Kiss Csaba

Cikkeinek a száma: 399
Nemzetközi szinten robbant fel az újabb háborús helyzet – Pillanatok alatt esett el egy 2 milliós város

Nemzetközi szinten robbant fel az újabb háborús helyzet – Pillanatok alatt esett el egy 2 milliós város

Egyre jobban elmérgesedik a fegyveres konfliktus a világ egyik legnagyobb és legnépesebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ország keleti határainál kitört felkelés során a lázadók elfoglaltak egy 2 milliós nagyvárost, de úgy tűnik, offenzívájuk folytatódik. A gyanú szerint az M23 felkelőcsoportot a szomszédos Ruanda támogatja, de félő, hogy más régiós országok is belekeveredhetnek a konfliktusba. A nemzetközi közösség közvetíteni igyekszik, egyelőre hiába.

Megremegett Európa egyik legstabilabb politikai rendszere – Hova vezethet a Magyarország szomszédjában kitört válság?

Megremegett Európa egyik legstabilabb politikai rendszere – Hova vezethet a Magyarország szomszédjában kitört válság?

Kedden benyújtotta lemondását Miloš Vučević szerb kormányfő, Aleksandar Vučić államfő, az ország tényleges vezetője pedig előrehozott parlamenti választások lehetőségét vetette fel. A történtek előzménye, hogy a november 1-jei, 15 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta folyamatosak a kormányellenes tüntetések, történetének eddigi legnagyobb kihívása elé állítva Európa egyik legstabilabbnak és leválthatatlannak tűnő politikai vezetését.

Sorban rázzák meg a merényletek Európa legerősebb országát – Több évtizedes tabuk dőlhetnek meg

Sorban rázzák meg a merényletek Európa legerősebb országát – Több évtizedes tabuk dőlhetnek meg

Múlt héten már a negyedik, közel-keleti menedékkérő által elkövetett halálos merénylet rázta meg Németországot kevesebb mint egy éven belül. A tragédia ismét a közérdeklődés fókuszába állította a bevándorlás kérdését a hamarosan, február 23-án esedékes Bundestag-választások előtt. A választások megnyerésére legesélyesebb CDU/CSU kancellárjelöltje, Friedrich Merz a migrációs politika drasztikus szigorítását követeli, és ennek érdekében két indítványt és egy törvényjavaslatot is beterjesztett a Bundestagban. Mivel a szélsőjobboldali AfD is támogatását fejezte ki a beterjesztéssel kapcsolatban, sokan attól tartanak, leomolhat a pártot eddig karanténban tartó „tűzfal”.

Kalasnyikov az iskolában: három film a soha véget nem érő küzdelmekről

Kalasnyikov az iskolában: három film a soha véget nem érő küzdelmekről

Idén január 25-e és február 2-a között ismét elstartol a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF), amelyen több tucat friss és néhány éves dokumentumfilmet láthatunk a világ számos tájáról. Korábbi cikkünkben három filmet mutattunk be, amelyek témája a Putyin-rezsim és az orosz–ukrán háború, most pedig más országokba és régiókba indulunk: Bosznia-Hercegovinába, Hegyi-Karabahba, illetve Brazíliába. Bár a filmek témája más és más, mégis hasonlóak abban, hogy mindhárom hosszan tartó küzdelmeket mutat be: civilek küzdelmét a halálos légszennyezés ellen, a hegyi-karabahi örményeknek az azeriekkel való konfliktus által meghatározott életét, illetve Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök küzdelmét a korrupciós perében.

Aki szembeszállt Putyinnal – Könyörtelen tükröt tart Oroszországnak a Kreml legnagyobb ellensége

Aki szembeszállt Putyinnal – Könyörtelen tükröt tart Oroszországnak a Kreml legnagyobb ellensége

Néhány hónappal halála után több tucat nyelven látott napvilágot a Vlagyimir Putyin legjelentősebb hazai ellenfeleként ismert Alekszej Navalnij önéletrajza, a Hazafi, többek között magyarul is. A néhai orosz ellenzéki aktivista a 2020-as novicsokmérgezése utáni lábadozás alatt kezdte el írni könyvét, de klasszikus értelemben már nem tudta befejezni, 2021 januárjában ugyanis visszatért Oroszországba, ahol azonnal börtönbe zárták. Az önéletrajz ekkor börtönnaplóvá alakul át, ahol egyedülálló betekintést kapunk abba, hogyan bánik a politikai foglyokkal a Putyin-rendszer, és általában milyen körülményekkel kell szembenéznie a börtönbe jutottaknak. De előtte Navalnij még érzékletes képet ad a halódó Szovjetunió utolsó éveiről, a jelcini Oroszország káoszáról, majd a putyini autoriter rezsim kiépüléséről.

Egyedülálló felvételek mutatják be, mi zajlik Ukrajnában a háború árnyékában

Egyedülálló felvételek mutatják be, mi zajlik Ukrajnában a háború árnyékában

A Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) idén is számos filmet hoz el Magyarországra január 25-e és február 2-a között. Oroszország Ukrajna elleni inváziója már lassan három éve tart, így folyamatosan születnek a dokumentumfilmek az eseményekről. A fesztiválon ezekből több is megtekinthető lesz, az alábbiakban kettőt részletesebben is bemutatunk. Ugyancsak látható majd az Ellenméreg című film, amelynek főszereplője a többek között az Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezető merénylőit leleplező bolgár újságíró, Hriszto Grozev, aki maga is Putyin célkeresztjébe került.

Elbukott mesterterv vezetett a romániai politikai káoszhoz? – A saját csapdájába sétálhat bele a hatalom

Elbukott mesterterv vezetett a romániai politikai káoszhoz? – A saját csapdájába sétálhat bele a hatalom

Nagy meglepetésre a román alkotmánybíróság mindössze két nappal az elnökválasztás december 8-ára kitűzött második fordulója előtt törölte az első forduló eredményét, és a teljes elnökválasztás megismétlését rendelte el. A döntést sokan vitatták és vitatják, a győztes Călin Georgescu pedig hazai és európai fórumokon próbálja megtámadni. Eközben az új elnökválasztást már ki is írták május 4-re, illetve 18-ra, és egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy az előző voksolás eredményeinek megsemmisítése csak még inkább a NATO- és EU-kritikus, Moszkva-barátnak tartott Georgescu malmára hajtja a vizet.

Egészpályás letámadást indított a német politikai elit ellen Elon Musk – Borulhatnak az erőviszonyok az EU vezető országában?

Egészpályás letámadást indított a német politikai elit ellen Elon Musk – Borulhatnak az erőviszonyok az EU vezető országában?

Elon Musk, aki nemcsak a világ leggazdagabb embere, hanem fontos szerepet tölt majd be Donald Trump következő kormányában, az utóbbi hetekben élesen nekiment vezető német politikusoknak, így az államelnöknek, a kancellárnak, a volt kancellárnak és az alkancellárnak is. Emellett egyre nyíltabban fejezi ki szimpátiáját a szélsőjobboldali AfD felé, amely hiába a második legnépszerűbb párt, a főáramú pártok egyként tartják elfogadhatatlanak mint potenciális koalíciós partnert. Musk az év végén véleménycikket is megjelentetett egy német lapban, ahol lándzsát tört az AfD mellett, a minap pedig a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel beszélgetett saját közösségi platformján, az X-en.

Komplett régiókat kebelezne be Donald Trump, akár katonai erővel – Tényleg ennyire komoly a helyzet?

Komplett régiókat kebelezne be Donald Trump, akár katonai erővel – Tényleg ennyire komoly a helyzet?

Donald Trump az utóbbi hetekben több alkalommal is bejelentette területi igényét Grönland szigetére, Kanadára és a Panama-csatornára. A megválasztott elnök ráadásul nem zárta ki, akár katonai vagy gazdasági kényszerítő erőt is alkalmazhat Grönland és a Panama-csatorna megszerzésére. Az ismételt felvetések és a katonai erő alkalmazásának belengetése azt mutatják, hogy Trump ezúttal nem „viccel”, hanem komolyan el akar érni valamit, bár hogy valóban a területek megszerzése-e a célja, vagy a meglepő ötletek inkább csak jó tárgyalási pozíció kialakítását jelentik, az egyelőre kérdés. Mindenesetre még hivatalba sem lépett, Trump máris három országgal veszett össze, ráadásul az Egyesült Államok partnereivel, ami egészen más amerikai külpolitikai irányt körvonalaz, mint amilyet a megválasztott elnök a kampányban felvázolt az „America First” jegyében.

Sokkoló merénylet rázta meg Németországot – Borulnak az előre bekészített forgatókönyvek?

Sokkoló merénylet rázta meg Németországot – Borulnak az előre bekészített forgatókönyvek?

Sokkoló merénylet rázta meg Németországot alig pár nappal karácsony előtt: egy 2006 óta Németországban élő szaúdi állampolgár a tömegbe hajtott Magdeburg városában egy adventi vásáron, öt ember halálát okozva. A terrorcselekmény két hónappal az előrehozott parlamenti választások előtt történt, ami meghatározhatja a választási kampány további menetét is.

Nagy visszatéréseket és nagy bukásokat hozhat a 2025-ös év – Magyarország szempontjából is döntő események jöhetnek

Nagy visszatéréseket és nagy bukásokat hozhat a 2025-ös év – Magyarország szempontjából is döntő események jöhetnek

A 2024-es „szuperválasztási év” után – amikor a Föld lakosságának mintegy fele járult a szavazóurnákhoz – 2025 jóval kevesebb választást tartogat. Európa és Magyarország szempontjából a legnagyobb téttel egyértelműen a február 23-án esedékes németországi parlamenti választások bírnak. Szűkebb régiónkat tekintve Lengyelországban elnökválasztást, Csehországban parlamenti választásokat tartanak, utóbbi Orbán Viktor szövetségese, Andrej Babiš visszatérését hozhatja. Romániában az egész elnökválasztási folyamatot meg kell ismételni, a helyzet kaotikus, bármi előfordulhat. Nagy a tét a Romániával szomszédos Moldovában, ahol kérdés, hogy többséget tudnak-e szerezni az oroszbarát erők a parlamentben, miután nemrég szűk többséggel győzött a nyugatos elnök. A Belaruszban rendezett elnökválasztásnak ellenben nincs tétje, lényegében elbábozzák, hogy a 30 éve hatalmon lévő Aljakszandr Lukasenkát újra megválasztják.

Saját bábállama lázadt fel Moszkva ellen – Meddig tűri ezt Oroszország?

Saját bábállama lázadt fel Moszkva ellen – Meddig tűri ezt Oroszország?

A Fekete-tenger partján található, hivatalosan Grúziához tartozó, de gyakorlatilag orosz bábállamként működő szakadár Abháziában novemberben tüntetések törtek ki egy törvénytervezet miatt, amely ingatlanvásárlást tett volna lehetővé orosz állampolgárok számára a területen. A tervezet elfogadása újabb lépés lett volna a szakadár terület orosz bekebelezéséhez, azonban a tüntetések végül a tervezet elvetéséhez és a Moszkva-barát elnök lemondásához vezettek. Abházia különösen az ukrajnai háború kitörése után értékelődött fel Oroszország számára, és a Moszkvától függő régió lakossága szinte a lehetetlenre vállalkozik, ha hosszabb távon ellen akar állni az orosz nyomásnak.

Kaotikus helyzet kezd kialakulni Romániában: fegyveres zsoldosok indultak meg, orosz beavatkozásról beszélnek – Mi történik?

Kaotikus helyzet kezd kialakulni Romániában: fegyveres zsoldosok indultak meg, orosz beavatkozásról beszélnek – Mi történik?

Romániában egyre kaotikusabbá válik a politikai helyzet, miután múlt hét pénteken az alkotmánybíróság eltörölte az elnökválasztás november 24-i fordulójának eredményét, és a teljes elnökválasztási folyamat megismétlését rendelte el. December 1-jén parlamenti választásokat is tartottak, amelyek a mérsékelt erők visszaesését és a szélsőjobb előretörését hozták. Az eredmények nyomán a mérsékelt pártok koalíciós kormányzásban állapodtak meg, ez azonban még jobban kiélezi az ellentétet a Nyugat-párti erők és az Oroszországgal szimpatizáló szélsőségesek között. Bár egyelőre viszonylag békés mederben folynak az események, már vannak arra utaló jelek, hogy akár erőszakba is torkollhat a helyzet: társaival együtt ugyanis hétvégén a rendőrség elfogta a szélsőjobboldali, győztes elnökjelölt, Călin Georgescu testőrségének állítólagos vezetőjét, aki fegyverekkel útra kelve a rend megzavarására készülhetett Bukarestben.

Nem várt helyről mértek súlyos csapást Vlagyimir Putyinra – Több is veszhet Moszkva számára Aszad rezsimjénél

Nem várt helyről mértek súlyos csapást Vlagyimir Putyinra – Több is veszhet Moszkva számára Aszad rezsimjénél

A megbukott szír elnök, Bassár el-Aszad Oroszországba menekült családjával, ahol személyesen Vlagyimir Putyin orosz államfő döntésére politikai menedékjogot kapott. A lépés nem tekinthető különösebben meglepőnek annak fényében, hogy Moszkva 2015-ben lényegében megmentette Aszad uralmát, és rengeteg pénzt beleölt, hogy hatalomban is tartsa a szír diktátort. A rezsim bukása így a Kreml számára súlyos nemzetközi presztízsveszteséget jelent, ráadásul két orosz katonai bázis is működik a közel-keleti országban, amelyek jövője kérdésessé vált.

Hátat fordít a Nyugatnak, és visszatér Moszkvához az EU egyik tagjelöltje? – Hatalmas robbanást hozott a régóta dúló geopolitikai csata

Hátat fordít a Nyugatnak, és visszatér Moszkvához az EU egyik tagjelöltje? – Hatalmas robbanást hozott a régóta dúló geopolitikai csata

Napok óta tartanak a tüntetések Grúziában (Georgia), miután a kormány november 28-án úgy döntött, felfüggeszti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. A rendőrök keményen felléptek a tüntetőkkel szemben, és több ellenzéki politikust is őrizetbe vettek a demonstrációk során. Ukrajna és a balti országok szankciókat vezettek be grúz kormánypolitikusok ellen, az Egyesült Államok pedig felfüggesztette a két ország közötti stratégiai partnerséget. A grúz vezetés külföldi beavatkozásról és Ukrajna-típusú forgatókönyvről beszél a tüntetések kapcsán, nagyon hasonlóan Moszkvához, amely újabb „színes forradalmat” vizionál.

Megbukott a francia kormány, innentől a káosz az úr – Mi jöhet most?

Megbukott a francia kormány, innentől a káosz az úr – Mi jöhet most?

Szerda este a francia Nemzetgyűlésben megbukott Michel Barnier még csak három hónapja hivatalban lévő kormánya. Egyelőre nem látszik, hogyan oldódhat meg a francia politikai válság, a törvényhozásban ugyanis senkinek nincs többsége, így még a költségvetést sem tudják megszavazni. A politikai káosz akár még Emmanuel Macron elnök bukásához is elvezethet. Közben a pénzpiacok egyre jobban aggódnak a francia helyzet miatt, amelynek az egész Európai Unióra kihatása lehet.

Szélsőséges, magyarellenes erők törnek előre Romániában – Veszélyben a NATO keleti bástyája?

Szélsőséges, magyarellenes erők törnek előre Romániában – Veszélyben a NATO keleti bástyája?

Egy oroszbarát, a NATO-val és az EU-val szemben kritikus szélsőjobboldali jelölt, és egy nyugatos, liberális jelölt között választhatnak a romániai választók az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában. A választás nemzetközi szempontból is jelentős, Románia ugyanis a NATO keleti szárnyának egyik bástyája, amely kulcsszerepet játszik a szövetség önvédelme és Ukrajna támogatása szempontjából. Eközben a december 1-jei parlamenti választások nyomán formálódik az új kormány, amelynek akár az összes nyugatos, nem szélsőjobboldali erő a tagja lehet, az erdélyi magyarokat képviselő RMDSZ pedig ismét kormányra kerülhet.

Tarolt a magyarellenes szélsőjobb, de rég nem látott sikert ért el az RMDSZ is – Meglepő választási eredmény született Romániában

Tarolt a magyarellenes szélsőjobb, de rég nem látott sikert ért el az RMDSZ is – Meglepő választási eredmény született Romániában

Hét párt jutott be a parlamentbe Romániában a vasárnapi választások eredményeként. Magyar szempontból örömteli fejlemény, hogy az RMDSZ a vártnál jobban szerepelt, a voksok 6,40 százalékát szerezve meg, ezzel továbbra is lesz magyar érdekképviselet a román törvényhozásban. Kevésbé örömteli viszont, hogy három, alig néhány éve alapított szélsőjobboldali párt is bejutott a parlamentbe, a magyarellenes kijelentéseiről ismert AUR pedig a második helyen végzett, a Magyarországgal határos Arad megyében az első helyet szerezve meg. A kormánykoalíció két pártját, a PSD-t és a PNL-t a választók megbüntették: előbbi történetének legrosszabb eredményét érte el, utóbbi pedig a legnagyobb veszteséget szenvedte el.

Új erő tör előre az EU vezető országában – Putyin dörzsölheti a markát?

Új erő tör előre az EU vezető országában – Putyin dörzsölheti a markát?

Még csak idén januárban alakult meg Németországban az új radikális baloldali formáció, a Sahra Wagenknecht Szövetsége (BSW), de máris bejutottak az Európai Parlamentbe és három tartomány törvényhozásába, a háromból két tartományban pedig a kormánykoalícióban is részt vesznek majd. Ugyanakkor a párt még mindig nagyrészt a volt NDK területén népszerű, a nyugatnémet tartományokban alig van jelen – van, ahol még alapszervezete sincs. A legnagyobb megmérettetés csak most jön: február 23-án előrehozott Bundestag-választások lesznek, ahol az is eldőlhet, tartósan meg tud-e maradni a párt a német politikai életben.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt van Orbán Viktor bejelentése: minden kistelepülésen élőt érint
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.