A nyugati hatalmak a harcászati technológia terén elért fejlesztések és a az új kiképzési módszerek eredményességét szoros figyelemmel kísérik az ukrajnai harcmezőn, illetve azt is, hogy ezek miként befolyásolják a folyamatban lévő harcokat.
Az elmúlt hetekben komoly feszültség bontakozott ki a Koreai-félszigeten, miután Dél-Korea és az Amerikai Egyesült Államok közös hadgyakorlatára Észak-Korea erőteljes rakétázással válaszolt. A konfliktus legjelentősebb eseménye az volt, amikor november 3-án az elszigetelt diktatúra egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) is felbocsátott, azonban az még Japán felett, a levegőben darabjaira hullott.
November 8-án kezdődött Kína legnagyobb légi bemutatója, az International Aerospace Exhibition Airshow China 2022-es rendezvény, ahol az érdeklődők többek között a kínai és orosz hadiipar csúcstechnológiáját is megtekinthetik. Az alábbiakban összeszedtük, milyen állítólagos szuperfegyverekkel és látványos bemutatókkal készül a két szövetséges állam.
Míg Csernobil és Fukusima nevét szinte mindenki hallotta már, mivel ezek a világ legsúlyosabb atomkatasztrófáinak helyszínei, addig a legkorábbi eset történetét szinte alig ismeri valaki, köszönhetően a szovjet államapparátus titkolózásának. A majaki vagy kistimi katasztrófa néven ismert esemény szőnyeg alá söprésének egy jelentős következménye az is, hogy az ottani feldolgozó-üzem máig működik, jelentősen terhelve a környezetét és rontva az ott élők életkörülményeit.
1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia belgrádi nagykövete átadta a hadüzenetről szóló diplomácia jegyzéket, ezzel kezdetét vette az az 1918-ig tartó háború, amit a korban a nagy világégésnek vagy a Nagy Háborúnak neveztek. A következő hónapokban sem Németország, sem az OMM haderejének nem sikerült beváltania az előzetes reményeket. Ráadásul az év végére a császári és királyi haderő (K.u.K) egyre nehezebb helyzetbe került az orosz fronton, a cári Oroszország csapatai már a történelmi Magyarország határait fenyegették. A Monarchia kétségbeesett ellentámadása a teljes galíciai front összeomlásával fenyegetett. Ebben a nem könnyű helyzetben került sor arra az ütközetre, amit a történelmi emlékezet limanovai csataként ismer, és amiben a magyar huszárság példás helytállása megfordította a háború addigi menetét.
Dmitrij Medvegyev mindig is fontos pozíciót töltött be az orosz politikai életben, 2008 és 2012 között az ország elnöke, később miniszterelnöke volt, jelenleg az orosz Nemzetbiztonsági Tanács alelnöke. Elnökségét Vlagyimir Putyin iránti elkötelezett hűségének köszönheti, ugyanis amikor Putyinnak nem engedte az alkotmány, hogy továbbra is elnök maradhasson, akkor az átmeneti időben Medvegyevet emelte fel a miniszterelnöki tisztségből az elnökibe. Szövetségük azóta is megkérdőjelezhetetlen, ezért is érdemes odafigyelni azokra a sokszor rendkívül szélsőségesnek ható nyilatkozatokra és fenyegetésekre, amelyeket Medvegyev tesz Oroszország ellenfeleinek elrettentése érdekében.
Vlagyimir Putyin elnök szeptember 21-én részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. A híradások szerint ennek hatására az elmúlt hetekben több százezer harcképes orosz férfi döntött úgy, hogy elhagyja az országot, mielőtt behívólevelet kap. A szárnyra kapott híresztelések egy elég széles skálára, 250 és 700 ezer fő közé helyezték a távozó oroszok létszámát, de vajon melyik áll közelebb az igazsághoz?
2012 rendkívül fontos év volt katonai szempontból Kínának, több év fejlesztés után ugyanis megépült első repülőgép-hordozója. Tíz évvel később pedig a harmadik repülőgép-hordozóját is vízre bocsátotta a vezető nagyhatalmi ambíciókat dédelgető ország, amely immár attól sem retten vissza, hogy a korábbiaknál sokkal erőteljesebben konfrontálódjon az Egyesült Államok támogatását élvező Tajvannal. A repülőgép-hordozók nyújtotta biztonság rendkívül magabiztossá tette Kínát a térségben, amely nyíltan vállalja, hogy a tengereken is egyenrangú ellenfele akar lenni Amerikának néhány éven belül.
Az indiai kormány arra ösztönzi az okostelefon-gyártókat, hogy az országban értékesített új készülékek jövő évtől támogassák a NavIC navigációs rendszerét. A fejlesztéssel járó jelentős többletköltségek és a szűkös időkeret megijesztette az iparágat. A legnagyobb eladók, mint a kínai Xiaomi, az amerikai Apple és a dél-koreai Samsung szerint a lépés jelentős hardveres változtatásokat igényel. De mi köze van a hirtelen jött intézkedésnek az orosz-ukrán háborúhoz, Irakhoz, és az amerikai GPS-hez?
Az olasz jobboldali koalíció győzelme a vasárnapi parlamenti választásokon Silvio Berlusconi volt miniszterelnök visszatérését is jelenti a parlamentbe. A most 86 éves politikus ezzel 9 év után térhet vissza az olasz belpolitikába. Szédítően hosszú karrierje alatt hívták már Európa fekete bárányának, Putyin örök szövetségesének, a neopopulizmus és a mediokrácia atyjának is. A politikus három alkalommal töltötte be a miniszterelnöki tisztséget: 1994-től 1995-ig, 2001-től 2006-ig, majd 2008-tól 2011-ig.
Dmitrij Medvegyev Telegram csatornáján kijelentette kedden, hogy Moszkvának joga van ahhoz, hogy nukleáris fegyverekkel védekezzen, azt pedig, hogy ez milyen esetekben történhet meg, Oroszország katonai doktrinája világosan leírja. Medvegyev azt is kijelentette, hogy Ukrajna szövetségeseinek fenyegetései csak üres üzenetek, szemben az orosz elhatározással.
A számos helyen hőmérsékleti és szárazsági rekordokat döntő aszályos nyár után hamar beköszöntött az őszi szezon. Bár Magyarországon is érezni a csapadék növekvő mennyiségét, a világ egyes tájain nem a nyári melegtől való felszabadulásként élik meg a heves esőzéseket, hanem súlyos csapásként, ami ráadásul globális átlaghőmérséklet emelkedésével csak fokozódni fog.
A G7-országok az orosz olaj árának korlátozásán dolgoznak, reményeik szerint ezzel végre megtörhetik az orosz gazdaság ellenállóképességét a nyugati szankciókkal szemben. A korlátozás célja, hogy megpróbálja csökkenteni Oroszország energiahordozók exportjából származó rekordbevételeit, amelyekből Vlagyimir Putyin az ukrajnai háborúját finanszírozhatja. Az ársapka azonban olyan országokat is súlyos döntés elé állít, akiket eddig a konfliktus földrajzi távolsága semlegességre késztetett.
A kormány tavalyi döntése értelmében az e-matricák és e-útdíjak mértékét a megelőző év augusztusi, KSH által közreadott éves bázisú infláció alapján kell meghatározni, 10 forintra kerekítve. Korábban az inflációs előrejelzések alapján kiszámoltuk, mennyivel drágulhat a magyarországi autópályahasználat. A napokban megjelent augusztusi inflációs adatok alapján itt a jövő évi autópályadíj-táblázat.
Szerdán reggel Vlagyivosztokban, a Keleti Gazdasági Fórumon mondott beszédet Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin. Az elnök hosszasan beszélt közönségének, ami során több fontos és aktuális témát is érintett, kijelentéseivel pedig igyekezett az oroszok által rendszeresen hangoztatott narratíva szerint tálalni az Ukrajnában és a világpolitikában zajló eseményeket, a közvéleményt érdeklő témákat, illetve azok várható hatásait. A konferencián elhangzott beszédből gyűjtöttük össze most a legfontosabb üzeneteket, amit az orosz elnök a saját és a világ közvéleményének szánt.
Joe Bidennek a novemberi választások, az Európai Uniónak az energiaválság miatt, Iránnak pedig a gazdasági válsága miatt van szüksége arra, hogy végre megegyezzenek az atomalku kérdésében. Az atomalku létrejötte lehetőséget biztosítana az iráni gazdaság fellendüléséhez, cserébe pedig az Unió hozzáférhetne az iráni kőolajhoz a tél beállta előtt.
A Zaporizzsja atomerőmű az elmúlt hónapokban többször is a tudósítások középpontjában volt. Augusztusban több találat is érte a létesítményt, egyes kutatók a nukleáris katasztrófa veszélyeire hívták fel vele kapcsolatban a figyelmet, mások kihangsúlyozták, hogy a csernobili katasztrófához hasonlatos forgatókönyv soha többé nem valósulhat meg. A háborúban lévő felek egymást okolják a létesítményt ért találatokért, miközben a nemzetközi közösség demilitarizált zónát és nemzetközi felügyeletet követel a létesítmény felett. A héten megvalósuló, Rafael Grossi vezette Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség látogatása lesz az a pillanat, ami hat hónap után bepillantást enged az erőműbe a nemzetközi közvélemény számára.
Észak-Korea hetedik nukleáris kísérletére készül, az elmúlt időszakban azonban a sajtó nem ettől volt hangos, hanem az észak-koreai vezető nagy hatalmú húgától. Kim Jodzsong először halálos megtorlással fenyegette meg a dél-koreai tisztviselőket, majd nem sokkal később gyerekesnek nevezte Jun Szogjol dél-koreai elnököt, és javasolta neki, fogja be a száját, pedig alig egy évvel ezelőtt még a két ország közötti megbékélésről is tárgyalt volna.
Láthatóan Dél és Észak viszonya ismételt mélypontot ért el a 2019-es Trump-Dzsongun találkozó óta, de valójában egy 1960-as évektől tartó mókuskerék egyik pontját szemléljük újra: ha az észak-koreai nemzetközi kommunikációt megfigyeljük, visszatérő sablonokat fedezhetünk fel benne, amelyek mind az ország nukleáris fejlesztéséhez kapcsolódnak.
Rég nem látott aszály, pusztító erdőtüzek, nagy folyók kiszáradása, vízhiány és pusztuló növényzet. Szinte a világ minden táján fellelhető jelenségek ezek 2022 nyarán. A globális klímaváltozás jött, és kimutatta a foga fehérjét. A jövő bizonytalan, az emberiségnek muszáj változtatni hétköznapi szokásain, ellenkező esetben borítékolható a katasztrófa, amely Magyarországon már jelenleg is hatalmas pusztítást eredményezett, az előttünk álló évtizedekben pedig csak rosszabb lesz.