Csütörtök este közzé tette a magyar kormány az új bevándorlási törvény végrehajtási rendeletét (és annak kísérő határozatait), amelyben több a szakma és a magyarországi munkáltatók által kért változtatást eszközöltek a társadalmi egyeztetésre bocsátott változathoz képest. A vendégmunkások esetében mintegy 300 foglalkoztatást vettek tiltólistára, de a legfontosabb, munkaerőhiányos ágazatokba és munkakörökbe érkezhetnek majd a dolgozók.
Magyarország a már decemberben feloldott 10,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás mellett újabb közel 2 milliárd eurót szabadíthatott ki a fejlesztési forrásokból – tudtuk meg kormányzati és uniós forrásoktól. A hivatalos bejelentésre még várni kell az Európai Bizottságtól, de ez hamarosan megtörténhet.
Az Európai Bizottság zöld utat adott Lengyelországnak, hogy hozzáférjen a jelentős, 137 milliárd eurós uniós finanszírozáshoz. A helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF), valamint a kohéziós támogatásokra vonatkozó döntés azt követően érkezett, hogy Lengyelország jogállamisági reformokat és az igazságszolgáltatás függetlenségének növelését célzó intézkedéseket fogadott el. Magyarország esetében még messze lehet a tárgyalások vége.
Többéves cégbezárási csúcsok dőltek meg tavaly Magyarországon, és bár az év második felében látható némi enyhülés, historikusan nézve továbbra is sok cég fejezi be a működését. Emiatt még az idén is csökkenhet a vállalakozások száma. A gazdasági problémák pontosan leképeződnek a statisztikákban, az idén pedig tovább csökkenhet a magyar vállalkozásállomány. Alföldi Csaba, az Opten céginformációs szakértője szerint az tekinthető pozitívumnak, hogy a cégek nem csőstül húzzák le a rolót.
Az Európai Parlament képviselői aggodalmukat fejezték ki a különböző tagállamokban tapasztalható demokratikus visszalépések miatt, és bírálták az Európai Bizottságot, amiért úgy látják, hogy nem tesz semmit az uniós értékek védelmében. Az aggodalmaknak a plenáris ülésen tartott vita során adtak hangot az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentésének értékelését követően, amelyet az Állampolgári Jogi Bizottság januárban hagyott jóvá. Főként a magyar kormánnyal folytatott egyeztetések és tárgyalások miatt elégedetlenek a Bizottsággal.
A lengyel helyreállítási és ellenállóképességi tervben (RRP) felvázolt 56 beruházásból 43-at fenyeget az a veszély, hogy 2026 augusztusának végéig nem zárul le – derül ki a CRIDO üzleti tanácsadó cég által nemrégiben végzett elemzésből. Ezzel pedig bukják az uniós támogatásokra való jogosultságot is. Magyarország számára ez rossz előjel, mert míg Varsó hamarosan lehívhatja a helyreállítási támogatásokat, addig a magyar kormány még messze van attól, hogy teljesítse a szükséges 27 szupermérföldkövet. Ez pedig azt jelentheti, hogy elveszíthetjük az RRF-pénzek egy jelentős részét.
Ursula von der Leyen elnök beszédet mondott az Európai Parlament plenáris ülésén, amelyben hangsúlyozta, hogy határozott választ kell adnia az EU-nak a jelenlegi geopolitikai helyzetre, meg kell erősíteni a tagállamok közötti védelmi együttműködést a NATO-n kívül is, fokozni kell a hadiipar támogatását. Azt is elmondta, hogy az Oroszországgal kötendő tartós béke egy illúzió, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak arra használná ki egy tűzszünet idejét is, hogy tovább fegyverkezzen.
A magyar kormány fő célja az aktivitási ráta növelése, az inaktívak hatékony bevonása a munkaerőpiacra. Az építő- és feldolgozóipar kivételével a munkaerőpiac jelenleg stabil, és demográfiai kihívásokra is felkészültek a már futó GINOP programokon keresztül – ismertette Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy keddi, a Nemzetgazdasági Minisztérium által szervezett háttérbeszélgetésen. A politikus kifejtette, hogy az inaktív munkaerő-tartalékok három csoportra oszthatók, és tervezik a foglalkoztatási hivatal fejlesztését a hatékonyabb támogatás érdekében. A közfoglalkoztatás átalakításával és a külföldi munkaerő bevonásával is számolnak a jövőbeli terveikben.
A kormánypártok támogató szavazataival a parlament kétharmados többséggel megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnöknek. Novák Katalin lemondását is csak hétfőn fogadta el a parlament, így alig pár óráig nem volt kinevezett államfője az országnak.
Közel két év után, utolsóként, de hétfőn a magyar parlament is megszavazta Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.
A parlament megszavazta Novák Katalin államfő lemondását, aki még két héttel ezelőtt, a K. Endre kegyelmi ügye miatt kirobbant botrány miatt távozik posztjáról.
A miniszterelnök hétfői napirend előtti beszédével kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka. Orbán Viktor szerint három nagyon fontos kérdésről: a régi köztársasági elnök lemondásáról, az új államfő kinevezéséről, valamint Svédország NATO-csatlakozásáról. Emellett a kormányfő beszélt a gyermekvédelmi törvény várható szigorításáról.
Januárban végül az Európai Unió intézményei megállapodtak az új pénzmosás elleni szabályokról. A tagállamok számára kötelező érvényű direktíva jelentősen korlátozza majd a nagyösszegű készpénzes műveletekre vonatkozó előírásokat, valamint a kriptovalutáknál is jelentéstételi kötelezettséget írnak elő. Feláll egy új uniós hatóság is, amely közvetlenül is felléphet a terrorfinanszírozási vagy pénzmosási gyanú esetében, de az 178 000 milliárd dolláros kérdés, hogy nem egy eleve meghaladott rezsimet erőltet az EU a bankokra és a cégekre.
Az új uniós szankciócsomag kapcsán ismét többen kritizálják az intézkedéseket, hogy azok nem fojtották meg az orosz gazdaságot. Friss elemzések is igazolják, hogy a szankciók önmagukban korlátozott hatásúak, azonban Oroszország így is komoly károkat szenved a nyugati lépések miatt. De ezek messze nem olyan fájdalmasak, mint maga a háború. Az EU a szankciók hatását fokozná újabb és újabb csomagjaival, míg sok belgazdasági trend sem kedvez Vlagyimir Putyin elnöknek.
Magyarországi tovább négy darab JAS-39 Gripen vadászbombázót vásárol Svédországtól – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök azután hogy fogadta a svéd kormányfőt, Ulf Kristerssont. Egy tudásközpontot is indít az állami védelmi innovációs szervezet és a Saab. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy az új védelmi megállapodás nem volt feltétele annak, hogy a svéd NATO-csatlakozást jóváhagyja a magyar parlament.
A Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének végrehajtására vonatkozó alapvető szabályok és felelős intézmények módosítását tervezi a magyar kormány a 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendeletben. A tervezet egy sor változtatást tartalmaz, amelyek a közszféra szervezeteinek, közbeszerzéseknek, és az Európai Bizottságtól érkező támogatások kezelésére vonatkoznak – derül ki a most, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből.
Fontos, a még befagyasztott uniós források felszabadításához szükséges jogszabálytervezetet tett közzé a kormány vasárnap: a közbeszerzési rendszer átalakítását célzó előterjesztés az egyajánlatos eljárásoknál, valamint a kizárási szabályoknál is új szigorításokat vezetne be.
Február 26-án, a tavaszi ülésszak első napján az országgyűlés elé küldi a Fidesz-frakció a Svédország Nato-csatlkozoásáról szóló döntést – derült ki Kocsis Máté, a párt parlamenti csoportjának vezetőjének Facebook-bejegyzéséből.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke javaslatot terjeszt elő az európai védelmi ipar ösztönzésére és racionalizálására. Rövid időn belül ez a második EU-s program, amely a tagállamok védelmi képességeinek fejlesztésére irányul. Noha az orosz-ukrán háború kitörése óta a legtöbb ország fokozta hadi kiadásait, a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos ráfordítási szinttől a legtöbb tagállam – köztük Magyarország is – messze van. Egyelőre nagy a fogadkozás a védelmi képességek fejlesztésére, de kevés eredmény látszik. Egy közös uniós program javíthatna ezen, de kérdés, mi lesz ebből.
A héten számos kulcsfontosságú makrogazdasági adat várható mind a magyar, mind a nemzetközi gazdaságból. Magyarországról a kereseti és munkanélküliségi KSH-jelentések lehetnek a legizgalmasabbak, míg az Egyesült Államokból a Fed legutóbbi kamatdöntésének jegyzőkönyve, valamint a segélykérelmekről szóló beszámoló hozhat izgalmakat. A hét második felében záporoznak majd a bmi-adatok Európából és a tengerentúlról.
A HOLD társalapítóját, Szabó Lászlót hívta meg a Telex Téma podcastbe Brückner Gergely, a lap újságírója. Az... 
Trump nem teketóriázott és első napján katapultálta az USA-t a párizsi klímaegyezményből, olyan illusztris trióhoz...
A német csődeljárás egy új eleme arra hivatott, hogy gördülékenyebbé tegye a bajba jutott vállalatok pénzügyi...
Elkezdődnek a kamatfizetések a prémium állampapíroknál, így többen keresnek alternatív befektetési formát, hiszen...
2025. január 1-jétől az új kiberbiztonsági törvény hatálya alá esik a NIS2 hazai szabályozása. A NIS2 érintett... 
A jövőben az elektromobilitás terjedése nemzetközi és európai szinten is jelentős terhelésnek teszi ki a hálózatokat...
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
