A magyar helyreállítási tervben önálló fejlesztési fókuszterületként jelenik meg a zöld készségek fejlesztése, melynek érdekében a kormány jelentős új képzési programokat indítana európai uniós támogatással. A tervek szerint az új tananyagok és képzési programok kialakítása során kiemelten fontosak egyebek mellett a nap- és szélenergia technológiák és telepítésük, az akkumulátorgyártási technológiák és a kapcsolódó vegyipari ismeretek, valamint az elektromosjármű-technológia területei.
2023 első 10 hónapjában folytatódott Magyarország energiaimport-függőségének 2022-ben kezdődött csökkenése - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által január elején frissített statisztikából.
Az idő előrehaladtával és a gazdasági környezet változásának függvényében akár feleződhet is a háztartási méretű napelemes rendszerekbe történő beruházások aktuálisan kiszámított megtérülési ideje - mondta a Portfolio-nak Székely András. Az Optimum Solar Home System Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint az új, bruttó elszámolási rendszerben elérhető, korábbiaknál alacsonyabb átvételi ár a fogyasztói oldali rugalmassági piacok kialakulását is ösztönözheti, amely kedvezményes díjak elérését is lehetővé teheti a fogyasztók számára.
Jelentős uniós forrásból finanszírozott pályázatok nyílhatnak meg hamarosan a hazai cégek előtt, melyek támogatásával a magyar ipar üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését célzó változatos fejlesztések valósulhatnak meg.
Nem sok ország tervezi megháromszorozni megújuló villamosenergia-termelő kapacitását 2030-ig, de Magyarország ezek közé tartozik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a cél ambiciózus, mivel a bázis viszonylag alacsony, mert bár a magyar naperőmű-kapacitás nemzetközi összevetésben is nagyot nőtt, de a többi megújuló forrás esetében ez a jókora potenciál ellenére nem így történt.
EU-s pénzek támogatásával folytatódhat a hazai energiarendszer korszerűsítése. Az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz Magyarországra jutó forrásrészének tervezett felhasználását vázoló REPowerEU fejezettel kiegészített végleges helyreállítási terv fő fejlesztési fókuszát a zöld átmenet képezi, ezen belül pedig az egyik leghangsúlyosabb témakört az energiafelhasználás hatékonyságának javítása jelenti. Az energiahatékonyság növelésére, vagyis az energiafelhasználás csökkentésére jelentős pályázati programok indulhatnak hamarosan a lakosság, a vállalatok és a közszféra számára a helyreállítási alap forrásaiból, és a cél érdekében a kormány szabályozási reformokat is bevállalt.
Nagy tempóban gyorsul a megújulóenergia-termelő kapacitások növekedése a világban; 2023-ban közel 50%-kal nagyobb új kapacitást telepítettek globálisan, mint 2022-ben. Az elmúlt 20 évben ez volt a legnagyobb arányú éves növekedés, pedig már viszonylag magas bázisról következett be. Így egyre valószínűbbnek tűnik, hogy elérjük a klímaváltozás féken tartásához szükséges egyik legfontosabb részeredményt, és 2030-ig sikerül megháromszorozni a 2022-es megújuló áramtermelő kapacitást, de jócskán akadnak még kihívások e téren is - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében.
A klímamodellek által vázolt forgatókönyvekbe illeszkedik a hazai és más európai országok folyóin december végén, január elején kialakult árhullámok megjelenése. A magas víz Magyarországon nem okozott komolyabb problémákat, de az átalakuló időjárási, illetve csapadékmintázatok miatt a jövőben gyakoribbá válhatnak a hasonló jelenségek, amire érdemes felkészülni.
A hazai fotovoltaikus kapacitás bővülése Görögországéval holtversenyben a 9. legnagyobb volt 2023-ban az Európai Unióban, a további növekedési kilátások viszont bizonytalanok.
A REPowerEU fejezettel kiegészített végleges magyar helyreállítási terv (HET) egyik, ha nem a leghangsúlyosabb célja a villamosenergia-hálózat bővítése és korszerűsítése; mivel maga az energiaátmenet is nagyrészt a villamos energiára történő átállást jelenti, ezért az elektromos hálózat és rendszer fejlesztésének jelentősége kiemelkedő. A kormány által vállalt szabályozási reformok és beruházások alapvetően alakítják át a rendszert, képessé téve azt további jelentős időjárásfüggő megújulóenergia-termelő kapacitás befogadására, és a fogyasztók előtt is számos új lehetőség nyílik.
Megszűnhet az erkélynapelemek hazai tiltása, a magyar szabályozás megengedővé válik – ez olvasható ki a magyar kormány által az Európai Bizottságnak leadott, a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervének egyik energetikai vállalásából. Mindez nagy változás lenne, hiszen jelenleg Magyarországon az áramszolgáltatók nem engedélyezik ezeket a legfeljebb 0,8 kW-os fotovoltaikus berendezéseket, az EU más országaiban ugyanakkor széleskörűen alkalmazzák őket. A dolog „szépséghibája”, hogy ezt a vállalást már 2023. március 31-i határidővel vállalta a kormány, igaz a határidő nem volt kötelező, de előbb-utóbb várhatóan megszületik majd az a szabályozás, hogy az ilyen kis kapacitású napelemek telepítéséhez elég lesz egy bejelentés/regisztráció, és ehhez képest legfeljebb két hónapon belül hálózatra is kell csatlakozni. Amíg ez a szabályozás megszületik, addig is örülhetnek a napelem telepítést tervezők, hiszen idén január 1-től megszűnt az ország nagy részén a hálózati betáplálási stop. Az alábbiakban a helyreállítási terv zöld átállással kapcsolatos vállalásainak egyik központi részét, a megújuló energiákkal kapcsolatos lépéseket foglaljuk össze.
Egy nemzetközi kutatás szerint a magyarok az európai átlagnál is jobban állnak a zöldenergiára való átállás folyamatához, ezen belül a naperőművekhez és a szélerőmű-parkokhoz is, és ez igaz arra az esetre is, ha a lakóhelyük/nyaralójuk közelében létesítendő megújulós erőműről van szó. Az arra a kérdésre adott válaszok ugyanakkor árnyalják az eredményeket, hogy milyen távolságban lévő napelem- és szélfarm számít szerintünk az otthonunkhoz közelinek.
Minden szempontból pozitív lépésnek tartja az új, háztartási napelemes és tárolótelepítési pályázat elindítását Székely András, az Optimum Solar Home System Kft. tulajdonos-ügyvezetője, így szerinte mindenképpen érdemes élnie vele annak, akinek van rá lehetősége. Ahhoz azonban, hogy valóban sikeres legyen a pályázat, célszerű a plusz szolgáltatásokra, valamint a további műszaki tartalomra is figyelmet fordítani a kivitelezők ajánlataiban.
Az előző télhez képest javuló ellátásbiztonsági kilátásokkal köszöntött be az idei hideg évszak az európai villamosenergia-rendszerben, ezzel együtt korlátozottan fennállnak téli villamosenergia-ellátási kockázatok a kontinens egyes országaiban. A magyarországi villamosenergia-ellátás biztonsága várhatóan biztosított lesz, de az olajembargó és egy földgázválság előre nem látható hatásokkal járhat.
Napjainkra nem csak Magyarországon, de Európa és a világ más országaiban is a villamosenergia-hálózatok fejlesztésének lassúsága vált a zöld energiaátállás fő akadályává. A beruházások elégtelensége miatt sok országban a hálózat már képtelen megfelelni az új naperőművek, elektromos töltők vagy hőszivattyúk telepítésére vonatkozó igényeknek, sőt, előfordul, hogy a már működő felhasználói berendezésekre is korlátozásokat vezetnek be az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
17 hónap után novemberben véget ért a magyarországi áramfogyasztás visszaesése éves összevetésben, és ismét nőtt a bruttó felhasználás a villamosenergia-rendszerben tavaly novemberhez képest. Csak a rendszerváltás után esett hosszabban a felhasználás.
Több magyar vonatkozású határokon átnyúló energia-infrastruktúra fejlesztési projektet is uniós támogatásra javasol az Európai Bizottság az európai zöld megállapodás megvalósításának elősegítése érdekében. Az úgynevezett közös érdekű és kölcsönös érdekű projekteket (PCI/PMI) tartalmazó listán a villamosenergia-rendszer fejlesztését célzó magyar-román, magyar-szerb és magyar-szlovák beruházások mellett szerepel a magyar-horvát szén-dioxid-szállítási hálózat megépítése is.
A hazai naperőmű-kapacitás további növekedése és az áramellátás biztosítása szempontjából is lényeges az a jövő januárban uniós forrással induló kormányzati pályázat, amely energiapiaci szereplők számára nyújt támogatást villamosenergia-tárolók telepítéséhez és működtetéséhez. A pályázat úgy kínál jelentős részben megoldást a naperőművek termelésének kiszámíthatatlanságából eredő, a villamosenergia-rendszer egyensúlyát veszélyeztető problémára, hogy enyhíti a földgázfüggőséget, egyúttal elősegítheti a telepítő cégek bevételeinek optimalizálását is. A tartalmában és formájában is különleges pályázattal a lakosság, a kkv-k és a hálózatüzemeltető társaságok után a villamosenergia-ipari érintettségű vállalatok számára is megnyílik egy kifejezetten az energiatárolók terjedését támogató program, a magyarországi energiaátmenet új korszakba lépését is jelezve.
Az olaj- és gáztermelő vállalatoknak és országoknak kulcsfontosságú döntést kell meghozniuk az energiarendszerben a jövőben betöltendő szerepüket illetően, miközben a klímaválság súlyosbodását nagyrészt ezen iparág alaptermékei táplálják. A társaságoknak el kell dönteniük, hogy a klímaválság elmélyítéséhez járulnak-e hozzá, vagy a megoldás részesévé válnak a tiszta energára való átállással. Az energiaátállás megtörténhet az olaj- és gázipar bevonása nélkül is, de úgy költségesebb és nehezebb - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében, amely arra keresi a választ, hogy mit tehet az iparág az energiaátmenet felgyorsítása és saját túlélése érdekében.
Azt már korábban lehetett látni, hogy 2023 hatalmas új rekordot hoz a magyarországi naperőmű-kapacitás növekedése tekintetében, önmagához, illetve a korábbi években mutatott teljesítményéhez képest a háztartási méretű (hmke) naperőművek szegmense még a napelemparkokénál is jobban felülteljesít. Az új statisztika is igazolja ezt, és az is kiderül belőle, hogy a napelemes hmke-kapacitás mind a beépített teljesítőképességet, mind a darabszámot illetően Budapesten és a főváros vonzáskörzetében, valamint az Észak-Dunántúlon nőtt legjobban, ahol már eleve a legtöbb és legnagyobb beépített teljesítőképességű állomány működött.
