Jövőre 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum - értesült a Portfolio. A kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői 3 évre vonatkozóan állapodtak meg a bérekről. A jelentős béremelésért cserébe a munkáltatók valószínűleg segítséget is kapnak.
A korábban beharangozott 12 százalék helyett magasabb szinteken maximalizálják majd az éttermi felszolgálói díjat, vagy közkeletű nevén a szervizdíjat. Magánszemélyek fogyasztása esetén maximum 15 százalékot, míg céges rendezvényeknél 20 százalékot számolhatnak majd fel az éttermek. Ezzel fellélegeztek a vállalkozók, akik a szervizdíj maximálása miatt aggódtak, hiszen számos helyen már most is magasabb, mint 12 százalék. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szakmai szervezetekkel konzultálva döntött a változtatás mellett, és azt is bejelentette, hogy az eredeti ígéretnek megfelelően adómentes lesz a borravaló, bárhogy is fizetik majd azt a vendégek az éttermi személyzet számára.
A kormány külön-külön egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a bérekről azt követően, hogy tárgyalásokat folytattak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülésén. A VKF-ülésen ugyanis igencsak távol voltak egymástól az álláspontok. Gulyás Gergely tegnap azt mondta, hogy a kormány beavatkozását is szükségesnek látják, hogy közelítsék a felek álláspontjait. A Portfolio által megkérdezett VKF-tagok kiemelték: mindenki a minimálbérről szóló megállapodásra törekszik, ugyanakkor nagyon úgy tűnik, hogy az óriási béremelési álmok szertefoszlanak, hiszen 10% feletti béremelésről már senki sem beszél.
A kiábrándító magyar GDP-adat megakasztotta a bértárgyalásokat a munkaadók és a munkavállalók között. A gyenge teljesítmény nem csak a 2025-ös, hanem a tervezett, 3 éves bérmegállapodásnak sem kedvez. Korábban ugyanis a gyors gazdasági kilábalásra alapozták a béremelési terveket. Az új helyzet fényében a munkaadók óvatosan emelnék a béreket, a munkavállalói érdekképviseletek kitartanak a korábbi, dinamikus fizetésemelési javaslatuk mellett. Úgy tartják, a magyar bérlemaradás és a magas profithányad miatt lehetőség van erre.
A Nagy Márton által bemutatott 14+2 pontos turisztikai javaslatcsomag a hazai szállodák és éttermek körében nagyrészt pozitív fogadtatásra talált, a szervizdíj 12 százalékos maximalizálására vonatkozó tervet azonban egyöntetűen kritikával illették. Ezt kontraproduktív lépésnek tekintik az iparági szereplők, akik szerint a korlátozás jelentős bevételkiesést és az ágazat versenyképességének romlását okozná. Az átfogó csomag egyéb javaslatai szélesebb támogatottságot élveznek.
Olyan megállapodás körvonalazódik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán, amelynek a középpontjában a 3-as szám áll. A legalább 3%-os GDP-növekedés és a 3%-os infláció köré épülhet a 3 éves bármegállapodás - értesült a Portfolio. Ugyanakkor információink szerint jövőre nem várható adó- és járulékcsökkentés a bérek jelentős emelésének kompenzálására. Erre a Portfolio információi szerint legfeljebb egy évvel később nyílhat lehetőség, amennyiben 2025-ben 3% felett lesz a GDP-növekedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjaival. A tárca azt közölte, hogy a költségvetési helyzet javulásával a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenhetnek.
Egyelőre csak annyi biztos, hogy a kormány konzultációt hirdet a bérekről. Azt azonban nem tudni, hogy pontosan milyen béremelési ütem valósulhatna meg a következő években. Mostanra az is képlékennyé vált, ami az egyik sarokpont volt, miszerint a minimálbér néhány év alatt felzárkózzon a garantált bérminimumhoz. Ebben az esetben ugyanis a szakmunkások bére jóval kisebb ütemben nőne a következő években.
A kormány a munkaadói és munkavállalói szervezetekre bízza a garantált bérminimumot felváltó ágazati bérmegállapodások rendszerét – értesült a Portfolio. A terv az, hogy a garantált bérminimumot (közkeletű nevén szakmunkás minimálbér) felváltja a bérmegállapodások rendszere, ezt azonban egyre több kétség övezi. Egyelőre az sem világos, miként ér össze a minimálbér és a bérminimum. Annyi biztos, hogy az uniós irányelv szerint bérmegállapodások 80 százalékát kollektív szerződésben kellene szabályozni, ettől a szinttől azonban jelenleg nagyon messze van a magyar gazdaság, mindössze a bérek 11 százalékáról állapodnak így meg a különböző iparágakban.
A Nemzetgazdasági Minisztérium új kormányrendelet-tervezetet tett közzé a külföldi munkaerő-behozatallal kapcsolatban. A Portfolio által megkérdezett szakemberek szerint a szigorítások célja, hogy a munkaügyi szabálysértések elkövetésén kapott munkáltatók ne juthassanak külföldi munkavállalási engedélyhez. További változásként a nagyobb cégeknek részletes jelentést kell tenniük az Európán kívüli munkavállalók foglalkoztatásáról, valamint együtt kell működniük a magyar álláskeresők elhelyezkedésében. A kormány a hazai munkaerőtartalék, különösen a közfoglalkoztatottak és inaktívak bevonására európai uniós forrásokból finanszírozott képzéseket is bevezetne.
Az érdekképviseleteket megosztja az 1 millió forintos átlagbér és a 400 ezer forintos minimálbér terve. A munkaadói oldal óvatos, míg a munkavállalók képviselői optimisták. Mindannyian arra hívják fel a figyelmet, hogy tárgyalásokra lesz szükség a bérek kialakítása során a munkaadók, a munkavállalók, illetve a kormány képviselői között. A munkaadók adó- és járulékcsökkentést tartanak szükségesnek, ha ilyen nagyot nőnek a bérek. A Munkástanácsok számításai szerint úgy érhető el 2-3 év alatt a magas bérszint, ha a profithányad csökken és a bérhányad nő a gazdaságban.
Nem egyszerű az utazás megtervezése, ha a családnak egy vagy több házikedvence van. Már egyre több hazai szálloda fogad kutyával vagy cicával érkező vendégeket, azonban az is megoldás lehet, hogy a kiskedvenceket kutya- vagy cicapanzióban helyezzük el, aminek díja napi 4500 és 7000 ezer forint között mozoghat.
Világszerte egyre nagyobb a kereslet az ökoturizmus iránt, amelynek egyik ázsiai fellegvárának Vietnám számít, de az indonéziai Bali szigete is egyre kedveltebb célpontja az ökoturistáknak. A magyarok azonban még nem igazán vevők a turizmus ezen vállfajára, mint ahogy az a trend is kevésbé népszerű nálunk, hogy nagy filmek forgatási helyszíneit keressék fel nyaralás céljából.
A munkavállalói oldal az EU-s szinten egyre inkább lemaradó magyarországi minimálbéreket, a munkaadói oldal a bizonytalan gazdasági helyzetet és a vállalatok teherbíróképességét hangsúlyozza azokon a tárgyalásokon, amelyeken 3 éves megállapodást kötnének a felek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. Egy biztos: nem a teljes bruttó, hanem a rendszeres átlagkereset lesz az alapja annak az egyezségnek, amelynek mentén a minimálbért az átlag 50%-ára emelnék. A gazdasági tárca számításai szerint háromszor 12%-os minimálbéremelés kellene ehhez, az azonban még nem dőlt el, hogy egyenletes lesz-e a béremelési ütem.
Bár emelkedett a hotelek és panziók forgalma az elmúlt időszakban, ugrásszerűen nőtt a magán és egyéb szálláshelyek vendégköre. Egyre többen keresik az apartmanokat és a vendégházakat.
A vállalati érdekképviseletek szerint nem igazán reális, hogy meg tudjanak állapodni egy 3 éves, gyors bérfelzárkóztatási programról. Csak visszafogott mértékű emelésben gondolkodnak a munkáltatók, hiszen idén rosszul teljesít a gazdaság. Ha mégis nagymértékben nőne a minimálbér, akkor az vállalati csődöket hozna szerintük. Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak, hiszen óriási átalakulásokon mehet keresztül a magyar bérrendszer.
Egyre népszerűbbek újra az ázsiai körutak, pedig a sokat drágult repülőjegyek miatt egyáltalán nem számítanak olcsónak. Fejenként másfél-két millió forintból jön ki egy 12-14 napos japán vagy dél-koreai utazás, míg Srí Lanka esetében a törökországi nyaralások 600-700 ezres árával számolhatunk. A dél- és közép-amerikai körutak is kezdenek beindulni, ahol szintén 1,5-2 millió forinttal kell kalkulálni egy másfél-két hetes nyaralásra.
Szerte a világban egyre nagyobb a kereslet a turisták körében a fenntartható nyaralási, utazási formák iránt, amire a nagyobb turisztikai szolgáltatók is kezdenek már reagálni. A turisztikai zöld átállás terén azonban Magyarország még az út elején jár. Itthon az energiatakarékosságra való odafigyelésen kívül az ökológiai, fenntarthatósági tényezők még nem számítanak kiemelt szempontnak az új szállodaépítéseknél, turisztikai beruházásoknál.
Ha valaki járt Nyugat-Európában az elmúlt években, akkor megdöbbenhetett az Eurostat friss adatain, amely szerint hazánkban az egyik legdrágább a fagyi. Az ellentmondást a fagyi és a jégkrém közötti különbség oldhatja fel. Idén ugyanis nagyjából 500-600 forintba kerül egy gombóc fagyi Magyarországon, ami nemzetközi kitekintésben nem számít kifejezetten magasnak. Ezzel szemben a hazai jégkrémárak a literenkénti közel 2000 forintos átlagos szinttel az uniós élmezőnyhöz tartoznak. Az árszint miatt azonban a cukrászdák visszaeső keresletet tapasztalnak.
Minden idők egyik legjobb júniusán és egy kicsit gyengébb júliuson van túl a magyar szállodapiac. A nagy sportesemények most nyáron negatív hatással vannak a budapesti turisztikai piacra. A Párizsi Olimpia miatt is kevesebben jöttek júliusban Budapestre, a tavalyi év ezen időszakát pedig igencsak felfelé nyomta meg a magyar fővárosban rendezett Atlétikai Világbajnokság. Ettől függetlenül Budapesten és a nagyobb nyaralóhelyeken, így a Balatonnál is, alapvetően jó szezont futnak eddig a szállásadók.
Az állami fenntartású Dagály fürdőben augusztus 1-től nagyjából 15%-kal emelkednek a belépők és a szolgáltatások árai. A döntés már csak azért is érdekes, mert a gyógy- és strandfürdőként, valamint uszodaként is üzemelő központ a szezon elején, május 1-től, egyszer már emelt árat idén. Megnéztük, hogy más fürdőknél miként alakulnak az idei szezonban az árak.
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
