Weinhardt Attila

2017. március 16. 05:55 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Panelfelújítás uniós pénzből? Ezeket nem árt tudni

A hiteltörlesztés érdekében meg kell emelni a közös költséget, ha pedig lennének "megcsúszó" lakók a közösségben, akkor helyettük is zsebbe kell nyúlni, hogy el lehessen indítani az energetikai korszerűsítést - többek között ez derül ki abból az anyagból, ami rögzíti, hogy jogi személyként a társasházak és lakásszövetkezetek milyen feltételekkel igényelhetnek uniós ingyenhitelt április 24-től. Arra is van persze lehetőség, hogy a társasházi pályázattal párhuzamosan, az ottani saját tulajdonú lakásunk felújítására magunk is beadunk egy hitelkérelmet. Ebben az esetben lényegében ugyanazok a szabályok érvényesek ránk, mintha családi ház tulajdonos magánszemélyként indulnánk az uniós ingyenhitelért. Ezekről a szabályokról egyébként részletesen már ebben a keddi cikkünkben beszámoltunk.

2017. március 14. 06:05 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Napelem, szigetelés ingyenpénzből - Ez a kézikönyv segít a döntésben

Friss nullás NAV-igazolás, közüzemi tartozásmentesség és energetikai tanúsítvány, hitelmulasztás hiánya, elmúlt egy évi névre szóló fűtési számla, megfelelően magas havi nettó jövedelem - ez csak néhány azok közül a feltételek közül, amelyekkel tisztában kell lennie annak, aki április 24-től szeretne pályázni az uniós nulla százalékos energiahatékonysági milliókra. Átbogarásztuk a szigetelésre, ablakcserére és napelem telepítésre is alkalmas, akár 7-10 milliós hitel teljes feltételrendszerét és jó tudni, hogy 2 millió forint felett jönnek az igazi megkötések az elvárt fedezetek miatt. Ettől függetlenül már ennél kisebb összegnél is azonnal vissza kell fizetni a hitelt, ha valaki még annak futamideje alatt értékesítené az ingatlant. Van még néhány fontos szabály és megkötés, amelyek közül a leglényegesebbeket alábbi cikkünkben foglaljuk össze. A társasházakra vonatkozó szabályokról egy következő cikkünkben számolunk be.

2017. március 13. 10:59 | Weinhardt Attila

Forradalmi változásra készül a Miniszterelnökség az EU-pályázatok mögött

Fél órával, azaz kb. 20%-kal rövidebb idő alatt ki lehet tölteni egy uniós pályázat támogatási, illetve kifizetési kérelmét mostanában, mint az előző ciklus elektronikus rendszerében - derül ki egy friss videóból. Lényeges bürokráciacsökkentés zajlott tehát le a háttérben, mert kevesebb adatot kér az új rendszer; az igazi forradalmat azonban még csak most készítik elő a háttérben. Az a cél ugyanis, hogy olyan stabil és gyors elektronikus pályázati felületet hozzon létre az állami tulajdonban lévő üzemeltető, hogy a minősége vetekedjen a piaci pénzügyi szektor szolgáltatási színvonalával - jelezte a Portfolio-nak Dányi Gábor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára elárulta, hogy ehhez a forradalmi célhoz szokatlan, felhasználói értékítéleten alapuló ösztönző rendszer társul, azaz a pályázati felületet használók objektív pontozásos visszajelzésein is múlik, hogy ki mennyit kereshet az üzemeltető cégnél.

2017. március 10. 11:30 | Weinhardt Attila

Újabb idegesítő hírt kapott Magyarország a britektől

A britek nem arra szavaztak tavaly júniusban, hogy a Brexit után továbbra is hatalmas összeget fizessünk be évente az EU kasszájába és nem is fogunk - ezt az elég kemény üzenetet mondta a csütörtöki EU-csúcs keretében Theresa May brit miniszterelnök. Ez megint abba az irányba mutat, hogy bár az EU még sokmilliárd eurót akarna kifizettetni a britekkel a kilépésük után, ők erre nem hajlandók. A meccs persze távolról sincs lejátszva, de az újabb May-üzenet ismét annak a forgatókönyvnek az esélyét növeli, hogy a Brexit jókora lyukat üt már a most futó 2014-2020-as uniós költségvetésen is, így akár Magyarország is több százmilliárd forinttal kevesebb pénzhez jut majd, mint amire eredetileg számíthatott.

2017. március 03. 10:57 | Weinhardt Attila

Ráugrottak a cégek az EU-s milliárdokra, de nem árt a körültekintés

Nagy lendülettel ugrottak rá a vállalkozások a minap megnyílt bő 100 milliárd forintos, hitellel kombinált, uniós pályázati konstrukcióra, de érdemes jól átgondolni, hogy pontosan mibe is vágják a fejszéjüket a cégek. Az, hogy nagyobb részt hitelt kapnak a nyertesek, sok következménnyel jár, és az ügyintézés egy-két buktatót is rejthet. Érdemes tehát az egész folyamattal teljesen tisztában lenni, nehogy teljesíthetetlen kötelezettségekkel szembesüljön a cégvezető.

2017. február 21. 17:11 | Weinhardt Attila

Megfenyegette a briteket Juncker - Ez óriási hír Magyarországnak!

Szokatlanul őszinte és egyúttal erős kijelentést tett ma délelőtt a belga parlamentben Jean-Claude Juncker, amikor azt mondta: "nagyon borsos" árat fognak fizetni a britek az EU-ból való kilépésért. Az Európai Bizottság elnöke ezzel megerősítette azt, amit a brit The Telegraph már pár órával korábban megírt saját értesülései alapján: akkor is kifizetteti Brüsszel a britek éves EU-s "tagdíját" egészen 2023-ig, ha már 2019-ben kilépnének az EU-ból. Ez azt jelentené: biztosan lenne egy 60 milliárd euró körüli kilépési számlájuk, de ez egyúttal rendkívül jó hír lenne Magyarországnak: függetlenül attól, hogy mikor lenne a Brexit, az utolsó eurócentet is megkapnánk a 2014-2020-as uniós büdzséből. Így tehát elhárulna a forrásvesztés kockázata, ami miatt most rohan az EU-s pályázatok meghirdetésével a magyar kormány.

2017. február 06. 11:37 | Weinhardt Attila

Áttörést ért el Magyarország: most már zúdulhat ránk az EU-pénz

Aprónak tűnő, de tartalmában mégis jelentős változások léptek hatályba szombattól az EU-támogatások elosztási szabályrendszerében, amelyek a korábbi magyar engedményekkel együtt elhozhatják a várt áttörést: teljesen megnyílhatnak végre az EU pénzcsapjai Brüsszelben. Jó hír, hogy ehhez a jelek szerint (egyelőre) nem kellett feladni a vállalkozói projektek megindítását nagyban segítő szállítói előleg rendszert, igaz az állami nyerteseknél kicsit vissza kellett nyesni ennek bőkezű szabályaiból.

2017. február 04. 09:50 | Weinhardt Attila

Nyugi, időben szólnak a durván túligényelt EU-pályázatok felfüggesztéséről

Mától, azaz szombattól pályázóbarát irányba változtak az EU-s felhívások menetközbeni felfüggesztésének szabályai. Ennek lényege, hogy a cégek által durván túligényelt pályázatokat a benyújtási határidők előtt csak úgy lehet felfüggeszteni, ha ezt megelőzően 8 nappal szólnak róla. Eddig ez 3 nap volt, illetve a határidő előbbre hozásával is lehetett pályázói bizonytalanságot okozni. Bár már most is jelentősen túligényelték a legnépszerűbb uniós kapacitásbővítési pályázatot, de az új szabály alapján várhatóan nem fogják a február 28-i határnap előtt felfüggeszteni. Ez sok olyan céget nyugtathat, amely még most készíti elő a pályázatát.

2017. február 03. 15:52 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Milliós bónuszért szakadtak meg a magyar állami alkalmazottak

Miután minden idők legnagyobb egyhavi EU-támogatását, 693 milliárd forintot, fizetett ki a magyar állam tavaly decemberben, januárban a töredékére, 88 milliárdra zuhant a kifizetések összege - derül ki szokásos hónap eleji elemzésünkből. Ez újra rámutat arra, hogy az egyes negyedévekre előírt kifizetési számok és a velük járó többhavi bónusz igen erős motivációt jelentettek a megfeszített munkára. A ciklikusság a januárban meghirdetett új pályázatokra és az új nyertesek számára is igaz volt. Ez azonban nem feltétlenül baj, mert összességében tarthatónak látjuk a kormány két fő pályázati célját: idén tavaszig a 7 évre szóló támogatásokra az összes pályázat kiírását, és az összes nyertes bejelentését 2018 tavaszig. Jó tudni ugyanis, hogy a 7 éves keretnek már a 85 százalékára meghirdették a pályázatokat, és a keret közel felére már ki is hirdették a nyerteseket.

2017. február 02. 08:16 | Weinhardt Attila

Miért nem robbant még fel a gazdaság a sok EU-pénztől? - Már nem rejtély

A tavaly kifizetett EU-támogatások közel nyolctizede előleg formájában ment ki a nyerteseknek, illetve közel kétharmada állami intézmények kincstári számláján parkol, mivel lassan tudták elindítani a projektjeiket - derült ki a Figyelő mai cikkéből. Ezek az arányok, illetve az, hogy az EU-pénzek jelentős részét csak tavaly decemberben utalták ki a nyerteseknek, együttesen jól megmagyarázza, hogy egyelőre miért nem lendítettek még sokat az EU-pénzek a magyar gazdaságon. A pénzáradat hatása majd idén nyár körültől jelentkezik igazán.

2017. február 01. 16:34 | Weinhardt Attila

Keményen odacsapott a kormány az EU-pénzekkel trükközőknek

Véget ért az EU-pályázatokban a menetközben felsrófolt költségek korszaka - lényegében ezt a kemény döntést hozta meg a kormány és ezzel ráerősített egy tavaly novemberi hasonló döntés tartalmára. Mindez elősegítheti az EU-pénzeink brüsszeli folyósítását is.

2017. február 01. 10:35 | Weinhardt Attila

Rekordot döntenek az EU-s kifizetések, mégsem aggódunk a büdzsé miatt

Minden idők legnagyobb egyhavi uniós támogatását fizette ki tavaly decemberben a magyar állam, mégsem kell aggódnunk a tavalyi egész éves államháztartási deficit miatt - ez olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-nak küldött válaszaiból. Sőt, esélyes, hogy a GDP-arányos végső büdzséhiány kicsit kisebb lesz annál, mint amit a tárca karácsony előtt jelzett.

2017. január 26. 11:05 | Weinhardt Attila

Csepreghy: az összes EU-pénzről döntést hozunk jövő tavaszig

Idén új kifizetési rekord várható az uniós támogatások terén és ennek elősegítésére unortodox, akár 12-24 havi céljuttatási rendszert is bevezethet a Miniszterelnökség - jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A tárca miniszterhelyettese világossá tette: csak 2020-2021-re lehet kifizetni az összes EU-támogatást, de már a jövő tavaszi választásokig meg lesz az összes pályázat nyertese, így a gyors döntéshozatal a Brexit miatt esélyes pénzvesztést is segíthet elkerülni. Csepreghy hangsúlyozta, hogy nem folytat presztízs vitákat a kormány az Európai Bizottsággal az állami pályázatértékelők kijelölése témájában, így engedmény várható. Közben a másik vitapontban, a bőkezű szállítói előleg rendszer megtartásáért még küzd a kormány Brüsszellel. A beszélgetésből kiderül az is, hogy miért ugrott meg nyár óta bő 700 milliárddal a Modern Városok Program becsült költségigénye és az is, hogy jócskán csökkenhet még a négyes metró miatt esélyes uniós büntetésünk mértéke.

2017. január 20. 05:21 | Weinhardt Attila, Vízi Ildikó

Napelem, szigetelés, ablakcsere - így kaphatsz ezekre pénzt

Jelenleg 286 milliárd forintot tesz ki az energetikai korszerűsítést támogató uniós pályázatok keretösszege - derül ki az összesítésünkből. Ez úgy jött ki, hogy a közép-magyarországi régióban 10 milliárd forintos, azon kívül pedig további 105 milliárdos keretösszegű lesz a lakóépületek korszerűsítésére szolgáló pályázat keretösszege. Ezen felül a vállalatok közel 150 milliárdos, míg az önkormányzatok 25 milliárdos keretösszeggel számolhatnak. A pénz vissza nem térítendő forrás, kombinált hitel vagy kölcsön formájában is jöhet, sőt egy friss jelzés szerint további több tízmilliárd forintos pályázati keretek is várhatók. A pontos részleteket alábbi cikkünkben foglaljuk össze.

2017. január 19. 16:45 | Weinhardt Attila

Bréking: megvan a kormány brüsszeli megállapodása!

Megszületett a magyar kormány és az Európai Bizottság között a vitás pénzügyi kérdésekről a megállapodás és az ezzel kapcsolatos kormányzati válaszlevél tavaly december végén ki is ment Brüsszelbe - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Az alku sok százmilliárd forintnyi, itthon már kiállított uniós támogatási számla brüsszeli kifizetése előtt nyithatja meg az utat, igaz a végső brüsszeli jóváhagyás még nem érkezett meg írásban. Azt is megtudtuk, hogy mennyi volt tavaly itthon az EU-támogatások kifizetése és ez pontosan milyen számlák alapján állt elő.

2017. január 17. 16:35 | Weinhardt Attila

Kimondta May azt, ami rendkívül fájhat Magyarországnak is

Nagy-Britannia teljes mértékben kilép az Európai Unióból, így megszűnik az EU-büdzsébe való "hatalmas befizetési kötelezettsége" is - mondta ki mai beszédében a brit kormányfő azt, ami a közös kassza nagy haszonélvezőjeként Magyarországnak is negatív üzenet. Ez ugyanis reális veszéllyé teszi azt, hogy a 2019 tavasztól elmaradó brit befizetések miatt már a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban is forrásokat veszít például Magyarország. Theresa May szavaiból és a magyar kormány igyekezetéből azonban még mindig nem lehet biztosra venni ezt a forgatókönyvet. Az viszont biztos, hogy a 2020 utáni új uniós kasszába már nem fizetnek be érdemi pénzt a britek, így a Magyarország által potenciálisan elhozható újabb források mérete bizonyára csökken a Brexit miatt.

2017. január 03. 17:34 | Weinhardt Attila

Elképesztő átutalást hajtott végre az év utolsó napjaiban a kormány

Tavaly decemberben rendkívül nagy összegű, 541 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt ki a magyar állam a nyertes pályázóknak, amivel a Portfolio 2,5 éves adatbázisa szerint messze megdőlt minden eddigi rekord. Az elképesztő év végi hajrát jól jellemzi, hogy december 27-től szilveszterig 107 milliárdos volt a kifizetés, ami összefügg a negyedik negyedévre előírt kifizetési célokkal is. Cikkünk megjelenésével éppen egy időben közölte a Miniszterelnökség, hogy végülis hat területen 100% felett teljesültek az éves kifizetési célok. Ettől azonban még nem biztos, hogy mind a hat területen számíthatnak az érintett állami dolgozók a negyedik negyedéves célprémiumra is.

2017. január 03. 14:27 | Weinhardt Attila

Nagy lehetőséget bukna el Magyarország, ha nem vagyunk elég szigorúak

"Takarékosan kell bánnunk a rendelkezésünkre álló értékes kutatási, fejlesztési és innovációs forrásokkal, mert csak ekkor tudnak ezek az ország versenyképessége javára válni" - indokolta az általa vezetett intézmény szigorú szakmai szűrőjét a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Pálinkás József. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke két fontos üzenetet is megfogalmazott a KFI-pályázatok iránt érdeklődők felé és óva intett a túlárazással, a bérek felsrófolásával és az alvállalkozók bevonásával való kísérletezéstől. Ezek ugyanis fenn fognak akadni a szakmai szűrőn és úgy látja: éppen emiatt kapnak kevés dicséretet. Jelzése szerint sokkal alaposabban nyomon fogják követni a pályázati pénzek hasznosulását, így nem elégszenek meg az írásos jelentésekkel, sőt lengyel mintára tervezik az előzetes ellenőrzés bevezetését is.

2016. december 27. 08:55 | Weinhardt Attila

Krisán: a magyaroknak is rá kellene ugrania a Juncker-tervre

Ha ennyi régiós ország nem ugrott rá eddig a nagy lehetőségeket kínáló Juncker-tervre, akkor az rosszul volt kommunikálva, de egyúttal Magyarországon is át kell gondolni a gyér érdeklődés okait - jegyezte meg a program fejleményei kapcsán a Portfolio-nak adott kommentárjában Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint mindenképpen komolyan kellene venni itthon is az Európai Stratégiai Beruházási Alap kis- és középvállalkozásoknak szóló "lábát", mert azon keresztül olyan garanciavállalási lehetőségeket lehet igénybe venni, amelyekre itthon nagy szükség lenne a kis- és középvállalkozói szektor magasabb kockázatú projektjeinek megvalósításához.

2016. december 16. 10:58 | Weinhardt Attila

Csepreghy: a magyar cégek megsegítése miatt nyúltunk újra a törvényhez

A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.