• Megjelenítés

Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 357
Záródó határok, marakodó pártok, erősödő szélsőjobb – Mégis mi történik Németországban?

Záródó határok, marakodó pártok, erősödő szélsőjobb – Mégis mi történik Németországban?

Erőteljesen kezdődött az új, a jövő szeptemberben esedékes Bundestag-választások előtti utolsó politikai szezon Németországban. A bevándorlás kérdése szinte mindent ural, és a migráció szigorítása most már szinte közmegegyezésnek számít a pártok között. Ám míg az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció óvatosabban szigorítana, a vezető ellenzéki erő, a CDU/CSU keményebben lépne fel a migránsok ellen: mindenkit visszafordítana a határról. A kormány lépett is: hétfőn határellenőrzést vezetett be a schengeni szárazföldi határokon, amivel kivívta néhány szomszédos ország rosszallását.

Orbán Viktor szövetségese lehet a királycsináló Európa egyik legerősebb hatalmában

Orbán Viktor szövetségese lehet a királycsináló Európa egyik legerősebb hatalmában

Emmanuel Macron francia elnöknek csaknem két hónappal a nemzetgyűlési választások után sikerült kineveznie az új miniszterelnököt. A francia V. Köztársaság történetében ez a leghosszabb ilyen periódus, ugyanis a többségi választási rendszer a legnagyobb erőnek kedvez, mostanra viszont kialakult három, nagyjából egyenlő nagyságú tömb, amelyek egyike sem (volt) képes abszolút többséget szerezni. Macron kinevezettje a volt uniós biztos, majd Brexit-főtárgyaló Michel Barnier, a negyedik politikai tábor, a jobbközép Köztársaságiak politikusa. A piacpárti gazdaságpolitikát követő, mérsékelten bevándorlásellenes Barnier mögé – úgy látszik – hallgatólagosan felsorakozik a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés is, amely az Európai Parlamentben egy frakcióban ül a Fidesszel. Bár a nemzetgyűlési választásokon csak a harmadik helyen végzett, Le Pen pártja most mégis királycsináló lehet.

Európa egyik legelzártabb hegyvidékén évszázadokig virágzott a vérbosszú szokása – Még ma sem haltak ki teljesen az ősi törvények

Európa egyik legelzártabb hegyvidékén évszázadokig virágzott a vérbosszú szokása – Még ma sem haltak ki teljesen az ősi törvények

Bár a vérbosszú intézménye világszerte visszaszorulóban van, még Európában is vannak olyan területek, ahol nem halt ki teljesen ez a szokás. Észak-Albánia hegyvidékeiben még ma is több száz család lehet érintett a vendettában, habár a jelenséget a kommunista diktatúra idején jelentősen sikerült visszaszorítani. A világhírű albán író, a júliusban meghalt Ismail Kadare Kettétört április című regényében állított emléket a vérbosszúnak egy gyilkossá vált fiatal férfi tragikus történetén keresztül.

Vége a Macron-korszaknak? – Egyre több jel utal arra, hogy idő előtt távozhat a francia elnök

Vége a Macron-korszaknak? – Egyre több jel utal arra, hogy idő előtt távozhat a francia elnök

Emmanuel Macron egyik közeli szövetségese, Édouard Philippe volt miniszterelnök kedden bejelentette, hogy 2027-ben elindul az elnökségért, de akár már egy előrehozott elnökválasztáson készen állna megküzdeni az államfői posztért. Philippe bejelentése azt is jelezheti, hogy arra számít, Macron nem tölti ki második ciklusát, és hamarosan akár le is mondhat hivataláról. A francia elnök a nyári törvényhozási választások kiírásával lehetetlen helyzetbe lavírozta magát: olyan Nemzetgyűlés jött létre, amelyben egyik nagy erőnek sincs meg a többsége, így Macron már hetek óta nem tud kinevezni új miniszterelnököt és kormányt. Valóban az államfő lemondása lenne a politikai patthelyzet megoldása?

A második világháború óta nem történt ilyen Németországban – Komoly vesszőfutás vár Olaf Scholz kormányára

A második világháború óta nem történt ilyen Németországban – Komoly vesszőfutás vár Olaf Scholz kormányára

Németország két tartományában választottak vasárnap új tartományi parlamentet, mindkét tartomány a volt NDK területén található: Türingia és Szászország. Ezek a tartományok már eddig is a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) bástyáinak számítottak, de most minden korábbinál jobb eredményt ért el a párt. Türingia a második világháború óta az első tartomány, ahol a szélsőjobb győzelmet tudott aratni, és Szászországban sem sokkal maradt le a dobogó második fokáról. A többi párt azonban kizárta a koalíciókötést az AfD-vel, így a tartományok vezetését nincs esélyük megszerezni, viszont nagyon furcsa koalíciók jöhetnek a jobbközép CDU és a radikális baloldali BSW közreműködésével. Az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció három pártja súlyosan leszerepelt, ami miatt komoly vesszőfutás várhat a kormányra a következő Bundestag-választásokig hátralévő alig több mint egy évben.

Tartós politikai káosz elé nézhet az EU második legerősebb hatalma, egyelőre nem látszik a kiút

Tartós politikai káosz elé nézhet az EU második legerősebb hatalma, egyelőre nem látszik a kiút

Továbbra is tart a káosz Franciaországban, amelyet Emmanuel Macron elnök a nyári rendkívüli törvényhozási választások kiírásával idézett elő. A Nemzetgyűlésben három nagy erő áll egymással szemben, amely egyikének sincs meg az abszolút többsége, így egyelőre kilátástalannak tűnik egy koalíciós kormány létrehozása. Az ország akár hosszan tartó politikai káoszba is süllyedhet, miközben legalább a 2025-ös költségvetést záros határidőn belül el kellene fogadni.

Brutális terrormerénylet rázta meg Németországot, hatalmas nyomás nehezedik Olaf Scholz kormányára

Brutális terrormerénylet rázta meg Németországot, hatalmas nyomás nehezedik Olaf Scholz kormányára

Súlyos terrormerénylet rázta meg Németországot: pénteken egy az Iszlám Államnak hűséget esküdött szír bevándorló késével három embert megölt, nyolcat pedig megsebesített az északnyugati Solingen városában. A tragédia ismét felélesztette a bevándorlás korlátozásáról szóló vitákat, az ellenzéki konzervatív CDU sokkal szigorúbb szabályokat követel. A történtek politikai nyertese azonban a szélsőjobboldali AfD lehet, amelyet a vasárnap tartandó szászországi és türingiai tartományi választásokon már így is az első helyre várnak.

Szép lassan használhatatlan lesz a vasúthálózat Európa legerősebb országában – Mégis mi történik?

Szép lassan használhatatlan lesz a vasúthálózat Európa legerősebb országában – Mégis mi történik?

Állandóan késő vonatok, rossz állapotú vasúti pálya, folyton meghibásodó váltók, kevés alkalmazott, ideges utasok – ezúttal nem a MÁV-ról van szó, hanem a német állami vasúttársaságról, a Deutsche Bahnról (DB). Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában egyre nagyobb problémát jelent a vasúti közlekedés megbízhatatlansága, miközben nincs elég pénz a szükséges fejlesztésekre és a megfelelő számú munkaerőre – sőt, újabban leépítéseket is terveznek. Bár a Deutsche Bahn az elkövetkező években jelentős infrastrukturális felújításokra készül, a pénz egy része még mindig hiányzik ezekhez.

„Menjetek haza!” – Pattanásig feszült a helyzet Európa egyik legnépszerűbb turistaparadicsomában

„Menjetek haza!” – Pattanásig feszült a helyzet Európa egyik legnépszerűbb turistaparadicsomában

Sorra robbannak ki a tüntetések Spanyolország népszerű nyaralóhelyein, ugyanis az egyre fokozódó tömegturizmus miatt a helyiek életfeltételeik folyamatos romlását érzékelik. Barcelonában az egyik demonstráció odáig fajult, hogy a tüntetők egy része vízipisztolyokkal támadt a kávéházak teraszain ülő vendégekre. A növekvő idegenforgalom miatt egyre több lakást és házat adnak rövid távra bérbe, a helyiek így egyre kevésbé tudják megfizetni az albérletárakat. Hiába hoznak a turisták jelentős hasznot a népszerű célpontok számára, a pénz egyenlőtlenül oszlik meg, és ezért egyre inkább robbanással fenyeget a szociális helyzet. A katalán főváros eközben erőteljes intézkedésekkel igyekszik oldani a feszültséget és csökkenteni a tömegturizmusból eredő környezeti és társadalmi károkat.

Furcsa szövetség szerveződik Európa egyik vezető hatalma ellen, a háttérben felsejlik egy évszázados konfliktus

Furcsa szövetség szerveződik Európa egyik vezető hatalma ellen, a háttérben felsejlik egy évszázados konfliktus

Azerbajdzsán kezdeményezésére Bakuban nemrég összeültek az egykori francia gyarmatbirodalom néhány, Franciaország ellenőrzése alatt maradt kis szigetének függetlenségpárti erői, Ilham Alijev azeri elnök pedig támogatásáról biztosította őket. De miért fontos a kaukázusi ország számára, hogy Franciaország tengerentúli területei elszakadjanak az anyaországtól? A kérdésre a választ az évszázados örmény–azeri konfliktusban találhatjuk meg.

Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?

Európa legrosszabb rémálma válhat valóra Donald Trumppal – Tényleg Kamala Harris maradt a kontinens utolsó reménysége?

Bár azzal, hogy Joe Biden visszalépett az elnökjelöltségtől, ismét bizonytalanná vált a helyzet az Egyesült Államokban, Európa legtöbb országa már készül arra, hogy a november 5-i amerikai elnökválasztás Donald Trump győzelmét hozza. Míg kezdetben – úgy tűnt – sokként érte az EU-s országok és európai NATO-tagállamok vezetőit, hogy Trump visszatérhet, mára megbarátkozni látszanak a gondolattal, és arra készülnek, hogy a Biden-érára jellemzőnél jóval kevésbé baráti lesz a viszony Amerika és Európa között. Amennyiben azonban Kamala Harris lenne a demokrata elnökjelölt, és esetleg az elnökválasztást is megnyerné, nagy valószínűséggel a bideni politika folytatódna Európát és Ukrajnát illetően.

19-re lapot húzott Emmanuel Macron, de végül győztesen kerülhet ki az általa indított hazárdjátékból

19-re lapot húzott Emmanuel Macron, de végül győztesen kerülhet ki az általa indított hazárdjátékból

A nemzetgyűlési választások után olyan helyzet állt elő Franciaországban, amilyen még soha: három, nagyjából egyforma erejű politikai tábor áll szemben egymással, az abszolút többségtől nagyon távol. Így az V. Köztársaság történetében először jöhet létre koalíciós kormányzás, már amennyiben az egymással marakodó pártok egy részének sikerül megegyeznie egy közös miniszterelnökben. Emmanuel Macron elnök vakmerő hazárdjátékba kezdett, mikor az európai parlamenti választások után új törvényhozási választásokat írt ki, és úgy nézett ki, hatalmas kudarcot is szenvedhet. Azóta azonban a lapjárás neki kedvez, főleg miután csütörtökön a macronista táborból sikerült elnököt választani a Nemzetgyűlés élére. Ez előrevetíti, hogy akár egy macronista többségű koalíció is összeállhat, így az államfő nem kényszerül társbérletre a következő  kormánnyal.

Szép csendben félelmetes hadsereg épült fel Kelet-Európában – A NATO egyik meghatározó erejévé nőtték ki magukat

Szép csendben félelmetes hadsereg épült fel Kelet-Európában – A NATO egyik meghatározó erejévé nőtték ki magukat

Donald Tusk lengyel miniszterelnök és pártja a június 9-i európai parlamenti választásokon első helyet szerezve megerősítette pozícióját mind a kormánykoalíción, mind Lengyelországon belül, miközben Tusk az EU ötödik legnépesebb országának stabil vezetőjeként Európa egyik erős emberévé vált. A kormányfő már a 2025-ös elnökválasztásra készül, hogy egy saját pártjából jelölt államfővel zökkenőmentesebb legyen a kormányzás. Részben ennek érdekében tartja folyamatosan nyomás alatt a legfőbb ellenfélnek tekintett Jog és Igazságosságot (PiS) és szövetségeseit, amelyek több politikusa ellen is elszámoltatás zajlik. Miközben GDP-arányosan Lengyelország már így is a legtöbbet költi a NATO-ban hadi kiadásokra, jövőre már a bruttó hazai termék 5 százalékát fordítanák erre a célra, és a lengyel hadsereg a NATO harmadik legnagyobb haderejévé vált.

Nem Trump az első amerikai elnök, akit meg akartak gyilkolni – Merényletek, amelyek megrengették Amerikát

Nem Trump az első amerikai elnök, akit meg akartak gyilkolni – Merényletek, amelyek megrengették Amerikát

Július 13-án merényletet kíséreltek meg Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt várható elnökjelöltje ellen egy pennsylvaniai kampánygyűlésen. Az Egyesült Államok történetében sajnos nem egyszer fordult elő, hogy regnáló vagy már leköszönt elnök ellen merényletet kíséreltek meg. Eddig négy olyan elnök volt, aki merényletben vesztette életét, de több jeles amerikai vezetőt is megpróbálták megölni. Az esetek nagy részében magányos, mentálisan sérült ember volt az elkövető.

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

Felfordulás és káosz jöhet Európa egyik vezető hatalmában – Megállíthatja-e a szélsőjobbot a „republikánus front”?

Felfordulás és káosz jöhet Európa egyik vezető hatalmában – Megállíthatja-e a szélsőjobbot a „republikánus front”?

Július 7-én tartják a francia nemzetgyűlési választások második fordulóját, amelynek legnagyobb kérdése, hogy a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és szövetségesei megszerzik-e az abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. A radikális jobboldali párttal szemben hatalmas visszalépési hullám zajlott le az Új Népfrontban egyesült baloldal, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló centrista blokk képviselőjelöltjei között, ami könnyen meghiúsíthatja Le Pen álmait a kormányrúd megszerzésére.

Egyetlen eszköz maradt a szélsőjobb totális győzelmének elkerülésére – Macron csak rossz és még rosszabb lehetőségek közül választhat

Egyetlen eszköz maradt a szélsőjobb totális győzelmének elkerülésére – Macron csak rossz és még rosszabb lehetőségek közül választhat

Egyértelmű győzelmet aratott a nemzetgyűlési választások első fordulójában a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés. Az összesen 577 választókörzetből 501-ben azonban második fordulót tartanak, és a második helyen végzett baloldali Új Népfront, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló Együtt nevű koalíció harmadik-negyedik helyen talpon maradt jelöltjei nagy számban lépnek vissza a Nemzeti Tömörüléssel szemben esélyesebb jelölt javára. A július 7-én esedékes második forduló nagy kérdése, sikerül-e a visszalépésekkel megakadályozni, hogy a Nemzeti Tömörülés megszerezze az abszolút többséget.

Jelentős győzelmet aratott a radikális jobboldal Franciaországban, kiszámíthatatlan második forduló jön

Jelentős győzelmet aratott a radikális jobboldal Franciaországban, kiszámíthatatlan második forduló jön

A franciaországi nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés végzett az élen, őket követi az Új Népfront néven egyesült baloldal; Emmanuel Macron elnök választási koalíciója, az Együtt pedig csak a harmadik helyre futott be. A július 7-én esedékes második fordulóra számos visszalépés várható az Új Népfront és a Macron mögött álló koalíció között a Nemzeti Tömörülés megállítására.

Döntő fordulat készülődik az EU egyetlen atomhatalmában – Teljes hátraarc jöhet Ukrajna katonai támogatásában?

Döntő fordulat készülődik az EU egyetlen atomhatalmában – Teljes hátraarc jöhet Ukrajna katonai támogatásában?

Június 30-án és július 7-én rendkívüli nemzetgyűlési választásokat tartanak Franciaországban. A voksolás hatalmas kudarc lehet Emmnauel Macron francia elnöknek és pártjának, miközben legfőbb ellenfele, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés előretör, és akár az abszolút többséget, ezzel a kormányrudat is megszerezheti. Mi a tétje a választásoknak Franciaország, Európa és az ukrajnai háború szempontjából? Kérdések és válaszok.

Évszázados küzdelmet játszanának újra az EU egyik legerősebb országában? – Nem várt helyről jöhet a végső csapás

Évszázados küzdelmet játszanának újra az EU egyik legerősebb országában? – Nem várt helyről jöhet a végső csapás

Emmanuel Macron francia elnök pártja június 9-i európai parlamenti választási kudarcát követően feloszlatta a Nemzetgyűlést, és új törvényhozási választásokat írt ki. A voksolásra újra egységbe tömörültek a baloldali pártok, és Új Népfront néven indulnak el a nemzetgyűlési mandátumért. A választási koalíció markánsan baloldali gazdaság- és társadalompolitikai programot tett le az asztalra, de a felmérések egyelőre nem azt mutatják, hogy mindezt kormányon is meg tudnák valósítani.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mérgező víz folyik a csapból? Itt a térkép, több százezer magyart érinthet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility