Magyarországon egy a versenyszektorban dolgozó munkavállaló átlagosan havi bruttó 250 ezer forintot keresett tavaly. Nem mindegy azonban, hogy mekkora cégnél vállal munkát: a nagyvállalati alkalmazottak rendszeres átlagkeresete bruttó 300 ezer forint körül alakul, miközben a mikrovállalkozásoknál kevesebb mint bruttó 180 ezer forintot lehetett keresni, legalábbis papíron.
2017 első negyedévében tovább fokozódott az eddig is súlyos munkaerőhiány a magyar feldolgozóiparban, miközben a szolgáltató szektorban kismértékben enyhült a létszámhiány az előző negyedévben tapasztalt csúcshoz képest. A régiós országok között továbbra is messze nálunk számolnak be a legkritikusabb helyzetről a cégek.
A versenypiaci vállalkozások többségénél emelik a béreket idén, ám annak mértéke igencsak széles skálán mozog, van, ahol elhanyagolható a fizetésemelés, és van, ahol igen jól járnak a dolgozók - ez derült ki olvasóink leveleiből, amiket januári béremelési felmérésünk kapcsán küldtek. Léteznek azonban olyan cégek, köztük több száz fős vállalatok is, ahol a munkavállalók jelenlegi ismeretei szerint egyáltalán nem emelik idén a fizetéseket, a járulékcsökkentést a munkáltatók lenyelik. Számos levelet kaptunk állami alkalmazottaktól is, ők szinte kivétel nélkül a kötelező minimálbér-emelés miatt kialakult bérfeszültségre, illetve az évek óta elmaradó béremelésekre panaszkodtak.
Az esélyegyenlőség-teremtés a munkavállaláson keresztül, avagy a kivándorlás, vagy itthon maradás volt a témája a Global Shapers Community Budapest Hub által csütörtökön rendezett interaktív panelbeszélgetésnek, amelyet a Davosban zajló Világgazdasági Fórumhoz kapcsolódóan szerveztek. A beszélgetés tanulságai szerint a kivándorlás csak bizonyos területeken járult hozzá a munkaerőhiányhoz Magyarországon, és a társadalmi, illetve munkaerő-piaci problémák kezelése és a versenyképesség javításának céljából egyértelműen az oktatásnak kell valami nagyon újat felmutatnia itthon, és azt is nagyon gyorsan.
A 15, illetve 25 százalékos idei kötelező minimálbér-emelések, az ebből következő bértorlódás és a folyamatosan fokozódó munkaerőhiány idén a legtöbb munkaadót látványos béremelésekre kényszeríti, így az átlagbér eddig nem látott mértékben lódulhat meg. A fizetések gyors emelkedésének pedig több következménye is lehet, akár jelentősen drágulhat is az élet Magyarországon. A saját munkahelyeden, iparágadban is érzékeled, hogy korábban nem jellemző ütemben emelik a fizetéseket? Írd meg nekünk!
Általánosságban lett hiánycikk a munkaerő Magyarországon 2016-ban, azonban a foglalkoztatottság bővülése egyelőre még nem fékezett le, sőt, minden hókuszpókusz nélkül 130 ezer fővel nőtt. A munkaerő-tartalék folyamatos apadása láttán ugyanakkor számíthatunk rá, hogy a növekedés visszafogottabbá válik idén. Egyre feszesebb munkaerő-piaci kondíciókat tükröz a versenypiaci bérek emelkedése is, igaz, tavaly az állami szektor fizetései nőttek a legjobban, majdnem 10 százalékkal.
Számos adóváltozás lép életbe Magyarországon 2017. január 1-jétől, többek között nő a kétgyermekesek családi adókedvezménye, csökken több termék és szolgáltatás áfája, a társasági adó kulcsa, a munkáltatói járulék és vele együtt az egészségügyi hozzájárulás mértéke is. A kisvállalkozások számára is lesznek fontos újítások: nő az alanyi áfamentesség értékhatára, a kata bevételi értékhatára, és csökken a kisvállalati adó mértéke is. Összeszedtük a lényeges változásokat.
A telekom-cégek sincsenek könnyű helyzetben a munkaerőpiacon: nemcsak Magyarországon belül, hanem a környező országokkal is versenyezni kell a munkaerőért, a bérkülönbségek ezen a piacon is jelenthetnek nehézségeket - mondta el a Portfolio-nak Tóth Zsuzsanna, a Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. A cégnél attól is tartanak, hogy a fiatalok már az egyetem alatt elkezdenek külföldre dolgozni, és az alapozó képzés befejezése után el is mennek. A legnagyobb fejtörést mégis a közeljövőre való felkészülés okozza, hogy hogyan biztosítsák a technológia gyorsan fejlődő területein a megfelelő felkészültségű dolgozókat úgy, hogy még sem az egyetemeken, sem a cégnél nem lehet elsajátítani a szükséges tudást.
A novemberben megkötött országos bérpaktum értelmében 2017-ben és 2018-ban összesen legalább 7 százalékponttal csökken a munkáltatói járulék kulcsa Magyarországon, azonban a bérköltségre rakodó állami elvonások aránya, közgazdasági nevén az adóék, így is az élbolyban marad Európában. Sőt, a szegények egyedülállóan erőteljes adóztatása miatt az alacsony jövedelműek terhelése a harmadik legmagasabb maradhat Európában.
A kormánynak múlt héten sikerült megállapodnia a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleteivel a minimálbér-emelésről és a járulékcsökkentésről, és ahogyan Varga Mihály mondta: elmentek a falig. Mit jelent mindez a dolgozóknak és a munkáltatóknak? És mit üzen a közmunkásoknak? Kiszámoltuk.
Orbán Viktor a 2010-es választások előtt azt ígérte, ha kormányra kerülnek, egymillió munkahelyet teremtenek 10 év alatt. A miniszterelnök nem felejtette el ígéretét, legutóbb múlt heti rádióinterjújában emlékeztetett rá, ahol elmondta: hat év alatt már 660-670 ezernél tartanak, vagyis nem rosszak az esélyek. De mit is ígért pontosan a kormány, és hol tartanak valójában?
Ugyan az elmúlt egy-másfél évben nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar gazdaság több területe munkaerőhiánytól szenved, a foglalkoztatottság továbbra is szépen emelkedik, a gazdaságilag aktívak tábora pedig bővül. Mennyire van messze a kormány által áhított teljes foglalkoztatottság? Hány embert lehet még az inaktivitásból "felrázni"?
A Magyar Nemzeti Bank nem számít rá, hogy a kialakult bérnyomás miatt gyorsuló vállalati bérköltség-növekedés a fogyasztói árak számottevő emelkedéséhez vezetne az előttünk álló időszakban - derült ki legfrissebb Inflációs jelentéséből. A Morgan Stanley elemzői ezt éppen ellenkezőleg látják.
Bár a világgazdaságban általánosságban továbbra is dezinflációs erők dominálnak, a kelet-közép-európai országok az erősödő bérnyomás miatt növekvő inflációs kockázatokkal számolhatnak 2017-ben. Mindez különösen Magyarországra igaz, ahol a vállalatok nehezen tudják kigazdálkodni a magasabb munkaerőköltségeket - írják elemzésükben a Morgan Stanley elemzői.
A miniszterelnök még 2014 októberében, éppen az önkormányzati választások előtt beszélt a Kossuth Rádióban arról, hogy milyen fontos feladatok állnak a kormány előtt. Kiemelte a duális szakképzés fontosságát, és azt jósolta, hogy a következő egy-másfél évben munkaerőhiányról fogunk beszélni az országban. És milyen igaza lett.
Tíz év alatt negyedmillió fővel csökkent Magyarország népessége, ami a vidék elnéptelenedésének köszönhető. A hét régiónk közül egyedül Közép-Magyarországon emelkedett a lakosok száma, de ott nem is kicsit. A válság előtti időkhöz képest csak a központi régióban bővült jelentősen a foglalkoztatottság, míg a keleti országrészben közmunka nélkül még mindig alacsonyabb lenne, mint 2007-ben.
Miközben a gazdaság egyre több területéről azt halljuk, hogy a cégek munkaerőhiánnyal küzdenek Magyarországon, több mint félmillió ember - a gazdaságilag aktív népesség több mint 10 százaléka - még mindig nem, vagy csak az állami közfoglalkoztatásban tud elhelyezkedni. Miért? A válasz összetett, de a legjellemzőbb probléma, hogy a szabad munkaerőtábor jelentős része nehezen foglalkoztatható, illetve a munkaerőkereslet és -kínálat rendkívül egyenlőtlenül alakul az országban.
Ha a munkanélkülieket és a közmunkásokat együtt tekintjük a munkaerő-kínálatnak ma Magyarországon, papíron több mint 13 álláskereső jut egy álláshelyre a versenyszférában. A matek elsőre remekül kijön, ennek ellenére érezhetően munkaerőhiány tombol az országban, amelynek legfőbb oka a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat eltérő földrajzi elhelyezkedésében, és bizonyos részt a rendelkezésre álló munkaerő minőségében keresendő.
A rendelkezésre álló munkavállalók száma az elmúlt egy évben drasztikusan visszaesett Magyarországon, és létszámuk továbbra is fokozatosan apad. Ennek ellenére még van szabad munkaerő a gazdaságban, ám köztük sokan nem elég motiváltak, és vannak olyanok is, akik szívesen dolgoznának, de nem hajlandóak mindezért az ország egyik feléből a másikba költözni - mondta Vég Ottó, az Adecco Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. A HR szolgáltató cég vezetője jelentős részben a képzési rendszer hiányosságaira vezeti vissza a munkaerőhiányt: fontos problémának tartja, hogy nincsenek azonnal használható tapasztalatot biztosító gyakorlati képzések.
A magyar kormány kiemelt támogatásának köszönhetően a hazai járműipar dinamikusan fejlődött az elmúlt években, ezzel párhuzamosan pedig az iparágban foglalkoztatottak száma is rohamléptekben emelkedett. A hazai oktatás nem megfelelő színvonala, illetve a munkaerőhiány miatt viszont mostanra eljutottunk oda, hogy veszélybe került a versenyképességünk, a további növekedés és Orbán Viktor régi álma, hogy egyszer európai autógyártó nagyhatalommá válunk. Az iparág legégetőbb problémáját, illetve a megoldásának lehetőségeit a hazai járműipar top menedzserinek és HR-vezetőinek gondolatai alapján mutatjuk be, amelyek a Portfolio által szervezett Járműipar 2016 konferencián hangzottak el.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
