Hol kötnek ki a PMÁP-befektetők, és mit kezdenek a bankok a devizás megtakarításban gondolkodó egyre szélesebb tömeggel? Mit hoznak a felfűtött lakáspiacon az új kormányzati intézkedések, és tényleg slágertermék már most a munkáshitel? Sok más mellett ezekről a témákról kérdeztük Harmati Lászlót, az Erste Bank lakossági vezérigazgató-helyettesét.
Aktív banki M&A-piacra számít a következő években is a Deloitte, de az új tanulmányuk ábráin már látszik: egyre kevesebb a felvásárlási lehetőség a régiónkban. Egyrészt kevés már az olyan európai nagybank, amely egy-egy országban túl kicsi mérettel mind a mai napig bent ragadt volna, másrészt nem látszódik olyan makrogazdasági sokk, amely kényszereladásra késztetné a gyengébb alapokon álló piaci szereplőket. Igaz, ma „dagály van”, és Warren Buffett szavalival apálykor fog kiderülni, ki úszott meztelenül. Az utóbbi időben a magyar bankrendszer mind a jövedelmezőségben, mind a konszolidáció mértékében lepipálta a régiót. Nézzük a Deloitte tanulmányának legfontosabb megállapításait!
Szigorítást tervez a magyar bankok többsége az újonnan felvehető lakáshitelek árazásában, de még csak két bank tett így idén. Érdemes tehát szétnézniük a friss ajánlatokban a hitelfelvétel előtt állóknak, nem biztos ugyanis, hogy a közeljövőben ilyen kedvező, akár 6% alatti kamatokat fognak találni.
A fordulat éve lesz az idei a vállalati hitelezésben: a gazdasági növekedés beindulása el fogja indítani a vállalati beruházásokat, köztük az eddig elhalasztottakat is. Ez egyértelműen növelni fogja a beruházási hitelek iránti keresletet – prognosztizálja Szabó Levente. Az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettesével a Demján Sándor Program hatásairól és a bank növekedési céljairól is beszélgettünk.
A bankok után idén a biztosítók is lehetőséget kaptak a kormánytól arra, hogy szektorszinten a felére, 50-60 milliárd forintra csökkentsék extraprofitadójukat. Ennek feltétele, hogy összesen csaknem 200 milliárd forint összegben növeljék állampapír-állományukat. A friss adatok alapján november-decemberben nagybevásárlásra indult a szektor, de még az idei évre is bőven maradt vásárolni való. A témáról szó lesz a Portfolio közelgő Biztosítás 2025 konferenciáján is, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!
Ha egy vállalkozó elhiszi, hogy javul a gazdasági helyzet, az véget tud vetni az óvatossági motívumnak; ha pedig ezt egy hitelkamat-csökkentés is támogatni tudja, az erősíti a jövőbe vetett bizalmat - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, akivel a hét elején bejelentett, tehermegosztással megvalósuló fél százalékpontos kamatcsökkentésről beszélgettünk.
Kilenc év után először veszteséget jelentett a negyedik negyedévre a Raiffeisen Bank International. A 926 millió eurós negyedéves mínusszal együtt 1,157 milliárd euró lett a bankcsoport tavalyi konszolidált eredménye, miután az orosz leánybanknál zajló peres ügy, a lengyel devizahiteles perek és a fehérorosz leánybank eladása egyszerre sújtotta az eredményszámokat. A bevételek szerényen emelkedtek, és a tavalyi 9,4% után ismét mintegy 10% idén a menedzsment célkitűzése a tőkearányos megtérülésre vonatkozóan. A bank részvénypiaci megítélése hétfőn nagyot zuhant, miután a Bloomberg az orosz hadseregnek szállítói orosz ügyfeleiről számolt be.
Egy éve azt írtuk, jó esély van arra, hogy 2024 a hitelpiaci kilábalás éve lesz az előző évi szabadesés után. A lakossági hitelezés végül szinte minden várakozást felülmúlva robbant egy nagyot: még soha nem vettek fel annyi lakáshitelt és személyi kölcsönt a háztartások, mint tavaly, legalábbis forintösszegüket tekintve. A vállalati hitelezésben viszont késik a kilábalás: a forint gyengülése, vagyis az átértékelődés többet „tett” a hitelállomány bővüléséért 2024-ben, mint az aktuális hiteltranzakciók. Azt is megnéztük, mi újság a bankbetéteknél.
Nagy esemény történt 2015. február 1-jén, vagyis kereken 10 évvel ezelőtt: 1,9 millió devizaalapú hitelszerződést forintosítottak és számoltattak újra a bankokkal tisztességtelennek minősített szerződési feltételeik miatt. Az elszámolás során példátlan összeget, 734 milliárd forintot kellett kifizetniük vagy elengedniük a bankoknak, a 256,5 forintos árfolyamon lebonyolított, szerencsésen időzített forintosítással pedig sikerült elkerülni az először 300, majd mára 400 forint fölé kúszó frankárfolyamot, annak minden gazdasági és társadalmi következményével együtt. Ha nincs a forintosítás, az átlagos frankhitel törlesztőrészlete ma nem 160%-a, hanem 270%-a lenne a kezdetinek. Egy tipikus, 10 millió forintos frankhitel máig visszafizetett összege pedig 13,1 millió forintról 22,8 millióra kúszott volna fel, ezt sikerült 19,6 millió forinton megállítani.
A szintetikus kockázatátruházási megállapodások, angol rövidítéssel SRT-k olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek segítségével a bankok hitelportfóliójuk kockázatainak egy részét átruházhatják a piaci befektetőkre. A szigorodó tőkekövetelmények miatt a bankoknak több tőkét kell tartaniuk eszközeik mögött, az SRT-k viszont lehetővé teszik számukra a kockázatok mérséklését és a tőke felszabadítását, így utóbbit más üzleti területekre csoportosíthatják át. Nem minden alap nélkül emlékezteti ez az embert a 2008-as pénzügyi válsághoz vezető, félrecsúszott értékpapírosítási gyakorlatra: a Nemzetközi Valutaalap jelentése, majd a Financial Times cikke is foglalkozott azzal nemrég, milyen pénzügy stabilitási kockázatokat generálhat ez az - amúgy kockázatmérséklésre kitalált - megoldás.
Ki ne szeretne megszabadulni hiteltartozása egy részétől? 876 ezer személyi kölcsön, 652 ezer lakáshitel és 139 ezer szabad felhasználású jelzáloghitel szerződést törlesztenek a bankok felé a magyarok, és 800 ezren kapnak idén állampapír-kamatot. Sokuk számára kivételes lehetőséget kínál az adósságcsökkentésre a prémium állampapírjukból felvehető tőke és kamat. De valóban érdemes hitel-előtörlesztésre fordítani az idén alacsonyabb kamatozásra váltó megtakarításunkat? Az előtörlesztés a következő „nagy befektetés”? Ezt járjuk most körül.
Röpködnek a milliók az otthonteremtési támogatások és a kamattámogatott hitelek területén 2025-ben is, sokan azonban elvesztették a fonalat, mit és hogyan érdemes igénybe venniük. Nekik foglaljuk össze az alábbiakban a CSOK Plusz, a falusi CSOK, a babaváró hitel, a munkáshitel, a vidéki otthonfelújítási támogatás és a jelzáloghitel-elengedés idei legfontosabb tudnivalóit és legnagyobb változásait. 2025-ös feltételek, tudnivalók, táblázatok egy helyen!
2025-ben is elérhető a preferált kistelepüléseken a falusi CSOK, amely az egyetlen vissza nem térítendő otthonteremtési támogatás a családok számára. Házépítésre vagy lakásvásárlásra egy gyerekkel 1 millió, kettővel 4 millió, hárommal 15 millió forint igényelhető, házaspárok esetén az előre vállalt gyermekek is figyelembe vehetők. Meglévő ingatlan korszerűsítésére, bővítésére az említett összegek fele vehető fel, és a falusi CSOK kamattámogatott hitelfelvétellel is kombinálható. Bemutatjuk a feltételeket, a településlistát és az igénylési tudnivalókat.
2025 elején újraindította a kormány a 2021-2022-ben rendkívül nagy népszerűségnek örvendő otthonfelújítási programot. A vidéki otthonfelújítási program keretében 3 millió forint otthonfelújítási támogatáshoz és szükség esetén a munkálatok előfinanszírozására 6 millió forintnyi kamattámogatott otthonfelújítási hitelhez lehet jutni energetikai elvárás nélkül. Nagy változás, hogy ezúttal csak az 5000 fő alatti kistelepüléseken érhető el a program, és a korábban már esetlegesen felvett támogatással csökkentett összeget lehet igénybe venni. Újdonság az is, hogy 5 évig a támogatott lakásban kell lakni és a számlákat megőrizni. Feltételek, igénylés, tudnivalók egy helyen!
2025 januárjában vezették be a bankok a munkáshitelt, amellyel a diplomával nem rendelkező, felsőoktatási tanulmányt nem folytató fiatalok pályakezdését segíti a kormány. Legfeljebb 4 millió forint kamatmentes hitelt vehetnek fel így a 17 és 26 év közötti fiatalok maximum 10 éves futamidővel, ami a 0,5%-os kezességvállalási díjjal együtt 35 ezer forintos havi törlesztőrészletet jelent. A hitelfelvevő nők még részleges vagy teljes tartozás-elengedést is kapnak, ha legalább 2 gyermeket vállalnak, és 180 napon belül „lejelentik” a gyermeket. Munkáshitel 2025: mutatjuk a tudnivalókat!
A dél-kaliforniai erdőtűz az állam történetének legköltségesebb katasztrófái közé tartozik, és jelentős veszteségeket okozhat a biztosítótársaságoknak. Az előzetes becslések szerint a biztosított károk értéke akár 20-40 milliárd dollár között is mozoghat, messze meghaladva a korábbi rekordot. A biztosítók már most készülnek a várható kifizetésekre, miközben az iparág egésze komoly kihívásokkal néz szembe a növekvő kockázatok miatt.
Egy évvel ezelőtt jelentek meg a 10% önerővel is felvehető lakáshitelek a magyar bankok kínálatában, és ezekben a hetekben tovább bővül a paletta, hiszen az MNB most már nemcsak az első lakásukat szerző 41 év alattiak, hanem a zöld lakáshitelt felvevők számára is engedélyezi, hogy a fedezeti ingatlan forgalmi értékének a 90%-áig eladósodjanak. Megnéztük, mekkora népszerűségnek örvendenek eddig az alacsony önerős hitelek, és bár ezek aránya még csak 3-4%, egy szélesebb kört érintő kockázatos trendre is felfigyeltünk: most először 60% fölé emelkedett az új jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti mutatója, ami két évvel korábban még 50% alatt volt.
Több ponton is változott a babaváró hitel szabályozása 2025-re. A hitelt igénylő házaspár női tagjának maximális életkora január 1-jével 35 évre emelkedett, e korhatár alól a várandósság már nem jelent kivételt. Decemberben a gyerek „lejelentésének” a határideje 180 napról 1 évre nőtt, és a baba kései érkezésével 5 éven túl visszaszerezhetővé vált a kamatmentesség. Aktuális tehát, hogy összefoglaljuk a babaváró hitel lényegét, külön jelezve az újdonságokat. Babaváró 2025-es szabályok, feltételek, részletek egy helyen!
Kisebb változtatások után 2025-ben is elérhető a gyermekkel rendelkezők (nem csak a házasok) számára a jelzáloghitel-elengedési program, amivel 2 gyerek után 1 millió, 3 gyerek után 4 millió forint összegben csökkenthető a fennálló jelzáloghitel-tartozás. A legfontosabb újdonság a szabályokban, hogy a támogatást a korábbi 180 nap helyett 1 évig lehet igényelni a szülés vagy örökbefogadás után. Összefoglaljuk most a tudnivalókat: igénylés, jogszabályi részletek, nyomtatvány és szükséges dokumentumok listája, feltételek egy helyen!
2025-ben is elérhető a bankoknál a CSOK Plusz, amelyet a legalább egy gyermeket előre vállaló házaspárok vehetnek igénybe minden hazai településen. Olyan, legfeljebb 3%-os kamatozású, államilag kamattámogatott lakáshitel a CSOK Plusz, amelyből támogatásként legalább két új gyermek érkezése esetén gyerekenként 10-10 millió forintnyi tartozást elenged az állam. A tavalyi szabályokon még decemberben is változtatott a kormány, e legfontosabb változásokkal együtt foglaljuk most össze a lényeget. CSOK Plusz 2025 feltételek, táblázatok, törlesztőrészlet és további részletek egy helyen!
Nagyon szerettem volna írni vasárnap egy "Ez történt a héten" cikket, mert megint rengeteg minden történt, olyan...
A társadalmi egyeztetésre meghirdetett biogázos és biometános pályázat nem a megszokott "pályázzunk egy eszközre"...
Szerdán beszélgettem Vakmajom barátommal, és megemlítettem neki, hogy milyen szokatlanul viselkednek az amerikai eszközök:... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Milyen rejtett költségei vannak az ingatlanvásárlásnak? Alapvető költségek...
A helyi iparűzési adó (HIPA) adóalapjának csökkentési lehetőségei sok vállalkozás számára komoly kihívást... 
Április elsején kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, a Google pedig megtréfált, és berakta...
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
