A 21-22 százalékos egykulcsos adónál ma már alacsonyabbat kell bevezetni a régiós versenytársak helyzete miatt - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a hétvégén, és ezzel újra megindította az egykulcsos adókról szóló örök vitát. Vajon jó-e az egykulcsos adó? Ha igen, mire? Az alábbiakban összefoglaljuk, mit tudhatunk jelenleg a kérdésről.
Abban a ritka helyzetben vagyunk, amikor minden érdeklődő ismerheti a jegybank döntéseinek mozgatórugóját. Valahogy mégis az az ember érzése, hogy a monetáris politika igyekszik megnehezíteni a saját dolgát.
A hazai közbeszéd kedvelt témái a mindennapi adóváltoztatások. Helyes-e hogy bevezetjük/megszüntetjük az ingatlanadót, milyenek legyenek az szja-kulcsok, kell-e egykulcsos áfa - repkednek a méltányossági és hatékonysági érvek minden irányba. Eközben a klasszikus adóelméleti megfontolások nagyon ritkán kerülnek szóba, pedig az elmúlt évtizedekben sok érdekes megállapítás született az optimális adórendszerről. Kapóra jön, hogy korunk egyik legnevesebb közgazdásza, Gregory Mankiw, valamint szerzőtársai nemrégiben összefoglalták az elméleti eredményeket, illetve azt is megnézték, hogy mindezek miként érvényesülnek a gyakorlatban (N. Gregory Mankiw, Matthew Weinzierl, and Danny Yagan: Optimal Taxation in Theory and Practice). Cikkünk első részében a munkajövedelmek adóztatásáról esett szó, ezúttal a termékek és a tőke után fizetendő adókkal kapcsolatos megfontolásokat vesszük sorra.
A globális válság teljesen tönkretette az eurózóna országai között a 2000-es évek eleje óta tartó konvergenciát. A szembeötlően megváltozott gazdasági környezet kapcsán felmerül a kérdés: okoz-e ez gondot az eurózóna működőképessége szempontjából?
A válság betett az amúgy sem túl népszerű értékpapírpiaci elemzőknek. A meggazdagodni kívánó befektetők vég nélkül sorolják az elmúlt időszak rossz tippjeit, és közben sürgetően dobolnak az ujjaikkal: mondd meg azonnal, mikor kell eurót venni és eladjam-e a MOL-t! Az alábbiakban egyszerű eszközök segítségével megpróbáljuk elmondani, hogy miért árulkodik a piacok működésének teljes félreértéséről ez a gondolkodás.
Többféle olvasata is van annak a támadássorozatnak, ami a jegybankelnököt érte az elmúlt hetekben az adóoptimalizáló és vagyonbevalló lépései kapcsán. A kérdésnek erkölcsi, politikai és szakmai oldalról is létezik megközelítése, amint ezt a közpolitika néhány emblematikus személyiségének megnyilvánulása is mutatja.
Ma alkalma lesz a piacnak kifejezésre juttatnia, hogy mennyire született kedve szerinti eredmény a vasárnapi európai parlamenti választásokon. A mostani eredményeknek akár néhány hónapos kifutással is jelentősége lehet a gazdaságpolitikai döntésekre, így nem biztos, hogy hűvös nyugalommal fogadja majd az amúgy közvetlenül nem túl nagy jelentőségű választás kimenetét a piac. Másrészt viszont "understatementtel" élve is csak azt mondhatjuk: a meglepő voksolási eredményeket korábban nem igazán reagálták túl a befektetők.
Alapvetően a középosztályt támogatja, de senki nem jár rosszul a jövőre életbe lépő személyi jövedelemadó szabályokkal. Miután kiszivárogtak a rendszer fontos elemét képező adójóváírás paraméterei, pontosabban tudunk számolni a hatásokkal. Ami adópolitikai szempontból örvendetes: ha döccenőkkel is, de javul az szja-rendszer minősége - igaz, van honnan.
Hangsúlyosan megjegyezzük, hogy számításaink abban az esetben érvényesek, amennyiben a ma és tegnap kiszivárgott szja-paraméterek lépnek életbe.
Lássuk a számokat!
Az emberek érezhetően idegenkedve viszonyulnak az ingatlanadóhoz, többnyire igazságtalannak érzik. Ez a hozzáállás alapvetően két tényezőből fakad, az egyik, hogy a magyar ember (érzelmileg is) igen erősen ragaszkodik saját ingatlanához, a másik pedig az, hogy Magyarországon az utóbbi években az összes adóváltozás adóemelést jelentett. Ahogy most kinéz, utóbbi talán nem állja meg a helyét (vagy legalábbis összességében a legtöbb embernek csökkenhet az adóterhelése jövőre), az előbbi pedig amúgy is gyenge érv az adóztatási szempontok között. Nézzük hát, milyen szempontok alapján ítélkezhetünk az ingatlanadó bevezetéséről!
A magyar adórendszerre súlyos teherként nehezedik rá egy utalványos rendszer, a cafeteria. A lobbiharc és a járadékvadászat ékes példájaként kiépülő szisztémának jószerével alig van olyan funkciója, ami miatt fenn kellene tartani.
Sokadik kísérletünket tesszük arra, hogy a - folyamatosan változó adótervek függvényében - leírjuk, miként is hatnak ránk a jövő évi változások a személyi jövedelemadóban. Valószínűleg a mostani számításunk sem az utolsó, hiszen a jövő évre vonatkozó szja-szabályozás számos eleme még nem ismert. Az mindenesetre nem látszik, hogy a jobb híján szuperbruttónak nevezett módszer miért is lenne olyan jó. Ráadásul az eredeti tervekhez képest szinte mindenki rosszabbul jár egy kicsit.
A Bajnai Gordon vezette kormányzat a beszorított helyzetéből is adódóan szerény vállalást fogalmazott meg - és ennek többé-kevésbé eleget tevő programmal állt elő. Első ránézésre nem állítanánk, hogy tökéletes programot látunk, ám egyvalami kétségtelen - a szakadék szélén végre igazán észbe kaptunk.
Bajnai: mielőbb 4 százalékos elsődleges többlet a költségvetésben
Válságkormányzás percről percre - Itt van Bajnai 4 pontja! Jön a szuperbruttósítás!
Az utóbbi időben sokszor merül fel, hogy a még nem pontosan ismert válságkezelő programban, az egyensúlyteremtés és versenyképesség-javítás mellett a gazdasági aktivitás fennmaradásának és a munkahelyek megőrzésének is fontos prioritást kell adni. Ez azonban nem is olyan egyszerű, az alábbiakban röviden kifejtjük, hogy miért.
Ahogy most kinéz, lassan befejeződik Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki karrierje. Elég hosszú volt, alapos leltárt tehát nem egy rövid írás formájában érdemes készíteni, mégis érdemes elgondolkodni, vajon évek múltán hogyan nézünk majd vissza arra a történelmi időszakra, ami 2002-től 2009-ig tartott.
Lelkesen kapta fel a hazai közvélemény a Financial Times kommentárját, amelynek szerzője a gyors euróbevezetést és az ehhez szükséges maastrichti kritériumok elvetését javasolja. Az írás egyébként abból indul ki, hogy az eurózóna miként tudna megszabadulni a kelet-közép-európai gazdaságok által képviselt pénzügyi stabilitási kockázatoktól. De vajon nekünk is ugyanilyen jó lenne egy gyors rohammal csatlakozni?
Az egész euróövezetet megszédíti a mi válságunk?
Egyre többen emlegetik az államcsőd veszélyét Magyarországon. A Portfolio.hu utánaszámolt, hogy is állunk pontosan. Az eredmény több mint figyelmeztető. A magyar gazdaság alapvető fundamentumai jelenleg nem biztosítják, hogy az államadósság csökkenő pályára álljon, néhány éven belül a 80 százalékot is bőven meghaladhatja a GDP-arányos mutató. Mindemellett a devizaadósságon lévő árfolyamkockázat, a lefulladó állampapírpiac miatt folyamatosan rövidülő átlagos futamidő, valamint a közpénzügyi csomagban található reáladósság-szabály is mutatja: a kormánynak még nagyon kemény, sokkterápiát idéző intézkedéseket kellene meghoznia ahhoz, hogy a fizetőképességét a jelenlegi nemzetközi környezetben középtávon is megőrizhesse.
Tegnap Veres János pénzügyminiszter pontosította a személyi jövedelemadóban tervezett változásokat. A korábban ismert adókulcs- és sávhatár-módosítás mellett változik az adójóváírás rendszere is. Utóbbi miatt korábbi számításaink is finomodnak: mivel az adójóváírás szélesebb jövedelemsávot és nagyobb mértékben érint, ezért a helyzet kedvezőbb - az alacsonyabb jövedelemsávban sem jár rosszul senki. A marginális adókulcsokon viszont nem sokat javít a dolog: most is látszik, hogy az adójóváírás rendszere úgy rossz, ahogy van.
Akár évi 200 ezer forintot is nyerhet a jövő évi személyi jövedelemadón az adóalany - legalábbis ha a tegnap megismert tervek szerint változik az adóterhelés, és az illető 250 ezer forintos bruttó jövedelemmel rendelkezik. Ezzel együtt óriási adóteher-csökkenésről nincs szó, de a marginális adókulcsok a kritikus pontokon jelentősen mérséklődnének.
Kiszivárgott az adócsomag: szinte minden megváltozik
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
A bűnözök is felfedezték maguknak a QR kódot, nemrég írtam arról, hogy parkolóórák, elektromos autótöltők...
Crassus befektetési filozófiája kétségtelenül sikeres volt, de eléggé megkérdőjelezhető, ma már törvénytelennek... 
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan...
Pár részvény, ami jó lehet a közeljövőben. Azért írom ide őket, hogy később rájuk találjak.Medtronic plc. (MDT)47...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
