Nem az energiaárak miatt adta fel több vállalkozás, hanem azok zárhattak be végleg vagy ideiglenesen, akiknek a gazdálkodásuk egyébként is pengeélen táncolt - mondta a Portfolio-nak Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Úgy véli, a szállodák közül alig néhány zárt be a rezsiárak emelkedése miatt, inkább az éttermek szüneteltetik a működésüket.
A vendéglátásban jól sikerült a tavalyi év vége, de január első napjaiban már valamennyi szálláshely-szolgáltató és vendéglátóhely azt mérlegeli, hogy milyen távon érheti meg számára az esetleges energetikai felújítás vagy érdemesebb-e a hidegebb hónapokban inkább rövidebb napi, vagy csökkentett heti nyitva tartással átvészelni az amúgy is mindig gyengébb első negyedévet. Egy dolog biztos: jelenleg a teljes háromhavi vagy még hosszabb ideig tartó bezárásról szóló döntés tűnik a legkockázatosabbnak, mert néhány költség marad, a dolgozók elmehetnek máshová, és "a vendégek is a lábukkal szavazhatnak".
Energetikai támogatást nyúlt az állam a turizmus-vendéglátásban, ami a szektorban dolgozó szakértők szerint komoly segítséget jelenthet. A problémákat azonban mindez nem oldja meg, hiszen az elszálló energiaárak mellett a beszerzési árak is sújtják a szektort.
Az egyik legnagyobb hazai vállalkozói érdekképviselet vezetője viharos gazdasági évre számít 2023-ban. Főleg az év elejével kapcsolatban bizonytalanok a kilátások, mert akkorra gyűrűzhetnek be teljesen a megemelkedett energiaárak, miközben a kereslet további visszaesése várható. Ennek hatására sok vállalkozás megszűnhet vagy átalakulhat, illetve a veszteséges üzletágaktól megszabadulhat. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Portfolio megkeresésére elmondta, hogy maximum 1 százalékos gazdasági növekedésre számít, az év elején tovább erősödő inflációval, amely fokozatosan mérséklődhet. A gazdaság hosszú távú növekedéséhez nagy szükség lenne a humán tőkébe való befektetésekre.
Kína kivételével minden nagyobb ország újra megnyitotta kapuit a külföldi turisták előtt. A magyarok körében újra sláger Dominikára, Zanzibárra vagy éppen Mexikóba menni. Thaiföldre, Malajziába, Indonéziába vagy Srí Lankára is utaznak a téli zimankó elől, de oda már kevesebben, mert nagyot drágultak az ázsiai repülőjegy-árak. Beindultak az amerikai és ausztrál utazási lehetőségek is, és a nagy hajókörutak is úgy működnek, mint 2020 márciusa előtt. Az utak jelentős mértékben, 20-30% között drágultak.
Csütörtökön kiderül, hogy 2023-tól hány forint lesz a minimálbér és a garantált bérminimum. A minimálbér esetében 16, míg a bérminimumnál 14 százalékos emelésre lehet számítani. Az egyik szakszervezet azonban egyelőre ennél magasabb emelést szeretne elérni.
Kedden a KAVOSZ ünnepi rendezvényén egy felszólalásban Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy már a falnál vagyunk, a kormány nem tudja csökkenteni a munkát terhelő járulékokat. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést. Ez a két kormányfői mondat alapjaiban rengette meg a jövő évi minimálbérekről szóló tárgyalásokat. Állami járulékcsökkentés nélkül borult minden, a cégvezetők kénytelenek újra számolni az anyagi lehetőségeiket. A szakszervezetek viszont ragaszkodnának az inflációt közelítő, illetve akár azt meghaladó béremeléshez, amihez alternatív javaslatokat dolgoznak ki. A szakszervezetek nem a költségvetés teherbíróképességéről tennék függővé a béremelés mértékét.
Közel voltak a munkaadói és a munkavállalói képviseletek a minimálbér 2023-as emelés kapcsán, azonban a kormányzati jelzés után ismét távolabb kerültek az álláspontok. A minimálbér inflációhoz igazodó emeléséhez ugyanis 2-3 százalékpontos járulékcsökkentést szerettek volna a munkaadói szervezetek, ami Orbán Viktor bejelentése alapján aligha várható.
Az elmúlt évtizedek legbizonytalanabb éve lesz 2023 a hazai vendéglátásban. Nemcsak a költségeiket nem látják egyelőre teljesen tiszták a hazai szállodák, hanem azt sem, hogy mekkora potenciális vendégforgalmuk lehet. A szállodák már többszörös földgázárral kénytelenek működni a téli hónapokban, a januártól induló áramárakra pedig a jelenlegihez képest 8-10-szeres ajánlatokat kaptak, ezért a többség a szolgáltatók ajánlatait nem fogadta el. Úgy döntöttek, hogy nem szerződnek le, inkább a piaci ingadozást vállalva fizetnek, bízva abban, hogy jobb lesz az energiapiaci helyezet. Csak januárban, valószínűleg az utolsó-utáni pillanatokban dől el, hogy melyik szálloda marad nyitva, és melyik zár be pár hónapra.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége támogatna egy kétlépcsős minimálbéremelést, miután jelenleg kifejezetten bizonytalan a gazdasági helyzet, azonban a másik nagy munkáltatói szervezet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége inkább éves megállapodásban gondolkodna. Ugyanakkor hajlandók lennének arra, hogy egy éven belül kétszer tárgyaljanak a bérekről, ha drámai gazdasági változás állna be a megegyezéshez képest.
A Magyar Nemzeti Bank már elküldte az idei és jövő évi gazdasági várakozásait a bértárgyalásokon érdekelt munkáltatói és munkavállalói szervezetek felé, de a kormány még nem közölte a saját előrejelzéseit. Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy jövő héten tárgyalóasztalhoz ülnek a munkaadók és a munkavállalók, de a korábbi évekkel szemben jóval nehezebb tárgyalások várhatók. Már csak azért is nehéz lehet majd a béralku, mert az infláció magas – októberben már 21,1 százalékos volt –, viszont a cégek teherviselőképessége a többszöröződő energiaárak miatt igencsak véges. A munkaadói oldal így nem éves, hanem ennél rövidebb távú béregyezségnek örülne. Ezt azonban a szakszervezetek egyelőre elutasítják.
Óriási matekfeladvánnyal állnak szemben a szállodák és az éttermek vezetői: napi szinten figyelik nemcsak a költségeiket, hanem azt is, hogy visszaesik-e a kereslet annyira, hogy már nem tudják kitermelni a sokszorosára emelkedett energiaköltségeiket. Bár elindultak a szállodai és éttermi bezárások, de tömeges működésszüneteltetésről egyelőre még nincs szó. Ebben a helyzetben nagy segítségnek tartja Flesch Tamás a kormány szerdán bejelentett, a turisztikai ágazat túlélését segítő intézkedéseit. A szállodai és éttermi szövetség nemrég megválasztott vezetője szerint a novemberi és decemberi foglalások még az erre az időszakra megszokott mértékűek.
Hidegebb medence- és zuhanyzóvíz, kevesebb vagy bezárt szaunák, rövidebb nyitvatartás, és egyre kevesebb felkapcsolt villany. Ezekkel az eszközökkel próbálnak harcolni az uszodákat üzemeltető állami cégek vagy önkormányzatok a többszörösére emelkedett rezsiárakkal szemben. Van, ahol már csak év végéig vannak nyitva, van, ahol bizonytalan ideig bezártak. A még kitartó vendégek sokszor saját költségre vesznek neoprén fürdőruhát, amelyek többtízezer forintba kerülnek.
Minden korábbinál nehezebb bértárgyalások várhatók Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint. Érdemben azonban mindaddig nem tudnak tárgyalni a legkisebb bérekről (minimálbér, garantált bérminimum), amíg a Pénzügyminisztérium nem ismerteti a gazdasági várakozásait. Szerinte nagy költségnyomás van a cégeken, ezért óvatosság várható a bértárgyaláson a cégvezetők részéről, miközben ők is érzékelik az infláció miatti munkavállalói nyomást.
Már az éttermes szakmán belül is tapasztaltak olyat, hogy valódi áremelés helyett egyes vendéglátóegységek az étel mennyiségét csökkentik: öt rákfarok helyett csak négyet tesznek a tányérra, kétszelet hús helyett csak egy jut, a legmeghökkentőbb azonban talán a félbevágott krémes. Mindeközben ráadásul drasztikus áremelkedés is zajlik az éttermekben, egyes helyeken pedig nemcsak a mennyiséget, hanem a minőséget is csökkentik. Az évtizedek óta a szakmában dolgozó szakemberek óva intenek az ilyen módszerektől, mert önámítás, hogy a vendég ezt nem fogja észrevenni. A Portfolio által megkérdezett vendéglátóipari szakemberek szerint érdemesebb azzal próbálkozni, hogy az étterem fokozatosan emeli az árat, tesztelve a piac tűréshatárait. A többszörösére ugró energiaárak miatt azonban így is valószínű, hogy a télre jópáran bezárnak majd.
A vállalati problémák további erősödésétől tart a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének társelnöke azután, hogy drasztikus kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank. Lakatos Péter szerint a 20 százalékos hitelkamat szerencsére hosszabb távon abszurdnak tűnik. A rendkívül magas infláció miatt azon a véleményen van, hogy "a magyar cégek vezetőinek akár előnyös is lehet dél-amerikai vagy török üzletemberek tanácsait kikérni", esetleg az ő "árazási technikáikat ellesni", tekintve, hogy ezekben az országokban évtizedek óta probléma a rendkívül magas infláció, és komoly tapasztalatok halmozódhattak fel ezek kezelésére.
Elkezdődtek a 2023-as bérekről szóló tárgyalások a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány között. A minimálbérre, a garantált bérminimumra, illetve a béremelési ajánlásra egyik tárgyalófél részéről sem érkezett konkrét javaslat. Ennek pedig a legfőbb oka a rendkívül bizonytalan gazdasági helyzet. A szakszervezetek is látják, hogy hiába magas, már 20 százalék feletti infláció, miközben szárnyalnak az energiaárak, így sokszor a cégeknél már a működőképesség megmaradása a tét. Most abban próbálnak megegyezni a felek, hogy a KSH számai, az MNB, illetve a Pénzügyminisztérium jövő évi várakozásaiból olyan mutatókat hozzanak össze, amivel nagyjából meghatározható, hogy milyen lehet a magyar vállalati szektor béremelési képessége. Október végén várható az újabb tárgyalási forduló. Az már biztosnak látszik, hogy az inflációnál nagyobb béremelés nehezen kivitelezhető, a magasabb bérkategóriákban pedig a fizetésük vásárlóértékéből jövőre mindenképpen fel kell majd valamennyit adniuk.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jegybank pénteki lépése kiszárítja a hitelpiacot. A jegybank drasztikus monetáris szigorítást hajtott végre, amelynek eredményeképp a vállalatok kevésbé juthatnak hitelhez, visszaeshetnek a beruházások, és egy lefelé tartó spirál alakulhat ki. A VOSZ kormányzati segítséget sürget, ami az állam érdeke is. "Ha csak a cégek 10 százaléka csődbe megy, akár 2000 milliárd forint körüli összeg is hiányozhat az államkasszából, ami még tovább növelné a hiányt" - mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
Szerdán indul az első tárgyalási forduló a munkáltatók és a munkavállalók érdekképviseletei között arról, hogy jövőre mekkora legyen a minimálbér és a garantált bérminimum. Kemény tárgyalások jönnek, hiszen évtizedek óta nem látott szinten, 20 százalék felett volt a szeptemberi infláció, az élelmiszerek ennél is jobban, éves szinten 35 százalékkal drágultak. Nagy kérdés azonban, hogy a munkavállalók „meddig feszíthetik a húrt”, hiszen a rezsiszámlák nemcsak őket sokkolják, hanem a vállalatokat is. Az energiaárrobbanás miatt ugyanis sok cég működése kerülhet veszélybe, miközben a gazdasági teljesítmény is gyengébb lesz, ami limitálja a béremelések terét is.
A nyári, kora őszi fagylaltbevételek „tartják még a lelket” számos cukrászdában, amelyek bíznak egy erős adventi megrendelési hullámban. Ezzel együtt drámaian emelkedtek ezeknek az üzleteknek is az energiaköltségei. Míg tavaly a bevételük 5-6 százaléka ment el az energiaszámlák kifizetésére, addig év végére, de jövő év elejére mindenképp elérheti ez az arány a 15-20 százalékot. Ez már egy olyan terhet jelenthet sok vállalkozásnak, hogy akár ideiglenes bezárásokra is kényszerülhetnek - árulta el a Portfolio megkeresésére Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke. Az ilyen pár hónapos szüneteltetésnek viszont az a legnagyobb veszélye, hogy később nagy nehézségekbe ütközhet a tavaszi újranyitás, mert az egyszer már kényszerszabadságra küldött alkalmazottak addig találhatnak máshol munkát, vagy egyáltalán nem biztos, hogy vállalják újból a munkát a cukrászpultok mögött, ha belengi a szektort a létbizonytalanság.
Az állami lakástámogatási rendszer 2024-ben kétségkívül a gyermeket nevelő, de legfőképp a gyermekvállalás előtt...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
