Kuti Zsolt

2017. február 07. 11:00 | Baksay Gergely, Kuti Zsolt

Az idén sincs szükség piaci devizakötvény kibocsátására

Az elmúlt 5 évben a lakossági állampapírok iránti jelentős keresletnek és a jegybanki Önfinanszírozási program támogatásának köszönhetően az államadósságon belül a devizaarány a 2011. évi végi rendkívül magas 50 százalékról 2016-ban 25 százalékra csökkent. Ezzel összhangban a külföldiek tulajdoni hányada is érdemben, 67 százalékról 40 százalék alá mérséklődött. A külső sérülékenység javulásán keresztül ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország adósminősítése mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába került, valamint hozzájárult a rekord-alacsony állampapír-piaci hozamok eléréséhez. Nemzetközi összevetésben azonban az elmúlt évek dinamikus csökkenése ellenére is magas hazánkban a költségvetés devizaadósságának aránya, ezért fontos annak további mérséklése. Ezzel ellentétes lenne egy jelentős piaci devizakötvény kibocsátás, amely növelné a sérülékenységet, miközben érdemi előnyökkel nem járna. Ennek alapján helyes az elmúlt években követett, forint finanszírozásra épülő stratégia, amely csak akkor fordulna jelentős devizakötvény kibocsátáshoz, ha a forint papírok iránti kereslet változása ezt szükségessé teszi.

2016. július 29. 09:00 | Kuti Zsolt, Balogh Csaba

Valóban fontos tisztán látni, mi történik a monetáris politikában

Az MNB végső célja változatlan, az árstabilitás és pénzügyi stabilitás elérése és fenntartása. A jegybank július eleji döntéséről a Portfolio által közölt "Ideje tisztázni, mit is csinálnak éppen az MNB-nél" című elemzés remek lehetőséget kínál arra, hogy ezt az állítást megerősítsük. A szerzők írásukban kifejtett véleményével szemben az MNB szerint az irányadó eszköz hozzáférésének korlátozása az önfinanszírozást és a hitelezési aktivitást a hozamkörnyezet finomhangolásán keresztül tudja támogatni, miközben a transzmisszió hatékonyságát is erősíti. Ezzel pedig végső soron hozzájárul a végső jegybanki cél, a 3 százalék körüli infláció eléréséhez. Az EKB nagyon hasonló gyakorlata és az MNB előre bejelentett, transzparens döntési időpontjai alapján tehát egyértelműen nem "fű alatti" kamatlépési lehetőségként, hanem a jegybanki finomhangolás új, innovatív eszközeként érdemes e változtatásra tekinteni. Bár a mennyiségi korlátozás technikai részletei még kidolgozás alatt állnak, de annyi bizonyos, hogy az új rendszerben is rendelkezésre fognak állni azok az eszközök, amelyekkel az MNB hatékonyan tudja befolyásolni a monetáris kondíciókat a kívánt irányba.

2016. július 08. 11:10 | Kuti Zsolt, Ligeti Imre

Nem rengette meg Magyarországot a Brexit-sokk

Az Egyesült Királyság EU-ból történő kilépését támogató tábor győzelmével záródó brit referendum összességében meglepte a piaci szereplőket és a szavazás másnapján heves turbulenciát idézett elő a pénzügyi piacokon. A magyar eszközök árfolyamai a közép-kelet európai régióban megfigyelttel összhangban, stabilan alakultak. A forint dollárral szembeni leértékelődését nagyrészt a referenciadevizának számító euro gyengülése magyarázza, az euróval szemben minimálisan gyengült a hazai deviza, és a hét egészét tekintve a zlotynál alacsonyabb volatilitást mutatott. A referendum óta megtartott állampapír-aukciók továbbra is stabil finanszírozási környezetről tanúskodnak, ami a csökkenő hozamok mellett abban érhető tetten, hogy az elsődleges kibocsátások lefedettsége megfelelő, sőt a július 7-i aukció bizonyos lejáratain a korábbinál jóval magasabb volt. A befektetési bankok eszközajánlásai alapján újabb negatív sokkra a Brexit kapcsán nem számítanak a piacon. A hazai pénzpiac turbulenciában mutatott ellenálló-képességét az ország külső sérülékenységének elmúlt években végbement csökkenése nagyban támogatta.

2015. december 15. 12:45 | Baksay Gergely, Kuti Zsolt

Jövőre is megúszhatjuk devizakötvény nélkül

Az elmúlt években a magyar állam döntő részben forintadósság kibocsátásával fedezte finanszírozási igényét, míg a devizaforrások egyre kisebb szerephez jutottak. Bár 2016-ban az ideinél nagyobb összegű devizaadósság törlesztése válik esedékessé, de úgy látjuk, hogy továbbra is helyes és - a várható állampapír-piaci kereslet alapján - megvalósítható az államháztartás forint alapon történő finanszírozása. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség jövőre piaci devizakötvény kibocsátásra. Így a devizaadósság aránya az államadósságban 30 százalék alá csökkenhet, ami a válság kitörése óta a legalacsonyabb érték. Az alacsonyabb devizaarány mérsékli az államadósság árfolyamérzékenységét, a finanszírozás sérülékenységét és hozzájárulhat a hitelminősítői besorolás javulásához.