Két év alatt 80%-ról közel 100%-ra nőtt az orosz gáz aránya az osztrák ellátásban, de egy mindössze 40 kilométeres új gázvezeték megépítésével 2027 végére elvileg lehetővé válik Ausztria számára, hogy teljes éves földgázigényét Németország irányából érkező importból elégítse ki. Az országot egyelőre a 2040-ig szóló hosszú távú orosz gázszerződés is köti, de egyre erősebb a szándék ennek felmondására.
2023-ban ismét emelkedett, és a 2019-ben elért rekordszint közelében maradt a globális metánkibocsátás a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) műholdas adatokra, földfelszíni mérésekre és új tudományos tanulmányokra támaszkodó 2024-es jelentése szerint.
Miközben a nagyméretű, kereskedelmi célra termelő magyarországi napelemparkok állománya jelentős mértékben tovább bővült, a hazai háztartási méretű naperőművek kapacitásának növekedése alaposan lelassult 2024 elején. A napenergia magyarországi helyzetéről és kilátásairól is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
A Közép- és Kelet-Európai országok által a földgázimport-infrastruktúrában tervezett kapacitásbővítés mértéke meghaladja az orosz gáz helyettesítéséhez szükségesnek tartott fejlesztéseket. Ha a régió földgázpolitikája továbbra is ezen az úton halad tovább, akkor - elsősorban az LNG-infrastruktúra túlzott fejlesztésével - egyfajta kényszerpályájába zárhatja magát a földgáz melletti szükségtelenül szoros elköteleződésével, ami több szempontból is problémás lehet, áll egy új jelentésben.
Az utóbbi években megszokottnál is jóval melegebb időjárás mellett folytatódott a hazai áramfogyasztás növekedése februárban. A magyarországi energiafelhasználás alakulásáról is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján. További részletek itt érhetők el.
Az energiaválság rávilágított a viszonylag jól integrált európai uniós villamosenergia- és gázpiacok ellenálló képességére és ellátás-biztonsági előnyeire. Paradox módon azonban a válság lökést adott a nemzeti rendszerek elkülönülése felé mutató tendenciának is. Az energia- és klímapolitikai célok elérése érdekében a tendenciát meg kell fordítani, és fokozni szükséges a széttöredezettséggel szemben a megfizethetőség, ellátásbiztonság és fenntarthatóság területén egyaránt jelentős előnyöket kínáló nemzetközi együttműködést - hívja fel a figyelmet a Bruegel elemzésében.
Világszerte egyre nagyobb, a következő években pedig tovább erősödhet a cseppfolyósított földgáz (LNG) iránti kereslet, ha a korábban vártnál valamivel szerényebb mértékben is. A kínálati oldalon tapasztalható szűkösség miatt ugyanakkor a piac meglehetősen törékeny, és növekszik az Egyesült Államokból származó ellátással kapcsolatos kockázatoknak való kitettsége a Shell jelentése szerint.
A fokozódó vízhiány miatt konfliktusok robbanhatnak ki az Európai Unió országaiban és között; a tagállamok nincsenek felkészülve a klímaváltozás következményeire, amin sürgősen változtatniuk kell - áll az Európai Bizottság által várhatóan a napokban kiadandó, a Politico birtokába jutott közlemény tervezetében.
A fosszilis energiahordozókhoz vagy fémekhez hasonlóan kereskedhető árupiaci nyersanyaggá válhat az erőművek és gyárak füstjéből leválasztott, illetve a légkörből kivont szén-dioxid Európában. Az Európai Bizottság uniós ipari szén-dioxid-gazdálkodási stratégiája egy sor intézkedéssel kívánja támogatni az egységes piac létrehozását, illetve a szükséges technológiák és infrastruktúra bevezetését, például a jövőbeli európai szén-dioxid-szállítási csővezeték-hálózat megvalósulásának elősegítésével.
Az európai gazdaság és ipar visszafogott teljesítménye, a megújuló energiaforrások terjedése és a villamosenergia-termelés emissziójának csökkenése, valamint a vártnál enyhébb téli időjárás is lefelé irányuló hatást gyakorol az európai uniós szén-dioxid-kibocsátási egységek árfolyamára, amely a földgázpiaccal is együttmozgást mutat.
A globális és az európai földgázfelhasználás is emelkedhet 2024-ben a tavalyihoz képest, az árak pedig tovább ereszkedhetnek a Nemzetközi Energiaügynökség várakozásai szerint. A világ gáztermelése is tovább növekedhet, benne az újabb rekordot döntő Amerikai kitermeléssel, és két év csökkenés után Oroszországban is ismét felfelé indulhat a szegmens teljesítménye, bár még mindig nem fogja megközelíteni a háború előtti szintet.
Szinte egész Európát jóval több napsütés érte januárban az ilyenkor megszokottnál, a besugárzás kontinensszerte 10-25%-kal haladta meg a sokéves átlagot. A szokatlan jelenség valamennyi európai ország közül Magyarországot, illetve Horvátországot érintette legerősebben, ami a meteorológiai adatokon túl a hazai napelemparkok kihasználtságának és termelésének kiemelkedő alakulásában is megmutatkozott.
Alaposan megugrott Magyarország áramfogyasztásának növekedése az év elején: az előzetes, háztartási napelemek adatait nem tartalmazó statisztika szerint januárban 7,6%-kal volt nagyobb a villamosenergia-rendszer bruttó felhasználása, mint 2023 első hónapjában. Maga a fogyasztás szintje pedig az elmúlt 35 év második legmagasabbja lett, részben időjárási okok miatt.
Jelentős pozitív szabályozási módosulások történek év elejével a jellemzően iparvállalatok energiaigényének kiszolgálását célzó nagyobb úgynevezett on-site erőművek létesítésének megkönnyítése érdekében. A jogszabályváltozások lendületet adhatnak a hosszú távú vállalati villamosenergia-adásvételi szerződések (cPPA) keretében megvalósuló, elsősorban naperőművek hazai piacának, ami gazdasági és klímaszempontból egyaránt kedvező fejlemény. A szegmens Magyarországon egyelőre több ok miatt gyerekcipőben jár, és az így telepített kapacitás mindössze 100 és 200 MW között alakul, de szakértők szerint ennek a helyzetnek nem csak az energiaéhes ipar kiszolgálása miatt, hanem azért is mindenképpen változnia kell, mert a jókora tervezett új naperőművi (és energiatároló) kapacitás, illetve termelésének piacra vitele egyébként nem tűnik biztosíthatónak.
A naperőművek terjedésével párhuzamosan folytatódott a hazai földgázerőművek beépített teljesítőképességének csökkenése, és mivel a szén-/ligniterőművekkel is hasonló történt, összességében mintegy 1100 MW-tal lett kisebb a magyarországi fosszilis kapacitás 2023-ban, miközben már rendszerszinten is megjelent és látható méretűvé vált az akkumulátoros energiatárolás. Ezzel összhangban a földgáz-, valamint a szén-/ligniterőművekben termelt áram szerepe gyengült a villamosenergia-felhasználás fedezésében, míg a napenergiáé nőtt, és ami némileg meglepő, kis mértékben a szélenergia részaránya is.
Tartós és jelentős növekedési korszak kezdődhetett az Európai Unió áramfogyasztásában, és a megújuló energia folytatódó térnyerésével párhuzamosan a felhasználók zömét érintő további mélyreható változások indultak a villamosenergia-rendszerben. A hálózatfejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rendszer rugalmasságát növelő olyan új alternatívák is, mint a kisebb-nagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitások vagy a fogyasztó oldali válasz megoldások.
Hamarosan tilos lesz az Európai Unió tagállamai számára, hogy műanyaghulladékot exportáljanak nem OECD-országoknak, Európában azonban nem áll rendelkezésre elegendő újrahasznosítási kapacitás, az újrahasznosított nyersanyag iránti kereslet pedig alacsony, mivel jelenleg jóval olcsóbb elsődleges, "szűz" nyersanyagból csomagolóanyagokat gyártani, mint újrahasznosított anyagokból.
Világszerte felzúdulást keltett Joe Biden elnök január végi döntése, miszerint az Egyesült Államok klímapolitikai okokra hivatkozva átmeneti időre felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjáról szóló, függőben lévő projekteket, illetve döntéseket. A lépés nem azt jelenti, hogy az USA exporttilalmat vezetett volna be az LNG-re, és nem állítják le az amerikai Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) által már jóváhagyott projekteket sem. Rövid és közép távon az európai gázellátás sincs veszélyben, de az intézkedés így is fontos tanulságokkal szolgál Európa számára.
Az erőmű hálózati csatlakozásának igénybevételére rendelkezésre álló 2024. január 30-i határidő egy évvel történő meghosszabbítását kérhették azok az erőműfejlesztők, akik az erre vonatkozó kérelmüket tartalmazó egyoldalú nyilatkozatot legkésőbb 2024. február 5. napjáig igazolható módon megküldték az elosztóhálózat-üzemeltető társaságnak - derült ki a kormány január 31-i rendeletéből.
Bár a hazai telek egyre enyhébbek, az idei tél eddig eltelt részében több olyan időszak is akadt, amely a szokásosnál hidegebb időjárást hozott Magyarországon; ilyen volt december első harmada, de januárban is több hideghullám érte el az országot. Ilyenkor a földgáz- és a villamosenergia-felhasználás is megemelkedik, így számos háztartás magasabb rezsiszámlákat kaphat.
Tamástól jött a hír, hogy februártól a Wise is áthárítja a teljes tranzakciós adót a magyarországi ügyfeleire...
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Az új termékfelelősségi irányelv elfogadásával több évtized után megújulnak a termékfelelősségi szabályok...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Még mindig nincs olyan óra a középiskolákban, ami kellően felkészítené a végzős diákokat a pénzügyi döntésekben... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!...
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
