Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Jól tudjuk, hogy már most is rendkívül alacsony az európai gáztárolók töltöttsége és emiatt jövőre bajba kerülhetnek majd az uniós tagállamok, de Magyarország azért kivétel, mert megkötötte velünk a hosszú távú gázszerződését, amit ráadásul most növelni akar – gyakorlatilag ezt a fenyegető jelzést tette a tegnapi, Orbán Viktor magyar kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami az európai gázválság elhúzódását vetíti előre tartósan magas gázárak mellett.
Ma gyakorlatilag három ország, Oroszország, Magyarország és Lengyelország is segítő kezet nyújtott a gázpiacon Ukrajnának és ez fontos ok volt abban, hogy a tőzsdei árak mintegy 10%-kal estek a hónap első kereskedési napján.
A legfrissebb információk szerint a magyar kormány évi 1 milliárd köbméterrel több oroszt gázt venne a keddi moszkvai tárgyalások nyomán a hosszú távú szerződés keretében, így kalkulációink szerint egyéb forrásokkal együtt a teljes éves magyar gázigény négyötöde le lenne fedve biztosnak mondható forrásokból.
A legfrissebb információk szerint még mindig nem lehet tudni, hogy Oroszország megtámadja-e Ukrajnát a következő hetekben és ha igen, az milyen területi következményekkel jár, de az már előre biztosan kijelenthető, hogy az orosz támadás megindításával járó kölcsönös gazdasági-pénzügyi szankcióknak az Európai Unió jobban meginná rövid és középtávon a levét, mint Oroszország, vagy az Egyesült Államok. Leginkább amiatt, mert a gázpiacon olyan nagy az EU oroszoktól való függése, hogy azt nem lehet gyorsan és teljes mértékben pótolni semmilyen más csatornán keresztül, még amerikai rásegítéssel sem. Így az európai gázhiány és a vele járó korlátozások szélsőséges forgatókönyve se zárható ki, a gázár további drasztikus emelkedéséről, az inflációs, lakossági fogyasztási és költségvetési következményekről nem is beszélve. Nem véletlen mindezek miatt, hogy a magyar ellátásbiztonság erősítése érdekében a kormányfő azt jelentette be ma reggel, hogy még több gázt szeretne beszerezni az oroszoktól, a tárolói kapacitásaink ugyanis ezt lehetővé teszik.
Az Európa-szerte magasabb fogyasztás, a német szélhiány miatt is megugró fosszilis termelés és a termelési tényezőárak drágulása együttesen decemberben hihetetlenül magas villamosenergia árakat okozott a kontinensen és ezzel együtt is negyedszerre dőlt meg a hónap során a magyar áramfogyasztási rekord – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ma közzétett decemberi árampiaci jelentéséből. Az anyag rámutat arra is, hogy éves karbantartások és üzemzavarok miatt a paksi atomerőmű karácsony előttig szokatlanul kevés áramot termelt, ezért az év/év alapon 5,3%-os decemberi magyar fogyasztásnövekedés miatt az itthoni áramfelhasználás 32%-át az importnak kellett fedeznie.
„Szeretnénk megnövelni az orosz-magyar gázmegállapodásban az oroszok által Magyarországnak rendelkezésre bocsátott gáz mennyiségét” – jelentette be a jövő keddi moszkvai látogatása egyik legfőbb céljaként Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli adásában. A kormányfő indoklása szerint erre a lépésre Magyarország biztonságának növelése érdekében van szükség. A bejelentés azután hangzott el két nappal, hogy a Portfolio megírta: évi 400-450 milliárd forintos veszteséget termelhet az állami MVM még a jelenleginél jóval olcsóbb gázárak mellett is döntően amiatt, hogy a rezsicsökkentés miatt sokkal olcsóbban kell adnia a gázt a lakosság felé, mint ahogy azt az oroszoktól az elszabadult tőzsdei gázárak alapján beszerzi.
A hidegebb időjárás és a gyors gazdasági növekedés 2021-ben közel 6%-os növekedéssel új csúcsra emelte a magyarországi földgázfelhasználást, éppen abban az évben, amikor a világpiacon elszabadultak a gázárak – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerdán közzétett előzetes tavalyi évi földgázmérlegéből. Az adatokból az is jól kirajzolódik, hogy a magyarországi földgázkitermelés trendszerűen szorul vissza, noha most nagyon jól jönne a minél több itthon kitermelt olcsó gáz a rendkívül magas világpiaci gázárak mellett, amelyek tegnapi elemzésünk szerint komoly veszteséget okozhatnak az állami egyetemes gázszolgáltatónak. Az Energiahivatal a földgáz zárómérleg alapján azt is hangsúlyozza, hogy lesz elég gáz a téli fűtési szezonban, nem kell aggódni.
A Portfolio megbízható információi és saját számításai alapján évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége keletkezhet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés fenntartásából a jelenlegihez képest viszonylag kedvező gázárak mellett is. Úgy tudjuk, hogy rövid távon még sikerül kezelni ezt a pénzügyi helyzetet, de ha tartósan magasak maradnak a gázárak, például az orosz-ukrán feszültség miatt, akkor az éves veszteség akár duplázódhat is. Ez később jelentős költségvetési, így adófizetői terheket jelent még a távhő- és víziközmű szektor kihívásai nélkül is.
Egy nyersanyagpiaci szuperciklusban vagyunk, ami kereslet-kínálati okok miatt még akár évekig magas olaj- és gázárakat okozhat és így a magyarországi rezsicsökkentés fenntartása komoly erőforrásokat igényel az államháztartás felől – jelezte az Erste Bank szerdai sajtóreggelijén Pletser Tamás, a bank olaj- és gázipari elemzője. Ő korábban úgy becsülte, hogy ha a tavaly november-decemberi extrém magas gáz- és áramárak idén egész évben fennmaradnának, akkor az az éves magyar GDP 2-2,5%-át, tehát több, mint ezer milliárd forintot kitevő terhet jelentene a magyar államháztartásnak. Az eseményen Varga Ádám termékfejlesztési vezető két főbb piaci megatrendet emelt ki, ami jó befektetési lehetőségekkel kecsegtet, míg Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy öt hónap elteltével nagyon kedvezőek a Random Capital megvásárlásának tapasztalatai mind banki, mind ügyfél szempontból.
A magyar gazdaságba számos csatornán keresztül gyűrűznek be az elszálló gáz-, áram- és üzemanyagárak. Ezek közül ötöt már eltömített a kormány az infláció leszorítása, illetve a működés-fogyasztás megvédése érdekében, de sok olyan csatorna maradt még, amelyeken keresztül hat a drágulás, illetve rontja a finanszírozási és beruházási teljesítőképességet.
Ma szavaz az amerikai Szenátus arról a republikánus kezdeményezésről, hogy szankciókkal kell sújtania Joe Biden amerikai elnöknek az Északi Áramlat 2 vezetékpárt, és egy korábbi politikai alku alapján át kellene mennie a szövegnek, ami így tovább súlyosbítaná az európai gázválságot és vele az amerikai-uniós feszültséget. Éppen ezért a Fehér Ház nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne haragítsa magára az európai partnereket az orosz-ukrán konfliktus kezelésében és egy párhuzamos szenátusi javaslatot szorgalmaz, aminek elfogadása esetén csak akkor vetne ki Amerika szankciókat az új európai gázvezetékre, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát. A helyzet tehát kiélezett és a szenátusi fejleményekre ma mindenképpen érdemes figyelni.
Az évtizedek óta nem látott energiaár-robbanás könnyen lehet, hogy most nem átmeneti lesz, hanem tartós, mert például a klímavédelmi célú nagy zöld átállás tartósan magas energiaárakhoz és így tartósan felfelé mutató inflációs kockázatokhoz is vezethet, így a jegybanki politikának is lehet, hogy másként kell reagálnia, mint eddig gondoltuk – mutatott rá a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja a klímavédelemről és a pénzügyi rendszerről rendezett hétvégi panelbeszélgetésen. Isabel Schnabel két forgatókönyvet is felvázolt, amikor lehet, hogy az EKB-nak fel kell adnia azt a stratégiáját, amit eddig folytatott, nevezeten azt, hogy egyelőre még mindig próbál átnézni az inflációs megugráson azon feltételezés miatt, hogy úgyis lecseng az azt fűtő jelenség, az energiaárak ugrása.
Nagy lendülettel kezdte a 2022-es évet a forint, alig egy hét alatt 3 százalékkal erősödött az euróval szemben, amivel ledolgozta tavaly összeszedett hátrányát. A néhány hete látott 370 feletti szintek után sokaknak meglepő lehet a magyar deviza száguldása. De meddig tarthat ez? Milyen forintárfolyammal számolhatunk idén?
Az utóbbi hetekben naponta fél százalék körüli mértékben apadt a magyarországi gáztárolók összesített készletszintje és mostanra 49% közelébe bukott, ami sokkal alacsonyabb, mint az előző két év 82%-os, illetve 96%-os kiugró aránya, és elmarad az elmúlt tízévi 54,5%-os átlagtól is, miközben a következő napokra komoly mínuszokat mondanak az időjárás jelentések. Megnéztük tehát, hogy kell-e aggódni az apadó magyarországi gáztárolói készletek miatt és a rövid válaszunk az, hogy nem. A bővebb válaszunk pedig az, hogy attól függ, milyen fogyasztókról van szó, de alapesetben senkinek sem kell gázhiánytól és az emiatti korlátozásoktól tartani Magyarországon még akkor sem, ha huzamosabb ideig hideg maradna az idő. Inkább az árak tartósan extrém magasságokban ragadása a nagyobb kockázat azoknak, akik a szabadpiacról kénytelenek mostanában gázt vásárolni. A régiós országokban, például Ukrajnában és Ausztriában viszont igenis van ok az aggodalomra, mert soha nem látott mélyponton vannak a tárolói készletszintek.
Szerdán is folytatódott a forint szárnyalása az euróval szemben, így az idei első három kereskedési nap alatt 9 egységgel, azaz kb. 2,4%-kal ugrott a magyar fizetőeszköz, hiszen délután a 361-es szintet is megjárta az árfolyam. Ezzel egy szeptember óta megfigyelhető forintgyengülési trendvonal is látványosan megtört.
Az európai szén-dioxid kvóta árának 2021-es elszállása miatt aktívan érdemes kezelnie az érintett cégeknek a költségeiket, be kell azokat építeniük a stratégiai tervezésbe és résen kell lenniük, hogy „felismerjék: mikor válik jövedelmezőbbé egy technológiaváltás, mint a kibocsátási egységek vásárlása” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Marc Falguara, a Vertis vezérigazgatója. Az uniós megfelelési és önkéntes karbonpiacon nagy tapasztalattal mozgó cégcsoportnak Európában négy irodája van, köztük egy Budapesten, így tehát innen is tudják nyújtani például a cég új szolgáltatását, a Strive-ot, amely négy átfogó lépésen keresztül segít a legkülönbözőbb iparági szereplőknek abban, hogy hatékonyan csökkentsék a kibocsátásukat, elkerülve a hangzatos, de kellő tartalom nélküli greenwashing jelenséget. Az ENSZ glasgowi klímacsúcsán személyesen is részt vett cégvezér rámutatott: azért nyújtják a szolgáltatásaikat, mert hisznek abban, hogy a mostani az utolsó generáció, amely még „képes fellépni a klímavészhelyzet megoldása érdekében, így nincs vesztegetni való idő, cselekvés nélkül a környezeti károsodás visszafordíthatatlan”.
Egészen keménynek tűnő lépést tartalmaz az egyik friss kormányrendelet, amely gyakorlatilag kizárja a központi költségvetési szerveket és a közfeladatot ellátó intézményeket az egyetemes szolgáltatásra jogosultak köréből az árampiacon, így gyakorlatilag a szabadpiacra tereli őket jövő februártól június végéig. Pontosabban terelné, ha lenne, aki szerződik velük, de ha nem lenne szerződésük, akkor sem lehet megszűntetni az áramellátásukat, igaz az engedély nélküli áramvételezésért valószínűleg majd komoly büntetést kell fizetniük.
Ki gondolta volna, hogy a 2021 elején még csak 20 euró körül mozgó gázár őszre 160 euró fölé, azaz nyolcszorosára drágul és még az év végén is 100 euró körül hullámzik? És azt ki gondolta volna, hogy a német zsinór áramár az év eleji 40-50 euró körülről csaknem a tízszeresére drágul karácsony körülre? Egészen extrém mértékű áremelkedések tarkították tehát a mögöttünk hagyott évet és ez bizonyára rengeteg kormányzati és vállalati döntéshozó idegeit is borzolta. De az év lezárásával ezeknek a problémáknak bizonyára nincs vége: rengeteg iparágba begyűrűzik mindez 2022-ben és végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül.
Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.
Évente mintegy 15 ezer ember kaphatja el Magyarországon a kullancsok által terjesztett Lyme-kórt, de sokan nem is tudnak erről, így manapság már legalább a népesség 10 százalékát érintheti a kór és a szövődményei, egy áttörést jelentő új vizsgálati módszer viszont drasztikusan javítja a felismerhetőséget és ezáltal a kezelés lehetőségét – jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Bózsik András Pál. A Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője (képünkön jobbra) bemutatta, hogy az 1,1 milliárd forintnyi közvetlen brüsszeli pályázati pénz segítségével hogyan jutott el édesapjával (képünkön balra), a cég tudományos igazgatójával közösen a világszinten is komoly érdeklődést generáló, a vérmintán és a mesterséges intelligencián alapuló igazolt diagnosztikai módszerhez, és mi konkrétan a DualDur teszt lényege, illetve most hol tartanak az üzleti hasznosítás terén. Az interjú során néhány általános tévhitet is eloszlatott Bózsik András Pál és közben két jó hírt is megosztott. Az egyik jó hír szerint ha valakit megcsípett egy kullancs, akkor utána már egy héttel nagy biztonsággal kimutatható a fertőzés ténye, vagy hiánya; a másik szerint pedig „már az első néhány száz elvégzett vizsgálat segített az orvosoknak betegek tucatjai problémájának megoldásában”, így már vannak olyan esetek is, amikor „többéves szenvedés okára sikerült fényt deríteni a pozitív lelettel, de volt, hogy éppen a negatív eredmény indította el az orvost a helyes irányba”.