Megvizsgáltuk, ki döntött jobban 10 évvel ezelőtt az eddigi tapasztalatok szerint: aki magát felelős hitelfelvevőnek gondolva fix kamatozású hitelt vett fel, vagy aki minden figyelmeztetés ellenére változó kamatozásút választott? Számításunkban lehangoló eredményre jutottunk a jelzáloghiteleket övező erkölcsi kockázatról.
November 1-jétől az eddigi 5% helyett 3,5%-os fix kamattal lesznek igénybe vehetők a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára a Széchenyi Kártya Program beruházási típusú hiteltermékei. Egy 100 milliós, 10 évre felvett hitel esetében ez több mint negyedével kisebb finanszírozási terhet jelent a vállalkozásoknak, emellett a garanciadíjakat is elengedik 2025 közepéig.
A csökkenő kamatkörnyezetnek is köszönhetően oldódni látszik a feszültség Európa kereskedelmi ingatlanjainak a piacán, ez a legnagyobb ingatlapiaci kitettségű bankok tőkéje és finanszírozási aktivitása szempontjából is kedvező jel. Magyarországon az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest 37 százalékkal több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak a bankok az első félévben, ezek 80 százaléka építési célra ment, és különösen az ipari-logisztikai projektek hitelállománya bővült. Megnéztük, mit mutat a jegybank friss jelentése az ingatlanprojektek finanszírozási helyzetéről. A legkevésbé az irodáknál van ok optimizmusra.
Az UniCredit Commerzbankkal szembeni felvásárlási kísérlete és Mario Draghi versenyképességi jelentése élesen ráirányította a figyelmet a közelmúltban arra, milyen jelentős lemaradásba került mára az eurózóna bankrendszere az USA-éval szemben. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Budapest Economic Forumon mutatta be még szemléletesebben, hogyan mélyítették el a gazdasági fundamentumok eltérései és a szabályozási különbségek ezt a szakadékot. A magyar bankrendszert, ha lehet, még erősebben érinti a szabályozás által generált versenyképességi probléma, ehhez képest az OTP kifejezetten jól állja a sarat. Csányi prezentációja alapján mutatunk most minderről 12 saját ábrát.
Eddigi értelmezésünkkel ellentétben nem lesz szükség lakáshitel felvételére ahhoz, hogy valaki lakásvásárlásra fordíthassa jövőre az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását, és házépítésre is felhasználható lesz a kifizetés – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön közzétett tájékoztató anyagából. Felújítás során minden esetben utólagos finanszírozás történik, az eredeti tervezethez képest kibővítették a felújítási munkálatok körét, és felhasználható lesz a megtakarítás a rendes hiteltörlesztés mellett elő- és végtörlesztésre is.
Érdemes előtörlesztenem a lakáshitelemet 2025-ben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításomból? Érdemes mielőbb lakást vennem, akár annak árán is, hogy felélem az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításomat? Ez a két leggyakoribb kérdés, amivel a kormány új, sok kritikát kiváltó (lásd itt és itt) nyugdíjpénztári intézkedésével kapcsolatban találkozunk mostanában. Hosszú távú, nagy felelősséggel járó döntés ez, ebben igyekszünk most segíteni néhány számítással.
Bár a kormány egy hónappal ezelőtti bejelentése alapján sokan erre számítottak, nem minden hitelfelvevő számára lesz elérhető az 5% alatti THM-mel rendelkező lakáshitel – vált egyértelművé az elmúlt napokban. Noha még nemzeti konzultációra is bocsáthatják az ügyet, a minisztérium nyitottnak mutatkozik a bankok azon elképzeléseire, amelyek erőteljesen leszűkítenék a jogosult hitelfelvevők körét az első, kisebb méretű lakásukat megszerző fiatalokra, mégpedig az energiatakarékos lakások keresletének ösztönzésével.
A 2007-2009-es globális pénzügyi válság óta nem látott két jó éven vannak túl a világ bankjai, tavaly a bankszektor minden más iparágnál nagyobb profitot ért el – állapítja meg friss elemzésében a McKinsey. A 11,7%-os tőkearányos megtérüléstől mégsem ájult el a részvénypiac, és minden más ágazatnál rosszabb értékeltséget ad a szektornak. Joggal teszi ezt, a magas kamatkörnyezet kifulladása után ugyanis ismét tulajdonosi értéket fog rombolni a szektor, vagyis megtérülése elmaradhat a tőkeköltségtől. Hogy mégis miként tud kitörni egy bank ebből a csapdából, természetesen arra is van néhány jó ötlete a globális tanácsadócégnek.
Nem széles körben, csak a fiatalok első, kis méretű lakásaira felvett zöld lakáshitelei esetében lehet szó az 5% alatti lakáshitelkamatok kormány által elvárt "önkéntes" bevezetéséről – derült ki a bankvezérek panelbeszélgetéséből a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján. A résztvevők véleményt mondtak a gyengélkedő vállalati hitelpiacról, a bankok jövedelmezőségéről és a lakossági állampapírokból jövőre kiáramló több ezer milliárd forint várható sorsáról is.
Kritikák egész sorát fogalmazta meg az állami és uniós túlszabályozással szemben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon. Csányi Sándor szerint nem érdemes más európai bankba fektetni, csak a Peléhez hasonlóan „ólommal a cipőjében” is kiválóan teljesítő OTP-be. A magyar adókörnyezet miatt lassan eljutunk mi is oda, hogy az OTP-nek is el kell indítania egy eurózónán kívüli fizetési szolgáltatót, amelyen keresztül kiszolgálja a magyar ügyfeleket, a legrosszabb pedig az, hogy az adók bevezetésekor tett kormányzati ígéretek rendre nem teljesülnek - mondta. Furcsa logika, hogy 5%-os kamatplafont kell bevezetnünk a lakáshiteleknél, de egy szót sem hallok arról, hogy a kormány valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe – fogalmazott, elárulva: néhány éve az OTP is kacérkodott a Commerzbank megvásárlásának a gondolatával.
Most már két éve stagnál a vállalkozások hiteltartozása Magyarországon, a mikrovállalkozásoknál drámai a csökkenés. A nagyobb cégek is halogatják beruházásaikat, euróhitelt vesznek fel vagy egyenesen külföldi finanszírozáshoz nyúlnak, a legtöbben azonban kedvezőbb kormányzati hitelprogramra számítva kivárnak. Az új lehetőségekre már nem kell sokat várni: készül a Demján Sándor-program, és az első, kkv-kat érintő bejelentések akár már a szerdai Kormányinfón megérkezhetnek. Ezúttal a kkv-k finanszírozási helyzetét vázoljuk röviden. UPDATE: cikkünk megjelenése után nem sokkal be is jelentette a Demján Sándor-program néhány intézkedését a kormány, további részletek említése nélkül.
2-2,5 millió autós teljesen passzív a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításával kapcsolatban. Kétharmaduk azért nem néz körbe az ajánlatok között, mert túl bonyolultnak tartja a folyamatot, elsősorban ezen kell változtatnia a piacnak - derült ki egy mai biztosítói sajtótájékoztatón, amelyen a közelgő, immár csak 400 ezer autóst érintő kgfb-kampányról is szó esett.
A tavalyi, 14 éve nem látott megtorpanás után ismét dinamikusan emelkedik a forgalomban készpénz állománya Magyarországon – mutatják az MNB hétfőn közzétett adatai. Szeptember végén 7,7%-kal több forint készpénzt használtunk, mint egy évvel korábban, a valutatartás viszont csökkent legutóbb, ebben az utóbbi időszak forintgyengülése hozhat újabb fordulatot.
Fix kamatozás, előre látható törlesztőrészletek, gyors és egyszerű ügyintézés, fedezet nélküli hitelfelvétel: 10-20 éve még csak ez utóbbi jellemezte a személyi kölcsönöket, ma már a felsorolt előnyök mindegyikét kínálja a legtöbb ilyen banki hitellehetőség. A digitalizáció óriási lökést adott a személyi kölcsönök piacának, és soha nem vettünk fel annyit belőle, mint az elmúlt egy évben. Megnéztük, milyen kondíciókkal kínálják most őket a bankok. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum személyikölcsön-kalkulátorát ajánljuk.
Azt már eddig is láttuk, hogy elsősorban a hitelösszeg emelkedése fűti a magyar lakáshitelpiacot, hiszen egy év alatt a másfélszeresére, 19 millióra nőtt a lakáshitelek átlagos összege. Most azt is megtudtuk, hogy a hitelfedezeti arány (LTV) is emelkedik, tehát ugyanolyan értékű lakásra is egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok. Szerepe van ebben a CSOK Plusz hitel és a 10%-os önerő év eleji bevezetésének is, de önmagukban nem adnak elégséges magyarázatot. Általánosabb jelenség az LTV növekedése: a két évvel ezelőtti 50% környékéről átlagosan 60% közelébe emelkedett mára, és az MNB várható adósságfék-kiengedése nyomán további emelkedésre van kilátás e fontos kockázati mutatóban.
Miközben Magyarországon alig pár százalék a hitelkiváltások aránya a lakáshitelpiacon, Amerikában az új lakáshitelek többségét már a hitelkiváltások adták a múlt héten. Pedig a két országban nagyon hasonlóak a lakáshitelkamatok annak ellenére, hogy az állam nálunk több mint 2 százalékponttal drágábban jut forráshoz, mint a tengerentúlon.
Idén lett tíz éve, hogy elindultak az adójóváírás ígéretével értékesített nyugdíjbiztosítások Magyarországon. Egy évtized alatt félmillióan kötöttek maguknak ilyen szerződést, és tették a nyugdíjbiztosításokat a magyar öngondoskodási piac egyetlen, azóta is töretlenül bővülő szegmensévé. Jó hír, hogy végül a lakáscélú feltörés lehetővé tételére vonatkozó kormányzati tervekből is kihagyták a terméket, így szabadon növekedhet tovább. Röviden bemutatjuk, hová fejlődött mára a piac, és mi is a pontos igazság az értékesítők egyik kedvenc ügyfélcsalija, a 20%-os hozamígéret mögött.
2028-ig mintegy 17 ezer hazai kis- és középvállalkozás kaphat összesen 600 milliárd forintnyi hitelt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által most, az InvestEU program keretében elindított közel 400 milliárd forint keretösszegű garanciavállalás segítségével. A közvetlen uniós viszontgaranciával igényelhető termék elsőként a CIB Bank, az MBH Bank és az Oberbank ügyfelei számára lesz elérhető – jelentették be egy mai sajtótájékoztatón. Az új garancialehetőségnek nagy szerepe lehet az idén visszaesést mutató kkv-hitelezés megtámogatásában.
A pénzügyi válság óta nem látott Európa akkora határon átnyúló bankfelvásárlást, amekkora az olasz UniCredit és a német Commerzbank fúziójából összejöhet. A piaci manőverek sorozatát igénylő kísérlet mögött a felvásárlások nagymestere, a kontinens egyik legtekintélyesebb befektetési bankára áll: Andrea Orcel, az UniCredit vezérigazgatója (címlapképünkön). Vezényletével az olasz bankcsoport teheti meg az első lépést a szétaprózódott, és ezért globális versenyhátránnyá vált európai bankrendszer piaci integrációja felé. A labda most az EU pénzügyi intézményrendszerének oldalán pattog: a teljes német politikai elittel szembefordulva kellene hitet tennie a tőke szabad áramlása és az egységes(ülő) bankpiac mellett.
Minimális mértékben változtak csak a lakáshitelek feltételei a bankok ajánlataiban az új hitelfelvevők számára október elejével. A banki árazáshoz használt referenciahozamok azonban a forint gyengülésével párhuzamosan kissé emelkedtek, így bár az MNB újra alapkamatot csökkentett, nem erősödött a kamatcsökkentések valószínűsége a lakáshiteleknél. Ha csak a kormány 5%-os maximális THM-re vonatkozó elvárása új helyzetet nem teremt hamarosan.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
