Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1335
Megrohanták a bankokat a csúcsszuper zöld lakáshitelekért - mi lesz itt a következő hónapokban?

Megrohanták a bankokat a csúcsszuper zöld lakáshitelekért - mi lesz itt a következő hónapokban?

A lakáshitelezés 10-20%-át adhatja a Zöld Otthon Program a következő időszakban, növekedési többletet viszont inkább csak közép- és hosszútávon generálhat a hitelpiac számára – vélik a Portfolio által megkérdezett banki szakértők. Miközben a kezdeti érdeklődés jelentős, van, aki szerint a megfelelő energiahatékonysággal rendelkező lakások kínálata szűk keresztmetszet lehet, mások a hitelközvetítő jutalékok közelmúltbeli, MNB-s vezetői körlevélben megjelent korlátozásában látnak jelentős visszafogó erőt a zöld lakáshitelek piacán.

Kiszámoltuk: ennyiért lehet a tiéd álmaid lakása az új szuperhitellel

Kiszámoltuk: ennyiért lehet a tiéd álmaid lakása az új szuperhitellel

Átlépte Budapesten az újépítésű lakások átlagos négyzetméterára az 1 millió forintot, az átlagos árszint pedig a 70 millió forintot. Vidéken 725 ezer, illetve 52 millió forintos átlagot mutat a legutóbbi Lakásriport. Megnéztük, mekkora forgalmi értékű energiahatékony lakás vásárolható a különböző jövedelemszinttel rendelkezők, többek között a minimálbérrel, a medián- és az átlagbérrel bírók számára az új zöldhitel segítségével, a minimális önerő megléte mellett. Szomorú tény: egy medián bérrel a budapesti új lakások átlagárának mindössze 36%-a vehető fel el a hitelezhetőség teljes kihasználása mellett is.

Megérkeztek a magasabb kamatok Magyarországra, de mit művelnek a bankbetétek?

Megérkeztek a magasabb kamatok Magyarországra, de mit művelnek a bankbetétek?

Több mint hat éve volt utoljára ilyen „magas”, 1,65%-os a jegybanki alapkamat Magyarországon. Már akkor sem a bankbetét volt a legkedvezőbb alacsony kockázatú befektetés, de azért egy átlagos lekötött betét 1% felett kamatozott. Most viszont a legtöbb banknál nyoma sincs annak, hogy értelmezhető kamatot akarnának fizetni a pénzünkre, miközben soha nem tartottunk még ennyit a bankszámlákon. Mi folyik itt?

Mintha még a nyaralás közben is a hitelüket intézték volna a magyarok

Mintha még a nyaralás közben is a hitelüket intézték volna a magyarok

Lassuló, de még mindig erőteljes lakossági hitelfelvételt és az év legnagyobb vállalati hitelfelvételét hozta augusztus a magyar bankoknál. A jegybanki kamatemelések hatására drágulnak a lakáshitelek, de a bankok még csak kis részben érvényesítették a kamatkörnyezet emelkedését az ügyfélhitelek kamatában – mutatják az MNB ma közzétett adatai. Kis mértékben, de már a betéti kamatoknál is mozgolódást látni.

A törlesztési moratórium meztelen valósága: így verhetnek milliós többletköltségbe a bankok

A törlesztési moratórium meztelen valósága: így verhetnek milliós többletköltségbe a bankok

Mennyivel nő meg a hitel futamideje és visszafizetendő összege a törlesztési moratórium különböző szakaszai miatt? Három példaszámításunk bizonyítja: annál nagyobb mértékben, minél nagyobb a hitelünk kamatlába és hátralévő futamideje, és persze minél hosszabb ideig maradunk a moratóriumban. Cikkünkkel azoknak is szeretnénk segíteni, akik még nem döntötték el, november 1-je után is igénybe veszik-e a fizetési haladékot.

Döntött a kormány: napokon belül új ingyenhitel érkezik a magyar családoknak!

Döntött a kormány: napokon belül új ingyenhitel érkezik a magyar családoknak!

Várhatóan október 4-én indul a Magyar Nemzeti Bank Zöld Otthon Programja, amelyben legfeljebb 2,5%-os kamatozású hitelhez juthatnak a legalább BB energiahatékonyságú ingatlant építők vagy vásárlók. Novák Katalin családügyi miniszter most megerősítette augusztusi bejelentését, miszerint a kormány kiegészíti ezt egy még kedvezőbb, 0%-os kamatozású lakáshitellel is azok számára, akik a CSOK igénybevételével költöznek ilyen ingatlanba. Két gyermek mellett 10, három gyermek mellett 15 millió forint erejéig lesz ez felvehető, de azt még nem tudni, mekkora MNB-s zöldhitelt kell igénybe venni a feltételeként.

Cikkünk megjelenése után megjelentek a 2,5%-os Zöld Otthon Program hiteltermékének paraméterei, itt írtunk róluk.

Megérkezett a kormány bejelentése a törlesztési moratórium meghosszabbításáról

Megérkezett a kormány bejelentése a törlesztési moratórium meghosszabbításáról

Október 31-éig meghosszabbítja a kormány a törlesztési moratóriumot a jelenlegi formájában, azt követően pedig, egészen 2022. június 30-áig csak a rászoruló jogosultak vehetik majd igénybe külön nyilatkozattétellel – jelentette be a Facebookon a pénzügyminiszter. Alább olvasható elemzésünk szerint a moratórium szelektív meghosszabbítása hozzájárul a pénzügyi stabilitás fenntartásához, de lehetett volna okosabban is csinálni.

Olyat műveltek a magyar bankok, amit még soha

Olyat műveltek a magyar bankok, amit még soha

Kiváló eredménnyel zárták az idei első félévet a magyar hitelintézetek, hiszen még soha nem volt olyan magas (405 milliárd forint) a szektor első hathavi konszolidált nyeresége, mint idén. Paradox módon jót tett a kamatbevételeknek a törlesztési moratórium, megnőtt az ügyfelek aktivitása, száguld a lakáshitelezés, emelkedik a kamatkörnyezet, a kockázati költségek pedig visszaestek. Az igazság pillanata persze sok szempontból a várhatóan 2022 közepéig velünk élő törlesztési moratórium után jön el. A profit több mint felét most is az OTP szállította.

Robbanás a magyar életbiztosításoknál: ilyet a hőskorban láttunk utoljára

Robbanás a magyar életbiztosításoknál: ilyet a hőskorban láttunk utoljára

Kivételesen magas, 16,9%-os díjbevétel-növekedést ért el a magyar biztosítási piac a második negyedévben, így az első félév egészében 11,5%-kal költöttünk többet biztosításra Magyarországon, mint egy évvel korábban. A legmeglepőbb az, hogy a járvány enyhülésével sem hagyott alább egyelőre az öngondoskodási kedv, sőt: a rendszeres díjas, nem nyugdíjcélú unit-linked életbiztosítások díjbevétele egy év alatt 33%-kal (!) növekedett, pedig a GDP-vel ellentétben itt már a bázis is erős volt. Úgy tűnik, megúszta visszaesés nélkül a pandémiát a magyar biztosítási piac.

Törlesztési moratórium: sorsdöntő lépésre készül a kormány, hatalmas a tét

Törlesztési moratórium: sorsdöntő lépésre készül a kormány, hatalmas a tét

Ki számít rászorulónak, illetve ki dönti el, ki szorul rá ezentúl a törlesztési moratóriumra: az állam, a bank vagy maga az ügyfél? – tudomásunk szerint ez az igazi tétje a kormány szeptember első felében várható döntésének a törlesztési moratórium meghosszabbításáról, illetve kivezetéséről a szeptember 30-ai, már másodszor kitolt lejárati határidő után. Megkérdeztük a nagybankokat is, hogy állnak most a moratóriummal, és kiderült: a moratóriumban érintett hiteleik aránya folyamatosan csökken, de elsősorban nem a kilépések, hanem az új hitelkihelyezések miatt.

Elszabadulhat a pokol a lakáshiteleknél, rég nem látott törlesztőrészletek jönnek

Elszabadulhat a pokol a lakáshiteleknél, rég nem látott törlesztőrészletek jönnek

Akár 10 százalékkal is megemelkedhet a hitelek egy részének törlesztőrészlete az eddigihez képest, miután a szigorodó monetáris politika hatására több mint hat éve nem látott csúcspontra emelkedtek a bankközi kamatok az elmúlt hetekben. A jelenség leginkább a változó kamatozású hitellel rendelkező lakáshiteleseket, köztük az egykori devizahiteleseket sújtja. Ők az elmúlt hat év nagy részében a törlesztőrészletük jelentős csökkenésének örülhettek, ezt fordítja most vissza a kamatemelkedés.

14 éve nem történt ilyen a magyar életbiztosításoknál

14 éve nem történt ilyen a magyar életbiztosításoknál

Utoljára 2007-ben helyeztünk el annyi friss pénzt életbiztosításokban, mint idén az első félévben. A járvány hatására kényszertartalékolásba kezdett az elmúlt másfél évben a magyar lakosság, és ennek nyertesei között az életbiztosítások is megtalálhatók. Kissé ellentmondásos módon azonban olyan termékekbe helyezték pénzüket a háztartások, amelyeket a járvány elmúltával sem érdemes visszaváltani.

Elvitte az árrobbanás, amit összekuporgattak a magyarok

Elvitte az árrobbanás, amit összekuporgattak a magyarok

Folyószámlára és állampapírba áramlott a legtöbb friss megtakarítás, de a legnagyobbat a tőzsdei részvényeken és a befektetési alapokon nyertek a magyar háztartások 2021 első felében – mutatják az MNB ma közzétett adatai. Rossz hír azonban, hogy úgy megugrott az infláció, hogy megtakarításaink összesített reálértéke nem nőtt az év első 6 hónapjában.

Növekedési pályára állították a CIG Pannóniát

Növekedési pályára állították a CIG Pannóniát

Közzétette második negyedéves gyorsjelentését ma reggel a CIG Pannónia. Ez volt a harmadik olyan egymást követő negyedév, amikor a díjbevétel növekedést mutatott, és a második, amikor az új szerzés is emelkedett éves összevetésben. Bár a biztosító nyeresége (főleg egyszeri tételek miatt) most visszaesett, a költségek nem szálltak el, és az elmúlt hetekben közzétett új stratégia intenzív növekedést ígér a profitabilitás terén is.

Hitelválság Magyarországon? Nem, ez valami egészen más

Hitelválság Magyarországon? Nem, ez valami egészen más

A koronavírus-válság nem hitelválság, mégis megtorpant az elmúlt másfél évben a vállalati hitelezés növekedése Magyarországon, miközben a lakossági tovább dübörög. A korábbi évek kétszámjegyű dinamikája után a járvány eleji helyzethez képest mindössze 3,8%-kal nőtt ugyanis a vállalati hitelállomány, ami a törlesztési moratórium hatásától megtisztítva valójában visszaesést jelent. Csakhogy van nekünk egy Növekedési Kötvényprogramunk is, amelynek köszönhetően elmondható: a hitelnövekedés nem tűnt el, csak átalakult.

CSOK-robbanás Magyarországon: őrület, itt mindenki lakást vásárol?

CSOK-robbanás Magyarországon: őrület, itt mindenki lakást vásárol?

A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) történetében még soha nem igényelték annyian az állami támogatást és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt a bankoknál, mint idén a második negyedévben. Elsősorban a használt lakások után járó kisebb összegekre jelentkeztek be a családok, de az új lakások vásárlása is rekordot döntött. A falusi CSOK szintén erős hónapokon van túl, de itt nem látunk új csúcsot. Mindkét támogatási formának nagy lökést adott a járvány és az új állami kedvezmények miatt elhalasztva jelentkező kereslet, valamint a mellé igénybe vehető illeték- és áfamentesség.

Robogunk az apokalipszis felé? Elértek minket a katasztrófák, rekordok dőlnek körülöttünk

Robogunk az apokalipszis felé? Elértek minket a katasztrófák, rekordok dőlnek körülöttünk

Megfékezhetetlennek tűnő erdőtüzektől, a Golf-áramlat leállásától, váratlan helyeken pusztító árvizektől és forgószelektől, magyar megyék egész sorát érintő jégkároktól volt hangos a sajtó az elmúlt hetekben. Mindez ezúttal azt is jelezhetné, hogy a klímaváltozás a biztosítási piacra is betört, de erre csak két „jól hangzó” érvünk van: a természeti katasztrófák világszinten 10 éve, a viharkárok Magyarországon 11 éve nem okoztak akkora összegű biztosított kárt, mint az idei első félévben, illetve várhatóan az idei év egészében fognak. Még jó pár évnek el kell telnie azonban, hogy látványosan és egyértelműen romló hosszú távú biztosítói trendről beszélhessünk.

Lakáshitelt vennél fel? Jó eséllyel már most több százezres bukóban vagy

Lakáshitelt vennél fel? Jó eséllyel már most több százezres bukóban vagy

A Pénzcentrum kalkulátora alapján február óta tart a drágulás a hazai lakáshiteleknél, és erre csak rátett egy lapáttal az MNB júniusban elindult kamatemelési ciklusa. A teljes visszafizetendő összegben 542-627 ezer forintos emelkedést látunk február óta egy újonnan felvehető tipikus, 20 éves, 10 milliós lakáshitel esetében. A személyi kölcsönöknek viszont meg sem kottyant egyelőre a hozamkörnyezet emelkedése.

Lakásfelújítási támogatás: mégis honnan szedi elő a milliókat a magyar lakosság?

Lakásfelújítási támogatás: mégis honnan szedi elő a milliókat a magyar lakosság?

Ahhoz képest, hogy száguld a lakáspiac, és tombol a felújítási láz az országban, nem meggyőző a sikere a kamattámogatott otthonfelújítási kölcsönnek, amelyet fél éve az állami támogatás megelőlegezésére vezetett be a kormány. A Portfolio becslései szerint fennállása első fél évében mintegy 30 milliárd forintnyi ilyen hitelt vettek fel a háztartások, pedig tavasszal évi 100-200 milliárdos kihelyezésre számítottak a bankszektorban. A felújítási költségek emelkedése, az alternatív hiteltermékek vonzereje és a kölcsön ügyféloldali megismerésének időigénye mellett a hiteltermék szabályaiba beépített korlátok is ludasak lehetnek ebben. Az egyik hazai nagybank egyenesen a kormány által meghatározott paraméterek módosítását javasolja.

Nem bírnak magukkal a magyar lakásvásárlók, egyszerűen lerohanták a bankokat

Nem bírnak magukkal a magyar lakásvásárlók, egyszerűen lerohanták a bankokat

A negyedik egymást követő hónapban döntöttek új csúcsot a lakáshitel-felvételek júniusban Magyarországon, a 136 milliárdos szerződéskötés duplája az egy évvel korábbinak. A személyi kölcsönök még nem teljesen tértek vissza járvány előtti formájukhoz, „csak” a 2018-as szintre sikerült visszakapaszkodniuk. Eközben a vállalati hitelezésben megtorpant a növekedés, és az NHP Hajrá kivezetése miatt gyengébb hónapok elé nézhetünk. A kamatkörnyezet emelkedése is kockázatot jelent a hitelpiac számára.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.