Bár még a 2014-2020-as EU-pályázati ciklus terhére is jelennek meg pályázatok, a hangsúly mégis egyre inkább áttolódik a 2021-2027-es időszak keretében meghirdetésre kerülőfelhívásokra és kezdenek kirajzolódni a várható főbb irányok is. Ezekről és a vállalkozások felkészülését célzó feladatokról kérdeztük Takács Jenőt, az MKB Consulting Zrt. értékesítési igazgatóját.
„Ha most zárunk, akkor én hiszek abban, hogy valóban két hét múlva megkezdhetjük a fokozatos nyitást” – hangsúlyozta a múlt pénteki rádióinterjúban Orbán Viktor kormányfő, és mi megvizsgáltuk a nemzetközi tapasztalatok alapján, hogy ez mennyire reális. Sajnos nagyon lesújtó képet kaptunk: több olyan országban, amelyeket letarolt a koronavírus brit mutációja, már két hónapja szigorított járványügyi intézkedések mellett kénytelenek élni. Persze van remény, hogy a már eleve szigorúbb eddigi itthoni intézkedések, az egyre jobb időjárás és a felfutó átoltottság majd rövidebb kényszerpihenőt tesz lehetővé Magyarországon, de a Semmelweis Egyetem rektorának friss üzenete sem sok jóval kecsegtet.
A koronavírus-járvány harmadik hullámának fékezése érdekében csütörtökön újabb szigorításokat jelentett be a kormány, ami a gazdaságot újra megviselheti és ennek árazása miatt esett a tőzsde, illetve új idei mélypontra bukott 365 felett az euróval szemben a forint. Megnéztük, hogy mit üzen a technikai elemzés, meddig eshet így a forint.
A Nemzeti Exportvédelmi Program két alprogramjának együttes keretösszegét a nagyfokú érdeklődés nyomán 25-ről 73 milliárd forintra megemelte a kormány és az eddig meghozott támogatói döntésekkel már 116 pályázatot támogattak összesen 56,9 milliárd forinttal – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Joó István. A Külgazdasági és Külügyminisztérium export növeléséért felelős helyettes államtitkára részben emiatt leszögezte: meggyőződése, hogy a tárca és háttérintézményei által nyújtott kedvezményes hitelek és támogatási programok „mind hozzájárultak ahhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta válság ellenére a magyar exportteljesítmény 2020-ban 100 milliárd euró felett maradt”. A helyettes államtitkárral többek között az exportvédelmi program részleteiről, konkrét magyar cégek külpiaci sikereiről és a Brexit nyomán eddig felhalmozódott tapasztalatokról is beszélgettünk. Mivel Joó István kormánybiztosként felügyeli az idén november végén kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó szervezési feladatait is, így a nagy esemény létrejöttének okairól, céljairól és tartalmi tematikájának részleteiről is megkérdeztük.
A koronavírus-járvány harmadik hullámának magyarországi berobbanása és az egyébként is borongósabb nemzetközi befektetői környezet együtt fontos sávokból lökte ki a forintot a gyengülés irányába és hétfőn kora estére új idei mélypontra bukott 364 felett a forint az euróval szemben. A technikai elemzési kép rövid távon további forintesés felé mutat és az egyik elemzési eszköz szerint most a forint eddigi történelmi mélypontjának újratesztelése várható, egy ilyen újratesztelési kísérletből pedig kialakulhat új mélypont is. Egy másik elemzési eszköz szerint a 370 feletti zónában a kerek 400-as szint kerül a célkeresztbe. Mindezzel párhuzamosan a forint dollárral szembeni árfolyamában is kifejezetten fontos fejlemények zajlanak, azokra is kitérünk.
A csütörtök délutáni EU-csúcson bemutattak az állam- és kormányfőknek egy olyan vakcina szállítási grafikont, ami a Portfolio kalkuláció szerint azt tartalmazza, hogy ha csak az uniós beszerzésű vakcinákra támaszkodna Magyarország, akkor március végéig csak 1,2 millió, június végéig pedig csak 3,62 millió embert tudnánk itthon biztosan beoltani. Eközben mai modellszámításaink szerint június végére már csaknem a teljes magyar lakosság beoltására elegendő vakcina lesz itthon, köszönhetően az orosz és kínai vakcináknak.
A Portfolio legfrissebb számításai szerint a koronavírus-járvány miatt leginkább veszélyeztetett bő 3 millió fős kör beoltása április végéig eltart, így leghamarabb akkortól reális a gazdasági nyitás a szélesebb rétegek számára. Ez tehát azt is jelenti, hogy az oltási folyamat a jelenlegi ismereteink szerint valószínűleg nem tud olyan gyorsan haladni, hogy az önmagában képes legyen elfojtani a most drámai ütemmel berobbanó harmadik járványhullámot. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a járványt nagyobb valószínűséggel újabb szigorítással kell megfékezni, mielőtt az oltás hatni kezd.
Szokatlan, amit a forint euróval szembeni árfolyamában az utóbbi két hét során megfigyelhettünk, hiszen ma reggelre már sorozatban a tizedik egymást követő alkalommal pattant le az árfolyam arról a 359,3-359,5-ös ellenállási zónáról a forinterősödés irányába, ami nem is számított eredetileg erős zónának. Megnéztük, hogy mi lehet ennek az oka és azt is, hogy milyen árfolyam szintekre kell figyelni a következő hetekben.
A koronavírus-járvány legfrissebb fejleményei és Orbán Viktor kormányfő szavai afelé mutatnak, hogy április elejéig, húsvétig még relatív alacsony lesz a magyar lakosság vakcinákkal való átoltottsága és így a korlátozások nagy részének feloldása még fokozott kockázatokkal járna, amit mindenképpen el szeretne kerülni a kormány. Ezért jelen tudásunk szerint inkább az a valószínű, hogy április közepe körülre juthat oda a kormány, hogy a korlátozások fokozatos feloldását megkezdje, aztán ahogy fut fel az átoltottság, úgy szélesítse ki a lazításokat. Mindez az üzleti-gazdasági tervezés szempontjából azt is jelenti, hogy a második negyedév jelentős részében még megmaradnak a korlátozások, azaz nem tud még akadályok nélkül működni például az idegenforgalom, vagy a vendéglátás; az pedig részben a most induló online konzultáció alapján dől el, hogy a már beoltottak kapnak-e „újranyitási” kedvezményeket.
Nagyon felpörgött tavaly ősztől idehaza az uniós pályázati döntéshozatal, ami oda vezetett, hogy decemberben 235 milliárd forintnyi, januárban pedig 268 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg, amelyek az elmúlt 3 év legmagasabb összegei közé tartoznak – derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Jó hír, hogy közben Brüsszelből is hatalmas összeg, közel 400 milliárd forint érkezett az év utolsó heteiben és az is, hogy a januártól hatályba lépett jogállamisági rendelet mellett is kiutalt pénzt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Az új, 2021-2027-es ciklus itthoni első pályázatainak kiítására közben tudomásunk szerint még mindig kell pár hetet várni.
Miután kedden elfogadta az Európai Parlament plenáris ülése, csütörtökön délután az Európai Tanács is jóváhagyta a végleges formáját az uniós helyreállítási alap legnagyobb programjának, és ezzel uniós oldalról megnyílt az út a pénzek nyári első kifizetése előtt. Mivel a végső tárgyalások során 10%-ról 13%-ra sikerült feltornászni az idei évben esedékes első előleg kiutalásának mértékét, így ez a magyar reform- és beruházási programból kiindulva mintegy 750 milliárd forint lesz, amit várhatóan júliusban utal majd át az Európai Bizottság. A minap vázolt több lépcsős magyar gazdaság újraindítási terv nyári fázisának bizonyára ez lesz az egyik fő finanszírozási csatornája, a gyakorlatban pedig majd nagy egyetemfejlesztési, illetve energiagazdálkodási és digitalizációs programok elindulásáról fogunk hallani.
A Portfolio egybehangzó brüsszeli és budapesti információi szerint semmilyen konkrét hivatalos, illetve informális kérése nem volt az utóbbi két hétben az Európai Bizottságnak a magyar kormány felé a közbeszerzési rendszer terén, így egyelőre egyik oldalon sem értik, hogy ki és mit szivárogtatott ki a Reutersnek hétfőn. Mindenesetre készít a bizottsági stáb egy belső használatra szánt anyagot, amiben tényleg vannak közbeszerzést érintő témák is, és persze itthon is sejthették a kormány háza táján, hogy a 2021-2027-es új uniós ciklusban milyen új keretek és elvárások jöhetnek és részben ezek miatt történtek a múlt héten a jogszabályi változások.
A Budapestet körülölelő M0 autóút régóta hiányzó nyugati szakasza lényegében megépül, de nem a budai hegyekben, hanem egy kicsit távolabb, a Bicskétől Esztergomig vezető M100-as gyorsforgalmi útként – derül ki egy hétfői kormányzati bejelentésből. Az M100-as megépülése után az M0 körgyűrűnek már csak az északi szelete fog hiányozni, ami egy másfél évvel ezelőtti, a maival összhangban lévő kormánydöntés alapján az M10-es gyorsforgalmi út lenne, ami Esztergomot kötné össze Budával.
A Portfolio frissített kalkulációi szerint a járványügyi korlátozásokról szóló március eleji kormánydöntéskor még csak legfeljebb 16-18% körül, az április eleji újabb kormánydöntéskor pedig legfeljebb 32-41% között lehet az első koronavírus elleni oltásukhoz már hozzájutottak, illetve a természetes védettséget élvezők aránya. Az utóbbi széles tartomány jól érzékelteti a nagy bizonytalanságot, de egyúttal azt is, hogy addigra már viszonylag magas lehet az átoltottság, így az az egyik fő - sokaknak talán meglepő - következtetésünk, hogy a kormány helyett valójában inkább a magyar emberek döntik el, hogy mikor oldhatók fel a korlátozások éppen azzal, ahogy a vakcinákhoz, azok között is a keleti vakcinákhoz hozzáállnak. Ha ugyanis a milliós tételben megérkező orosz és kínai készítményekkel csak viszonylag kevesen élnének, akkor április elejéig még nem tudna olyan magasra futni az átoltottság, hogy biztonságosan fel lehessen oldani a legtöbb korlátozást, így annak potenciális ideje is legalább néhány héttel későbbre tolódhat.
Csak Magyarország és Lengyelország marad ki az Európai Ügyészséget működtető megerősített együttműködésből és „riasztó annak a lehetősége”, hogy a kimaradók „a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhatnak, mivel a bűnözők azt az országot választhatják, amelyben enyhébb elbírálásra számíthatnak” – mutatott rá az új uniós intézmény működését, előnyeit és következményeit bemutató mai konferencia felvezetőjében Martin József Péter.
A tavaly karácsonykor kötött kereskedelmi Brexit-megállapodás eleve súlyos helyzetet teremtett a speciális helyzetben lévő Észak-Írország számára, amit tetézett volna egy át nem gondolt múlt pénteki európai bizottsági rendelet és most utóbbit ürügyként felhasználva lendült támadásba a brit kormány ahhoz, hogy követelje a karácsonyi megállapodás átírását nemcsak technikai, hanem politikai szinten is. Ha pedig erre nem hajlandó Brüsszel, akkor kész egyoldalúan is lépni London egy szerdán nyilvánosságra hozott levél szerint, amelyet egy mai uniós-brit egyeztetés elé időzítettek. Az újonnan fellángolt vita még nagyon messzire is elvezethet.
Frissítés: a szerda esti tárgyalások alapján egyelőre úgy tűnik, hogy lepattant elsőre az EU-ról a brit kormány követelése a Brexit-megállapodás azonnali módosításáról.
Egy hétvégi bejelentés alapján dupla annyi vakcinát kap Magyarország az AstraZeneca felől március végéig, mint amivel mi a pénteki modellszámításainkat végeztük, így május eleje-közepe helyett elméletileg már április második felében eljuthat a nyájimmunitás küszöbére az átoltottság idehaza, így ha minden jól megy, akkoriban már megkezdődhet a magyarországi korlátozások feloldása – derül ki a Portfolio frissített számításaiból. Ezek után érkezett hétfőn délelőtt az a hír, hogy a második negyedévben 75 millió darabbal több vakcinát képes szállítani a Pfizer/BioNtech az EU-nak, de az nem derült ki, hogy pontosan mihez képest, így ennek a bejelentésnek a hatásával egyelőre nem frissítettük a modellt.
Május elejére elméletileg elérhető Magyarországon a 60%-os, a hónap közepére pedig a 70%-os átoltottsági arány a koronavírus ellen, amely tartományt sok kutató szükségesnek tartja a nyájimmunitás eléréséhez, így tehát kora nyártól feloldhatónak tűnnek az országos szintű korlátozások – derül ki a Portfolio kalkulációiból, amelyek már figyelembe veszik a péntek délután bejelentett kínai vakcinaszerződési adatokat is. A számításaink eredménye az üzleti és magánéleti tervezéshez kifejezetten fontos információ, de hangsúlyozzuk, hogy óriási még a bizonytalanság, mert akár hamarabb is bekövetkezet a korlátozások feloldása (a beoltottak körében bizonyosan), vagy akár jóval később is. Rengeteg múlik a vakcinák hatásosságán, szállítási ütemezésén és itthon a lakosság oltásokkal kapcsolatos hozzáállásának változásán is.
Előzetesen is lehetett tudni, hogy sok minden megváltozik majd a Brexit után, de az a legfontosabb mindenkinek, hogy decemberben sikerült megállapodni az Európai Unióval – mondta a Portfolionak adott interjúban Paul Fox budapesti brit nagykövet. A diplomata szerint elkerülhetetlen, hogy a változásnak legyenek árnyoldalai is, hiszen mostantól az EU-állampolgároknak is drágább lesz az egyetem és nehezebb lesz munkát vállalni a szigetországban. A magyar demokráciára és jogállamiságra vonatkozó nemzetközi kritikák kapcsán Fox elmondta: szerinte nem feladata más országokat megleckéztetni, ő nem a nyilvános vitákban, hanem a párbeszédben hisz.
„Németként örülnék, ha így döntene az országom”, … „alapvetően nem rossz a döntés, talán példát vehet róla Németország is”, hiszen így több pénz jut a vidékfejlesztésre, innovációra, környezetvédelemre – ezekkel a kifejezésekkel reagált Peter Jahr néppárti EP-képviselő, a Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terveinek jelentéstevője a Portfolio kérdésére egy csütörtök délutáni online háttérbeszélgetésen.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
A bankok hatalmasat kaszálnak a cégek bankszámláin gyakran hónapokig-évekig elfekvő milliókon, talált pénz a számukra...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Csökkent az elmúlt években Magyarországon a karácsonyfa-termelésre szánt összterület mérete, a felmelegedés nem... 
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
A forint gyengülése és erősödése minden magyart érint. Vörös Attila Benjamin és Argyelán József elemzik az árfolyam...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
