Gyakorlatilag csak a képzelet, meg persze a pénztárca szabhat határt annak, hogy mely területre szeretnénk utazni. Az utak 10 és 40 százalék között drágultak tavalyhoz viszonyítva. Leginkább a légitársaságok emelték az áraikat, ami a Covid-időszak hivatalos vége után robbanásszerűen újjáéledő nemzetközi turizmus miatt nem is csoda.
Célegyenesben van a külföldi munkavállalók beáramlását szabályozó törvényjavaslat, amelynek a kormányzat érvelése szerint az a célja, hogy megvédjék a magyarok munkahelyét, hiszen ha nincs elegendő munkavállaló, akkor a gyárak nem bővítenek Magyarországon, másrészt viszont az is fontos, hogy "a külföldiek nem vehetik el a magyarok munkáját". A külföldi munkavállalók beáramlása az elmúlt években erősödött fel, akiknek a létszáma a Covid-válság előtti 50 ezer fő körüliről 80 ezer fölé emelkedett tavaly. Úgy tűnik, a kormány a belső tartalékok kimerülése után is a foglalkoztatás növelésében látja a fejlődés útját, ám kérdéses, hogy az olcsó munkaerőre építő gazdasági modell mennyire lehet sikeres.
Idén élénkül a magyarok utazási kedve a Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint. Annak ellenére is többen utaznak, hogy egy egyhetes nyaralás már 700-900 ezer forint két főre. Nem ritkák azonban a másfélmilliós tengerparti nyaralások sem. Egy év alatt 10-15%-os drágulás tapasztalható.
Márciusban jelentősen csökkent a szálláshelyek vendégforgalma Magyarországon. Ez annak tudható be, hogy a sokkal kevesebb a belföldi vendég a visszaeső vásárlóerő miatt. Szakértők szerint a következő hónapok is kedvezőtlenül alakulnak majd a kereskedelmi szálláshelyeken. A tisztánlátást nehezíti, hogy az utolsó pillanatokban döntenek a belföldi nyaralásaikról az emberek. "Úgy tűnik, hogy idén a 4 nap helyett lehet, hogy csak 3, a korábbi 3 helyett pedig csak 2 napot nyaralnak majd" - mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.
A 25 százalék felett ragadt hazai infláció miatti reálbérveszteség egyre több embert ösztönöz arra, hogy másodállást vállaljon. Tömegesnek még nem mondható a folyamat, de az általunk megkérdezett munkaerő-közvetítő cégek szerint érzékelhető a piacon, hogy egyre nehezebb a megélhetés. A heti pár órától az 1-2 napos bedolgozásig terjed az a plusz munkateher, amit a másodállás fizikai megterhelésétől és persze az időbeosztástól függően még be tudnak vállalni az amúgy főállással rendelkező dolgozók. Ritka, de van olyan terület, ahol a másodállású dolgozók megjelenése még némi fellélegzést is ad a munkaerőhiány miatt. Ez azonban inkább a szellemi munkákhoz köthető, mintsem a feldolgozó- vagy gyáripari állásokhoz.
Az idei szezonban is számos nehézséggel néz szembe a vendéglátóipar. Elsősorban azoknak van nehéz dolguk, akik télre bezártak, mert nem könnyű új csapatot toborozni, illetve ez igencsak drága. Az energiaválság hatásai mostanra valamelyest csillapodtak: azok jártak jól, akik nem fixálták a rezsiszámlájukat. A költségek emelkedése azonban az árakon is meglátszik majd, a lángos például 2000-3000 forint is lehet a frekventált nyaralóhelyeken.
Tavalyhoz képest átlagosan 10-15 százalékos drágulás várható a cukrászati termékeknél. Egy gombóc fagylalt 450-500 forint lehet, egy szelet sütemény ára pedig 1200-1500 forintra emelkedhet idén nyáron. A cukrászatoknak többszörösére emelkedő energiaárakat, érdemben dráguló alapanyagokat és persze emelkedő munkaerőköltséget kell kitermelniük. Ráadásul a nyártól kötelező, Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz való csatlakozástól is nagyon sok cukrászvállalkozó tart, mert a cukrászdák 80 százaléka nem rendelkezik jelenleg semmilyen éttermi szoftverrel.
Már a harmadik egymást követő hónapban haladja meg a 25%-ot az infláció Magyarországon, kellemetlen meglepetést okozva az elemzői közösségnek. Ráadásul a legalacsonyabb keresetűeket arányaiban még jobban sújtja a 40% feletti élelmiszerinfláció. Egyre több jel utal arra, hogy év közben újra tárgyalóasztalhoz kellene majd ülniük a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szerveinek, illetve a kormánynak. Ugyanis egyre biztosabb, hogy az infláció mértéke meghaladja majd a minimálbér 16, illetve a bérminimum 14%-os emelkedését idén. A rendszerváltás óta azonban egyszer sem volt példa arra, hogy év közben nőttek volna a legkisebb bérek.
A télen bezárt hotelek egy része már kinyitott vagy hamarosan megnyitja kapuit a vendégek előtt. A magas energiaárak miatt a téli, kora tavaszi időszak – kiegészülve a gyenge kereslettel – a nyitva tartók számára komoly veszteséget termelt, de most abban bíznak, hogy a nyári szezon ezt kompenzálja majd. Ugyanakkor a munkaerőpiaci problémák idén is gondot jelenthetnek.
Magyarország 500 ezer új munkavállalót szeretne bevonni a munkaerőpiacra a következő években. De valóban szükség van ennyi dolgozóra? Honnan jöhetnek ezek a munkavállalók?
Közeleg a tavaszi, nyári utazási láz, a Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint akár a 2019-es rekordévet is túlszárnyalhatják a magyar utazásszervező és -közvetítő irodák. Persze csak akkor, ha idén nem történik még valami rendkívüli a világban. A törökországi földrengés és az azt követő utórengések ellenére nem lettek olcsóbbak az ottani nyaralások, ennek pedig az a legfőbb oka, hogy Antalya és Isztambul, a két fő turistacélpont többszáz kilométerre van a katasztrófa helyszínétől. Szakértők szerint a külföldi utak ára versenyképes a magyar nyaralásokkal.
A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólalt meg. Az is kiderült, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre. A második részben egy ausztrál kutatást és az állam vakcinák mellékhatásaihoz való hozzáállását mutattuk be. A hatóságok maguk kérik, hogy aki elhúzódó mellékhatásokat észlel, az jelentse. A harmadik részben olyan hazai eseteket mutatunk be, akiknek a Covid-oltás után lett valamiféle tartós egészségügyi problémájuk.
A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólalt meg. Az is kiderült, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre. A második részben egy ausztrál kutatást és az állam vakcinák mellékhatásaihoz való hozzáállását mutatjuk be. A hatóságok maguk kérik, hogy aki elhúzódó mellékhatásokat észlel, az jelentse.
A koronavírus elleni küzdelemben az átütő sikert és a fellélegzést egyértelműen az oltások hozták el. A vakcináknak köszönhetően emberek milliói menekültek meg a fertőzés súlyos lefolyásától, a lélegeztetőgéptől, a halálos kimeneteltől. Azonban egyre többször hallani arról, hogy az oltások komoly mellékhatásokat okoztak. Fontos hangsúlyozni, hogy a mellékhatások száma eltörpül a vírus oltatlanok körében látott súlyos lefolyásokétól, azonban egyre több tanulmány és ország foglalkozik a Covid-oltások következményeivel. Magyarországon erről keveset hallani, pedig hazánkban is vannak, akik megtapasztalták az oltás hosszan tartó, negatív hatásait. Cikksorozatunkban a Covid oltások szövődményeinek kérdését járjuk körbe. Az első részben Karikó Katalin, a Pfizer/BioNTech vakcina megalkotója mellett Rusvai Miklós virológus szólal meg. Az is kiderül, hogy a magyar hatóságok válaszoltak-e a felmerülő kérdésekre.
A megugró rezsiárak mellett a gyorsan változó forintárfolyam volt az, amely a legtöbb fejtörést okozta a hazai szállodák vezetőinek. Az idei év első pár hónapja alapján azok a szállodák jártak rosszabbul, akik fix áron szerződtek le a gáz- és áramszolgáltatókkal, mert nekik magasan ragadtak a költségeik, a havi ingadozás alapján fizetők viszont a tetőpontokhoz képest csökkenő rezsiárakat tapasztaltak. Mindeközben az elmúlt hónapokban sok cégvezetőnek többször kellett átterveznie a költségvetést, attól függően, hogy épp 400 forint fölött vagy épp 375-380 forint környékén volt az euró. A fenti bizonytalanságok mellett a tavaly év végi negatív várakozásokhoz képest elfogadható első negyedéven vannak túl a magyar szállodák, a vártnál kisebb volt a megtorpanás a vendégek számában. A költségemelkedések miatt jelentősen nőttek az árak is: szálláshelytípusoktól függően 23 és 45 százalék közötti a drágulás mértéke. Ezekről a témákról, illetve az energiabeszerzés tágabb kihívásairól is szó lesz a Portfolio áprilius 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, további részletek itt érhetők el.
Az elmúlt fél évben nagy utat járt be a forint. A 430 feletti, tavaly októberi történelmi mélypont után közel 60 egységet erősödött március elejére, majd az elmúlt napokban újra a gyengülés felé vette az irányt. A vállalati vezetők azt mondják: nem erős vagy gyenge árfolyamot szeretnének, hanem stabilitást. A forint árfolyamát a magas kamat segítette, ám a vállalati szervezetek szerint a piaci hitelezést meg is állította.
A szakmai szervezetek a Magyar Vendéglátósok Ipartestületével együtt keményen lobbiztak a további halasztásért, a jelenlegi egyeztetések alapján azonban júliusi indulásra kell minden vendéglátó egységnek készülni az új adatszolgáltatási kötelezettség kapcsán. Nekik is regisztrálniuk kell a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ rendszerébe, ez az "a la carte" éttermektől kedve a büfékig minden vendéglátóhelyet érint. A regisztráció önmagában pár perc alatt elvégezhető, ám a kötelező folyamatos adatszolgáltatás komoly terhet ró a vendéglátóhelyekre. Mindeközben az éttermeknek nemcsak az új feladattal kell megbirkózni, az energiaárak és az alapanyagok költségei továbbra is nagy terhet jelentenek számukra, ezért vannak, akik a bezárást választották.
Hivatalosan már több mint 70 ezer külföldi dolgozik Magyarországon, azonban a létszámuk ennél minden bizonnyal magasabb. Ráadásul folyamatosan növekszik: a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők szerint havonta 500-1000 külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra, főképp az iparba. A munkaerőhiány miatt a következő években is meghatározó lehet a külföldiek beáramlása, akik egyre több országból érkezhetnek hazánkba könnyített feltételek mellett. A következő időszakban több óriásberuházáson is dolgozhatnak.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a magas inflációval és a lassú gazdasági növekedéssel jellemezhető időszak az alacsony és a közepes jövedelmű országoknak jelenti a legnagyobb kihívást. Ilyen gazdasági helyzetre utoljára az 1970-es években volt példa. A COVID utáni visszakapaszkodást gátolják az ukrajnai háború következményei, így sok országban csak jövőre áll helyre a munkaerőpiac.
Folyamatosan emelkedtek az inflációs előrejelzések az elmúlt hónapokban, így egyre valószínűbb, hogy a minimálbér és a bérminimum 16, illetve 14%-os emelése nem lesz elég az életszínvonal megtartásához. A Portfolio ezért megkereste a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket, akik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultáció Fórumán megállapodtak a legkisebb bérekről, hogy mire lehet számítani a következő hónapokban, hiszen minden bizonnyal csökkeni fog a legkisebb bérek reálértéke. A szervezetek azt válaszolták, hogy az év második felében ülnek le tárgyalni újra, de csak akkor, ha az infláció az addig beérkező adatok alapján 2 százalékponttal meghaladja a béremelkedést. Persze a tárgyaláson fontos szempont lesz az is, hogy a gazdaság recesszióba csúszik-e.
Az állami lakástámogatási rendszer 2024-ben kétségkívül a gyermeket nevelő, de legfőképp a gyermekvállalás előtt...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
