Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1417
Lakáshitelek: a koronavírus legnehezebb időszaka óta nem láttunk ilyet

Lakáshitelek: a koronavírus legnehezebb időszaka óta nem láttunk ilyet

A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.

Sziporkázik a CIG Pannónia, de nem lesz könnyű a folytatás

Sziporkázik a CIG Pannónia, de nem lesz könnyű a folytatás

Őrült nagy tempót diktált az első negyedévben a CIG Pannónia, amit a második negyedévben nem sikerült megismételnie, de így is jelentős növekedést láthatunk a biztosítónál. Az imént közzétett gyorsjelentés szerint a háromhavi bruttó díjbevételek 26%-kal, az életbiztosítási új szerzések 15%-kal múlták felül az egy évvel korábbit, miközben az nem-élet üzletág az ipari vagyon, a flotta casco illetve a lakás- és utasbiztosítási termékek révén újra bevételt termel. A korábbi egyszeri tételeket letudva az adózott eredmény stabilizálódni látszik (idén eddig 645 millió forint volt), de a számottevő terhet jelentő új biztosítói pótadóval és a gazdasági környezet romlásával még számolniuk kell a részvényeseknek.

Valami nagyon bűzlik a magyar bankbetétek körül

Valami nagyon bűzlik a magyar bankbetétek körül

A magyar bankok vezetői szeretnek azzal büszkélkedni, hogy az MNB statisztikája szerint már a lakossági betétek kamata is szépen emelkedik, nemcsak a hiteleké. Ehhez képest a kamatvadász földi halandók nagyot csalódhatnak, amikor átnézik a bankok többségének betéti hirdetményeit: csak egy-két kisebb banknál találnak olyat, amely egyáltalán elérné az MNB statisztikája szerinti 3,8%-os lakossági átlagkamatot. A bankszektor egészére kiterjedő lakossági betéti kamatverseny tehát továbbra sincs, ennek okai viszont nagyon is érthetők.

Szinte hihetetlen, mit műveltek a magyarok a pénzükkel, hát még az infláció

Szinte hihetetlen, mit műveltek a magyarok a pénzükkel, hát még az infláció

A készpénz töretlen népszerűségnek örvend, az állampapír-vásárlások helyét azonban a tőzsdézés vette át a magyar háztartások körében, soha nem látott összegű lakossági tőke áramlott ugyanis az első félévben részvényekbe – mutatják az MNB friss adatai. A kockázatvállalási hajlandóság növekedése érthető fordulat ebben az inflációs környezetben, a negatív befektetési hozamok és az infláció azonban óriásit rontanak a képen: a háztartási megtakarítások reálértéke csaknem 6%-kal csökkent az első félévben.

Felrobbant a bankok nyeresége: mégis mit művelnek a háború közben?

Felrobbant a bankok nyeresége: mégis mit művelnek a háború közben?

Az orosz-ukrán háború ellenére történetének legnagyobb nyereségét ért el a második negyedévben az Erste Group és a Raiffeisen Bank International, és korrigált számait tekintve az OTP Csoport is. Erős negyedévet zárt a KBC, az UniCredit és az Intesa Sanpaolo is, vagyis jó bőrben vannak a hazai bankok külföldi tulajdonosai. Úgy tűnik, egy tankönyvbe illő átmeneti időszak haszonélvezői most a bankok: a kamatkörnyezet emelkedésének és a még le nem fékeződő hitelezésnek a hatásait egyszerre élvezik, egy esetleges válság hosszabb távú kedvezőtlen hatásai azonban még nem érték el őket. Sőt, a menedzsment-előrejelzések egyelőre nem is igazán számolnak válsággal, de ez bármikor megváltozhat.

Magyarok tízezreinek hiúsulhat meg a lakásálma: ezeket a törlesztőrészleteket nem fogják kitenni a bankok az ablakba

Magyarok tízezreinek hiúsulhat meg a lakásálma: ezeket a törlesztőrészleteket nem fogják kitenni a bankok az ablakba

Szép lassan eltűnnek a 8% alatti lakáshitelkamatok is a bankok piaci kínálatából, és megjelennek a 10% felettiek. Számításaink szerint átlagosan már több mint 40%-kal magasabb a törlesztőrészlete egy új lakáshitelnek, mint tavaly ilyenkor. A lakáshitelkamatok emelkedése azonban nem áll meg: 2-3 hónapos csúszás figyelhető meg az átárazásban, és a bankközi kamatok már ennél is másfélszer nagyobb, évi több mint 60%-os törlesztőrészlet-emelkedést indokolnának a törlesztőrészletekben. A korábbi 120 ezres törlesztőrészletű lakáshitel csaknem 200 ezres havi teherrel lesz elérhető hamarosan. Érdemes igyekezni tehát a hitelfelvétellel, de nagyon nem biztos, hogy a minél hosszabb kamatperiódust éri meg választani.

Ritka alkalom: így kaszálhatsz most évi 10 százalékot magyar állampapírokkal

Ritka alkalom: így kaszálhatsz most évi 10 százalékot magyar állampapírokkal

Sokan tudják, hogy az évi 8,1%-os kamatozó babakötvény és a 6,6%-os PMÁP a két legmagasabb kamatozású (előző évi inflációt követő) lakossági állampapír. Ha pedig az idei infláció mondjuk 11% lesz, akkor a most megvásárolható babakötvény a jövő évi kamatforduló után már 14%-os, a PMÁP 12,5%-os kamattal fog futni. Az ennél „türelmetlenebb” lakossági befektetők számára jó hír, hogy már most elérhetők olyan állampapírok is, amelyeket ugyan nem kifejezetten a lakosságnak találtak ki, de már most majdnem 10%-ot hoznak, ráadásul akár fixen, hosszabb távra.

Vérzivataros hónapoknak nézünk elébe, a lakáshiteleknél már eljött az igazság pillanata

Vérzivataros hónapoknak nézünk elébe, a lakáshiteleknél már eljött az igazság pillanata

A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.

Sokan várták már: napokon belül tényleg elindulnak a nagyon kedvezményes új hitelprogramok

Sokan várták már: napokon belül tényleg elindulnak a nagyon kedvezményes új hitelprogramok

Tudomásul kell vennünk, hogy vége a nullás hitelek korszakának, ennek ellenére a lehető legalacsonyabb árazással lesznek elérhetők már ezen a héten a Széchenyi Kártya Program MAX támogatott hitelei a 15% körüli, lassan már 20%-ot közelítő, változó piaci kamatokkal szemben – nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjújában Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Közölte: nagyot fordult a világ néhány hét alatt, ezért egy fix nettó 2%-os kezelési költséggel ezentúl minden hitel- és lízingtermék esetén számolniuk kell a vállalkozásoknak a már meghirdetett, 0,5%-3,5%-os kamatokon felül.

A magyar pénzügyi szektor közvetítői is nagyot buknak a kata kinyírásával

A magyar pénzügyi szektor közvetítői is nagyot buknak a kata kinyírásával

Közel 40 ezren végeznek biztosítási vagy pénzpiaci közvetítői tevékenységet Magyarországon, jelentős részük kata szerint adózik. Esetükben nem marad létjogosultsága a katának, ugyanis a jogszabályoknak megfelelően közvetítő cégnek számláznak. A legjellemzőbb menekülőút valószínűleg az átalányadózás lesz. A hitelközvetítők szervezete mellett a Fundamenta, az OVB, a Grantis és a biztosítói szövetség válaszolt kérdéseinkre.

Ha nem lenne elég a rezsiemelés: így olvad el a szemünk láttára a magyarok hitelképessége

Ha nem lenne elég a rezsiemelés: így olvad el a szemünk láttára a magyarok hitelképessége

A kata szigorítása és különösen a rezsiemelés csökkenteni fogja a hiteltörlesztésre rendelkezésre álló jövedelmeket, rontja az adósok adósságszolgálati képességét, az új hitelfelvevők pedig már csak emiatt is szigorodó banki feltételekkel nézhetnek szembe. Van azonban egy hosszabb ideje tartó folyamat is, ami miatt már most jóval kisebb a felvehető hitelösszeg, mint tavaly nyáron. Úgy elszálltak ugyanis a bankközi kamatok és a hozamok, hogy változatlan jövedelem mellett felére-kétharmadára esik a következő hónapokban a felvehető lakáshitel összege a tavalyihoz képest, és egyre többen ütköznek bele kisebb hitelösszeg mellett is a hitelezhetőség jogszabályi korlátaiba.

Lakáshitelek: hirtelen brutálisan megdrágult a kamatstop, sírás lehet a vége

Lakáshitelek: hirtelen brutálisan megdrágult a kamatstop, sírás lehet a vége

Mindössze 10 nap leforgása alatt több mint 3 százalékpontot emelkedett a BUBOR az MNB újabb kamatemelései miatt. Ilyen kamatszint mellett már nem 8% körüli, hanem 15% körüli hitelkamattól védi az adósokat a kamatstop, a bankok számára pedig már 140 milliárd forint körül jár az évesített költsége. Kivezetése egyre fájdalmasabb lenne: egy átlagos hitelnél már több mint 20 ezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést okozna.

10 dolog, amiben megváltoztatja az életünket a történelmi kamatemelés

10 dolog, amiben megváltoztatja az életünket a történelmi kamatemelés

Az MNB 2021 júniusa óta küzd kamatemeléssel az infláció ellen, de az irányadó kamaton még nem emelt akkorát, mint most csütörtökön, és az alapkamat sem ugrott azóta akkorát, mint ebben a két hétben. 0,6%-ról indultunk tavaly, jövő keddtől viszont várhatóan mindkettő 9,75%-on áll majd. Összegyűjtöttünk 10 fontos aspektust, amelyben a drasztikus kamatemelkedés hatással lehet az életünkre.

Átszakadt a gát a lakáshiteleknél, szabad az út a 10% feletti kamatok előtt

Átszakadt a gát a lakáshiteleknél, szabad az út a 10% feletti kamatok előtt

Az MNB csütörtöki kamatemelése lényegében eldöntötte, hogy rövid időn belül ismét beköszönt a kétszámjegyű lakáshitelkamatok kora Magyarországon a friss hitelfelvevők számára. Márpedig egy 12%-os, húszéves lakáshitelnek kétszer akkora lesz a törlesztőrészlete, mint egy ugyanolyan 3%-osé. Legutóbb 2012-ben, vagyis éppen egy évtizeddel ezelőtt alakultak 10% felett a kamatok, nem is volt nagy a kereslet akkor a lakáshitelekre. A banki átárazás azonban „szerencsére” lassú: ebben a pillanatban még „csak” 7,5-7,8% körüli piaci átlagkamattal lehet hitelkérelmet benyújtani a bankoknál a kamatkörnyezet által indokolt 9,7-10,5% helyett. A lakásárcsökkenés valószínűsége is alacsony, aki tehát lakást venne, annak nem éri meg várnia a hitelfelvétellel.

Zöldkötvénnyel állt elő az OTP, mit érdemes tudni róla?

Zöldkötvénnyel állt elő az OTP, mit érdemes tudni róla?

Stratégiai célkitűzés az OTP Banknál, hogy zöldhitel-állománya az idei év végére 230 milliárd forint legyen, és 2025 végére 1500 milliárd forintra növekedjen. A banknak nem célja, hogy ezt mind kötvénnyel finanszírozza, részben azonban igen: a jövő héten 5,5%-os hozam mellett eurós zöldkötvényeket fog kibocsátani, ami a régió egyik első, bank által kibocsátott zöldkötvénye lehet. Pókos Gergelyt, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezetői igazgatóját kérdeztük a fenntartható finanszírozási megoldás részleteiről.

Még nem ütött az igazság órája: hatalmas hitellázban ég a magyar lakosság

Még nem ütött az igazság órája: hatalmas hitellázban ég a magyar lakosság

Májusban először 6% fölé ugrott az új piaci lakáshitelek átlagkamata. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően azonban még mindig tart a kitörő lendület a lakáshitelezésben: soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt (154 milliárd forintot), mint az év ötödik hónapjában. Az MNB friss adatai szerint a személyi kölcsönöknél és a vállalati hiteleknél sem látható egyelőre visszaesés, pedig a piaci kamatok töretlenül nőnek. Egy átlagos lakossági forintbetétre még mindig csak 2,8%-ot fizettek a bankok, de feltehetően nem ezzel, hanem az infláció megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával és az állami kifizetések elköltésével magyarázható az, hogy stagnálásba váltott a háztartási betétállomány bővülése.

Koronavírus Magyarországon: megérkezett a fordulat, szokatlan időben csap le a hatodik hullám?

Koronavírus Magyarországon: megérkezett a fordulat, szokatlan időben csap le a hatodik hullám?

Alacsony járványügyi készültség, hiányos adatközlés, jórészt hatását vesztett átoltottság, nemzetközileg már nagyon, itthon pedig egyre jobban romló járványügyi statisztikák: úgy tűnik, ilyen körülmények között néz elébe Magyarország a hatodik hullám érkezésének. A legszokatlanabb az lehet ebben, hogy nyáron, jó időben. A koronavírus-járványban eddig a hivatalosan megfertőzöttek 2,4 százaléka hunyt el, az omikron variánsnak viszont 1,1 százalékos volt eddig a halálozási rátája. Nem látni előre, hogy a régebben beadott oltások hatásosságának a csökkenése vagy az omikron BA.4 és a BA.5 alvariánsának az újkeletű terjedése veszélyesebbé teszi-e a hatodik hullámot az előzőnél.

Hungarikum a javából: meghosszabbítja a kormány a magyarok kedvenc kamatmentes hitelét?

Hungarikum a javából: meghosszabbítja a kormány a magyarok kedvenc kamatmentes hitelét?

A hatályos jogszabályok alapján korlátozott ideig, 2019 közepétől 2022 végéig igényelhetik a fiatal házaspárok a 0%-os kamatozású babaváró hitelt a bankoknál, eddig mintegy 200 ezer család vette igénybe. A jövő évi költségvetési terv fejezeti indoklása azonban arra utal: bár csökken a hitel népszerűsége, a babaváró hitel jövőre is velünk maradhat. Megnéztük, hogy alakul mostanság a babaváró hitelek piaca, és egy fontos jelenségre figyeltünk fel: ha 5 éven belül nem jön a baba, akkor a friss hitelfelvevőknek már 4 millió forintnál is nagyobb kamattámogatást kell visszafizetniük, tehát tényleg azoknak érdemes csak belevágniuk, akik már biztosak a gyermekvállalásban. Nekik viszont nagyon érdemes: havonta több tízezer forintban mérhető az előnye más hitelekhez képest.

Több százezer lakáshiteles könnyebbült meg egyszerre - A bankokat megkopasztja a kormány lépése

Több százezer lakáshiteles könnyebbült meg egyszerre - A bankokat megkopasztja a kormány lépése

A ma megjelent mérvadó BUBOR-adatok és a Portfolio számításai alapján havonta már 7,5 milliárd forintjába (vagyis hosszabb távon évi 90 milliárd forintjába) kerül a magyar bankszektornak a kormány által nemrég év végéig meghosszabbított kamatstop fenntartása. Egy átlagos jelzáloghitel törlesztőrészlete már a negyedével lenne magasabb, mint egy évvel ezelőtt, a kamatstop miatt azonban 100% helyett mindössze 15%-ban követték le a hitelek az elmúlt egy év kamatemelkedését.  Mivel a magasabb kamatkörnyezet jó darabig velünk maradhat, a kamatstop kivezetése egyre drágábbnak és fájdalmasabbnak ígérkezik.

Nagy átrendeződést indíthat be a pénzügyi szektorban az új különadó

Nagy átrendeződést indíthat be a pénzügyi szektorban az új különadó

Többszörös szorítóba kerültek a hazai követeléskezelők: a refinanszírozási kamatok emelkedése mellett az új különadó is jelentős terhet jelent, így különösen a kisebb szereplőknek nem fogja megérni, hogy továbbra is ezen a piacon tevékenykedjenek – véli a Portfolio-nak adott interjújában Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A szakember fokozatos növekedésre számít a bankok nem teljesítő hitelállományában, de hogy mikor és hol éri el a csúcsot, az attól is függ, meddig maradnak fenn a kormányzati intézkedések, leginkább a hitelmoratórium és a kamatstop. A bankok portfóliótisztítása mindenesetre gyorsabb lehet, mint egy évtizeddel ezelőtt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkeményen belerúgott a legendás F-35-ös vadászgépekbe a világ leggazdagabb embere - Tényleg ekkora a baj?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.