Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1498

A többség dönt: íme a magyar biztosítási szektor jövője

Leginkább a gazdasági válság Magyarország-specifikus jelenségeitől fél, a kfgb-piacon pedig további díjcsökkenésre számít a hazai biztosítási szakma. Az online értékesítési csatornák további előretörése mellett elsősorban a nyugdíjcélú, a vállalati felelősség-, valamint a lakásbiztosítások súlya növekedhet a piacon a következő tíz évben. E témák mellett sok más érdekes kérdésről véleményt nyilvánítottak a résztvevők a Portfolio.hu Biztosítási Konferenciájának szavazásán, melynek eredményeit az alábbiakban értékeljük.

Hiteleznek-e a külföldi bankok Magyarországon?

Ha eddig nem is, a bankok frissen közzétett tavalyi adatainak ismeretében már kijelenthető: kérdéses, támogatni tudják-e a magyar gazdaság kilábalását az ország külföldi tulajdonú nagybankjai. A hitelintézetek mérlegfőösszege és hiteleinek állománya az árfolyamhatásokat kiszűrve egyaránt 9%-kal esett vissza tavaly. A nyolc legnagyobb hazai bank számait vizsgálva kiderül, hogy az OTP piaci részesedése több hitelezési szegmensben is növekedést mutat, miközben több külföldi tulajdonban lévő bank brutális mértékben építi le eszközeit. Ebben tavaly a CIB és az UniCredit járt az élen. Utóbbinál cikkünk első megjelenése óta cáfolták, hogy a mérlegfőösszeg jókora csökkenése a finanszírozási tevékenység visszafogását jelentené, tájékoztatásuk szerint inkább a bankközi források felhasználásának profitnövelő hatású racionalizálásáról van szó, melyre a bank kedvező hitel/betét aránya ad lehetőséget.

Nagy galibát okoztak a magyar biztosítóknak

Szabályozói iránymutatásra várnak a biztosítók Európa-szerte másfél héttel azt követően, hogy az Európai Bíróság úgy döntött, hatályon kívül helyezi a 2004-ben meghozott ún. gender direktíva egyik cikkelyét. E cikkely alapján egy 2007-es hazai törvénymódosítás a józan biztosításmatematikai megfontolásoknak megfelelően lehetőséget adott a nemek megkülönböztetésére a biztosítások árazása során. Amint azonban arról a Portfolio.hu is beszámolt, 2012 végétől egyetlen biztosítottnak sem vehetik figyelembe a nemét, márpedig a termékek átárazása és az új rendszerre való áttérés egyes becslések szerint akár több tízmilliárd forintos ráfordítással is járhat a magyar biztosítási szektor számára.

Rekord nyereséget hozott az Allianz az FHB-nak

Fennállásának legmagasabb, 8,2 milliárd forintos adózott eredményét érte el 2010 utolsó negyedévében az FHB - derül ki a jelzálogbank kedden este közzétett gyorsjelentéséből. A rekord szintű nyereség számos egyszeri pénzmozgásnak és ezek adóvonzatainak, ezen belül is elsősorban az Allianz Bank megvásárlásához kapcsolódó tételeknek köszönhető. A gyorsjelentés első ízben tartalmazza az Allianz Bank negyedéves adatait is, ezért a korábbi negyedévekkel való összevetés nem automatikus.

Kemény fába vágta fejszéjét az új Raiffeisen-vezér

Grandiózus, távolba mutató tervek megvalósítása helyett kimondva-kimondatlanul is tűzoltásra és túlélésre törekszik idén a legtöbb hazai hitelintézet. A Raiffeisen Bank nemrég érkezett vezérigazgatója, Heinz Wiedner szemmel láthatóan optimista alkat, de még ő sem rejti véka alá, komoly kihívásokkal kell idén megküzdenie. Tervei és a bankok nyereségét több irányból elfojtó szektorproblémák mellett a frankhitelek átváltásával, illetve a kormány és a jegybank politikájával kapcsolatos véleményét is kifejtette a Portfolio.hu-nak adott interjújában.

Meglepetés a devizahiteleknél: nem a jen a szégyenpados

Japán múlt heti, S&P általi leminősítése ismét reflektorfénybe helyezte a hazai jenhiteleseket, egyúttal jó apropóval szolgál arra, hogy megválaszoljuk a kérdést, a más devizanemben eladósodottakhoz képest valóban ők jártak-e a legrosszabbul, ahogy ez a jen árfolyamából első látásra következik. Megvizsgáltuk ezért, hogy akik a hazai jenhitelezés elindulásakor, 2007 októberében eltérő devizákban (forint, svájci frank, euró, japán jen) vették fel lakáshitelüket, átlagosan mekkora törlesztőrészlet-emelkedést szenvedtek el azóta, és most mennyit kell fizetniük.

Magyar banki fizetések: ugrás az ismeretlenbe

Jelentős mértékben átírja majd a magyar bankok és brókercégek javadalmazási politikáját az a jogszabály, melyet tavaly fogadtak el az EU-ban, és május 31-ét követően két törvénymódosítás révén hazánkban is hatályba lép. Az érintett pénzügyi intézmények vezetőinek fizetése a részvény alapú teljesítményjavadalmazás felé mozdul el, ráadásul a bónuszok jó részét csak több évre elhalasztva lesz majd szabad kifizetni. Csakhogy nem tudni még egészen pontosan, hogyan, ezért az új követelmények alkalmazására történő felkészülés jelenleg nem kevés fejtörést okoz a piaci szereplőknek.

CIG Pannónia: drága volt ez a három hónap

A CIG Pannónia ma hajnalban közzétett gyorsjelentése aligha kelt izgalmat a befektetőkben, hisz a legfontosabbat, nevezetesen a díjbevételek tavalyi szintjére vonatkozó információt majdnem pontosan már mindenki ismerte: az év egészében 25,8 milliárd forint lett, s a negyedik negyedév egy erős hajrával ennek több mint 40%-át hozta. Annál érdekesebb kérdés, mi lesz a biztosító részvényárfolyamával, mellyel kapcsolatban a tőzsdei bevezetéskor megfogalmazott kételyeinket nem oszlathatta el a tekintélyes év végi díjbevétel sem. Egyelőre talány, miként tudja majd folytatni növekedését a biztosító anélkül, hogy ez jelentős hígulási veszélyt jelentene a meglévő részvényesek számára, ugyanis a jelenlegi tőke már két ugyanilyen évet sem bírna el. Igaz, a tőzsdei bevezetés miatt sok egyszeri költség merült fel tavaly.

Ugrásra készen a takarékszövetkezetek

Szívélyes fogadtatásra talált a kormánynál a takarékszövetkezetek tavaly benyújtott Nemzeti Hitelintézeti Program elnevezésű tervezete. A programból kirajzolódó jövőkép mellett a Jógazda csődjének tanulságairól és a takarékszövetkezeti szektor kihívásairól beszélgettünk Varga Antallal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatójával. A szakember szerint hazánk az EU pénzügyileg legkiszolgáltatottabb országa, így a helyit, a hazait minden körülmények között támogatni kell.

Itt az idő? - 10 kérdés, 10 válasz a frankhitelek átváltásáról

Még az a frankhiteles is, aki eddig nem tette, ezekben a napokban komolyabban elgondolkodhat frankhitele euró alapúra váltásáról. A PSZÁF nemrég kiadott vezetői körlevele kifejezetten tanácsolja is a bankoknak, hogy segítsék a frankhiteleseket e lépés megtételében. Hogy azonban minden frankhiteles számára járható ez az út, és most jött el az idő, azzal kapcsolatban komoly kétségeink lehetnek. Az alábbiakban tíz kérdés - tíz válasz formában foglaljuk össze az átváltási dilemma legfontosabb ügyfélszempontjait.

Nagyot fordult a világ a K&H körül

Tavaszi érkezése óta elsőként a Portfolio.hu-nak adott interjút Hendrik Scheerlinck, a K&H Bank új vezérigazgatója, akit a K&H és a hazai bankszektor jelenéről és jövőjéről kérdeztünk. A szakember szavaiból érződik: a pénzintézet létszámleépítésről szóló döntése csak egyik indikátora az ágazat jövőjével kapcsolatos bizonytalanságnak. A bankadó, a gazdasági környezet, végső soron az alacsony tőkemegtérülés nemcsak a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatos tervekre van hatással a K&H Banknál, de a korábban várt növekedés motorjait sem engedi beindítani.

Lehúzza a rolót a lízingszakma? (Interjú)

A makrogazdasági mutatók javulása, a piac élénkülése, valamint a lízingügyletekre vonatkozó egyes szabályok módosítása ránthatja ki jelenlegi mély gödréből a lízingszektort - véli Dunavölgyi Mária, a Magyar Lízingszövetség frissen megválasztott elnöke. A szakember átgondolatlannak és károsnak tartja a bankadó lízingcégekre vonatkozó részét, és úgy látja, a kedvezőtlen kilátások ellenére vissza kell építeni a lízingtermékek presztízsét.

Az ING köszöni, jól van (Interjú)

Három esztendő elmúltával a tegnapi naptól ismét magyar vezető áll az ING Biztosító élén. Kovács Zsolt elnök-vezérigazgatót többek között a társaság egyes üzletágainak szétválasztásáról és kolozsvári költözéséről kérdeztük, de olyan életbiztosítási anomáliák is szóba kerültek, mint az ING-t sújtó ügynöktoborzások és szerződés-átkötések, vagy a fejnehéz ügynöki jutalékrendszer. Kiderült: az ING hosszú távon sem érzi veszélyben életbiztosítási piacvezető pozícióját.

Túlélik-e a bankok a katasztrófák sorozatát? (Interjú)

Veszélyben van-e a magyar bankrendszer működése a különadó és a hitelezés elképesztő visszaesése miatt? Kivonulhatnak-e a külföldi tulajdonú bankok Magyarországról? Hogy hat majd ez a hazai tulajdonú bankokra? Mi lesz, ha nem oldódik meg a kilakoltatási moratórium problémája? El tudják-e látni a bankok a növekedéshez szükséges hitellel a gazdaságot? Milyen folyamatok indulhatnak el a bankpiacon? Ezekről és sok minden másról kérdeztük Nagy Mártont, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóját, a jegybank Pénzügyi Stabilitási Területének vezetőjét.

Javuló hitelportfólió az FHB-nál

1,71 milliárd forint: ezt a bűvös számot kell hozzáadnunk az FHB ma hajnalban publikált harmadik negyedéves eredményszámaihoz, és máris tisztábban látunk. Ekkora összegű banki különadót számolt el ugyanis a jelzálogbank működési költségként a harmadik negyedévre. Bár a bank céltartalék-képzése a válság előtti szintre esett, a bankadó miatt ezúttal a korábbiaknál szerényebb, 277 millió forint lett a társaság profitja.

Kevesebb csontváz, több munka az Eximbanknál

Korábban az MNB alelnöki tisztjét is betöltötte Adamecz Péter, az állami tulajdonú Eximbank idén nyáron kinevezett vezérigazgatója. Bár a szakembernek most is határozott véleménye van a monetáris politikáról, ezúttal jelenlegi munkahelyéről és a magyar exportőrök helyzetéről kérdeztük. Mint kiderült, a kormány döntésének köszönhetően jelentősen növelheti hitelezési és garancianyújtási aktivitását az Eximbank, a kínai túró rudi ügye viszont mind a mai napig nem oldódott meg.

"Nálunk nincsenek frankhitelek"

Külföldi leánybankjai közül a válságban végig jól teljesítő Ceska sporitelna szállítja a legtöbb profitot az Erste Groupnak. A cseh leánybank rövidesen Bécsbe távozó elnök-vezérigazgatójával a bank prágai sajtóútján találkoztunk. Gernot Mittendorfer elmondta: egyes magyarországi jelenségek Csehországban ismeretlenek, a csehek hitelfelvétel helyett inkább megtakarítanak, frankhitelezést pedig korábban sem végeztek az ottani bankok. Jana Krajcova, a bank makroelemzője szerint a cseh gazdaság mérsékelt, ám stabil növekedése tartós erősödést jelenthet a cseh korona számára.

Román név a díjkalkulátorban - Piacot robbant az Astra?

Nem sok jót jelent a magyar biztosítók számára, ha a román Astra megveti a lábát a piacon - mondta a Portfolio.hu-nak a díjhirdetést megelőző napokban a romániai biztosítási piac jó ismerője. Forrásunk a biztosító rendkívül alacsony kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaival indokolta álláspontját, mondván, Romániában agresszív és szerinte veszélyes árképzéssel utasította maga mögé versenytársait az Astra. A hazai biztosítók október végén közzétett tarifái úgy tűnik, igazolják véleményét: magyarországi indulásának első évében máris a legalacsonyabb díjakat kínáló piaci szereplők közé lépett a román biztosító. Akár már az idén jól megbolygathatja a kgfb-piacot a cég, amire az elmúlt években nem volt példa.

Lakáshitelek százmilliárdjai: hol késik a Nemzeti Eszközkezelő?

Orbán Viktor emlékezetes nyár eleji beszédében hangzott el először a kifejezés: Nemzeti Eszközkezelő Társaság. Bizonyos, hogy a miniszterelnök június 8-ai bejelentése anélkül történt, hogy a kormánynak határozott elképzelése lett volna a leginkább megszorult hiteladósok megsegítésének módjáról. Egyet lehetett tudni biztosan: erre lenne hivatott a Nemzeti Eszközkezelő, mely nagyon sokba fog kerülni. Október 15-éig kellett (volna) elkészítenie a terveket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de hogy ez megtörtént-e, arról a nyilvánosság semmit sem tud. Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször is sejttette, hogy az intézmény felállítása már csak hetek kérdése, a miniszterelnök beszéde óta csaknem öt hónap telt el érdemi fejlemény nélkül. A kérdőjelek szaporodtak, válasz pedig alig érkezett. Mindeközben megszorult családok tízezrei és a bedőlő hiteleiken ülő bankok egyaránt fokozott érdeklődéssel várják a bejelentést. Míg a kormány ezt meg nem teszi, megpróbálunk választ adni a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, saját értesüléseinket is felhasználva. Megtudtuk: hétfőn az IMF is megszólalt az ügyben.

Tőzsdére készül az OTP stratégiai partnere

Nem alkalmas a jelenlegi piaci környezet a társaság tőzsdére lépéséhez, ám néhány éven belül sort akar erre keríteni a Groupama, Európa egyik legnagyobb, ma még nem tőzsdei biztosítója - derült ki a francia csoport párizsi sajtóútján. Az OTP 9%-os tulajdonosaként és hosszú távú stratégiai partnereként is ismert cég sajátos szövetkezeti alapokon működik, ezt fel nem adva szeretne a kontinens tíz legnagyobb biztosítója közé kerülni.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a váratlan bejelentés: jön az új állampapír!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.