Nagyjából 6 hét múlva, május 7-én már osztalék nélkül forognak a Magyar Telekom részvényei, a következő másfél hónap kifejezetten izgalmas lesz, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szelvényvágásig akár komolyabb ralit is láthatunk az MTel papírjaiban. Az alábbiakban megvizsgáltuk, hogy az elmúlt 9 osztalékfizetés tapasztalatai alapján milyen stratégiát érdemes követni a befektetőknek.
Több milliárd forintnak megfelelő menedzser-fizetések verték ki a biztosítékot az Európai Unióban, a közvélemény rosszallása mellett a részvényesek és a politikai vezetők is szigorú szabályozás bevezetését követelik. Ha az Európai Bizottság vezetőin múlik, már idén elkészülhet egy új szabályrendszer, amely alapján az európai tőzsdei vállalatok részvényesei nem csak a vállaltvezetők fizetéséről, de prémiumaikról és a végkielégítések mértékéről is dönthetnek. Miközben több nyugat-európai nagyvállalat vezetőinek fizetése már most is publikus információ, addig a magyarországi nagyvállalatok vezetőinek javadalmazásáról eléggé hiányos a tudásunk.
Az ázsiai mobilgyártók egyre inkább átveszik az irányítást, a koreai vállalatok (Samsung, LG) termékeikkel gyakorlatilag behálózzák az életünket, a kínaiak (pl.: Huawei, ZTE) elképesztően gyorsan tanulnak és mára eljutottak oda, hogy innovációban lassan ők diktálják a tempót. Mindeközben az iparág régi motorosai (pl. Nokia vagy akár a Motorola) csak pislognak, nem nagyon találják a helyüket, egyre nehezebben tudják elmagyarázni a fogyasztóknak, miért éppen az ő termékeiket válasszák. A Barcelonában tartott Mobile World Congress tapasztalatai alapján a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, milyen trendek rajzolódtak ki a világ legnagyobb mobilkommunikációs seregszemléjén.
Ha csak a profitszámot nézzük, az OTP elmaradt a várakozásoktól, a felületes befektetők elkezdhetik adni az OTP részvényeket. A ma hajnalban közzétett gyorsjelentésből azonban több pozitívum is kiolvasható. Egyrészt a vártnál gyengébb adózott eredmény részben annak köszönhető, hogy a bank 2010 óta a legnagyobb céltartalékolást hajtotta végre, amit azonban csak részben igazolt a hitelportfólió romlása, relatíve nyugodt volt a negyedév, sehol egy nagyobb egyszeri tétel, a bank kihasználta a lehetőséget, hogy felfelé tolja a késedelmes hitelek fedezettséget. Másrészt további pozitívum, hogy a késedelmes hitelek aránya csak minimális mértékben emelkedett, a ráta növekedési üteme csupán 0,1 százalékpont volt, ez pedig a válság kezdete óta a legalacsonyabb érték. Az is örömteli, hogy a nagyobb leánybankok jól teljesítenek, Oroszországban stabilan magas a kamatmarzs, az ukrán áruhitelezés is kezd felpörögni, a leánybankok szállítják az OTP profitjának közel 40 százalékát. És hát ne felejtsük el, hogy a bankadótól, tranzakciós illetéktől, árfolyamrögzítéstől sújtott bank közel 123 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly (a magyarországi alaptevékenység a bankadó és a devizahitelek végtörlesztésének hatása nélkül 95 milliárd forintos profitot ért el), elképesztően ütésálló az operáció, az OTP eredményeit több magyarországi bank is megirigyelné. Összességében tehát kifejezetten pozitív folyamatok rajzolódnak ki a gyorsjelentésből, ez alapján a pozitív nemzetközi hangulat hátán tovább emelkedhetnek az OTP papírjai.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai:
Joggal tehetik fel a befektetők a címben szereplő kérdéseket, hiszen az utóbbi hetekben csak egy dolog foglalkoztatta az MTel jelenlegi és potenciális tulajdonosait: odaadja-e nekik a menedzsment a részvényenkénti 50 forintos osztalékot. Ennek eldöntéséhez azonban igenis érdemes átnézni a tavalyi számokat. Ami pozitívum, hogy tavaly több mint 61 milliárd forintos, vagyis részvényenként közel 59 forintnyi szabad cash-flow-t termelt a cég, az eladósodottság pedig 34 százalék közelébe csökkent, az árbevétel emelkedett, és úgy tűnik, hogy a működési költségeket sikerül kordában tartani. Negatívan hatnak viszont a különadók, és a végkielégítésekkel kapcsolatban is komoly költségek merülnek fel, a működési környezet romlik, a szabályozói környezet szigorodik. Nagy dilemma előtt áll a menedzsment, kíváncsian várjuk az igazgatóság mai döntését az osztalékot illetően.
A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:
-árbevétel szinten jobb, operatív szinten gyengébb számok
-a különadók és az elbocsátások költsége terhelte az eredményt
-az energia kiskereskedelem és az IT felfutása húzza az árbevételt
-veszteséges lett a társaság a tavalyi negyedik negyedévben
-a menedzsment várakozásai szerint rövid távon a piaci környezet kihívásai - a változatlanul erős verseny és a háztartások elkölthető jövedelmének korlátozott szintje - nem enyhülnek
-2013-as terv: a bevételek legfeljebb 3%-kal, a jelentett EBITDA 4-7%-os mértékben fog csökkeni, a CAPEX (a spektrum-akvizícióra fordított költségek nélkül) pedig körülbelül 5%-kal mérséklődik.
Az elmúlt hónapokban "divat" lett az osztalékvágás az európai távközlési szektorban. A romló működési és szabályozói környezet miatt a Magyar Telekom is osztalékcsökkentésre kényszerülhet, és akár már a jövő heti gyorsjelentés alkalmával az elmúlt években fizetettnél alacsonyabb osztalékról dönthet. A befektetők és az elemzők egy része már elkezdte beárazni az esetleges vágást, kérdés, mekkora negatív meglepetést okozna, ha a társaság nem 50, hanem csupán 40 vagy 45 forintot fizetne részvényenként a tavalyi eredmény után.
Kifejezetten jól indult az év a világ tőkepiacain, a vezető részvényindexek raliztak, jó volt a hangulat a piacokon. Ez részben annak köszönhető, hogy a politikai és gazdasági döntéshozók megtették a megfelelő lépéseket a befektetők megnyugtatására, a jegybankok kitartottak eszközvásárlási programjaik, és az alacsony kamatok mellett, a politikusok pedig a fontos gazdasági kérdésekben időt nyertek maguknak (pl.: USA-ban fiscal cliff, adósságplafon) és ezzel a befektetőknek is, vagyis gondoskodtak arról, hogy a hangulat ne romoljon el érezhetően. A korrekció azonban már érett, a részben az európai periféria politikai problémái által kiváltott esés nem is akármilyen vehemenciával indult február elején a fontosabb részvénypiacokon.
Az OTP három év kihagyás után 2011-ben ismét fizetett osztalékot, és bár az elmúlt két évi kifizetés inkább csak jelzésértékű volt, egyes elemzők várakozásai alapján a következő években akár komoly osztalékhozamot is nyújthatnak az OTP papírjai. Amennyiben teljesülnek a legoptimistább várakozások, az OTP részvényei a jelenlegi árfolyammal kalkulálva akár 7-8 százalékos osztalékhozamot nyújthatnak, ezzel pedig már a hagyományosan osztalékpapírnak tekintett közműcégek részvényeivel is versenyre kelhetnek. Az alábbiakban megvizsgáltuk, hogy mekkora osztalékra számíthatnak idén és a következő években az OTP részvényesei.
Villámrajtot vettek idén az OTP papírjai, év eleje óta - a tegnapi eséssel együtt is - közel 10 százalékkal kerültek feljebb a tavaly közel 30 százalékot ralizó magyar bank részvényei. A bank operációjával kapcsolatban nem jelent meg olyan hír, amely indokolná a szárnyalást, és az év eleji forint-gyengülés sem éppen támogatja az OTP-t. Azonban vannak arra utaló jelek, hogy a magyar gazdaságpolitika a következő időszakban a növekedés ösztönzésére helyezheti a hangsúlyt, ebből pedig a bankok több csatornán keresztül is profitálhatnak, az OTP papírjai pedig valamelyest "leadhatnak" a régiós bankokhoz képest értelmezett diszkontjukból. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány érvet, amelyek az OTP árfolyamának emelkedése mellett szólnak.
A magyar államcsőd esélyét nem lehetett kizárni tavaly év elején, befektetői szempontból igen feszült helyzet alakult ki, ennek kezelése pedig még a profi befektetőket is komoly kihívások elé állította, mondta el a Portfolio.hu-nak Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke. A helyzet azonban azóta valamelyest stabilizálódott, a nemzetközi tőkepiaci hangulat pedig kifejezetten jó, így akár újabb részvénypiaci csúcsokat is láthatunk idén, véli az elismert befektető, aki a tőkepiacok szempontjából a legnagyobb kockázatot abban látja, ha a politikusok megegyezést kereső szándékában változás következik be, és a fontosabb globális témákkal, az eurózóna egyben tartásával, vagy az amerikai költségvetés helyzetének stabilizálásával kapcsolatban többé már nem törekednének kompromisszumokra.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az e-útdíj tenderen győztes Getronics különböző okokból "kihátrál" a projektből, ami megnyithatja az utat a tenderen szintén érvényes ajánlatot tevő T-Systems Magyarország előtt. A projekt érezhető árbevételt és akár profitot is hozhat a vállalatnak, ezen keresztül pedig komoly referenciát is szerezhet a társaság, amely a környező országok hasonló útdíj-rendszereinek kiépítésénél jelenthet előnyt.
Bár több nagy elemzőház és guru is kifejezetten pesszimista volt a 2012-es év részvénypiaci kilátásait illetően, az év komoly ralit hozott a fontosabb benchmarkokban. A befektetők attól tartottak, hogy Görögország vagy akár Spanyolország is csődbe mehet, az eurózóna felbomlása pedig hatalmas turbulenciákat okozhat a tőkepiacokon. A legpesszimistább várakozások azonban nem váltak valóra, mint ahogy a világnak sem lett vége decemberben, az eurózóna sem hullott darabjaira, az európai és az amerikai jegybankok eszközvásárlási programjai, és az európai válságkezelésben tett sikeres lépések pozitívan hatottak, a részvénypiacok pedig szárnyaltak.
Rövidtávú gondolkodás jellemző a több szektorra kivetett különadók kérdésében, az viszont hosszútávon dől el, hogy a mostani lépések miatt mekkora kár keletkezik, véli Thilo Kusch, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese, a társaság igazgatóságának tagja. A menedzser véleménye szerint a kivetett adók egyrészt diszkriminatívak, ezáltal torzítják a versenyt, másrészt az adók csökkentik az egyes vállalatok beruházási hajlandóságát, az elmaradó beruházások pedig végső soron az ország számára lehetnek hátrányosak.
A Magyar Telekom részvények árfolyama soha nem volt még olyan alacsony, mint ma, elérhetetlenül távolinak tűnnek a 2007 közepi 1100 forint körüli csúcsok. Pedig a menedzsment mindent megtesz a költségek lefaragásáért, a beruházások racionalizálásáért vagy a még mindig növekedni tudó szegmensek erősítéséért, azonban a szabályozói környezet negatív változása, az újabb és újabb különadók brutális nyomás alatt tartják a társaság profitabilitását, emiatt pedig veszélybe került az osztalék fenntarthatósága is. Az alábbiakban összegyűjtöttük a Magyar Telekom részvényárfolyamának zuhanása mögötti legfontosabb érveket.
November sztárja egyértelműen Obama volt, a hónap első felét az amerikai elnökválasztással kapcsolatos hírek uralták, a második felében viszont a régi-új amerikai elnök előtt álló feladatok, elsősorban a költségvetési szakadékként elhíresült problémakör kezelése állt a híradások élén. A tőkepiacok is az Amerikából érkező hírekre reagáltak, Obama újraválasztását követően több mint egy hétig estek a részvénypiacok, november közepétől azonban a vártnál jobb makroadatoknak és az amerikai költségvetési szakadék kezelésével kapcsolatos pozitív híreknek köszönhetően fordulat következett be, a hónapot a fontosabb részvényindexek a pozitív tartományban zárták.
A Magyar Telekomnak jövőre már nem kell távközlési különadót fizetnie, cserébe a telefonadó mellett közművezeték adó is terheli majd a vállalat eredményét. Az új adó részvényenként 7-8,5 forintos negatív hatást jelenthet, amit a piac a bejelentés óta már beárazott, az igazán fontos kérdés azonban az, hogy képes-e a társaság a mostaninak megfelelő, 50 forintos osztalék kifizetésére a következő években.
A bankszektor újabb gyomrost kapott, a Parlament ugyanis tegnap megszavazta, hogy a bankadó 2013-ban is a jelenlegi szinten marad a rendszerben, a pénzügyi tranzakciós illeték pedig a korábban tervezett duplája lesz. A befektetők már sok mindent beárazhattak a negatív hírekből, nem véletlenül forognak az OTP részvények tartósan a könyv szerinti értékük alatt, és a hétfői kereskedésben látott árfolyamesés is visszafogottnak mondható ahhoz képest, hogy az elemzői konszenzushoz képest milyen mértékű negatív meglepetést jelentettek a pénteki bejelentések. A piacot tehát nem feltétlenül, az elemzők többségét azonban hideg zuhanyként érhette az illeték duplázásának és a bankadó szinten tartásának elfogadása, a következő hetekben a várakozások és a célárak csökkentése és esetleges leminősítések kerülhetnek terítékre, ez pedig akár hetekig nyomás alatt tarthatja az árfolyamot.
Van abban valami csodálatos, ahogy az OTP szép magyar kifejezéssel élve guide-olja az elemzői várakozásokat. A menedzsment az elmúlt években rendre el tudta érni azt, hogy az elemzők többsége a legjobb esetben is csak óvatosan optimista maradjon a bank negyedéves eredményével kapcsolatban, hogy aztán a tényszámokkal "meg tudja verni" a profitbecslések átlagát. Az elmúlt 15 negyedéves gyorsjelentés alkalmával 12-szer az OTP "nyert", ezen a területen a bank lassan úgy teljesít, mint fénykorában az Apple, amely - az elmúlt két negyedévtől eltekintve - már évek óta pozitív meglepetést okozott a negyedéves számaival.
Az OTP egyébként a negyedév során kifejezetten jól teljesített, a 212,4 milliárd forintos összes bevétel és a 42,5 milliárd forintos adózott eredmény nem csak éves és negyedéves összehasonlításban jelent javulást, de az elemzői várakozásoknál is magasabb. További pozitívum, hogy a hitelportfólió minőségének romlása jelentősen lassult és a bank továbbra is szorgalmasan képzi a céltartalékot a késedelmes hitelek után. Az OTP tőkeerős, és árazását tekintve kifejezetten olcsó, ez alapján a mai kereskedésben akár komolyabb emelkedést is láthatnánk a részvényei árfolyamában, a nemzetközi befektetői hangulat azonban ismét borúsabbá vált tegnap, kérdés, hogy melyik hatás lesz az erősebb.
A gyorsjelentés fontosabb pontjai a következők:
A távközlési cégeknél a trendek nem változtak, vagyis a főbb folyamatok a további visszaesés irányába mutatnak. A csoportszintű bevételek, a mobil és a vezetékes bevételek esnek, a vezetékes ügyfélszám csökken, az egy előfizetőre jutó bevételek több szegmensben egyre alacsonyabbak. A cégek működési környezete óvatosan fogalmazva "kihívásokkal terhes", a gazdasági növekedés alacsony, a lakossági fogyasztás gyenge, a szolgáltatók közötti verseny pedig egyre élesebb. Ha ez nem lenne elég, szabályozói oldalról a végződtetési díjak csökkenése hat negatívan a bevételekre, Magyarországon pedig még különadó is terheli a szektor vállalatait. Ilyen környezetben kellene a növekedéshez elengedhetetlen beruházásokat végrehajtania a vállalatoknak, persze úgy, hogy a befektetőket se haragítsák magukra, vagyis hogy a cash flow-ból a korábbi szintnek megfelelő osztalék-fizetésre is jusson. A régiós távközlési cégek harmadik negyedéves számai alapján a fordulat még odébb van.
Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül tavaly novemberben ajánlatot tett a Rába részvényeire. A lépés sokakat meglepett, a piaci szereplők azóta is csak találgatják, mi lehetett az indíték az állami tulajdonszerzés mögött. Sokan egy nagy állami holdingot vizionálnak, amelybe a Rába név mögé a buszgyártástól a katonai járművek (vagy akár tűzoltó autók) gyártásáig sok minden beleférne, persze állami támogatással és megrendelésekkel. Az elmúlt egy évben azonban nem tisztult a kép, bár a társaság igazgatóságba a honvédelmi tárca, az MNV és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is delegált tagokat, az állami megrendelések eddig elmaradtak. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mi történt a Rábával az elmúlt egy évben.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
