A magas energiaárak továbbra is súlyos problémát jelentenek az éttermeknek, de a turisták elmaradása is gondot okoz. A házhozszállítás lassan növekedhet a következő időszakban: az emberek egyre drágábban vásárolnak, de nem azért, mert többet vennének, hanem azért, mert nagy az infláció. A forgalmat nagyban befolyásolja az, hogy a dolgozók mikor kapnak fizetést.
Az áprilisi fagyos szálláshelyadatok után úgy tűnik, hogy a Pünkösd jobban sikerült a hazai szállásadók számára. A májust a hónap végi hosszú hétvége, illetve a Budapesten rendezett futball Európa Liga-döntő is felfelé húzta. Ettől függetlenül a hotelek és panziók vezetői rendkívül bizonytalan nyári szezonnal számolnak. Az előfoglalási ablak ugyanis néha már nem hetekben, hanem napokban mérhető. A jó hír az, hogy van esély arra, hogy a fix energiaárra szerződött hotelek és panziók kapnak majd visszatérítést az energiaköltségeikre.
Július 1-től jön a kötelező adatszolgáltatás az éttermek és kisebb vendéglátóegységek számára. Nem minden vállalkozó rendelkezik azonban az automata adatközléshez szükséges szoftverrel, és bár úgy tűnik, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség ingyenes szoftvert is biztosítana ehhez, illetve más vállalkozóktól is be lehetne szerezni a szükséges informatikai eszközöket, de meglehetősen kétséges, hogy a startra mindenki készen áll majd, hogy ezt üzemszerűen működtesse. Ezért lehet, hogy az MTÜ végül könnyítene a feltételeken.
Gyakorlatilag csak a képzelet, meg persze a pénztárca szabhat határt annak, hogy mely területre szeretnénk utazni. Az utak 10 és 40 százalék között drágultak tavalyhoz viszonyítva. Leginkább a légitársaságok emelték az áraikat, ami a Covid-időszak hivatalos vége után robbanásszerűen újjáéledő nemzetközi turizmus miatt nem is csoda.
Célegyenesben van a külföldi munkavállalók beáramlását szabályozó törvényjavaslat, amelynek a kormányzat érvelése szerint az a célja, hogy megvédjék a magyarok munkahelyét, hiszen ha nincs elegendő munkavállaló, akkor a gyárak nem bővítenek Magyarországon, másrészt viszont az is fontos, hogy "a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját". A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években erősödött fel, akiknek a létszáma a Covid-válság előtti 50 ezer fő körüliről 80 ezer fölé emelkedett tavaly. Úgy tűnik, a kormány a belső tartalékok kimerülése után is a foglalkoztatás növelésében látja a fejlődés útját, ám kérdéses, hogy az olcsó munkaerőre építő gazdasági modell mennyire lehet sikeres.
Idén élénkül a magyarok utazási kedve a Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint. Annak ellenére is többen utaznak, hogy egy egyhetes nyaralás már 700-900 ezer forint két főre. Nem ritkák azonban a másfélmilliós tengerparti nyaralások sem. Egy év alatt 10-15%-os drágulás tapasztalható.
Márciusban jelentősen csökkent a szálláshelyek vendégforgalma Magyarországon. Ez annak tudható be, hogy a sokkal kevesebb a belföldi vendég a visszaeső vásárlóerő miatt. Szakértők szerint a következő hónapok is kedvezőtlenül alakulnak majd a kereskedelmi szálláshelyeken. A tisztánlátást nehezíti, hogy az utolsó pillanatokban döntenek a belföldi nyaralásaikról az emberek. "Úgy tűnik, hogy idén a 4 nap helyett lehet, hogy csak 3, a korábbi 3 helyett pedig csak 2 napot nyaralnak majd" - mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
A 25 százalék felett ragadt hazai infláció miatti reálbérveszteség egyre több embert ösztönöz arra, hogy másodállást vállaljon. Tömegesnek még nem mondható a folyamat, de az általunk megkérdezett munkaerő-közvetítő cégek szerint érzékelhető a piacon, hogy egyre nehezebb a megélhetés. A heti pár órától az 1-2 napos bedolgozásig terjed az a plusz munkateher, amit a másodállás fizikai megterhelésétől és persze az időbeosztástól függően még be tudnak vállalni az amúgy főállással rendelkező dolgozók. Ritka, de van olyan terület, ahol a másodállású dolgozók megjelenése még némi fellélegzést is ad a munkaerőhiány miatt. Ez azonban inkább a szellemi munkákhoz köthető, mintsem a feldolgozó- vagy gyáripari állásokhoz.
Az idei szezonban is számos nehézséggel néz szembe a vendéglátóipar. Elsősorban azoknak van nehéz dolguk, akik télre bezártak, mert nem könnyű új csapatot toborozni, illetve ez igencsak drága. Az energiaválság hatásai mostanra valamelyest csillapodtak: azok jártak jól, akik nem fixálták a rezsiszámlájukat. A költségek emelkedése azonban az árakon is meglátszik majd, a lángos például 2000-3000 forint is lehet a frekventált nyaralóhelyeken.
Tavalyhoz képest átlagosan 10-15 százalékos drágulás várható a cukrászati termékeknél. Egy gombóc fagylalt 450-500 forint lehet, egy szelet sütemény ára pedig 1200-1500 forintra emelkedhet idén nyáron. A cukrászatoknak többszörösére emelkedő energiaárakat, érdemben dráguló alapanyagokat és persze emelkedő munkaerőköltséget kell kitermelniük. Ráadásul a nyártól kötelező, Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz való csatlakozástól is nagyon sok cukrászvállalkozó tart, mert a cukrászdák 80 százaléka nem rendelkezik jelenleg semmilyen éttermi szoftverrel.
Már a harmadik egymást követő hónapban haladja meg a 25%-ot az infláció Magyarországon, kellemetlen meglepetést okozva az elemzői közösségnek. Ráadásul a legalacsonyabb keresetűeket arányaiban még jobban sújtja a 40% feletti élelmiszerinfláció. Egyre több jel utal arra, hogy év közben újra tárgyalóasztalhoz kellene majd ülniük a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek, illetve a kormánynak. Ugyanis egyre biztosabb, hogy az infláció mértéke meghaladja majd a minimálbér 16, illetve a bérminimum 14%-os emelkedését idén. A rendszerváltás óta azonban egyszer sem volt példa arra, hogy év közben nőttek volna a legkisebb bérek.
A télen bezárt hotelek egy része már kinyitott vagy hamarosan megnyitja kapuit a vendégek előtt. A magas energiaárak miatt a téli, kora tavaszi időszak – kiegészülve a gyenge kereslettel – a nyitva tartók számára komoly veszteséget termelt, de most abban bíznak, hogy a nyári szezon ezt kompenzálja majd. Ugyanakkor a munkaerőpiaci problémák idén is gondot jelenthetnek.
Magyarország 500 ezer új munkavállalót szeretne bevonni a munkaerőpiacra a következő években. De valóban szükség van ennyi dolgozóra? Honnan jöhetnek ezek a munkavállalók?
Közeleg a tavaszi, nyári utazási láz, a Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint akár a 2019-es rekordévet is túlszárnyalhatják a magyar utazásszervező és -közvetítő irodák. Persze csak akkor, ha idén nem történik még valami rendkívüli a világban. A törökországi földrengés és az azt követő utórengések ellenére nem lettek olcsóbbak az ottani nyaralások, ennek pedig az a legfőbb oka, hogy Antalya és Isztambul, a két fő turistacélpont többszáz kilométerre van a katasztrófa helyszínétől. Szakértők szerint a külföldi utak ára versenyképes a magyar nyaralásokkal.
A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólalt meg. Az is kiderült, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre. A második részben egy ausztrál kutatást és az állam vakcinák mellékhatásaihoz való hozzáállását mutattuk be. A hatóságok maguk kérik, hogy aki elhúzódó mellékhatásokat észlel, az jelentse. A harmadik részben olyan hazai eseteket mutatunk be, akiknek a Covid-oltás után lett valamiféle tartós egészségügyi problémájuk.
A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólalt meg. Az is kiderült, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre. A második részben egy ausztrál kutatást és az állam vakcinák mellékhatásaihoz való hozzáállását mutatjuk be. A hatóságok maguk kérik, hogy aki elhúzódó mellékhatásokat észlel, az jelentse.
A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólal meg. Az is kiderül, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre.
A megugró rezsiárak mellett a gyorsan változó forintárfolyam volt az, amely a legtöbb fejtörést okozta a hazai szállodák vezetőinek. Az idei év első pár hónapja alapján azok a szállodák jártak rosszabbul, akik fix áron szerződtek le a gáz- és áramszolgáltatókkal, mert nekik magasan ragadtak a költségeik, a havi ingadozás alapján fizetők viszont a tetőpontokhoz képest csökkenő rezsiárakat tapasztaltak. Mindeközben az elmúlt hónapokban sok cégvezetőnek többször kellett átterveznie a költségvetést, attól függően, hogy épp 400 forint fölött vagy épp 375-380 forint környékén volt az euró. A fenti bizonytalanságok mellett a tavaly év végi negatív várakozásokhoz képest elfogadható első negyedéven vannak túl a magyar szállodák, a vártnál kisebb volt a megtorpanás a vendégek számában. A költségemelkedések miatt jelentősen nőttek az árak is: szálláshelytípusoktól függően 23 és 45 százalék közötti a drágulás mértéke. Ezekről a témákról, illetve az energiabeszerzés tágabb kihívásairól is szó lesz a Portfolio áprilius 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Az elmúlt fél évben nagy utat járt be a forint. A 430 feletti, tavaly októberi történelmi mélypont után közel 60 egységet erősödött március elejére, majd az elmúlt napokban újra a gyengülés felé vette az irányt. A vállalati vezetők azt mondják: nem erős vagy gyenge árfolyamot szeretnének, hanem stabilitást. A forint árfolyamát a magas kamat segítette, ám a vállalati szervezetek szerint a piaci hitelezést meg is állította.
A szakmai szervezetek a Magyar Vendéglátósok Ipartestületével együtt keményen lobbiztak a további halasztásért, a jelenlegi egyeztetések alapján azonban júliusi indulásra kell minden vendéglátó egységnek készülni az új adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán. Nekik is regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerébe, ez az "a la carte" éttermektől kedve a büfékig minden vendéglátóhelyet érint. A regisztráció önmagában pár perc alatt elvégezhető, ám a kötelező folyamatos adatszolgáltatás komoly terhet ró a vendéglátóhelyekre. Mindeközben az éttermeknek nemcsak az új feladattal kell megbirkózni, az energiaárak és az alapanyagok költségei továbbra is nagy terhet jelentenek számukra, ezért vannak, akik a bezárást választották.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
