• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 327
Karnyújtásnyira a lengyel választás várva várt eredményei – Készülődik a nagy visszatérés?

Karnyújtásnyira a lengyel választás várva várt eredményei – Készülődik a nagy visszatérés?

Maratoni szavazatszámlálás után, 92,45 százalékos feldolgozottság mellett majdnem végleges eredmény született a lengyelországi parlamenti választáson. Bár a nyolc éve kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) győzött a pártok versenyében, parlamenti többséget valószínűleg nem fog tudni maga köré gyűjteni, így a sorban utána következő három – ellenzéki – pártszövetségnek lesz reális esélye arra, hogy kormányt alakítson. Ezzel 2014 után újra az időközben az Európai Tanács elnöki székét is megjárt EU-párti Donald Tusk lehet Lengyelország miniszterelnöke, és véget érhet a nyolc éve tartó küzdelem Varsó és Brüsszel között. Már ha más meglepetés nem lesz az elkövetkező napokban, órákban és hetekben.

Nem várt izgalmakat hozott a sorsdöntő választás – Hatalmas fordulat jöhet Lengyelországban?

Nem várt izgalmakat hozott a sorsdöntő választás – Hatalmas fordulat jöhet Lengyelországban?

Bár vasárnap 21 órakor hivatalosan lezárult a lengyel parlamenti választás, hétfő délután még messze vagyunk attól, hogy végeredményt hirdethessünk. Az exit pollok és az eddig megszámolt szavazatok alapján azonban úgy tűnik, az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyedül nem lesz képes kormányt alakítani, koalícióra lépni pedig egyelőre senki nem akar vele. A Donald Tusk volt kormányfő vezette Polgári Koalíció (KO) azonban két másik ellenzéki erővel, a Harmadik Úttal és a Baloldallal együtt többséget szerezhet, és elvileg kormánykoalíciót köthetnek. Azonban ha így is lesz, nehéz koalíciós tárgyalásoknak nézhetünk elébe, már csak azért is, mert mindhárom erő több párt szövetsége, amelyeknek egymás között is alkudozniuk kell.

Egy országra figyel feszülten egész Európa – Apokaliptikus küzdelemmé festették a sorsdöntő választást az ősi ellenfelek

Egy országra figyel feszülten egész Európa – Apokaliptikus küzdelemmé festették a sorsdöntő választást az ősi ellenfelek

Európai szempontból az ősz legfontosabb választása minden bizonnyal a vasárnapi lengyel parlamenti választás lesz, amelyen a nyugatos ellenzéknek valós esélye van arra, hogy leváltsa a 2015 óta kormányzó konzervatív, EU-szkeptikus Jog és Igazságosság pártot. Az Európai Tanács volt elnöke, Donald Tusk által vezetett centrista ellenzék győzelme az EU ötödik legnépesebb országában nagy fegyvertény lenne az európai integrációt erősíteni szándékozó erők számára szerte az Unióban, míg Jarosław Kaczyńskiék maradása a „szuverenitáspártinak” is nevezett erőknek kedvezne. A választás egyszersmind a két legnagyobb párt vezetője, a lengyel politikát 2005 óta folyamatosan meghatározó Kaczyński és Tusk személyes összecsapása is lesz.

A vörösterror vezetői válnak morális iránytűvé Oroszországban – Így írják át a történelmet Putyin emberei

A vörösterror vezetői válnak morális iránytűvé Oroszországban – Így írják át a történelmet Putyin emberei

Moszkvában újra felállították a vörösterror egyik atyja, Feliksz Dzerzsinszkij Cseka-alapító szobrát, ami szimbolikus lépés abban a folyamatban, ahogy a putyini Oroszország rehabilitálja a véres szovjet múltat. Gomba módra szaporodnak a Sztálinnak és a vörösterror más vezetőinek új szobrai az országban, miközben egy a doktori dolgozatát plagizáló „történész” vezetésével a Kreml napi érdekeinek megfelelően írják át Oroszország és a világ történetét.

Mi is az a Gázai övezet?

Mi is az a Gázai övezet?

A Gázai övezet a Hamász palesztin terrorszervezet székhelye, ahol nagyjából 2 millió ember él egy nagyjából kétharmad budapestnyi területen.

Németek milliói készülnek a vasárnapi nagy döntésre – A szélsőjobb már bontja a pezsgőt

Németek milliói készülnek a vasárnapi nagy döntésre – A szélsőjobb már bontja a pezsgőt

Október 8-án tartományi választást tartanak Németország leggazdagabb régiói közül kettőben: Bajorországban és Hessenben. Bár úgy tűnik, a helyi kormányok mindkét tartományban hatalmon maradhatnak, a szövetségi kormánykoalíciót alkotó pártok általában veszteségeket lesznek kénytelen elkönyvelni, míg az országos szinten a közvélemény-kutatásokban második helyre lépett szélsőjobboldali AfD tovább erősödhet mindkét, nem feltétlenül a bázisának tekinthető nyugatnémet tartományban. A két tartományi választás ezért újabb csapást jelenthet az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalícióra.

Felsorakoztak az ellenfelek a mindent eldöntő küzdelemre – Óriási meglepetések jöhetnek az ősz legforróbb választásán

Felsorakoztak az ellenfelek a mindent eldöntő küzdelemre – Óriási meglepetések jöhetnek az ősz legforróbb választásán

Nagy számban vonultak ki az ellenzéki érzelmű szavazók Varsóban október 1-jén, vasárnap, hogy két héttel a lengyelországi parlamenti választások előtt erőt demonstráljanak a közvélemény-kutatásokban tartósan vezető kormánypárttal, a PiS-szel szemben. A tömegrendezvény aztán számháborúba torkollt: míg a rendezők 1 milliós, történelmi menetről beszéltek, a PiS elnöke 60 ezerre tette a résztvevők számát. Mindkét nagy erő igyekszik a választást a jó és rossz küzdelmévé, mindent eldöntő nagy összecsapássá stilizálni, miközben a végén akár egy-két képviselő átcsábítása döntheti el, milyen színezetű kormány alakul.

Még bármi kisülhet az ősz legnagyobb politikai összecsapásából, de Brüsszelben a legrosszabbra készülnek

Még bármi kisülhet az ősz legnagyobb politikai összecsapásából, de Brüsszelben a legrosszabbra készülnek

Október 15-én lesz az ősz legfontosabb európai választása, a lengyel parlamenti választás, amelynek kimenetele jelen pillanatban teljesen bizonytalan: a különböző felméréseket összesítve lényegében ugyanannyi esélye van annak, hogy a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív PiS folytatja a kormányzást, mint hogy egy polgári koalíció élén visszatér a volt kormányfő, a nyugatos Donald Tusk. A választásnak komoly tétje van az Európai Unió szempontjából is. A Financial Times információi szerint Brüsszelben bár rezignáltan, de előre elkönyvelték Kaczyńskiék újabb győzelmét az EU ötödik legnagyobb gazdaságában.

Csúnyán egymásnak esett az EU és a NATO két nagyhatalma, Moszkva dörzsölheti a tenyerét

Csúnyán egymásnak esett az EU és a NATO két nagyhatalma, Moszkva dörzsölheti a tenyerét

A Németország és Lengyelország közötti feszültség nem újkeletű, azonban az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választások kampányában magasabb fokozatba kapcsolt. A két ország közötti eddig sem felhőtlen viszony további romlása – amely már a legfelsőbb szintek közötti üzengetésbe torkollt – a néhány hete kitört lengyel vízumbotrány és a Lengyelországból Németországba érkező egyre nagyobb számú bevándorló miatt következett be. A berlini kormány az egyre súlyosabb migrációs helyzet miatt – amelynek legújabb fejleménye az, hogy a balkáni menekültútvonal áttevődött Lengyelország felé – nemrég a lengyel és a cseh schengeni határnál történő állandó határellenőrzés bevezetéséről döntött. A Lengyelországon át Németországba tartó migráció erősödésében Moszkva és Minszk keze is erőteljesen benne van.

Nagyon rosszkor fulladt botrányba az ősz legfontosabb választása – Már nemzetközi hullámokat vet az ügy

Nagyon rosszkor fulladt botrányba az ősz legfontosabb választása – Már nemzetközi hullámokat vet az ügy

Miközben a világsajtó a lengyel–ukrán kereskedelmi vitától hangos, amely már az Ukrajnának küldendő lengyel fegyverszállítmányokat is fenyegette, az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választások kampányát egy másik téma uralja, legalábbis az ellenzéki térfélen: a nem uniós országok állampolgárainak busás összegekért kiosztott vízumok ügye, amely eset különösen rosszul jön most a bevándorlásellenes jobboldali kormánynak. A kormánypárti sajtó és a lengyel közmédia igyekszik agyonhallgatni a témát, de ez egyre nehezebb feladat, mert már nemzetközi hullámokat is vetett az ügy: az Európai Unió és Németország is tisztázásra szólította fel a lengyel kormányt.

Eszkalálódik a konfliktus: a támadók áttörték a védelmi vonalakat Hegyi-Karabahban, forrnak az indulatok az örmény fővárosban

Eszkalálódik a konfliktus: a támadók áttörték a védelmi vonalakat Hegyi-Karabahban, forrnak az indulatok az örmény fővárosban

Azeri beszámolók szerint erőik több helyen áttörték az érintkezési vonalakat Hegyi-Karabahban, a frontvonal gyors ütemben omlik össze. Nikol Pasinján örmény kormányfő ugyan elítélte az azeri támadást, de azt mondta, az örmény haderő nem avatkozik be a konfliktusba. Az örmény fővárosban, Jerevánban azonban Pasinján szavaira nagy tömeg gyűlt össze, amely megpróbál betörni a kormányzat épületébe. Árulónak nevezték a miniszterelnököt, és lemondását követelik. Közben Recep Tayyip Erdogan török elnök is megszólalt a konfliktusról.

Ravasz cselre készül Moszkva? – Nagy változásról pletykálnak a Wagner csoportnál, egy bukott tábornok is képbe került

Ravasz cselre készül Moszkva? – Nagy változásról pletykálnak a Wagner csoportnál, egy bukott tábornok is képbe került

Jevgenyij Prigozsin halálát követően nagyon úgy néz ki, hogy az egykor rettegett Wagner zsoldoscsoport szép lassan az enyészeté lesz: fegyvereseit más erők szívják fel magukba, fehéroroszországi katonai táborait fokozatosan építik le, sem pénzt, sem logisztikai támogatást nem kap külföldi műveleteihez, sőt az orosz védelmi minisztérium szándékosan gördít akadályokat tevékenysége elé, és már egy kisebb incidens is volt Szíriában a reguláris erők és a zsoldosok között. A védelmi minisztérium egyre jobban ráteszi a kezét a Wagner afrikai tevékenységére, és az utóbbi napok hírei alapján úgy tűnik, ehhez meg is találták a megfelelő embert Szergej Szurovikin, ismertebb nevén „Armageddon tábornok” személyében.

Magyar receptet követve készül eddigi legnehezebb küzdelmére az európai jobboldal nagy reménysége

Magyar receptet követve készül eddigi legnehezebb küzdelmére az európai jobboldal nagy reménysége

Október 15-én parlamenti választásokat és négykérdéses népszavazást tartanak Lengyelországban. A tét: harmadik ciklusát kezdheti-e egyhuzamban a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány, vagy 2014 után visszatér a miniszterelnöki bársonyszékbe a Brüsszelt is megjárt Donald Tusk. Bár a PiS vezet a közvélemény-kutatásokban, a Tusk-féle Polgári Koalíció (KO) két középpárttal koalíciót kötve akár többséget is szerezhet a lengyel parlamentben, így abszolút kétesélyes a játszma. A kampány egyre személyeskedőbb és durvább, miközben a kormánypárt a népszavazással akar minél több választót maga mellé állítani. A PiS Magyarországon már bevált módszereket másol látványosan – kérdés, a lengyel választók mennyire lesznek vevők ezekre.

Történelmet írt az idei év második legerősebb földrengése, felmérhetetlen a pusztítás

Történelmet írt az idei év második legerősebb földrengése, felmérhetetlen a pusztítás

Súlyos, 6,8-as erősségű földrengés sújtotta Marokkót, az áldozatok száma meghaladja a kétezret. A rengés epicentruma az Atlasz hegységben volt: a szűk és a földmozgás miatt sok helyen beomlott hegyi utak megnehezítik a mentést. A csaknem 1 milliós Marrakes világörökségi óvárosát is súlyos csapás érte. Számos ország, még a Marokkóval diplomáciai kapcsolatokat sem fenntartó szomszédos Algéria is segítséget ajánlott fel, de Rabat egyelőre négy ország mentőcsapatának adott zöld utat.

Európa egyik legbizarrabb szélsőjobboldali pártja döntheti el az ősz legfontosabb választását

Európa egyik legbizarrabb szélsőjobboldali pártja döntheti el az ősz legfontosabb választását

Az október 15-én esedékes lengyel parlamenti választásokon a vezető kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és szövetségesei csapnak össze a Polgári Platformmal (PO) és szövetségeseivel. Van azonban egy „sötét ló”, a jelenleg harmadik legnépszerűbb párt, amely királycsináló lehet, ugyanis a jelenlegi adatok alapján a két nagy rivális egyikének sem lesz meg a parlamenti többsége. Ez a párt, a Szabadság és Függetlenség Konföderáció eddig kizárta a koalíció lehetőségét mindkét erővel, de szélsőséges programja miatt amúgy sem lenne kellemes partner egyikőjük számára sem. A Konföderáció ultrakonzervatív és nacionalista nézeteket ötvöz szabadpiaci ígéretekkel, miközben politikusai durva kijelentéseikkel hívják fel a választók figyelmét.

Ezt nem fogja megköszönni Moszkva: rendkívüli lépéssel csábítaná el Amerika az oroszok egyik utolsó szövetségesét

Ezt nem fogja megköszönni Moszkva: rendkívüli lépéssel csábítaná el Amerika az oroszok egyik utolsó szövetségesét

Közös hadgyakorlatot fog tartani az Egyesült Államok Oroszország egyik katonai szövetségesével, Örményországgal. Az örmény–orosz kapcsolatok az elmúlt napokban jelentősen romlottak: Nikol Pasinján örmény kormányfő azzal vádolta meg Moszkvát, hogy nem védi meg szövetségesét, majd arról jöttek hírek, hogy Jereván humanitárius segélyt küld Ukrajnának. A feszültséget tovább növeli, hogy az örmény parlament a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának ratifikálására készül. A hágai székhelyű bíróság volt az, amely szeptemberben elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen.

Feszülten figyeli Kijev és Brüsszel, mi készül a NATO keleti szárnyán – Megreccsenhet az Ukrajna mögötti egység?

Feszülten figyeli Kijev és Brüsszel, mi készül a NATO keleti szárnyán – Megreccsenhet az Ukrajna mögötti egység?

Október 15-én parlamenti választások lesznek Lengyelországban, amely Európa szempontjából az ősz bizonnyal legfontosabb voksolása lesz. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy két „régi motoros”, két volt kormányfő összecsapása várható: a jelenlegi kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Jarosław Kaczyński mérkőzik meg az Európai Tanács és az Európai Néppárt korábbi elnökével, a Polgári Platform (PO) vezette Polgári Koalíciót (KO) irányító Donald Tuskkal. Ebben az írásban a kampány két fontos témájára térünk ki: az Európai Néppárt elnökének, Manfred Webernek és a PiS-nek a csörtéjére, melynek kihatása lehet a jövőre esedékes európai uniós választásokra is; illetve a korábban stabilnak tűnő lengyel–ukrán viszonyban jelentkező feszültségekre, amelyeknek pedig az ukrajnai háborúra nézve lehetnek következményei.

Itt volt a történeti Magyarország utolsó területszerzése: ez lett mára a senki szigetéből

Itt volt a történeti Magyarország utolsó területszerzése: ez lett mára a senki szigetéből

Az egykor a Vaskapu-szoros közelében, az Al-Dunánál található Ada Kaleh szigete Trianont megelőzően török zárvány volt Magyarország, Románia és Szerbia határán. Bár az Osztrák-Magyar Monarchia 1878-ban megszállta, a történeti Magyarország utolsó területszerzéseként 1913-ban közigazgatásilag magához csatolta, végül pedig az I. világháborút követően Romániához került, a kevesebb mint 1 km²-es sziget mindvégig megőrizte török lakosságát és sajátos mohamedán kultúráját. Végzete az 1960-as években épített Vaskapu vízierőmű lett, amely miatt az egykor virágzó szigetet 1972-ben teljesen ellepte a Duna. A sokat megélt sziget – amelyről Jókai Mór Az arany emberben a „senki szigetét” mintázhatta – azóta is a Duna alatt több tíz méter mélyen nyugszik.

Közeleg a fordulat? – Sorsdöntő küzdelemre készülnek a lengyelek, Ukrajna ügye csak élezi a feszültséget

Közeleg a fordulat? – Sorsdöntő küzdelemre készülnek a lengyelek, Ukrajna ügye csak élezi a feszültséget

Október 15-én parlamenti választások lesznek az Ukrajnát az egyik leghangosabban és legelkötelezettebben támogató országban, Lengyelországban. A voksolás két „régi motoros” politikus, Jarosław Kaczyński és Donald Tusk összecsapását hozza majd, jelen pillanatban mindkettejüknek esélye van a kormányalakításra. Az ukrajnai háború támogatását illetően nagy változásokra nem kell számítani, az Európai Unióhoz való lengyel viszonyban viszont fordulat jöhet. Az orosz invázió kezdete óta elmérgesedett a korábban kiváló viszony a lengyel és a magyar kormány között, az européer Tusk győzelme esetén viszont még ennél is tovább romolhat a kapcsolat.

Alig indult el a küzdelem a korábban még meghódítatlan területért, Oroszország máris vereséget szenvedett

Alig indult el a küzdelem a korábban még meghódítatlan területért, Oroszország máris vereséget szenvedett

Pár nap különbséggel próbálkozott Oroszország és India, hogy űreszközt küldjön egy olyan területre, ahová korábban még senki nem küldött: a Hold déli pólusához. Míg az orosz Luna–25 misszió kudarcot vallott, az indiai Csandraján–3 leszállóegysége sikeresen landolt, és kéthetes kutatásba kezdett a feltáratlan területen. Oroszország azonban nem hagyhatja abba az égi kísérőnkhöz vezető expedíciókat, a Hold ugyanis a hidegháború után újra a nagyhatalmi küzdelem egyik színtere lett.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility