• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 327
Gigantikus gázkincs oldhatná meg Európa problémáit, de ehhez Putyinnak is lesz még egy-két szava

Gigantikus gázkincs oldhatná meg Európa problémáit, de ehhez Putyinnak is lesz még egy-két szava

Az orosz gázszállítások drasztikus visszaesése miatt Európa új importlehetőségek keresésébe kezdett. Ezek egyike a Déli Gázfolyosó, amelyen keresztül már most is érkezik azeri gáz a kontinensre, de az igazi nagy eredmény az lenne, ha a Kaszpi-tenger másik oldalán fekvő Türkmenisztánból is mehetne földgáz Európába egy még megépítendő tenger alatti vezetéken keresztül, a posztszovjet ország ugyanis a világ negyedik legnagyobb gázkincsén ül. Hiába állt azonban a kezdeményezés mögé Recep Tayyip Erdogan török elnök, úgy tűnik, belátható időn belül a türkmén gáz elérhetetlen lesz Európa számára. A világ egyik legelzártabb országában, ahol a volt elnök tavaly a fiának adta át névlegesen a hatalmat, most épült föl temérdek pénzből egy új város, miközben a lakosság körében egyre nagyobb a nyomor. Bár az ukrajnai háborúban a türkmén vezetés hivatalosan nem foglalt állást, nagyon úgy tűnik, hogy Moszkva oldalán állnak, és nagyon hasonló Nyugat-ellenes retorikát hangoztatnak, mint a Kreml.

Hol törhet ki a következő nagy háború? – Négy pattanásig feszült konfliktus, amely bármikor felrobbanhat 2023-ban

Hol törhet ki a következő nagy háború? – Négy pattanásig feszült konfliktus, amely bármikor felrobbanhat 2023-ban

A 2022-es év legmeghatározóbb konfliktusa egyértelműen az ukrajnai háború volt, amely bár közvetlen kiterjedésében regionális háborúnak tűnik, hatása fölmérhetetlen az egész világpolitikára és a világgazdaságra, már csak azért is, mert lényegében egy Nyugat – élén az Egyesült Államokkal – és Oroszország közötti proxyháborúvá fejlődött. Azonban Ukrajnán kívül máshol is vannak súlyos konfliktusok a világban, igaz, a geopolitika nagy játékosai ezekben lényegesen kevésbé aktívan vesznek részt (például az afrikai konfliktusokban). Létezik azonban néhány robbanással fenyegető helyzet, amelyben fontos világpolitikai szereplők is vastagon érdekeltek, és ezen konfliktusok egyike-másika pedig akár már 2023-ban is eszkalálódhat.

Titokzatos háttérhatalom juttatta Oroszország élére Putyint? – Feltárulnak az elnök belső körének titkai

Titokzatos háttérhatalom juttatta Oroszország élére Putyint? – Feltárulnak az elnök belső körének titkai

A Financial Times egykori moszkvai tudósítója, Catherine Belton monumentális könyvben írja le, hogyan vált a szovjet titkosszolgálat drezdai ügynökéből, Vlagyimir Putyinból a KGB embereinek segítségével Oroszország elnöke, majd hogyan gyűrték együtt maguk alá Oroszországot, és játszották ki a Nyugatot. Valóban az egykori KGB tért vissza Putyinnal az Oroszországi Föderáció élére? Erre a kérdésre keresi a választ a kötet, miközben megszóltatja az elmúlt közel négy évtized több fontos szereplőjét is.

Szinte az összes akta nyilvánosságra került a világ legismertebb politikai merényletéről – Kiderül egy eddig ismeretlen, érdekes részlet

Szinte az összes akta nyilvánosságra került a világ legismertebb politikai merényletéről – Kiderül egy eddig ismeretlen, érdekes részlet

Több mint 13 ezer dokumentumot hoztak nyilvánosságra december 15-én John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államokat 1961 és 1963 között vezető elnök meggyilkolásáról. Bár a merényletről alapvetően új információ nem látott napvilágot, egy érdekes történelmi részletre így is fény derült. Miközben ezek a dokumentumok is alátámasztják a hivatalos álláspontot és a történészi konszenzust, hogy Kennedyt egy kommunista érzelmű, a Szovjetunióban is élt egykori amerikai tengerészgyalogos, Lee Harvey Oswald egyedül gyilkolta meg, az összeesküvés-elméletek terjedésének a majdnem összes akta nyilvánosságra kerülése sem tud gátat szab ki. A Fox News ismert műsorvezetője, Tucker Carlson már a dokumentumok kikerülésének napján azt hangoztatta, hogy a CIA részese volt az elnök elleni merényletnek, és ezzel egyetért JFK unokaöccse, Robert F. Kennedy Jr. is, aki oltásellenes tevékenységéről vált ismertté.

Megvalósult a rémálom: véres harcok robbantak ki a turistaparadicsomban, tömegek rekedtek a romvárosban

Megvalósult a rémálom: véres harcok robbantak ki a turistaparadicsomban, tömegek rekedtek a romvárosban

Napok óta tartanak a véres tüntetések az inka műemlékek miatt a turisták által is rendkívül kedvelt dél-amerikai országban, Peruban. Az országos tiltakozások miatt 800 turista rekedt az inka romvárosban, Machu Picchuban. A fegyveres erőszakba torkolló tüntetések már legalább 18 ember életét követelték. A zavargások azért indultak, mert a perui törvényhozás puccskísérlet miatt leváltotta és bebörtönözte az ország tavaly megválasztott baloldali elnökét, Pedro Castillót. Miközben az Egyesült Államok üdvözölte a perui Kongresszus döntését, Latin-Amerika baloldali kormányai összezártak a megbuktatott elnök mögött.

Egészen aggasztó a helyzet Európa puskaporos hordójánál – Nyakunkon egy újabb pusztító háború?

Egészen aggasztó a helyzet Európa puskaporos hordójánál – Nyakunkon egy újabb pusztító háború?

Egyik legsúlyosabb időszakát éli a koszovói válság, mióta a korábban Szerbiához tartozó tartomány 2008-ban kikiáltotta függetlenségét. A feszültség elsősorban Észak-Koszovóra jellemző, ahol szerb kisebbség él koncentráltan, akik továbbra is Belgrádot tekintik fővárosuknak, nem Pristinát. Egy hosszú hónapok óta húzódó ügy miatt több száz rendőr és más állami alkalmazott mondott föl Észak-Koszovóban, akiket délebbről jött albánokkal próbálnak pótolni. A mostani konfliktus kirobbanásához ez vezetett: szombaton a szerbek elbarikádozták a fő útvonalakat, lövések is dördültek. Vannak, akik attól tartanak, az ukrajnai mellett egy másik háború is kirobbanhat Európában, és a félelmet csak táplálja, hogy Oroszország is hagyományosan szereti érvényesíteni befolyását a Balkánon.

Bedurvult Putyin Ukrajnában – Tényleg egy új, embertelen taktika hozza majd el az oroszok győzelmét?

Bedurvult Putyin Ukrajnában – Tényleg egy új, embertelen taktika hozza majd el az oroszok győzelmét?

Oroszország október 10-étől rendszeresen rakétákkal és drónokkal támadja elsősorban az ukrán energetikai infrastruktúrát. Moszkva célja az lehet, hogy – főleg a téli hideg beálltával – a lakosság szenvedésének növelésével kényszerítse rá az ukrán vezetést a harcok feladására, vagy legalábbis engedményekre Oroszország javára. De sikeres lehet-e egy ilyen stratégia? Történelmi példák nem föltétlenül támasztják ezt alá.

Ritka felvételeken tárul föl a világ legelzártabb országa – Ilyen Észak-Korea valódi arca

Ritka felvételeken tárul föl a világ legelzártabb országa – Ilyen Észak-Korea valódi arca

Észak-Koreába a koronavírus-járvány előtt korlátozott számban és nagyon szigorú körülmények között mehettek be turisták, 2020-ban azonban teljesen bezárkózott a világ legelzártabb országa, és legkorábban 2024-ben nyithatja meg kapuit a külföldi látogatók előtt. Addig is, aki szeretné látni, hogyan néz ki belülről az ország, marad a 2020-ig készült felvételek nézegetése. Cikkünkben olyan, a legnagyobb közösségi videómegosztón elérhető képsorokat gyűjtöttünk össze, amelyeket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt turisták rögzítettek. Olyan amatőr és általában narráció nélküli felvételeket válogattunk ki, amelyek hosszú snittekben mutatják be az észak-koreai vidéket és városokat, többek között a 3,2 milliós fővárost, Phenjant.

Putyin prédájából a háború legnagyobb nyertese? – Van egy ország, amely feltűnően jól járt az ukrajnai konfliktussal

Putyin prédájából a háború legnagyobb nyertese? – Van egy ország, amely feltűnően jól járt az ukrajnai konfliktussal

Az összeesküvés-elméletek hívei előszeretettel élnek azzal az érveléssel, miszerint ha egy ország valamilyen módon jól jár más országok háborújával, akkor az ő érdekében állhatott a háború kirobbantása. Eme logikai baki következtében egyesek az Egyesült Államokat tartják az ukrajnai háború kirobbantójának, pedig ha van egy ország, amely gazdaságilag igazán jól járt a háborúval, az Grúzia (Georgia), amely 2008-ban még maga vesztett háborút Moszkvával szemben, és területének mintegy egyötöde ma is orosz megszállás alatt áll. Az országba menekült több mint 110 ezer orosz – többségében jól szituált középosztálybeli – azonban fölpörgette a grúz gazdaságot, amely a világ egyik legnagyobb növekedését produkálhatja idén. Az orosz exodusnak persze számos árnyoldala is van, és sokan figyelmeztetnek, hogy az eufória után jöhet a keserű kijózanodás.

Brutális titkosszolgálati játszma zajlik egy európai országban – Egy egész államot elragadna Putyin az EU elől?

Brutális titkosszolgálati játszma zajlik egy európai országban – Egy egész államot elragadna Putyin az EU elől?

Moldovában 2020-ban megbukott a Kreml által támogatott államfő, Igod Dodon, és a Nyugat-barát Maia Sandu került az elnöki posztra, ami nyugatos fordulatot eredményezett a volt szovjet tagköztársaságban. Mivel a korrupcióval és hazaárulással vádolt volt elnök már inkább ártott, mint használt Moszkvának, az orosz vezetés egy fiatal moldovai oligarchát, egy bizonyos Ilan Șort nézte ki magának, amelynek pártja napjainkban rendszeresen kormányellenes tüntetéseket szervez az immár EU-tagjelölt Moldovában. Mint titkosszolgálati információk rávilágítanak, egy óriási banki csalás miatt jelenleg izraeli száműzetésben élő Șor pártját Moszkva a hírhedt biztonsági szolgálaton, az FSZB-n keresztül látja el pénzzel és tanácsokkal, hogy megbuktassák a nyugatos kormányt és az Ukrajnával szomszédos országot ismét Oroszország érdekszférájába vonják.

A szigetek, ahol egy óra alatt át lehetne kelni az Egyesült Államokból Oroszországba, mégis egy napot utaznánk

A szigetek, ahol egy óra alatt át lehetne kelni az Egyesült Államokból Oroszországba, mégis egy napot utaznánk

A Mercator-féle világtérképet böngészve alig szoktunk belegondolni, hogy az Egyesült Államokat és Oroszországot valójában nem két nagy óceán választja el egymástól, hanem csak a szűk Bering-szoros, amelyen keresztül több tízezer éve az emberiség Ázsiából indulva benépesítette Amerikát. De egy újabb, a földgömbre vetett pillantással azt is láthatjuk, hogy a két nagyhatalom egy kettős szigetnél még sokkal közelebb van egymáshoz: itt, a Diomede-szigeteknél mindössze 3,8 kilométer választja el egymástól a két országot, amelyet a hosszú, kilenc hónapos tél során, amikor a tenger befagy, gyalog 1–2 óra alatt is meg lehetne tenni. Már ha a két ország közötti, az ukrajnai háború miatti egyre nagyobb feszültség idején engedélyeznék ezt.

Repedezik Putyin birodalma? – Egymásnak ugrottak az oroszok, sokan már inkább békét akarnak

Repedezik Putyin birodalma? – Egymásnak ugrottak az oroszok, sokan már inkább békét akarnak

Bár az ukrajnai háborút támogatók a felmérések szerint még mindig jelentős többségben vannak Oroszországban, sokan ellenzik az inváziót, sőt a kemény állami fellépés ellenére még hangot is mernek adni kritikus véleményüknek. A háború és a putyini propaganda családtagok, rokonok közé is éket tudott verni, az ellentétes politikai oldalon állók már beszélni is alig beszélnek egymással. Hét ilyen családot mutat be az orosz rendező, Andrej Losak legújabb dokumentumfilmje egy a háborút támogató, illetve ellenző családtagon keresztül. Széteső házasságok, elmérgesedő testvéri kapcsolatok, megromló anya–gyermek viszony – ezt is magával hozta Oroszország ukrajnai háborúja.

Mindent boríthat egy pisztollyal hadonászó ügyvéd – Mi lesz az utóbbi évek egyik legfontosabb békefolyamatával?

Mindent boríthat egy pisztollyal hadonászó ügyvéd – Mi lesz az utóbbi évek egyik legfontosabb békefolyamatával?

Az Egyesült Államok és az egész Közel-Kelet aggódva figyeli Benjamin Netanjahu hatodik kormányának megalakulását, ugyanis abban fontos pozíciót, a nemzetbiztonsági miniszteri tisztséget kapta egy zsidó nacionalista és arabellenes politikus, Itamár Bengvir. Miközben 2020-ban sikerült tető alá hozni az arab–izraeli békefolyamat egyik legjelentősebb mérföldkövét, az Ábrahám-egyezményeket, a palesztinokat gyilkoló terroristákat éltető radikális ügyvéd kormányzati pozícióba kerülése a nehezen kiküzdött geopolitikai siker felborulásával fenyeget. Ez pedig egyre jobban aggasztja Izrael legfontosabb szövetségesét, az egyezmények megkötését Donald Trump elnöksége alatt segítő Egyesült Államokat is.

Szép csendben elveszti Putyin a legfontosabb barátait – De van öt ország, amelyre mindig számíthat

Szép csendben elveszti Putyin a legfontosabb barátait – De van öt ország, amelyre mindig számíthat

Moszkvának mindeddig nem sikerült olyan nemzetközi szövetségi rendszert kiépítenie maga köré, amely révén a kollektív Nyugat valódi kihívójaként jelenhetne meg a világpolitika színpadán, ahogy erről lényegében a Szovjetunió szétesése óta álmodozik. Az ukrajnai háború kirobbantása nemhogy segítette volna ebben, hanem még azok az országok is elkezdtek kihátrálni mögüle, amelyek korábban szilárdan az orosz érdekszféra részeinek látszottak. Kína sem támogatja Oroszországot, sőt még profitál is annak a háború miatti gazdasági és geopolitikai visszaeséséből. Ha megnézzük, az ENSZ Közgyűlésének szavazásain mely országok voksolnak Oroszország mellett, érdekes listát állíthatunk össze. Melyik az az öt ország, amelyik a leginkább kitart Moszkva mellett?

A létéért küzd Ukrajna szomszédja, miután szembeszállt Putyinnal – Újabb országot taszíthat káoszba az energiaválság?

A létéért küzd Ukrajna szomszédja, miután szembeszállt Putyinnal – Újabb országot taszíthat káoszba az energiaválság?

Az ukrán energetikai infrastruktúrát október 10-e óta lényegében folyamatosan érő rakéta- és dróntámadásoktól nemcsak Ukrajna szenved, hanem déli szomszédja, a 2,6 millió lakosú Moldova is. A hét eleji orosz rakétatámadások – melyek a lengyelországi rakétaincidenshez is vezettek – újra nagyon súlyosan érintették az ország áramellátását. Európa egyik legszegényebb országa a gázszállítások tekintetében szinte kizárólag az orosz állami Gazpromtól függ, amely nemrég jelentősen lecsökkentette a volt szovjet tagköztársaságnak szállított földgáz mennyiségét. Eközben Moldova Nyugat-barát kormányát Moszkva egy Izraelbe menekült korrupt oligarcha által szervezett tüntetésekkel akarja megbuktatni.

Megállították Trump visszatérését, de Bidenék feje is fájhat – Ők lesznek azok, akik eldöntik, ki uralja Amerikát?

Megállították Trump visszatérését, de Bidenék feje is fájhat – Ők lesznek azok, akik eldöntik, ki uralja Amerikát?

Még a félidős választások előtt, október végi cikkünkben írtunk két felmérésről, amelyben a latinó, vagyis a spanyolajkú és/vagy latin-amerikai országokból származó amerikai állampolgárok pártpreferenciáit mutattuk be. Bár a november 8-i félidős választások alapos kiértékelése még várat magára, exit pollokból és más vizsgálatokból már most levonhatunk néhány következtetést annak a választói csoportnak a választási viselkedésére nézve, amely a fehérek után már a második legnagyobb származási csoportot alkotja az Egyesült Államokban, és amely a legdinamikusabban növekszik, s ezzel arányaiban a legtöbb fiatal szavazót adja. Bár a latinók a mostani felmérések alapján még mindig egyértelműen a demokraták felé húznak, és nagy szerepük lehetett abban, hogy nem jött a „vörös hullám”, vagyis nagyarányú republikánus győzelem, van egy állam, ahol mára látványosan a republikánusok mellé álltak. Ez az állam pedig Florida, amelynek régi-új kormányzóját, Ron DeSantist a republikánus elnökjelölti, s ezzel az elnöki posztra is esélyesnek tartják.

Forró pillanatban csapódott rakéta a NATO területére – Van egy nagyon nagy tanulsága a történteknek

Forró pillanatban csapódott rakéta a NATO területére – Van egy nagyon nagy tanulsága a történteknek

Rakéta találta el az ukrán határhoz közeli lengyel falut, Przewodóvot, két ember életét vesztette. Az eset régóta nem látott feszültséget eredményezett a nemzetközi helyzetben, hiszen ha orosz rakétáról lett volna szó, azzal Oroszország – ha csak szándékolatlanul is – de NATO-területet támadott volna. Az előzetes vizsgálatok azonban azt mutatták, az ukrán csapatok lőhették ki a rakétát, amellyel egy orosz rakétát akartak volna eltalálni, ami nem sikerült, így a kilőtt eszköz célt tévesztett. Joe Biden amerikai elnök is arra utalt, hogy a rakéta röppályája alapján valószínűtlen, hogy azt orosz területről lőtték volna ki. Az incidens rávilágít, hogy a nyugati országok, kiemelten az Egyesült Államok józanságot mutattak, és sikerült megelőzni a helyzet eszkalálódását. Mit tudunk, és mire számíthatunk?

Évtizedek óta nem látott katasztrófát okozhat Armageddon tábornok – Pokoli télre készül Ukrajna

Évtizedek óta nem látott katasztrófát okozhat Armageddon tábornok – Pokoli télre készül Ukrajna

Október 10-e óta Oroszország szisztematikusan támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az infrastruktúra 40 százaléka vagy megsemmisült, vagy súlyos károkat szenvedett. Ukrajnában folyamatosak az áramszünetek, de a fűtés és a vízellátás is akadozik. Az ország olyan nehéz télre készül, amilyet vélhetően a második világháború utolsó tele, az 1944-45-ös tél óta nem tapasztalt. Ukrán vezető politikusok szerint humanitárius katasztrófa fenyeget, de a Nyugat további légvédelmi rendszerekkel segíti Ukrajnát az orosz rakéta- és dróntámadások elleni védekezésben, és közvetlen támogatást nyújt az energetikai rendszernek is, például már több mint 500 generátort szállítottak az uniós országok. Az ősz enyhe volt, de Ukrajnában a tél nagyon hideg tud lenni, Ukrajna a túlélésre játszik.

Hátat fordíthat az Egyesült Államok Ukrajnának? – Európa számára is óriási a tétje az amerikai félidős választásoknak

Hátat fordíthat az Egyesült Államok Ukrajnának? – Európa számára is óriási a tétje az amerikai félidős választásoknak

Bár az amerikai félidős választásokra – melynek során újraválasztják az amerikai Kongresszus alsóházát, a Képviselőházat, illetve a felsőházban, a Szenátusban is számos szenátori székért zajlik majd a küzdelem – korántsem vetül annyi figyelem, mint az amerikai elnökválasztásra, a tétje óriási, hiszen az a kérdés, hogy melyik párt áll a három hatalmi ág egyikének, a törvényhozásnak az élére. A Képviselőházban szinte biztosnak tűnik a republikánus győzelem, így a jelenleg ellenzékben lévő Republikánus Párt szinte biztos, hogy jelentős – korlátozó – hatást gyakorolhat Joe Biden további kétéves elnökségére. Európa számára különösen az ukrajnai háború kapcsán követett amerikai politika a fontos, és európai szemmel aggodalomra ad okot, hogy a republikánusok Donald Trump volt elnökhöz közel álló szárnya számos olyan nyilatkozatot tett, mely szerint lecsökkentenék, vagy akár meg is szüntetnék az Ukrajnának adott támogatást. Mi várhat Ukrajnára és Európára egy republikánus győzelem esetén?

Megrázó képsorok az ukrajnai invázióról – Így látja egy orosz filmrendező Putyin háborúját

Megrázó képsorok az ukrajnai invázióról – Így látja egy orosz filmrendező Putyin háborúját

November 2-án mutatták be Magyarországon a Szabadság tűz alatt. Ukrajna szabadságharca című új dokumentumfilmet, amelyet az ukrajnai háború első szűk három hónapjáról forgatott az Oscar-jelölt rendező, Jevgenyij Afinyevszkij. A megrázó alkotás egyéni sorsokon keresztül hozza közel az orosz invázió borzalmas mindennapjait, megszólaltatva civileket és katonákat, bemutatva az óvóhelyeken zajló életet, az orosz tüzérségi támadásokban lerombolt házakat, a bucsai és irpinyi tömegmészárlások helyszíneit, vagy éppen egy fiatal anya sorsán keresztül a mariupoli Azovsztal acélgyárban történteket.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility