Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
Kétségtelenül a világ leghatalmasabb és legdrágább gazdasági projektje a Selyemút felélesztése, amivel Kína világhatalmi játékossá szeretne válni. Sőt, a kétpólusú világ nem is elég számára, az egyre nagyobb egyensúlytalanságokkal küzdő ország egyenesen világuralomra törne. Az "Egy övezet, egy út" (BRI) projekt tehát sokkal több, mint gazdasági útvonalak és az infrastruktúra fejlesztése. Kína olyan hitelezőként jelenik meg a világon, aminek beláthatatlan következményei lehetnek, hiszen a hitelezési politikájukat nagyon nehéz követni, és több ország már bele is rokkant. Az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés azért is érdekes számunkra, mert Magyarország a legnagyobb támogatója a projektnek a kelet-közép-európai régióban, Kína pedig sokak szerint úgy látszik, hogy a valós súlyunknál sokkal komolyabb szerepet tulajdonít számunkra, ezt azonban bizonyára nem ingyen teszi. De miért éri meg nekünk, hogy ilyen közel legyünk Kínához? Kína lesz Magyarország nagy hitelezője? Kell-e félnünk attól, hogy nagy árat fizetünk majd ezért?
"Most megint borongós időszak jön a világgazdaságban, ahogy a tőzsdén is", ami alól idén még valamennyire ki tudja vonni magát a magyar gazdaság, részben a gyors béremelések élénkítő hatása miatt, de a túl gyors béremelés egyúttal "rendkívül veszélyes dolog" a gazdaság versenyképessége szempontjából - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Sinkó Ottó. A Videoton Holding Zrt. társ-vezérigazgatója kijelentette: "nem kéne már erőltetni a nagy béremelést, más szelek fújnak", amit a Videoton kibír, de szerinte sokan lesznek, akik nem tudják ezt átvészelni. Sinkó azt mondta, hogy habár nekik is komoly probléma a munkaerőhiány, nem fogják alkalmazni a 3 éves munkaidő-keretet, mert "az már nem az éven belüli szezonalitásra, hanem a globális konjunktúrahatások kezelésére szolgálna, ezt pedig nem méltányos a dolgozókra tolni". Emellett kijelentette: "a hazai munkaadóknak van egy közös érdekük, nem szabad a munkaerőbázist feleslegesen irritálni, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket".
Évtizedek óta nem látott sztrájk zajlott le a múlt héten Magyarországon az Audi győri gyárában, ami a szakszervezetek történelmi sikereként tekinthető. Vannak, akik viszont a magyar gazdaság kilátásait féltik a sztrájk miatt. Valóban kell félni a munkaadóknak a szakszervezetek erejétől Magyarországon? Tömegesen harcolhatnak ki hatalmas béremelést? Más gyárakat is elérhet egy sztrájkhullám? Tényleg túl keveset fizetnek Magyarországon a multik?
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.
A rendszerváltás óta nem dolgozott olyan sok magyar, mint most, és a foglalkoztatás növekedése várhatóan jövőre is kitart. Ugyanúgy, ahogy a gyors béremelkedés is, ami az egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal is összefügg. Mindez elvezethetne oda, hogy a vállalatok hatékonyságnövelő beruházásokat hajtsanak végre - a munkát tőkével helyettesítsék -, amellyel versenyképesebbé válhatnának, a kormány azonban év végén "mentőövet" dobott a cégeknek a Munka Törvénykönyvének erőteljes lazításával. Ezzel a vállalatok halogathatják a technológiai beruházásokat, miközben a versenyképességi reformok a kormány oldaláról is évek óta késnek. A 2018-as volt az az év, amikor hatalmas lehetőségünk lett volna a közszféra reformjára, nagyon sokat beszéltünk Ausztria utoléréséről, a versenyképességi fordulatról, azonban úgy döntöttünk, hogy a felzárkózáshoz szükséges termelékenység növelése helyett (ismét) a munkára koncentrálunk.
Jelenleg bruttó 1500 forinttal haladja meg a kezdő tanítók fizetése a garantált bérminimumot, jövőre azonban ez az előny is eltűnik. Így történik meg az, hogy 2019-ben egy szakképesítéssel és középiskolai végzettséggel rendelkező munkavállaló ugyanannyi pénzt fog keresni, mint egy főiskolai vagy egyetemi végzettségű kezdő pedagógus. És túlórapénzt sem kapnak.
Van olyan vállalat Magyarországon, ahol egy héten akár 68 órát is dolgoztathatnak egy munkavállalót. Erre lehetőséget ad, hogy heti öt napon keresztül 12 órát dolgozzanak, a hatodik napon pedig 8 órára be lehet hívni túlórázni.
A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.
"Nem álmokat kergetünk, hanem reálisan gondolkodunk. Azokban a szegmensekben kell versenyeznünk, ahol sikeresek lehetünk" - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Lázár Vilmos, a CBA elnöke, aki szembenézett azzal, hogy a diszkontok megerősödése új helyzetet teremtett a magyar piacon is. A következő időszakban jó pár helyen fejlesztenek, például az online kereskedelemben igyekeznek nagyobb piaci szeletet kihasítani, és megújítják a CBA saját márkáját is.
Trump recesszióba taszítja a világot! Kipukkad a kínai buborék! Összeomlanak a feltörekvő piacok! Ilyen és ehhez hasonló riogatásokkal bombáznak azok, akik már a következő világgazdaság válság kirobbanásának első jeleit látják. Noha a konjunktúramutatók alapján még egyáltalán nem kell pánikba esni, megnéztük, hogy mennyiben tér el hazánk helyzete a 2008-astól. Jobban fel vagyunk készülve a következő válságra, mint akkor voltunk?
Két megyében mintaprogramot indít a kormány azért, hogy támogassa a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését. Megnéztük Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg munkaerőpiaci helyzetét, ahol valóban az látható, hogy továbbra is magas a munkanélküliségi ráta, főképp, ha a közfoglalkoztatottakra úgy tekintünk, mint munkaerő-tartalék. Hajdú-Biharban így 16%-os, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 23%-os "munkanélküliségi rátát" kalkuláltunk. A kormányzat tehát jól azonosította, hogy az észak-alföldi régióban érdemi lépések szükségesek, a pilot-program sikeressége viszont nagyban múlik azon, hogy javul-e az érintettek alapkészsége és képzettségi szintje.
Júliusban dinamikusan nőttek a keresetek Magyarországon, amivel úgy tűnik, hogy az előző hónapok megingását (lassabb növekedési ütem) magunk mögött hagytuk. Még az öt és fél éves csúcsra ugró infláció sem tudta visszavetni a reálkeresetek dinamikus emelkedését.
Lezárják a teljes Déli pályaudvart októberben két hétre - értesült a Portfolio. Ezzel kapcsolatban megkerestük a MÁV-ot is, akik kérdésünkre közölték, hogy október 4. és 17. között "kerül sor a Déli pályaudvar teljes lezárására". Arra hivatkoznak, hogy halaszthatatlan karbantartási munkákat fognak végezni.
A gazdaság növekedésével párhuzamosan egyre több munkavállalóra van szükségük a cégeknek, mostanra azonban egyre nagyobb problémát jelent, hogy elfogyott a képzett munkaerő. Ezt jelzi, hogy új történelmi csúcsra emelkedett az üres álláshelyek száma Magyarországon az idei második negyedévben a KSH friss adatai szerint. Április és június között 83 600 betöltetlen munkahely volt, ami közel 30%-os emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság csaknem minden ágazatában növekedett a munkaerőhiány, ami mostanra komoly korlátja a termelés növekedésének.
Nem nagyon javul a vállalkozások ötéves túlélési rátája, miközben a magyar gazdaság dinamikusan növekszik - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből. A GDP-növekedés ugyan a gazdaság valamennyi ágazatára kiterjed, de úgy tűnik, ez nem elég ahhoz, hogy minél több vállalat élje meg az ötödik születésnapját. A következő években várhatóan javul valamelyest a helyzet, habár a - feltételezhetően kevéssé tőkeerős - fiatalt vállalatok számára a munkaerőhiány és a gyors béremelkedési ütem komoly problémát okozhat. A történet másik olvasata, hogy a dinamikus béremelés szorítja ki a nem hatékonyan működő cégeket.
Aki szerint megdrágult a lángos, vagy úgy érzi, hogy jóval többet fizet a strandolásért, mint tavaly, annak bizony igaza van. A KSH-tól kapott, a hivatal árfelírói által rögzített adatok szerint a legtöbb "nyári" termék ára jelentősen, az átlagot érdemben meghaladó mértékben növekedett tavalyhoz képest.
Már a foglalkoztatottak 22%-áról a magyar állam gondoskodik, ami 3%-pontos emelkedés 2000-hez képest - tűnik ki az Eurostat adataiból. Ezzel olyan hatalmassá vált a magyar állam, hogy az EU élmezőnyébe verekedtük magunkat. A helyzet azonban korántsem olyan kétségbeejtő, mint ahogy első ránézésre tűnik: a KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy csaknem 960 ezren dolgoznak a magyar államnak, közfoglalkoztatottak nélkül azonban "csak" 774 ezren, ami 17%-os állami foglalkoztatást jelent. Habár ez a ráta már alig haladja meg az EU-átlagot, a közszférában dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való átterelésére biztos, hogy nincs jobb időszak, mint a jelenlegi gazdasági ciklus.
Tavaly csökkent a magyar születéskor várható élettartam az előző évhez képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A trend nem most tört meg, hanem már néhány évvel ezelőtt, 2013 után ugyanis gyakorlatilag megállt a várható élettartam növekedése. Némi "vigaszt" nyújthat, hogy a halálozások 2015-ös és 2017-es megugrása (ami remélhetőleg csak egyszeri hatásként jelentkezik) Európában is visszavethette az élettartam növekedését, tehát a relatív pozíciónk nem igazán romlik, de már felzárkózás sincs.
Hosszú távon látszik az emelkedés mind a magyar, az európai élettartam tekintetében, de ahhoz, hogy valóban fel tudjunk zárkózni a nyugati országok várható élettartamához, nagyon komoly oktatási és egészségügyi reformok szükségesek.
Az új versenyképességi stratégia minden elemének a demográfiai helyzet javítása mellett támogatni kell a tudásfelhalmozást és az innovációs képességeink javítását - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank 180 pontos csomagjával kapcsolatban. A világ új technológiai korszakában csakis a piramis alapjaitól a csúcsig terjedő oktatási és vállalkozás-fejlesztési reformokkal lehetünk sikeresek. Az MNB szerint ha Magyarország végre tud hajtani egy átfogó versenyképességi fordulatot, azzal biztosíthatja, hogy 2030-ra megközelítsük az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékát.
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
A hét híreit még átjárta a múlt héten bejelentett adóemelés. Milyen hatása lehet a tranzakciós illeték növekedésének?...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ... 
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklsitben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
