A tavalyi utolsó negyedévről szóló felmérés alkalmat ad arra, hogy az egész tavalyi évet értékeljük – kezdte előadását Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója, üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a friss felmérést bemutató háttérbeszélgetésen. Ezzel kapcsolatban elmondta: a tavalyi évet egyfelől a kiskereskedelem gyengélkedése, a beruházások drasztikus visszaesése jellemezte, azonban három pozitívumot is kiemelt 2024 kapcsán:
- fogyasztás bővülése,
- a munkaerőpiac viszonylagos stabilitása,
- az infláció kordában tartása.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a fogyasztás ugyan nagyjából 4 százalékponttal bővült, míg a kiskereskedelmi forgalom csak éppen zárt kicsit 0 felett. Ennek oka, hogy a háztartások fogyasztását a szolgáltatások és nem a bolti kiskereskedelem húzta fel.
Ami pedig a jövő évi kilátásokat illeti, 2,2%-os GDP-növekedést vár idénre az Egyensúly Intézet. Előrejelzésük szerint a fogyasztás tovább bővül, a medián reálbér emelkedése folytatódni fog, bár kisebb mértékben, mint tavaly, de ez is megágyazhat a fogyasztásnak, beruházásoknak.
A fő mutató és az alindexek is rekord mélyben
Ami a Barométer negyedik negyedéves adatait illeti, a 2023 elején, vagyis két éve elindított felmérés fő mutatója 2024 utolsó negyedében az eddigi legalacsonyabb szintre csökkent.
Öt százalékponttal esett az előző negyedévhez képest, így 47%-on áll. Az index először mutat 50% alatti, vagyis pesszimista hangulatot.
A mutató három alindexe (az üzleti hangulatot, a pénzügyi helyzetet és a beruházási hajlandóságot mutató indikátornál) is a felmérés kétéves történetének legalacsonyabb szintjére csökkent a tavalyi negyedik negyedévben.
Az alindexek közül az üzleti hangulat 54%-ra csökkent. Bár a vállalkozások üzleti hangulata továbbra is az optimista tartományban volt az év végén, 5-ből 3 almutató értéke mélypontot jelentett. A gazdasági helyzet megítélése, valamint a rövid-és hosszú távú kilátások jelentősen rontották az üzleti hangulatot.
Bár továbbra is a pénzügyi helyzet volt a legjobban „teljesítő” alindex a mért mutatók közül, a mérés kezdete óta lassú, de trendszerű csökkenést mutat a jobb pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások aránya.
Az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos legfontosabb problémák között
- az inflációt,
- a magas adóterheket,
- a kiszámíthatatlanságot,
- az általános gazdaságpolitikát
- és bizonytalan forintárfolyamot
nevezték meg a megkérdezett VOSZ-tag vállalkozások.
Az infláció még mindig kísért
Az infláció, mint probléma továbbra is jelen van a vállalkozások gondolkodásában. A KSH legfrissebb adatainak megfelelve – miszerint ismét megjelent az inflációs kockázat – továbbra is jelentős (69%) azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik az áraikba beépítik az inflációt. Perlusz László, a VOSZ főtitkára ezzel kapcsolatban megjegyezte: az inflációnak hosszú az árnyéka, még mindig félnek tőle a vállalkozások.
Az infláció továbbra is kísért, mert magasan ragadtak az árak
– mondta a VOSZ főtitkára.
A mindennapi üzletmenettel kapcsolatos problémáknál pedig továbbra is
- a csökkenő vásárlóerő,
- a szakképzett munkaerő hiánya,
- a megrendelések elmaradása,
- valamint a kiszámíthatatlanság
jelentették a legnagyobb problémákat a vállalkozások számára.
A négy negyedév óta stagnáló munkaerő-elbocsátási kilátások 2024 végére újra felerősödtek. Csak a megkérdezett kkv-k 10%-a tervez új munkaerőt felvenni. Perlusz László ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ennél az adatnál éven belül erős szezonalitás mutatható ki. Szerinte 2023-ban is ez volt a helyzet, nem tragikus a mutató csökkenése 2023 utolsó negyedévéhez képest.
A spontán említésekben (újra hangsúlyosan) megjelenő veszteséges működéssel kapcsolatos kockázatokra reflektálnak a fizetésemelésekre vonatkozó tervek is.
Fizetésemelést nem tervező kkv-k aránya 92%, ami a mérés indulása óta nem volt még ilyen magas szinten.
Ez egy hangulatmutató, ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen ez lesz a helyzet – jegyezte meg azonban Kozák Ákos.
Elértük a mélypontot?
A mélypontra csökkent Barométer index-szel kapcsolatban Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Portfolio kérdésére elmondta:
nagy valószínűséggel elértük a mélypontot, és ennél már csak feljebb van.
Arra vonatkozóan, hogy a Demján Sándor Program mennyiben segítheti majd a pozitív folyamatok elindulását, a VOSZ főtitkára kiemelte: a program önmagában nem fogja megváltoztatni a gazdaság egészét, de a vállalkozói hangulatot jelentősen erősíthetik, hiszen nagyon sok területre (például adminisztrációcsökkentés; kamatcsökkentés a Széchenyi Kártya Programban; tőkeprogram, mint újszerű megoldás) terjed ki.
Az 1+1 beruházás-élénkítő támogatási program példáján bemutatva kiemelte, hogy a Demján Sándor Program fontos üzenetekkel bír a vállalkozások számára.
Ha az állam egy forintot odatesz az én egy forintom mellé, akkor ennek az az üzenete, hogy próbálj nyitott lenni az üzleti lehetőségekre
– emelte ki. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a VOSZ-nak azokra a vállalkozásokra kell koncentrálnia, amelyek menthetők, még van piacuk, tartalékuk. Egyben kihangsúlyozta, hogy a cégek száma folyamatosan csökkent: két éve alatt 25-30 ezer vállalkozás tűnt el.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
