánykorrekciót javasol a testület, ami 100-150 milliárd forintnyi EU-pénz megvonását jelentené - írja a 24.hu brüsszeli információkra hivatkozva. A Portfolio információi ettől árnyaltabb képre utalnak és más területen is lehet probléma, de valóban benne van a levegőben ekkora mértékű uniós forrásvesztésünk a 2014-2020-as ciklusra.

Ez durva: a magyar agrárkasszát is negyedével vágná Brüsszel!

A magyarországi felzárkóztatási források 24%-os vágásával egyező vágás adódik az agrár- és vidékfejlesztési támogatásoknál is azokból a részletszabályokból, amelyeket ma a jelentett be az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán. A testület ugyanis 2018-as árakon összesen 10,377 milliárd eurót javasol Magyarországnak, ami a mostani uniós ciklusban 2018-as árakon elérhető kb. 13,6 milliárd eurónál mintegy 24%-kal kevesebb. Persze ha csak piaci árakon hasonlítjuk össze a változásokat, akkor a mostani ciklusra kapott 12,2 milliárd euróról 11,67 milliárd euróra csökken a támogatás, ami mindössze 5%-os csökkenés, de ez közgazdaságilag helytelen összevetés.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility