Eljött a jegybankok nagy hete, kamatdöntő ülést tart az amerikai, a brit és a japán jegybank is, a Fednél borítékolható a kamatdöntés kimenetele, így inkább a kilátások lehetnek érdekesek, a Bank of Japan és a Bank of England kamatdöntése azonban nehezen előre jelezhető. Jöhetnek nagy piaci mozgások.
Világszerte csökken az érdeklődés a korábbi nagy sztár, a Nike Air Force 1 iránt, és az amerikai cég nem találta meg az újabb húzóterméket, eközben egyre népszerűbbek az Adidas sneakerei, a Samba, a Gazelle, a Spezial és a Campus. Az Adidas nagy lendületben van, a Nike viszont kihívásokkal küzd, ez pedig a bevételen, a profiton és a tőzsdei árfolyamokban is nyomot hagyott.
Elon Musk demokratapárti szavazóból Donald Trump lelkes támogatója lett, a világ leggazdagabb embere és a novemberi elnökválasztás elsőszámú esélyese egyre inkább egymásra talál, Trump elismerően beszél Muskról, Musk pedig anyagilag is támogathatja Trump kampányát. De mit nyerhet a kapcsolatból az egyik és a másik? És mire számíthatnak ebből az egészből a befektetők?
A német kormány nemrég közel 3 milliárd dollár értékben adott el bitcoint. De miért volt nekik egyáltalán kriptoeszközük? Spekuláltak vele? És melyik kormánynak van még bitcoinja? És vajon mit gondol erről az egészről Trump?
A jövő tisztán elektromos, viszont úgy tűnik, hogy ez a jövő egyre távolabbra tolódik, a fordulóponttól, amikor szélesebb tömegek választanak elektromos autót, jó néhány évre vagyunk. Ezért a hagyományos autógyártóknak két vasat kell a tűzben tartani: fejleszteni kell a mostani benzines/dízel autóikat, és minél több pénzt keresni rajtuk, amiből felkészülhetnek az elektromos jövőre, ezt teszi a Mercedes is. Varsóban hívott minket a német cég, hogy nézzük meg, próbáljuk ki a jelen és a jövő elektromos autóit. Többek között ott láthattuk élőben az elektromos CLA-t, vezettük a hatótávkirály EQXX-et, meghajtottuk a C 63 és GLC 63 hibrideket a Modlin versenypályán, vezettük terepen az elektromos G-Mercit, és mentünk egy kört a legújabb Maybachokkal is.
Az elmúlt napokban már nemcsak a republikánusok, de a demokraták is követelték Joe Biden visszalépését a 2024-es amerikai elnökválasztástól. A bejelentés múlt hét vasárnap meg is érkezett, de vajon hogy reagálnak erre a piacok? Jön-e változás a Trump trade-ben?
Június végén megtartották az amerikai elnökjelöltek közötti vitát, ezzel a republikánusok és a demokraták ráfordultak a november 5-i elnökválasztás kritikus szakaszára. Közel 4 hónap van még a nagy napig, megnéztük, mi jöhet most a tőzsdéken.
Egyre magasabb csúcsokra tör a világ egyik legfontosabb részvényindexe, az S&P 500 jelenleg is történelmi csúcson áll, az emelkedés pedig egyre meredekebb. Több olyan tényező is van, ami megakaszthatja az emelkedést, most mutatunk egy újabb érvet.
Úgy tűnik, mintha a kormány elkezdte volna felkészíteni a piacot arra, hogy az eredeti tervekhez képest változás jön a bankszektor adóztatásában. Lehet, hogy "csak" arról van szó, hogy maradnak a különadók, ez a forgatókönyv még nem nagyon fáj az OTP-nek. Kérdés, hogy mit áraznak a bankcsoport befektetői.
Magyarországon érzésre minden második fiatal lábán Nike sneaker van, ha csak ez alapján ítélnénk meg az amerikai sportszergyártót, akkor egy ereje teljében lévő, nagy növekedésű cég képe rajzolódna ki. A számok mást mutatnak, a bevételek inkább csak stagnálnak, a cipőeladások viszont csökkennek, a kilátások pedig sokkal rosszabbak, mint amire eddig számítani lehetett. Úgy tűnik, a vevők sokkal válogatósabbak lettek, és keresik az alternatív márkákat, mint az On vagy a Hoka, hogy kitűnjenek a tömegből.
Jürgen Klopp nem tudott elrepülni nyaralni Egyiptomba, erről posztolt a napokban a Liverpool korábbi edzője. Nem, nem azért, mert nem indult el időben a gépe, mint azoknak a magyaroknak, akik Stuttgartba mentek volna megnézni a magyar-skótot, hanem azért, mert áramkimaradások vannak az afrikai országban. Első ránézésre kis színes, nyári hírnek tűnik Klopp sztorija, amit viszont a helyiek nem túl vidáman élnek meg, és van benne minden, izraeli háború, évek óta tartó gazdasági problémák, alacsony devizatartalék, energiaválság.
Az egymást követő felvásárlásoknak, a kedvező működési környezetnek és a profi menedzselésnek/költségkontrollnak köszönhetően az OTP korábban soha nem látott profitot termel, kis túlzással annyit, amennyit értelmesen már nem könnyű elkölteni. Persze, osztalékot fizetni és részvényeket visszavenni is lehet, de még úgy is marad az adózott eredményből bőven, ezért is figyeli az OTP aktívan a felvásárlási lehetőségeket. Azt már tavasz óta tudjuk, hogy az OTP megvenné a baltikumban működő Luminort, az elmúlt hetekben pedig az is kiderült, hogy a hatékonyan működő, értelmes piaci részesedésű, ígéretes piacokon működő Luminor iránt több bank is érdeklődik, a verseny pedig könnyen felhajthatja az árat.
Kijöttek a friss európai autóeladási statisztikák, ezekből sok minden kiderül, például az, hogy a Toyota nagyot nőtt, és az európai versenytársak kárára szerez részesedést, nyilvánvalóan nem függetlenül a sikeres hibrid modelljeitől, a hajtáslánc iránt ugyanis egyre nagyobb a kereslet, már közel minden harmadik eladott új autó hibrid Európában. Közben az elektromos autók tavalyhoz képest részesedést veszítenek, eladásuk alig nő, még az elátkozott dízeles autókból is többet adnak el az unióban, mint tisztán elektromosból. Az EV-k problémáit ismerjük, magas ár, hatótávpara, hiányos töltési infrastruktúra, ezek mellett egyelőre az elektromos csak egy a hajtásláncok közül.
Meredeken emelkedett az elmúlt hónapokban az arany árfolyama, egymás után dőltek meg a korábbi rekordok. A geopolitikai feszültségek és az infláció is besegített, de az árfolyamot a központi bankok kereslete is felfelé segítette, soha nem vettek még annyi aranyat a jegybankok, mint 2022-ben és 2023-ban. A World Gold Council legfrissebb felmérése alapján a jegybanki aranyvásárlásoknak még nincs vége.
Miközben egyre magasabbra húzzák a céláraikat az elemzők, az OTP árfolyama egyre lejjebb esik, egyre távolabb a június eleji csúcs. Nem az amerikai jó tőzsdei hangulattal megy az OTP, hanem inkább az EP választás utáni rossz európaival. Közben harapófogóba került az árfolyam, mutatjuk, mire érdemes figyelni.
Váratlan, és igencsak kockázatos lépést tett Emmanuel Macron francia elnök azzal, hogy a pártja, a Reneszánsz számára súlyos vereséggel járó június 9-i európai parlamenti választások után feloszlatta a francia Nemzetgyűlést és előrehozott választásokat írt ki június végére. A francia elnök bejelentésének komoly tőzsdei hatásai voltak, a francia részvénypiac nagyot esett, elsősorban a bankok és a közműcégek részvényeit ütötték az elmúlt napokban. A befektetők attól tartanak, hogy ha Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Tömörülés nyer a választásokon, akkor az új francia kormány költségvetési politikája a mostaninál jóval lazább lehet, sokan pedig amiatt aggódnak, hogy a baloldal erősödik meg, az új baloldali szövetség győzelme pedig az országnak az Európai Unióból való kilépéséhez vezethet. A választások és az azt követő koalíciós tárgyalások miatt még hosszú ideig maradhat a politikai, és ezzel együtt piaci bizonytalanság.
Az arany extrém világgazdasági kimenetek ellen védelmet tud nyújtani és közben hosszú távon reál értelemben értékőrző, ezért, ha valaki portfólió szemléletben gondolkodik, akkor érdemes aranyat tartania, mondta el a Portfolio-nak Pekár Dávid, a Raiffeisen Alapkezelő befektetési igazgatója, akivel a nyersanyagpiacokon túl amerikai, európai és régiós részvényekről, makrogazdasági kockázatokról, és a forint várható árfolyamalakulásáról is beszélgettünk.
Ahogy egyre nagyobbra nő az OTP Csoport, úgy szokhatunk hozzá az egyre nagyobb rekordszámokhoz: negyvenezer milliárd forintos mérlegfőösszeg, kétezer milliárd forintos bevétel, ezermilliárd forintos profit. Most egy kötvénykibocsátásnál jött az újabb rekord: 700 millió euró értékben bocsátott ki papírokat a bank, az eddigi legszűkebb kamatfelár, a legnagyobb orderbook és a legtöbb érdeklődő mellett. De mi volt a cél a tranzakcióval?
Ha csak a legnagyobb hazai építőipari vállalatok tavalyi eredményét nézzük, akkor igazi boom van a szektorban, több vállalatnál rekordbevételt vagy profitot hozott 2023, van olyan cég, amiből több mint 50 milliárd forintot vettek ki osztalékként.
A kedvező tőkepiaci hangulat és a lakossági megtakarítások nagy aránya együttesen ideális környezetet teremtettek a hazai brókercégeknek, amelyek bevétele és profitja is korábban soha nem látott szintre emelkedett tavaly, ennek a tulajdonosaik is örülhetnek, a cégek ugyanis rekordosztalékot fizetnek.