Az arany iránti kereslet 11 éves csúcsra emelkedett, ami elsősorban a jegybanki és a lakossági vásárlásoknak köszönhető. Kiemelkedő volt a tavalyi negyedik negyedév, amely korábban soha nem látott szintű aranyvásárlásokat hozott. A jegybankok közül a kínai, az egyiptomi, a katari és az indiai is nagy vevő volt, a legnagyobb eladó a kazah központi bank volt, derül ki a World Gold Council legfrissebb elemzéséből.
Tavaly november végén vált elérhetővé az OpenAI nevű cég mesterséges intelligenciával megtámogatott chatbot prototípusa, a ChatGPT, ami az elmúlt hetekben világszerte hisztériát váltott ki, sokan az internet átalakulását, egész iparágak transzformációját, üzleti modellek elhullását és újak létrejöttét várják a ChatGPT megjelenésétől. De hogyan lehet közvetlenül vagy közvetetten pénzt keresni a ChatGPT-vel, vagy úgy általában a mesterséges intelligenciával megtámogatott alkalmazásokkal? Mutatunk néhány példát.
A 2000-es évek közepén még az OTP részvényeinek közel 90 százaléka volt külföldi intézmények kezében, mostanra azonban a helyzet nagyot változott, a külföldi jogi személyeknél már csak a papírok fele van, eközben egyre nagyobb a hazai lakosság és a hazai intézmények részaránya az OTP tulajdonosain belül. A folyamat idén gyorsult fel, az ukrajnai háború is katalizátor volt.
Ha csak a piaci reakciókat nézzük, akkor az egyik legfontosabb makroadattá nőtte ki magát az elmúlt hónapokban az amerikai infláció, rendkívül hevesek ugyanis az adatközlés után a tőzsdei mozgások, az elmúlt néhány hónap tapasztalatai alapján akár napokra, hetekre meghatározhatja az irányt a ma délután megjelenő adat. Az elmúlt napokban azért már egy nagy adag optimizmus be lett árazva a részvénypiacokon, kérdés, hogy tud-e elég jó lenni az amerikai inflációs adat ahhoz, hogy folytatódjon a rali.
A BMW a világ legnagyobb technológiai kiállításán, a Las Vegas-i CES-en mutatta be azt, hogy hogyan képzeli el az autózás jövőjét, amiben az ember és a gép egyfajta digitális szimbiózisban él majd, az egészet pedig becsomagolták az i Vision Dee-nek nevezett inkább retro, mint futurisztikus szedánba. A mai bemutató előtt néhány kiválasztott lap újságírójának már tavaly novemberben volt lehetősége megnézni a jövőt, köztük volt a Portfolio is. Élménybeszámoló Maisachból.
Nagyjából idén év elejéig tartott a globális tőkepiaci buli, akkor azonban jöttek a jegybankok és felkapcsolták a villanyt, véget vetettek a korlátlan pénz és az alacsony kamatok bűvöletének, így hirtelen sokaknak feltűnt, hogy sok tőzsdei sztori már nem is olyan vonzó, mint amilyennek korábban tűnt. Az alacsony kamatok időszakának egyelőre vége, az új kamatkörnyezetben pedig minden átárazódott, leginkább azok a víziók, amik csak jó néhány év múlva leszedhető gyümölcsöket kínáltak, legyen szó akár a metaverzummal kapcsolatos eszközökről, elektromosautó-gyártók részvényeiről, kriptoeszközökről vagy technológiai cégek papírjairól. 2022 a nagy víziók összeomlásáról is szólt, nálunk ez az egyik TOP10-es sztori idén.
Turbulens éven vannak túl a nagy magyar tőzsdei cégek, a kihívások ritka kombinációjával kellett idén megküzdeniük, és biztosan nem sokan vannak, akik az ukrán háborút, az energia- és forintválságot előre látva sok jót jósoltak volna a vállalatoknak, utólag azonban már tudjuk, korábban soha nem látott rekorderedményt értek el a tőzsdei cégek. Még úgy is, hogy az állami elvonások is alaposan nyomás alá helyezték a profitjukat. Ez nálunk az év egyik legfontosabb, TOP10-es sztorija.
Rendkívül izgalmas a hét a tőzsdei befektetőknek, számtalan olyan esemény jön ugyanis, ami heves mozgást hozhat a piacokon. A Fed, az EKB és a Bank of England is kamatdöntő ülést tart, ráadásul az amerikai jegybank kamatdöntésével kapcsolatban kiemelten figyelt inflációs adatokat is közzétesznek, mégpedig ma. Az elmúlt néhány adatközlés alapján masszív mozgások jöhetnek a tőkepiacokon.
Régóta tervezi az OTP, hogy Európán kívül is megveti a lábát, és bár a hírek korábban például Vietnamról szóltak, most egy másik országban, Üzbegisztánban vásárol bankot a magyar pénzintézet. Üzbegisztán sorra tervezi privatizálni a most még állami tulajdonban lévő bankjait, ennek a sorozatnak az első lépése az Ipoteka Bank eladása, amely Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja, piaci részesedése 8,5 százalék, a bank több mint 1,6 millió lakossági ügyféllel és jelentős vállalati ügyfélkörrel rendelkezik. Az ukrajnai háború miatt csúszott a tranzakció, ma azonban Taskentben aláírták a felek az adásvételi szerződést.
Az orosz és ukrán kitettséggel is rendelkező OTP az ukrajnai háború kitörése után piaci értékének több mint felét veszítette el, október közepén azonban a nemzetközi tőkepiaci hangulatjavulással az OTP részvényei is nagyot raliztak, több mint 40 százalékot pattant fel eddig az árfolyam, mostanra komoly ellenálláshoz érkezve. Megnéztük, mit mutat az árazás és a technikai kép.
A koronavírus-járvány miatt a beszállítói láncok komolyan sérültek, a kereslet viszont erős a mezőgazdasági gépek iránt, amit támogatnak a magas terményárak és a gazdák hatékonyságjavítási igényei, emiatt feltorlódtak a megrendelések, a gépgyártók pedig alig győzik kiszolgálni a vevőiket, még úgy is, hogy a gépek ára nagyot emelkedett. Ebből profitál a Deere is, amelyik idén rekordbevételt és -profitot ért el. A menedzsment és az elemzők szerint a kilátások is jók, a rövid- és középtávú trendek is támogatják az amerikai vállalatot. Ezt árazzák a befektetők is, a Deere-ből hatalmas tőzsdei behemót lett, a piaci értéke már 133 milliárd dollár, közel hétszer akkora, mint a magyar tőzsdei cégeké összesen, a Deere már nagyobb, mint az IBM, a Goldman Sachs, vagy a Netflix.
Sokan már a koronavírus-pandémia alatt temették az autógyártókat, az ellátási láncok szétszakadtak, az autóipar szempontjából fontos nyersanyagok ára már akkor meredeken emelkedett, a járvány miatt Kína durván lezárt, többen 2022-re várták az autógyártók, köztük az európai cégek haláltusáját. Pedig akkor még szó sem volt az ukrajnai háborúról, ami mostanra több csatornán keresztül érezteti a hatását, hiszen elszálltak az energiaárak, részben ez okozza a meredeken emelkedő inflációt, de az európai autógyártás szempontjából fontos kábelkötegek sem érkeznek úgy az egyik legnagyobb gyártótól, Ukrajnától, mint békeidőben, a jegybankok kamatot emelnek, ami az autóvásárlók finanszírozási lehetőségeit is szűkíti, a chiphiány továbbra is fennáll, és ha ez nem lenne elég, vannak közép/hosszútávú témák is, mint a károsanyag-kibocsátás csökkentése vagy az elektromobilitásra való átállás, ami mind költséggel jár az autógyártóknak. A számok azt mutatják, hogy ezek együttesen nem idén fogják kivégezni az autógyártókat.
Sok minden történt azóta, hogy a Facebookot tavaly október végén átnevezték Metává, hogy ezzel is hangsúlyozzák a nagy metaverzum fejlesztési terveket, például elszállt az infláció, a világ jegybankjai meredeken emelik a kamatokat, kitört az ukrajnai háború, a tőzsdék meredek esésbe kapcsoltak, a befektetők pedig fedezékbe vonultak, ez mind eliminálta a nagy metaverzum őrületet, a sztorihoz kapcsolódó eszközök durván át/leárazódtak. Miközben még idén év elején is arról szóltak a hírek, hogy több százezer vagy akár millió dollárért cserélnek gazdát virtuális földek, hajók, műalkotások, és egyre többen használják a virtuális világokat, mostanra komoly visszarendeződés történt, mert bár a Meta gőzerővel megy előre, és költ el több tízmilliárd dollárt a saját virtuális világának a fejlesztésére, a metaverzum-eszközök, tokenek, telkek ára zuhanórepülésben van. Az árfolyamok alakulás alapján azt lehet mondani, hogy a metaverzum-sztoriról még nem lehetett lemaradni, ez egy olyan társasjáték, ahol az elmúlt hónapokban mindenkit visszaküldtek a startmezőre. Aki kimaradt, nem maradt le.
Brutálisan erős volt a harmadik negyedév a hazai tőzsdei cégeknél, a négy nagyvállalat közül három, a Mol, az OTP és a Richter is rekordszámokat hozott, így a cégek összesített negyedéves profitja most először meghaladta az 500 milliárd forintot, a cégek adózott eredménye 86 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Olyan jók voltak a számok az idei első 9 hónapban, hogy a Mol, az OTP és a Magyar Telekom menedzsmentje megemelte a 2022-es várakozásait, a Richter vezetése pedig megerősítette az idei prognózist.
Nagyon erős volt a harmadik negyedév az OTP-nél, a bankcsoport nem csak az organikus növekedéssel, de az elmúlt években végrehajtott akvizícióknak is köszönhetően több eredménysoron korábban soha nem látott, rekordszámokat hozott. Az új csúcsokhoz számos egyszeri tétel (például az orosz, a szlovén és a horvát céltartalék visszaírás vagy a szallas.hu eladása) és a forint gyengülése is kellett, de alapvetően igaz az, hogy az alapfolyamatok nagyon jól néznek ki, a hitelvolumenek dinamikusan bővülnek. A teljes képet árnyalja, hogy a magyar alaptevékenység idén veszteséges, itt többek között a banki különadók hatnak negatívan, és a bank vezetése már most figyelmeztetett, hogy a negyedik negyedévben a kamatplafon több tízmilliárd forint negatív eredményhatással jár. Az első kilenc hónap számai alapján a menedzsment optimistább lett, több paraméter esetében is felfelé módosították a várakozásaikat.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
