• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 357
A lehetetlenre vállalkozik Magyarország szomszédja – Ki lehet maradni a nagyhatalmak katonai játszmájából?

A lehetetlenre vállalkozik Magyarország szomszédja – Ki lehet maradni a nagyhatalmak katonai játszmájából?

Az európai közvélemény viszonylag keveset tud arról, hogy van egy olyan uniós tagország, amely ugyan az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz csatlakozott, és jelentős humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának, továbbra is virágzó gazdasági kapcsolatokat tart fönt Oroszországgal, és nem járul hozzá a nyugati fegyverszállításokhoz. Ausztria következetesen védi alkotmányban is rögzített „örökös” katonai semlegességét, amely azonban egyre illuzórikusabbá válik, ráadásul a saját védelmére alig költő ország valódi háborús fenyegetettség esetén csak másokra számíthatna. Földrajzi helyzete mindenesetre védettséget ad Ausztriának, és amíg nem hirdeti hangosan oroszbarátságát, addig valószínűleg nem is kell számítania arra, hogy szövetségesei ezt komolyan szóvá fogják tenni neki.

Szuperhatalmi konfliktus színterévé vált az Egyesült Államok szomszédsága, Kína szabályos gazdasági offenzívát indított

Szuperhatalmi konfliktus színterévé vált az Egyesült Államok szomszédsága, Kína szabályos gazdasági offenzívát indított

Többnapos amerikai látogatáson vesz részt Caj Jing-ven tajvani elnök: hivatalos úti célja két, a Kínai Köztársaságot még elismerő közép-amerikai ország, Guatemala és Belize, de oda és vissza is útba ejti az Egyesült Államokat, ahol a Képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval is találkozik majd. Miután egy harmadik közép-amerikai ország, Honduras éppen nemrég szakított Tajvannal és vette föl a hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Pekinggel, a Kínai Köztársaságot már csak 13 ország ismeri el a világon az „egy Kína” legitim uraként. A megmaradt országok megtartása nemcsak Tajpej, hanem Washington számára is rendkívül fontos, különösen Közép-Amerikában.

Mit akar valójában Putyin elérni a háborúval? – Egy rejtélyes idézet ránthatja le a leplet a mestertervről

Mit akar valójában Putyin elérni a háborúval? – Egy rejtélyes idézet ránthatja le a leplet a mestertervről

2012 végén évértékelő beszédében egy akkor már húsz éve halott orosz gondolkodót idézett Vlagyimir Putyin. A nevezett gondolkodó, Lev Nyikolajevics Gumiljov az úgynevezett eurázsianista iskolához tartozott, mely szerint Oroszország sorsa geopolitikai meghatározottságánál fogva az, hogy az eurázsiai térség ura legyen. Putyin az elmúlt években látványosan magáévá tette ezt a gondolatot, amit nemcsak az mutat, hogy eurázsianista gondolkodóktól idéz, hanem a gyakorlatban is hozzálátott Eurázsia újraegyesítéséhez – ennek legfontosabb mozzanata az ukrajnai háború. Ugyanakkor mindebbe bizonyára bele sem kezdett volna, ha nem hitt volna mélyen abban, hogy Oroszország képes rá, ezt a hitét pedig részben éppen Lev Gumiljov gondolatai táplálhatták.

Mély szakadékból kell kimásznia a népszerű turistaparadicsomnak – Túlélhető egyáltalán a totális gazdasági összeomlás?

Mély szakadékból kell kimásznia a népszerű turistaparadicsomnak – Túlélhető egyáltalán a totális gazdasági összeomlás?

Több hónapos tárgyalások után a tavaly csődbe jutott Srí Lanka márciusban végül megkapta a 2,9 milliárd dolláros mentőövet a Nemzetközi Valutaalaptól, ezzel remény van arra, hogy a dél-ázsiai szigetország kilábaljon az idén 75 éves függetlensége alatti legnagyobb válságából. Miután a volt elnök hatalmát tavaly nyáron a folyamatos tüntetések megdöntötték, az új államfőnek népszerűtlen intézkedések tucatjait kellett és kell meghoznia az IMF-fel való együttműködés részeként. Bár a tavalyi súlyos üzemanyag-, élelmiszer- és gyógyszerhiány érezhetően mérséklődött, a szigetország társadalmának továbbra is sok nehézséggel kell szembenéznie. Biztató ugyanakkor, hogy a turisták által kedvelt országban a vártnál gyorsabban lendül föl az idegenforgalom.

Meglepő helyen csap össze legnagyobb riválisával Amerika – Nem véletlenül mostanra időzítették a provokatív bejelentést

Meglepő helyen csap össze legnagyobb riválisával Amerika – Nem véletlenül mostanra időzítették a provokatív bejelentést

Honduras elnöke, Xiomara Castro bejelentette, hogy megkezdik a diplomáciai kapcsolatok fölvételét a Kínai Népköztársasággal, ami egyben azt is jelenti, hogy szakítanának a Kínai Köztársasággal, vagyis Tajvannal. A közép-amerikai ország ma még egy a 14 közül, amely Tajpej fennhatóságát ismeri el egész Kína fölött. Bár az Egyesült Államok már rég nem ápol hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, fontos törekvése, hogy a sziget kormányát elismerő országok ne vegyék föl a kapcsolatot Pekinggel, hiszen ez a kommunista szuperhatalom befolyásának növekedésével jár. Különös jelentősége van ennek Közép-Amerikában és a karibi térségben, ahol ma is Tajvan legtöbb támogatója található, és amely régiót Washington még mindig a maga befolyási övezetének tekinti. Caj Jing-ven tajvani elnök áprilisban tesz amerikai körutat, melynek során a Képviselőház elnökével is találkozik az Egyesült Államokban – egyesek szerint nem véletlen, hogy pont ehhez időzítve érkezett a hondurasi államfő bejelentése.

Véreskezű diktátor emlékét magasztalja Putyin – Miért dicsőítik az oroszok a történelem egyik legsötétebb korszakát?

Véreskezű diktátor emlékét magasztalja Putyin – Miért dicsőítik az oroszok a történelem egyik legsötétebb korszakát?

70 évvel ezelőtt halt meg az egykori Szovjetunió legismertebb és leghírhedtebb vezetője, Sztálin, és éppen 80 éve annak, hogy a Vörös Hadsereg megverte a náci Németország haderejét, a Wehrmachtot a sztálingrádi csatában, ami fordulatot hozott az oroszok által csak „Nagy Honvédő Háborúnak” nevezett második világháborúban, és végül német vereséghez és szovjet győzelemhez vezetett. Az évfordulók ismét fókuszba helyezték a néhai szovjet diktátort, akinek népszerűsége és kultusza egyre jobban terjed a putyini Oroszországban. E terjedés láthatóan a Kremlnek sincsen ellenére, ahogy az sem, hogy egyre többen hasonlítják a jelenlegi orosz elnököt Sztálinhoz. Miközben a Nagy Honvédő Háború győztes vezetőjét finom állami hátszéllel rehabilitálják, a több millió ember haláláért felelős diktátor a feledésé lesz, a Szovjetunió bűneivel való szembenézés helyébe pedig a szovjet múlt dicsőítése lép.

Putyint másolta volna az ukrajnai háború egyik nagy nyertese, aztán elszabadult a pokol

Putyint másolta volna az ukrajnai háború egyik nagy nyertese, aztán elszabadult a pokol

Turbulens héten van túl a kaukázusi volt szovjet tagköztársaság, Grúzia (Georgia, Szakartvelo). Előbb a parlamentben tört ki verekedés a kormány és az ellenzék képviselői között egy kritikusai szerint putyini mintájú, a „külföldi ügynökökről” szóló törvénytervezet miatt, majd többnapos, erőszakba torkolló tüntetések kezdődtek a fővárosban, Tbilisziben, melyek során a Nyugat-barát demonstrálók összecsaptak a rendőrökkel. A társadalmi nyomás hatására végül a kormánypárt meghátrált, és ejtette a törvénytervezetet, de nincs garancia arra, hogy később ne kíséreljék meg újra elfogadni. A javaslat bukása Szergej Lavrov orosz külügyminisztert is megszólalásra késztette, aki rögtön egy új „színes forradalmat” szimatolt ki a grúziai eseményekben.

Egy magyar katasztrófa, amelyről címlapon értesült az egész világ

Egy magyar katasztrófa, amelyről címlapon értesült az egész világ

A korszak legjelentősebb világlapjai, többek között a New York Times is címlapon hozta az egy világvégi kis magyar faluban, Szatmárököritóban 1910-ben bekövetkezett tragédiát. Húsvét vasárnapján nagy mulatságot tartottak a településen, azonban az ünneplés katasztrófába fordult, mikor kigyulladt a pajta, ahol a bált tartották. Több mint háromszázan vesztették életüket, ezzel a szatmárököritói tűzvész a maga korának egyik legnagyobb katasztrófájává vált, csak a Titanic 1912-es tragédiája tudta elhomályosítani. A tűzvész előzményei és utóélete igencsak rossz bizonyítványt állítottak ki a korabeli magyar hatóságokról.

Mit akar Putyin elérni a háborúval? – Rejtélyes írások fedhetik fel Moszkva valódi céljait

Mit akar Putyin elérni a háborúval? – Rejtélyes írások fedhetik fel Moszkva valódi céljait

Vlagyimir Putyin beszédeiben és szövegeiben számos orosz gondolkodó elképzeléseit fedezhetjük föl, legyen szó a XX. század első felében működő Ivan Iljinről, vagy a ma is aktív ideológusról, Alekszandr Duginról. Utóbbi annak az „eurázsianizmusnak” nevezett gondolati hagyománynak a folytatója, melynek első jeles képviselője egy száz évvel ezelőtt élt nyelvészprofesszor, Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj volt, aki az elsőkként írt arról, hogy Oroszországnak az egész, a Kelet-európai-síkság nyugati határaitól a Csendes-óceánig tartó terület, a szűkebb értelemben vett Eurázsia fölött uralmat kell szereznie. Trubeckoj dühödt Nyugat- és ukránellenességével is megelőlegezte Putyin elképzeléseit és rögeszméit. Legfontosabb írásainak olvasása ezért jobban megvilágíthatja, miért is indította el az orosz elnök az Ukrajna elleni háborút.

Ilyennek még nem láthattuk Budapestet – de félő, hogy nem is fogjuk látni

Ilyennek még nem láthattuk Budapestet – de félő, hogy nem is fogjuk látni

Egyedülálló színes film készült az 1938-ban Budapesten megrendezett Eucharisztikus Világkongresszusról. A mozgókép készítője, az akkor mindössze 28 éves Zombori Vilmos azonban néhány hónappal az eseményt követően tragikus légibaleset áldozata lett. A filmtekercsek jelenleg magántulajdonban vannak, de néhány éve a magyar állam védett műtárggyá nyilvánította őket. A celluloidszalag azonban – természeténél fogva – pusztulásra van ítélve, így szükség lenne minél gyorsabb restaurálására és digitalizálására. Vajon láthatja-e a közönség valaha a szomorú sorsú fiatal művész felmérhetetlen értékű alkotását?

Leleplezték Putyin rettegett árnyékhadseregének titkait

Leleplezték Putyin rettegett árnyékhadseregének titkait

Vlagyimir Putyin 2014 óta működő zsoldosseregét, a Wagner-csoportot sokáig rejtélyek övezték, az ukrajnai háború kirobbanása óta azonban egyre több információ kerül nyilvánosságra az orosz állam árnyékhadseregéről. Még az invázió előtt kezdett nyomozásba két dokumentumfilm-rendező, hogy föltárják a Wagner kiterjedt nemzetközi tevékenységét. Az így született film – amely immár magyarul is elérhető az RTL+-on – egyedülálló beszámolókat tartalmaz a katonai magánvállalatról, többek között egy már kiugrott, illetve egy még aktív zsoldos megszólaltatásával, és különleges felvételeket mutat be Putyin titkos fegyvereseinek tevékenységéről.

Szép csendben egyre több országban jelennek meg Putyin zsoldosai – Mit keres a rettegett Wagner csoport a világ legszegényebb térségeiben?

Szép csendben egyre több országban jelennek meg Putyin zsoldosai – Mit keres a rettegett Wagner csoport a világ legszegényebb térségeiben?

Egyre több afrikai országban van jelen a Wagner orosz zsoldoscsoport, és vesz részt közvetlenül azok belső konfliktusaiban. Az érintett, a világ legszegényebb országai közé tartozó országok kormányai saját területük értékes erőforrásaival fizetik ki a zsoldosokat, amelyekből bőven kaphat Oroszország is. Ezzel együtt Moszkva kiterjeszti befolyását ezekre az országokra, borsot törve a Nyugat orra alá, amely egyre jobban szorul ki a fekete kontinensről. A belső konfliktusok megoldása helyett azonban a Wagner csak elmélyíti azokat: a zsoldosok nyomában káosz, pusztulás és vérontás jár.

Sorra jönnek az aggasztó hírek Ukrajna szomszédjából: újabb európai ország roppanhat meg Putyin nyomása alatt?

Sorra jönnek az aggasztó hírek Ukrajna szomszédjából: újabb európai ország roppanhat meg Putyin nyomása alatt?

Az utóbbi napokban aggasztó hírek érkeznek az Ukrajnával szomszédos Moldovából: orosz rakéta sérti meg a légterét, majd lemond a kormány, később az elnök kijelenti, Oroszország puccskísérletet készít elő, hogy átvegye az ország fölötti vezetést – ezt néhány nappal korábban már Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is bemondta –, majd váratlanul lezárják az ország légterét egy gyanús léggömb miatt, miközben szerb és montenegrói állampolgárokat fordítanak vissza a határról. Mi történik a volt szovjet tagköztársaságban?

Olyat lépett a Putyin-barát diktatúra, ami még Amerikát is meglepte – De van egy csavar a történetben

Olyat lépett a Putyin-barát diktatúra, ami még Amerikát is meglepte – De van egy csavar a történetben

Meglepő fordulat történt nemrég a közép-amerikai Nicaraguában: 222 politikai foglyot engedtek szabadon, majd rögtön egy az Egyesült Államok felé tartó repülőgépre rakták őket. A diktatórikus módszerekkel kormányzó elnök, Daniel Ortega azt mondta, a haza ellenségeitől szabadultak meg, miközben Washington üdvözölte az elítéltek elengedését, és menedéket biztosított nekik. Két politikai fogoly nem élt az Egyesült Államokba távozás lehetőségével, egyikük Rolando Alvarez matagalpai püspök, akit visszavettek a börtönbe, ahol 26 éves büntetését kell letöltenie. A püspök érdekében maga Ferenc pápa is felszólalt.

Történelmi vereséget szenvedett Olaf Scholz pártja – Megroppanhat a német kormány a kudarc után?

Történelmi vereséget szenvedett Olaf Scholz pártja – Megroppanhat a német kormány a kudarc után?

Jelentős győzelmet aratott a legnagyobb német ellenzéki párt, a CDU a tartományi jogú Berlin városában vasárnap rendezett választáson, miközben Olaf Scholz kancellár pártja, az SPD történelmi vereséget szenvedett. Az eredmények ellenére azonban az a legvalószínűbb, hogy marad a német fővárost eddig is irányító hárompárti baloldali koalíció. Milyen következményekkel járhatnak a vasárnapi eredmények Scholzra és a német kormányra nézve?

Ütött a hintapolitika órája? – Úgy tűnik, előbb-utóbb választani kell a Nyugat és Oroszország között

Ütött a hintapolitika órája? – Úgy tűnik, előbb-utóbb választani kell a Nyugat és Oroszország között

Miközben tavaly decemberben tetőfokára hágott a konfliktus Szerbia és Koszovó között, most egyre közelebb kerülhet a megállapodás a 2008-ban függetlenedett tartomány helyzetének rendezése ügyében, miután nyugati diplomaták mindkét országra nyomást gyakoroltak a régóta húzódó konfliktus megoldása érdekében. Egy a nyilvánosság által pontosan nem ismert, de egyes részleteiben kiszivárgott német–francia javaslat tenne pontot a viták végére. Az Oroszországgal jó kapcsolatokat ápoló Szerbia az ukrajnai háború árnyékában közben egyre nehezebben egyensúlyoz a Nyugat és Moszkva között. Véget érhet Aleksandar Vučić szerb elnök hintapolitikája?

Véget érhet valaha a fél évszázados megosztottság? – Meglepetésjelöltek csapnak össze az uniós tagállamban

Véget érhet valaha a fél évszázados megosztottság? – Meglepetésjelöltek csapnak össze az uniós tagállamban

Vasárnap Ciprus szigetének szavazásra jogosult állampolgárai február 5-e után másodszor járulnak az urnákhoz, miután az elnökválasztás első fordulójában a 14 jelölt közül egyik sem szerezte meg a szavazatok 50 százalékát. Két jelölt csap össze: az egykori külügyminiszter, de pártjával, a jelenlegi kormánypárt Demokratikus Összefogással (DISY) szakított Nikosz Hrisztodulidisz, illetve a kommunista Ciprusi Nép Haladó Pártja (AKEL) által támogatott, szintén független Andreasz Mavrojannisz. Bárki is győzzön, továbbra is az egyik legfontosabb ügy lesz a sziget északkeleti egyharmadát birtokló, szakadár Észak-ciprusi Török Köztársasággal az utóbbi években megbicsaklott tárgyalások folytatása.

Lövöldözésig fajult a veszélyes politikai játszma – Nyakunkon az újabb háború?

Lövöldözésig fajult a veszélyes politikai játszma – Nyakunkon az újabb háború?

Január 27-én egy fegyveres férfi hatolt be Azerbajdzsán teheráni nagykövetségére, és halálosan megsebesítette a biztonsági személyzet egy tagját. Bár az iráni hatóságok szerint személyes, és nem politikai okok állnak a háttérben, Azerbajdzsánban sokan azt gyanítják, az incidens a két ország közötti egyre romló viszonnyal függ össze. A viszony romlásához jelentősen hozzájárult, hogy Azerbajdzsán immár nyíltan is fölfedte, hogy milyen szoros viszonyt ápol Irán ősellenségével, Izraellel: január elején ugyanis először nevezett ki Azerbajdzsán nagykövetet a zsidó államba. Eközben Irán egyre szorosabbra fűzi a diplomáciai kapcsolatokat Azerbajdzsán régi ellenfelével, Örményországgal. A két volt szovjet tagköztársaság közötti hegyi-karabahi konfliktus és az izraeli–iráni konfliktus összefonódása veszélyes gyúelegyet képezhet a Közel-Kelet és a Dél-Kaukázus térségében.

Nevetségesen régimódi technológiával figyelhette meg Kína az egész világot, de ez eddig nem tűnt föl senkinek

Nevetségesen régimódi technológiával figyelhette meg Kína az egész világot, de ez eddig nem tűnt föl senkinek

Az Egyesült Államok egyik vadászgépe szombaton lelőtt egy kínai léggömböt a keleti partoknál, amely azt megelőzően egészen Alaszkától kezdve végigrepült az országon. Bár Peking arról beszélt, hogy egy eltévedt meteorológiai léggömbről van szó, az Egyesült Államok hírszerzőitől származó információk szerint az incidens egy már több éve zajló kínai kémtevékenység része, melynek során egy több mint két évszázados technológiához nyúltak vissza. A már-már nevetségesen régimódi technika kreatív újrafelhasználása hatékonynak bizonyult, ugyanis – mint kiderült – a mostani előtt négy másik kínai léggömb is behatolhatott az Egyesült Államok légterébe, három még Donald Trump elnöksége alatt. Az incidens miatt hónapok óta nem látott mélypontra zuhant Washington és Peking viszonya.

Veszélyes játékba kezdett Putyin a lőporos hordónál – Az orosz „békefenntartók” helyett a Nyugat próbálkozik béketeremtéssel

Veszélyes játékba kezdett Putyin a lőporos hordónál – Az orosz „békefenntartók” helyett a Nyugat próbálkozik béketeremtéssel

Továbbra is nagyon feszült a helyzet a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, de zömmel örmények lakta Hegyi-Karabahban, ahol magukat környezetvédelmi aktivistáknak nevező azeriek zárták el az Örményországból a konfliktusrégióba vezető egyetlen utat, a Lacini-folyosót. Jereván már „etnikai tisztogatás” szándékáról beszél, és a humanitárius helyzet valóban egyre súlyosabb a térségben. Bár Örményország többször fölszólította a vele hivatalosan szövetséges Oroszországot – amely katonáinak elvileg a békét kellene szavatolnia a területen –, hogy segítsen a folyosó megnyitásában, december közepe óta Moszkva is csak felszólításokig jutott, Baku pedig hallgat és nem tesz semmit. Egyre több jel utal arra, hogy a Kremlnek valójában a feszültség fönnmaradása az érdeke, miközben fölsejlik a háttérben egy titokzatos örmény-orosz oligarcha is, aki nemrég költözött Hegyi-Karabahba, és már miniszteri pozíciót is kapott a szakadár államban.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio Blogger
Holdblog

New Yorkban nyafogunk

Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility