• Megjelenítés

Gergely András

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 76
A metaverzumban is eladjuk a metacipőt

A metaverzumban is eladjuk a metacipőt

Az elmúlt 25 évben óriási változáson ment keresztül a hazai reklámipar, a technológia fejlődése, az új platformok megjelenése, a kommunikációs eszköztár kibővülése azonban mit sem ér a kreatív szakemberek felkészültsége nélkül. Az elmúlt 6-7 év a folyamatos minőségi munkaerő hiányáról és annak a pótlásáról szólt, és a mai napig az egyik legnagyobb kihívás a szektor számára. A hazai reklámügynökségek csak úgy maradhatnak versenyképesek a piacon, ha folyamatosan megújulnak, nemzetközi tudást hoznak be és a trendeket nem csak lekövetik, hanem mélységében meg is értik őket. Ez nem csak a megrendelőknek, hanem a munkavállalóknak is fontos: mára a jó fizetés már nem elegendő, a hiteles brand, a nyitott szervezeti kultúra és a fejlődési lehetőségek legalább ilyen fontosak. A metaverzum megjelenésével a reklámipar is óriási lehetőségek kapujában áll, de a technológia még nagyon fiatal, annak jobb megértéséhez adatalapon dolgozó szakemberekre van szükség, akik ezt a tudást el tudják mélyíteni. A Portfolio Barna Tamást és Fabricius Gábort, az idén 25 éves Republic Group alapítóit kérdezte a reklámpiaci trendekről, a gazdasági válságok reklámpiaci hatásairól, a november 10-11 között megrendezett BrandFestival-ról és a digitális ökoszisztémákról.

Nyolc hónap alatt megtérül egy műegyetemi mérnökhallgató tanulmányainak állami finanszírozása

Nyolc hónap alatt megtérül egy műegyetemi mérnökhallgató tanulmányainak állami finanszírozása

A hazai mérnökképzés minőségének megtartása és erősítése stratégiai érdek, hiszen ettől függ, hogy a nagyvállalatok Magyarországot választják-e beruházásaik helyszínéül, és a kkv szektor megerősödése sem lehetséges a hazai szakemberek magas hozzáadott értéke nélkül – mondta Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora. A felvételizőknek november 25-én a BME Nyílt Napon bemutatkozó intézményben az oktatás célja, hogy olyan tudást és képességeket szerezzenek a hallgatók, amellyel nem csak a jelen kihívásaira képesek választ adni, hanem a tíz-húsz év múlva felmerülő problémákat is meg tudják oldani. A felsőoktatási piacon nagy a verseny, de a külföldi egyetemek elszívó ereje is látványos. A hazai mérnökökre ugyanakkor nagy az igény, a kezdőfizetések messze meghaladják az országos átlagot. Az egyetem és a versenyszféra közötti kapcsolat igen erős, de félő, hogy a vállalatok már ideje korán, a diploma megszerzése előtt a felsőoktatás elhagyására ösztönzik a diákokat, pedig hosszabb távon megérné számukra a magasan képzett mérnökök megtartása. A Portfolio a hazai mérnökképzés kihívásairól, a felsőoktatási rangsorok helyéről és jelentőségéről, a nemzetközi versenyről és az alapítványi modellváltás lehetőségeiről kérdezte az intézmény rektorát.

Hiába nőtt duplájára az elektromos energia ára – soha nem érte meg annyira otthon tölteni az elektromos autót, mint ma

Hiába nőtt duplájára az elektromos energia ára – soha nem érte meg annyira otthon tölteni az elektromos autót, mint ma

Megjelent a Portfolio Business Podcast legújabb adása, amelyben a hazai elektromos autózás jelenéről és jövőjéről, a töltési megoldásokról, az új napelemes szabályzásról és az energiamenedzsment rendszerek adta lehetőségekről volt szó. A hazai zöldrendszámos autók állomány robbanásszerűen növekszik, két év alatt megduplázódott a számuk. Az energiaválság okozta áremelkedés azonban jelentősen lecsökkentette az elektromos autók üzemeltetésének árelőnyét, ma már szinte ugyanakkora összegből lehet 100 kilométert megtenni velük, mint benzines társaikkal. A töltési lehetőségek továbbra is korlátozottak, a publikus töltőoszlopokon ráadásul drasztikus áremelés tapasztalható. Az elektromobilitás terjedésében mégsem várható látványos lassulás, az otthoni töltési megoldások hatékonyságának javulása, és az autók akkumulátorkapacitásának növekedése egyre több vásárló kételyeit oszlathatják el az elektromos autókkal kapcsolatban. Sokan otthoni napelemes rendszer telepítésével válaszoltak volna az energiaválság kellemetlen hatásaira, de a háztartási kiserőművekre vonatkozó új szabályok sokak számítását felülírta. A szigetüzemű működéshez szükséges, 3-4 millió forintba kerülő energiatároló kapacitást – a megfelelő technológia és szabályozás esetén – az elektromos autók is átvehetnék, a fejlesztések azonban még gyerekcipőben járnak. Novotny Dénes, az Alteo elektromobilitással foglalkozó leányvállalata, az ALTE-GO ügyvezető igazgatója az új adásban elmondta: a költségmegtakarítás és az energiahálózat terhelésének kiegyenlítésére már rövidtávon is az otthoni energiamenedzsment rendszerek nyújtanának megoldást, idősávos árazás nélkül azonban legfeljebb az „éjszakai áram” nyújtotta árelőnyöket lehet kihasználni.

Még mindig megéri? – a rezsisokk után is olcsóbb otthon tölteni az elektromos autót

Még mindig megéri? – a rezsisokk után is olcsóbb otthon tölteni az elektromos autót

A magánszemélyek által üzembentartott gépjárművekre érvényes üzemanyagár sapka és a lakossági villamosenergiaár duplájára emelkedése szinte eltűntette az elektromos autók üzemeltetésének korábbi árelőnyét. Hiába lett drágább az otthoni áram, a nyilvános töltőállomásokon a lakosságihoz képest akár nyolcszoros árakkal is találkozhatnak a tulajdonosok, így még mindig sokkal jobban megéri garázsban autót tölteni, mint a fizetős töltőoszlopokon. Sokan a napelemes háztartási kiserőművekben látták az otthoni rezsi- és autótöltés költségeinek hosszútávú csökkentését, de a kormány októberi bejelentése után többször is meggondolják, hogy belefogjanak a többmillió forintos beruházásba. A szigetszerű működéshez szükséges otthoni akkucsomag rendszerbe állítása elengedhetetlennek tűnik, de hosszútávon a technológia fejlődésével akár az elektromos autók is tárolhatják a megtermelt energiát.

Gyökeresen megváltoztak a kelet-közép-európai vezetők kihívásai: teljesen egyedi viszonyrendszerekben kell működniük

Gyökeresen megváltoztak a kelet-közép-európai vezetők kihívásai: teljesen egyedi viszonyrendszerekben kell működniük

A vállalati vezetőképzés a radikálisan megváltozott körülmények miatt aktuálisabbá vált, mint valaha. Míg korábban akár a 10-20 éves tananyagok, best practice-k is válaszul szolgáltak az aktuális problémákra, addig ma a Covid-járvány miatt felgyorsult digitalizáció, a munkaerőhiányos környezet már teljesen új képzési szemléletet és módszereket kíván. A SEED Executive School is modernizálja működését,  a legaktuálisabb kihívásoknak megfelelően indította el a myCEOjourney, kifejezetten felsővezetőknek szóló képzést és a SEED Connect rendezvénysorozatot. Az első két esemény a HR és talent-management kérdéseket járta körül, a következő februári alkalom pedig a digitális transzformáció gyakorlati alkalmazásáról szól majd. Nagy a verseny a vezetőképzések nemzetközi piacán, de a SEED erős regionális pozíciókat vívott ki, és további programokkal, és specializációkkal bővíti szolgáltatásait. A Portfolio Dr. Eszes Lászlót, a SEED Executive School szakmai igazgatóját kérdezte a képzés megújulásáról, az aktuális vezetői kihívásokról és a képzés nemzetközi szerepéről.

Homonnay Ádám: ambiciózus cél az évi 2 milliárd köbméter földgázkitermelés, de nem lehetetlen

Homonnay Ádám: ambiciózus cél az évi 2 milliárd köbméter földgázkitermelés, de nem lehetetlen

Az európai energiaárak az egekbe szöktek, az ellátásban keletkezett hiány miatt téli spórolásra készül a kontinens. A hazai földgázkitermelés jelenleg az ország fogyasztásának 15%-át tudja kielégíteni, azonban a kitermelés növelésével, illetve a többszáz évre elegendő rejtett földgázvagyon kiaknázásával jelentősen nőhet Magyarország energiabiztonsága. A kőolajat és földgázt is magába foglaló hazai szénhidrogén kitermelés idén 85 éves, az iparág folyamatos fejlődését a II. világháború, gazdasági válságok és a rendszerváltás sem tudta megtörni, sőt talán fontosabbá vált, mint valaha. A Portfolio Homonnay Ádámot, a Mol Magyarország kutatási és termelési igazgatóját, a Magyar Bányászati Szövetség elnökét kérdezte a hazai bányaipar múltjáról és jelenéről, a kőolaj- és földgázbányászat hőskoráról, és a magyar nem-konvencionális gázvagyon kiaknázásának lehetőségeiről.

Mennyi pénzt ér meg egy szívdobbanás? - van aki már ad hozzáférést a szívveréséhez

Mennyi pénzt ér meg egy szívdobbanás? - van aki már ad hozzáférést a szívveréséhez

A Ludwig Múzeum szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot! A szingularitás határán” című kiállítása az ember-gép, az emberi és mesterséges intelligencia új relációit mutatja be művészeti eszközökkel, és igyekszik rávilágítani a szingularitás, azaz a technológia és ember közötti viszony drasztikus és gyors megváltozására, az „irányítói szerep” átrendeződésére. A kiállítás egyik leglátványosabb eleme a megnyitón látható performansz volt, amelyet egy valódi kiborg, Neil Harbisson tartott. A született színvakságát egy technológiai megoldással ellensúlyozó művész a hangok és színek reflexióit mutatta be egy speciális zongorán. A Portfolio a művésszel és alkotótársával, Pol Lombarte-ral készített interjút a saját kiborggá válásukról, a művészi nyilatkozatukról, és a technológia-emberi test viszonyáról.

Hogyan tudnánk dönteni a technológia jövőjéről, ha a jelenét sem értjük?

Hogyan tudnánk dönteni a technológia jövőjéről, ha a jelenét sem értjük?

A Ludwig Múzeumban szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” című kiállítás az ember és technológia, a humán- és mesterséges intelligencia közötti viszony rohamos változását, és a teljesen új, az emberiség létét meghatározó új dimenziókat mutatja be nemzetközi és magyar műalkotásokon keresztül. Legfőbb állítása, hogy a 21. századot meghatározó digitalizációs fejlődés észrevétlenül is egyre közelebb ér, egyre mélyebben kúszik be az emberek leghétköznapibb tevékenységeibe, és hamarosan eljöhet az a pont, amikor a technológia irányítása kikerül az ember kezei közül. Az emberiség a szingulartiásnak nevezett határállapot szélén bolyong, csak nüánszok választhatják el a disztópikus összeomlást az utópisztikus jövőképtől. A döntés felelőssége az ember kezében van, a kérdés csak az, hogy mit kezd a merőben új lehetőségekkel?

Mikor veheti át a technika az uralmat? - Könnyen kicsúszhat az emberiség kezéből az irányítás

Mikor veheti át a technika az uralmat? - Könnyen kicsúszhat az emberiség kezéből az irányítás

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődésévél egyre közelebb kerül az emberiség ahhoz a ponthoz, amikor a gépek fölött elveszti a kontrollt, és egy teljesen újfajta ember–gép reláció jön létre. A szingularitásnak nevezett holtponti állapot utáni időkre a társadalom egyáltalán nincs felkészülve, nincs egyetértés abban sem, hogy ez hosszú távon előnyös vagy inkább hátrányos az emberi civilizáció számára. A diskurzus jóformán el sem kezdődött, a szélesebb körű párbeszéd még várat magára. A művészi kifejezés azonban alkalmas lehet arra, hogy a jelenségre szélesebb körben is felhívja a figyelmet. Ezért a budapesti Ludwig Múzeum „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” címmel rendez nemzetközi kiállítást, amely rávilágít az emberiségre elkerülhetetlenül váró folyamatokra. Igyekszik a közbeszéd részévé tenni a szingularitás jelenségét. A szeptember 16-án nyíló kiállítás kapcsán a Portfolio Készman Józsefet, a tárlat kurátorát kérdezte a lehetséges egzisztenciális és társadalmi hatásokról és a művészi kifejezésben rejlő lehetőségekről.

Mikor lesz Ukrajna tényleg EU-tag? Koncepciótlan előszobáztatás vár a háború sújtotta országra?

Mikor lesz Ukrajna tényleg EU-tag? Koncepciótlan előszobáztatás vár a háború sújtotta országra?

Már meghallgatható a Portfolio heti podcastjének augusztus 10-i adása. A műsorban Németh Ferenccel, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet kutatójával, Balkán-szakértővel, valamint Palkovics Mátéval, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével beszéltünk arról, hogy miért halad kifejezetten lassan az EU nyugat-balkáni integrációja, mit jelent Ukrajna és Moldova számára a friss EU-tagjelölti státusz, és hogy Magyarország szempontjából miért kiemelten fontos az Európiai Unió bővítése.

Gorden Wagener: A Mercedesnél a digitális luxusé a jövő

Gorden Wagener: A Mercedesnél a digitális luxusé a jövő

Az elektromobilitás forradalma teljesen új kihívások elé állítja a designereket, de egyben nagyobb mozgásteret és kreatív szabadságot is biztosít számukra. A tervezés során az egyik legnehezebb feladat olyan elektromos autókat tervezni, amelyek első látásra is hordozzák az innovatív formanyelvet, ugyanakkor megőrzik a márka valódi identitását. Az alkotói kihívások megoldásában fiatal magyar tervezők is részt vesznek. A Portfolio a MOME Mobility Design LAB megnyitója kapcsán kérdezte Gorden Wagenert a Mercedes-Benz vezető designerét a két évtizedes egyetemi együttműködés előnyeiről, a prémiummárka formatervezési törekvéseiről, és a digitális luxusról.

Megfizethető tengerpartok: 6+1 közeli ország, ahol még ér valamit a forint

Megfizethető tengerpartok: 6+1 közeli ország, ahol még ér valamit a forint

A forint pont akkor vált a világ egyik legrosszabbul teljesítő valutájává, amikor a legtöbben külföldre utaznának, és kunára vagy euróra váltanák a megtakarításaikat. Nyilvánvaló, hogy már csak a pénzromlás miatt is drágább lesz a nyaralás, de a magyarok kedvenc desztinációiban nominálisan is emelkednek az árak, így duplán rosszul járnak az utazók. Horvátország akár 30-50%-kal is drágább lehet, mint tavaly nyáron volt. Vannak azonban olyan országok, amelyek nemzeti valutája szintén rosszul teljesít, vagy az általános árszínvonal alacsonyabb, ezért érdemes lehet a horvát tengerpartot Fekete-, Földközi- vagy Vörös-tengerire cserélni. A Portfolio összegyűjtött 6+1 úti célt, amely pénzügyi mutatói vagy árszínvonala miatt vonzó lehet a magyar turisták számára.

Egy rossz döntés, és elillanhat a megtakarítások egytizede

Egy rossz döntés, és elillanhat a megtakarítások egytizede

A világgazdasági változások a megtakarításokat és befektetéseket is megrángatták, az infláció és más kockázatok növekedésével a hozamok általános csökkenése és a megtakarítások értékvesztése csak nagy körültekintéssel kerülhetők el. A korábbi évek slágertermékei, mint a MÁP+ vagy az ingatlan, már nem feltétlenül a legjobb választások, új konstrukciók jelenthetnek megoldásokat a lakossági- és intézményi befektetőknek egyaránt. A Groupama Biztosító szakértői szerint olyan termékekre van szükség, melyek annak érdekében, hogy mindig vonzó lehetőséget nyújtsanak a megtakarítási piacon, rugalmasan alakíthatóak az adott gazdasági környezet kihívásaihoz.

Mercedeseket is terveznek Budapesten: járműdesign-műhelyt adtak át a MOME-n

Mercedeseket is terveznek Budapesten: járműdesign-műhelyt adtak át a MOME-n

A MOME két évtizede kapcsolódott be az európai autóipar tervezőmunkáiba, húsz évvel ezelőtt kötött stratégiai partnerséget a Mercedes-Benz AG-val, amelynek keretében a német prémiummárka vezető tervezői tartanak rendszeres kurzusokat a budapesti campuson.  A kreatív gondolatok a mindennapi forgalomban lévő autókon is visszaköszönnek, tovább erősítve a magyar tervezők nemzetközi elismertségét. A régióban egyedülálló Mobility Design Lab megnyitása lehetőséget teremt arra, hogy a hazai designerek akár a kiterjesztett- és virtuális valóság eszközeivel még változatosabb feladatokat oldjanak meg, és egyre nagyobb hozzáadott értékkel járuljanak hozzá az európai autóipar fejlődéséhez.

Nem jogtiszta szoftverek: háromból egy ember még mindig érintett

Nem jogtiszta szoftverek: háromból egy ember még mindig érintett

Az otthoni munkavégzés szükségességével rohamosan megnőtt a kollaborációs rendszerek, eszközök és szoftverek iránti igény, azonban a távmunka számos veszéllyel is jár. A végfelhasználók sokkal könnyebben válhatnak kibertámadás áldozatává, különösen akkor, ha nem jogtiszta szoftverekkel, hiányos IT biztonsági rendszerekkel dolgoznak nap mint nap. Magyarországon kifejezetten aggasztó a helyzet, a Microsoft Magyarország kutatásából kiderült, hogy ugyan a felhasználók döntő többsége tisztában van azzal, hogy a nem jogtiszta programok használata jelentős biztonsági kockázatokat rejt, a felmérésben résztvevők között minden harmadik ember mégis torrentoldalakról és kétes online felületekről szerzi be a szoftvereit.

Sem a háború, sem a reklámadó nem szorongatja úgy a reklámipart, mint a munkaerőhiány

Sem a háború, sem a reklámadó nem szorongatja úgy a reklámipart, mint a munkaerőhiány

A különadó és a háború okozta gazdasági bizonytalanság ellenére sem fognak csökkenni a reklámköltések, sőt a vállalatoknak most kellene csak igazán fokozni a marketingjelenlétüket – véli Barna Tamás a Republic Group ügyvezetője, a BrandFestival alapítója, akit arról kérdeztünk, hogy várható-e még több, a Coca-Cola #LOVEISLOVE kampányához hasonló értékvállalás itthon a multinacionális cégek részéről, és hogy miért csöndesebbek a hazai cégek? Van jövője kreatív iparágakban a digitális nomádoknak vagy az csak az irodaszékben születhetnek meg a legjobb ötletek? Az egyik legismertebb hazai reklámszakember szerint ma a vállalatok számára az infláció okozta bérfeszültség és az égető munkaerőhiány jelenti a legnagyobb kihívást.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility