Kétarcú folyamatok zajlanak a magyar hitelpiacon: a lakossági hitelezés dübörög (csak idén 5,8%-kal nőtt az állomány), a vállalati viszont nagyon gyengén muzsikál (mindössze 0,9%-kal bővült). Lakáshitelből dupla annyit vettünk fel augusztusban, mint egy évvel korábban, a vállalatok viszont halogatják a hitelfelvételt – mutatják az MNB szerdán közzétett adatai.
Javaslatot nyújtott be a Magyar Biztosítók Szövetsége a biztosítókat 2022 óta terhelő extraprofitadó csökkentése érdekében a kormánynak, a Magyar Nemzeti Banktól pedig azt kérik, hogy addig ne induljon el a jegybank etikus 2.0 koncepciójának az alkalmazása, amíg az extraprofitadó bármilyen formában sújtja a szektort – hangzott el a FBAMSZ konferenciáján, amelyen sok szó esett arról is, milyennek kell lennie a jövő biztosításközvetítőjének.
Jövőre már egységesen április 30-ai biztosítási fordulónappal hirdeti meg a lakásbiztosítási kampányt a kormány, a biztosítók 100 milliárd forint körüli extraprofitadója pedig legalább 50 milliárd forinttal csökkenhet 2025-ben. A hosszú távú megtakarítások jövő évi, lakáscélú feltörhetősége csak az önkéntes nyugdíjpénztárakra fog vonatkozni – hangzott el a FBAMSZ konferenciáján. Eközben már zajlik az MNB etikus 2.0 koncepciója szerinti, nagyobb ügyfélértéket megcélzó életbiztosítási gyakorlatra való átállás is.
„Hazahozza” 2018-ban alapított nemzetközi insurtechét, a Cherrisket, és egy-két éven belül digitális transzformációt hajt végre első lépésként retail üzletágában a magyar Uniqa Biztosító. Bár a piaci pletykákban teljes joggal vetődött fel a Magyarországról való kivonulás lehetősége is, végül megtartja alapvető piacának, sőt ismét pilot országgá teszi hazánkat az osztrák biztosítócsoport, hogy aztán akár akvizíciókkal terjeszkedjen nálunk tovább.
„Nesze semmi, fogd meg jól. Megmutattuk, hogy kell elégetni sok milliárdot a nagy semmire” – értékelte az először idén márciusban megrendezett lakásbiztosítási kampányt biztosítói forrásunk. Fél év távlatából is nehéz vitatkozni vele, hiszen az MNB statisztikái egyelőre ellentmondásosak vagy hiányosak, és vitatható, megérte-e csak a marketingre elkölteniük 2,5 milliárd forintot a szereplőknek. Egy szembetűnő példa a bizonytalanságra: a jegybanki adatok szerint tízszer akkora (136 ezres) szerződésszám-növekedést hozott a kampány időszaka, mint az azt magában foglaló első félév egésze (13 ezer), ami nehezen elképzelhető. 2025 márciusának közeledtével egyre időszerűbb levonni az első kampány tanulságait, efelé haladva igyekszünk most árnyalni a fenti sommás megállapítást.
Világméretű járvány, európai energiaválság, vágtató infláció: ez így együtt túl sok lenne a magyar háztartásoknak ahhoz, hogy végig megőrizzék hiteltörlesztési képességüket – gondoltuk volna öt évvel ezelőtt. Elmúlt egy válságokkal tarkított fél évtized, és nem így lett: a bankszakma várakozásaira is rácáfolva a lakossági hitelek mintegy 1,5%-ának van csak jelentősebb fizetési problémája. Két figyelmeztető jelet azonban mindenképp muszáj megemlítenünk.
5% alatti kamattal, 10% önerővel és akár önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaik bevonásával juthatnak lakáshoz egyes hitelfelvevők néhány hónap múlva, ha teljesül a kormány és az MNB három különböző elképzelése, amelyekről hétfőn írtunk. Kiszámoltuk, mennyivel járhatnak jobban a jelenleginél azok, akik jogosultak lesznek az új kondíciókra, és meg is várják ezeket a változásokat.
Három jelentős változás körvonalazódik a lakáshitelek piacán: 1. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat szabadon feltörhetővé teheti a kormány lakáscélra, 2. húszról tíz százalékra viheti le az MNB a minimális önerőelvárást az új építésű lakásoknál, 3. a mostani hat-hétről öt százalék alá szoríthatják le a bankok a lakáshiteleik kamatát, piaci forrásaink szerint azonban messze nem minden hitelfelvevőnek. Az alábbiakban tisztázzuk, melyik intézkedés mit is jelentene aktuális információink szerint. Ennyi változás csaknem egyidejű bevezetése elősegítheti, hogy a hatályba lépést megelőző kivárás után az eddigi nagyon látványos idei felfutásnál is nagyobbat robbanjon a lakáshitelezés, fokozott keresleti nyomást okozva ezzel a lakáspiacon is.
A legutóbbi két nagy árvíz közül a 2010-es „tiszai” árvíz miatt 7,1 milliárd forint, a 2013-as dunai árvíz miatt 1,3 milliárd forintnyi kárkifizetést teljesítettek a magyar biztosítók. A szektor számára ezek jelentős összegek voltak, ehhez képest a keletkezett gazdasági károk alig 3,5%-át, illetve 2%-át állták a biztosítók a két legutóbbi nagyobb árvíz során. A legtöbbet mindkét esetben a négy nagy lakásbiztosító, az Aegon (ma Alfa), a Generali, az Allianz és a Groupama fizette ki. Várhatóan a mostani helyzet is ráirányítja a figyelmet a természetesnek mondható piaci alulbiztosítottságra, annak államilag koordinált kezelésének szükségességére.
Több oldalról is megsínylették a biztosítók a tavalyi évet: a kárinfláció, a viharkárok és az állami adóterhek növekedése miatt számos kihívással kellett szembenézniük a társaságoknak. Az MNB frissen megjelent Aranykönyve alapján a bankok után a biztosítók és a biztosításközvetítők sorrendjét is felállítottuk a 2023-as számok alapján. A piac idei első féléves teljesítményéről itt írtunk.
Közzétette a pénzügyi szektor egyes szereplőinek tavalyi éves adatait bemutató Aranykönyvét a Magyar Nemzeti Bank. Az átfogó jegybanki statisztikából csemegézve ebben a cikkünkben elsőként a hitelintézetek 2023-es sorrendjét állítottuk fel néhány szempont szerint. A bankszektor jövőjével is kiemelten foglalkozunk a Portfolio keddi Future of Finance 2024 konferenciáján, érdemes regisztrálni!
A Raiffeisen Bank hó eleji lépését leszámítva változatlanul hagyták lakáshiteleik kamatát a bankok. Sőt, nyár eleje óta közel 1 százalékponttal csökkentek a referenciahozamok, így elmúlt a tömeges kamatemelés veszélye, javultak viszont a kamatcsökkentése esélyei. Bemutatjuk különböző jövedelmi szintek mellett, mire számíthatnak most a hitelfelvevők a bankoknál.
10 ezer energetikai tanúsítványt rendeltek meg, és 2 ezer hitelkérelmet adtak be az MFB Pont Plusz hálózaton az otthonfelújítási program iránt érdeklődők az első két hónapban – tudta meg a Portfolio. Összesen mintegy 20 ezer családi házra vehetik igénybe a legfeljebb 6 milliós kamatmentes hitel- és támogatási összeget, tizedük adta be tehát eddig a kérelmet. Nem az érdeklődés alacsony, hanem az igénybevétellel járó adminisztrációs teher szegi sokak kedvét, illetve lassítja a folyamatot. Megkérdeztük a programot koordináló MFB-t, melyek a leggyakoribb hibák és hiányosságok, és az eddigi tapasztalatok alapján mit tanácsolnak a jövőbeni igénylőknek.
67 milliárd forintos banki nyereséggel és 0,7 milliárdos biztosítói veszteséggel zárta az év első felét a K&H adózás után – közölték a pénzügyi csoport hétfői sajtótájékoztatóján. A lakossági hitelezésben a piaci átlag felett, a szektorszinten is gyengébben muzsikáló vállalati hitelezésben a piaci átlagnak megfelelően teljesítettek. Megkérdeztük a vezetőket, mi a véleményük az október 1-jétől élő kiegészítő tranzakciós illeték, illetve az öngondoskodási termékeket érintő kormányzati elképzelés várható hatásáról.
Hatvankettedik alkalommal rendezi meg idén a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) a Közgazdász-vándorgyűlést, ezúttal Nyíregyházán csütörtökön és pénteken. Hegedüs Évát, az MKT főtitkárát, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatóját kérdeztük a kétnapos szakmai esemény üzenetéről és félidei tanulságairól.
Súlyosbítja a magyar bankszektor versenyhátrányát az október 1-jén megjelenő kiegészítő tranzakciós illeték, hiszen még inkább a fintechekhez és a külföldi szolgáltatókhoz pártolhatnak miatta az ügyfelek, de reménykednek még a bankok abban, hogy sikerül könnyítést elérni a kormányzatnál – hangzott el a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán. A beszélgetésben szó volt a hitelpiac helyzetéről, a bankok jövedelmezőségéről és a megtakarítások alakulásáról is.
Kimagaslóan jól sikerült az első félév a magyar bankszektorban, a gyenge vállalati hitelkeresletet leszámítva. A 972 milliárd forintos féléves nyereség 25%-os tőkearányos megtérülést jelent, az egyszeri tételek és osztalékbevételek nélkül ennek nagyjából a háromnegyede jött volna össze. A bankok jövőjéről is sok szó esik a Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance 2024 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a szakmai eseményről.
Árazásában is előnyös, a kártyás fizetési megoldásokkal versengő megoldás jelent meg a napokan a kereskedőknél, innovációjával a Raiffeisen az elsők között lépett a piacra. Kementzey Ferencet, a bank vezérigazgató-helyettesét az október 1-jén hatályba lépő kiegészítő tranzakciós illeték hatásairól, a hitelpiaci kilátásokról és az ESG térnyeréséről is kérdeztük. A Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance konferenciáján panelbeszélgetőként résztvevő bankszakember felhívta a figyelmet: a kamatkülönbözet miatt újra versenyhátrányba került a magyar bankszektor az olcsóbb külföldi finanszírozással szemben a cégek egy részénél, az év második felében azonban nőhet az általános hitelkereslet.
A biztosítók inflációkövető árazási gyakorlata fényében nem meglepő, hogy továbbra is két számjegyű növekedést mutat a magyar biztosítási piac. Az első félévet 11,8%-os, ezen belül a második negyedévet 15,5%-os díjbevétel-növekedéssel zárta a szektor. 26 milliárdos nyereséget értek el az első félévben a biztosítók, ami a nagy adóterhelés miatt ilyen kevés, de felülmúlja a tavalyi teljes évit. A márciusi lakásbiztosítási kampány az előzetes bejelentés szerint nettó 97 ezres szerződésszám-növekedést hozott a biztosítóknak, ehhez képest most csak 13 ezres féléves növekményt mutatnak a statisztikák. A szektor jövőjével is foglalkozunk a szeptember 17-ei Future of Finance 2024 konferencián, érdemes eljönni!
Minden eddiginél több személyi kölcsönt vettünk fel júliusban, és a lakáshitelek új volumene is az eddigi rekordok közelébe érkezett. A vállalati hitelezés gyengébben muzsikál, eközben a betéteknél megtorpanást hozott a július. Az MNB kedden közzétett statisztikáiból szemezgettünk, a témával a Portfolio szeptember 17-ei Future of Finance konferenciáján is foglalkozunk, érdemes regisztrálni!
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
