Sivatagi felhőkarcolók, víz alatti alagutak és hatalmas gátak sorolhatók a 2023-ban átadott legnagyobb beruházások közé, de óriásberuházásokból idén sem lesz hiány. A párizsi olimpia helyszínei mellett kelet-ázsiai és észak-amerikai felhőkarcolók, ausztrál metróprojekt és európai országok különleges épületei is helyet kaptak a listán. Az alábbiakban világ tíz legnagyobb, 2024-es átadású projektjét gyűjtöttük össze.
Nagy változások zajlottak az elmúlt bő két évtizedben a különböző jogállású települések lakáspiacain, de úgy tűnik, a legdrágább helyszíneket nézve meglehetősen nagy az állandóság. A 2014 utáni lakáspiaci fellendülést nagyon jól mutatja, hogy míg 2015-ben 700 ezer forintos négyzetméterár sem kellett ahhoz, hogy egy utca az eladott lakások átlagára alapján a tíz legdrágább közé kerüljön Budapesten, addig 2022-ben már 1,7 millió forintos fajlagos árra volt szükség ugyanehhez. Cikkünkben bemutatjuk, mi történt az egyes településtípusok átlagárával az ezredforduló óta, majd egy interaktív térképen azt is, hogy mely utcák kerültek Budapesten a legdrágábbak közé 2015 óta.
Számos kihívással nézett szembe az építőipar 2023-ban, de a piaci várakozások alapján még az idei év sem a fellendülésről fog szólni. Melyek azok a tényezők, amik a leginkább gátolják a termelés felfutását? Hogy változott ez az elmúlt évek során? Vajon a külföldi munkaerő megjelenése képes volt enyhíteni az ágazati munkaerőhiányt? És milyen összefüggésben állnak a lakásépítési költségek a lakásárak alakulásával? Többek között ezekre a kérdésekre keresetük a választ.
Mennyire drága ma Magyarországon a lakhatás? Vásárolni vagy bérelni éri meg jobban? Az Európai Unióban az utóbbi évtizedben több mint kétszer akkora ütemben emelkedtek a lakásárak, mint a bérleti díjak és ez Magyarországon sem volt másképp. Országonként viszont nagy eltéréseket látunk, akárcsak a lakhatási költségek jövedelmekhez viszonyított arányában. Az alábbiakban a vásárlás és bérlés kérdése mellett a budapesti lakhatási költségek szintjét európai összehasonlításban mutatjuk be.
Gyakran szóba kerül, hogy a budapesti lakásárak mennyivel magasabbak a vidékieknél és a kistelepülések folyamatosan szakadnak le a fővárostól. De valóban ez a jellemző tendencia? Mennyire lehet általánosítani a települési jogállások szerint? Elemzésünkben az MNB számai alapján azt néztük meg, mennyire igaz a kistelepülések Budapesthez viszonyított lakáspiaci hanyatlása és mekkora ma az árolló a főváros és a vidék között.
Lassulást hozott 2023 a hazai lakáspiacon, de az előttünk álló évre nézve több szempontból is vannak óvatos optimizmusra utaló jelek. Év végi Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben az árakra vonatkozó előrejelzések mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi várható a lakásépítések és a befektetési célú vásárlások terén, illetve melyek lehetnek 2024-ben a legnépszerűbb, legkeresettebb lakástípusok.
A 2023-as év gazdasági és lakáspiaci változásait követően ma különösen aktuális kérdés, hogy mi lesz 2024-ben a lakásárakkal, milyen folyamatok fogják befolyásolni a piacot. Bár varázsgömbünk továbbra sincs, de a piac alakulásából lehet következtetni a várható változásokra, így tíz ingatlanszakértőt megkérdezve ismét elkészítettük az előttünk álló évre vonatkozó Lakáspiaci Hangulatfelmérésünket. Nézzük, mit várhatunk 2024-ben a hazai lakáspiacon!
Egy hosszú évekig túlértékelt magyar lakáspiacot talált telibe a száguldó infláció és a megemelkedett kamatkörnyezet 2022-ben, hogy aztán ennek negatív hatásait jórészt a most magunk mögött hagyott évben éljük át. Évtizedes rekordok dőltek meg a lakások és a lakáshitelek piacán: a tranzakciószám 2013 óta nem volt ilyen alacsony, a lakásárak szintén tíz év után most csökkentek először. A 2008-as krach után három év kellett ahhoz, hogy reálértéken akkorát zuhanjanak a lakásárak, mint most egyetlen év leforgása alatt. Bár a lakáshitel-felvételek lefeleződése is a 2008-as pénzügyi válságot idézi, banki indikátorok egész sora bizonyítja, hogy 2023 nem egy újabb magyar hitelválság éve volt. Nem 2008 szelleme kísért minket, és várhatóan jövőre sem fog.
Összesen 5531 új lakást kínálnak az idei negyedik negyedévben eladásra Budapesten. Ezzel szemben az előző negyedévben 852 talált gazdára, vagyis a jelenlegi értékesítések alapján bő másfél évre lenne szükség ahhoz, hogy az értékesítés alatt álló teljes mennyiséget felszívja a piac. Az Eltinga Budapesti Lakáspiaci Riportjának számai alapján megnéztük, hogy az egyes kerületekben a teljes kínálathoz képest mennyi lakás cserélt gazdát egy negyedév alatt és hogy néztek ki a ténylegesen kifizetett árak Budapest kerületeiben.
November elején bombaként robbant a hír, hogy fizetésképtelenné vált az egyik legnagyobb osztrák ingatlanfejlesztő. A Signa amiatt került a hírek középpontjába, hogy a kifizetetlen számlái miatt nem tudta folytatni a munkát a 64 emeletes hamburgi Elbtower felhőkarcolón, így leállt a fejlesztés. Mostanra kiderült, hogy a cég csődje egy sokkal átfogóbb problémának a jele, miután a vállalatnak rengeteg más gazdasági társasággal van összefonódása, köztük bankokkal, biztosítókkal és a regionális gazdaság szereplőivel, akik most próbálják menteni a menthetőt és a pénzükhöz jutni.
Körbejárta a sajtót az elmúlt hetekben a hír, miszerint a Rákosrendező pályaudvar helyén egy új városnegyed épülne, melynek részeként akár egy 200 méternél magasabb felhőkarcoló is megvalósulhatna. Bár ez volt az az aspektus, ami miatt mindenki felfigyelt a hírre, egy ekkora beruházásnak önmagában is nagy jelentősége lenne. A több milliárd eurósra becsült projektnél a magánbefektetők között egy dubaji szereplő neve is felmerült, ezért is terjedt el először a „mini-Dubaj”, majd az állítólag jobban hangzó „maxi-Dubaj” kifejezés. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szólnak az ötlethez a várostervezésben és a városi építészetben jártas szakértők, így cikkünkben Erő Zoltánt, Budapest főépítészét és Ongjerth Richárd urbanistát, várostervezőt, városkutatót kérdeztük meg.
Közel kétmillió ember él ma Magyarországon lakótelepi lakásban, éppen ezért érdemes külön is foglalkozni ezzel a lakástípussal. A nemrég megújult KSH Ingatlanadattár alapján megnéztük, hol vannak az ország legolcsóbb és legdrágább lakótelepi utcái. Érdekesség, hogy előbbiben az 50 ezer forintot sem éri el a négyzetméterár, utóbbiban viszont az 1 milliót is meghaladja. Emellett arra is érdemes egy pillantást vetni, hogy 2015 óta hogy változtak a lakótelepi lakásárak az országos átlaghoz képest.
Nyolcadik alkalommal mutatjuk be a hazai ingatlanpiac legfontosabb látható szereplőit, akik nevéhez a legtöbb és legfontosabb események kötődnek. Az elmúlt 8 évben eddig 123-an szerepeltek a listán, az idei 50-ből pedig 16-an eddig minden alkalommal felkerültek. Ez 2 fővel kevesebb, mint tavaly, így tovább fogyott azok listája, akik eddig minden évben szerepeltek a Top50-ben. A tavalyi 10 után idén „mindössze” 8 új szereplőt találhatunk, a hölgyek aránya viszont sajnos még mindig 10% alatt maradt, de többek is nagyon stabilak a listán! Jó lapozgatást és olvasgatást az idei szereplők megismeréséhez.
Eddig csak beszéltünk róla, de mostanra ténylegesen itt vannak velünk azon folyamatok eredményei, amiket a Covid, a háború és az ezekkel kapcsolatos gazdasági bizonytalanság hívott életre. Mindez az ingatlanpiacot sem hagyta érintetlenül: az ellátási láncok lerövidültek, az európai gyártók számára még jobban felértékelődött a kelet-közép-európai régió, miközben a kínai gyártók is kezdik felfedezni ezt a térséget, ami elsősorban az ipari-logisztikai piac szereplőinek kedvez. Az ezzel kapcsolatos folyamatokról, arról, hogy miként éli meg ezt a vidéki piac egyik legaktívabb hazai ipariingatlan-fejlesztője, milyen a piaci környezet és a kilátások, Székely Ádámmal, az Infogroup ügyvezető igazgatójával és tulajdonosával beszélgettünk.
A legtöbb európai országban az elmúlt évben érdemben csökkent a lakásárnövekedés üteme, míg több helyen a korábbi áremelkedés kisebb csökkenésbe váltott. Mindez a lakások elérhetőségének javulását hozhatja el. Az MNB legújabb Lakáspiac Jelentése alapján azt néztük meg, hogy mi történt az uniós országok lakásáraival az utóbbi két évben, illetve az egyes fővárosokban hány évnyi jövedelem szükséges egy 75 négyzetméteres lakás megvásárlásához.
Ahogy korábban is írtuk, a kormány a napokban bemutatta a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó új törvénytervezetét, ami a korábbiakhoz képest új tartózkodási engedélyeket és vízumkategóriákat vezetne be. A tervezet nemzetgazdasági érdekekhez köti a tartózkodási jogosultság elnyerését, de ebbe az aranyvízumprogramokhoz hasonló vendégbefektetői kategória is beletartozna, vagyis azok előtt is nyitva állhat a letelepedési lehetőség, akik például helyi ingatlanokba vagy közalapítványokba fektetnek be. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy az újabb programnak milyen hatása lehet a budapesti lakáspiacra nézve.
Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az utóbbi időben az építőipar szereplői, különösen az építőanyag-gyártók. Az állami megrendelések visszavágása, az EU-s pénzek hiánya, a magas kamatkörnyezet és a bányajáradékként bevezetett extraprofitadó már eleve hozzájárult ehhez, és ezekre rakódott rá az ingyenesen kiosztott EU-s szén-dioxid kvóták megadóztatása. A folyamat különösen a tégla- és cementgyártókat érinti, akik között van olyan szereplő, aki idén mindössze 5 hónapot tudott termelni, és 2023-ban már nem is indítja újra a gyártást. Hogy pontosan kit, milyen mértékben érint a mostani helyzet, arról az iparág szereplőit kérdeztük, akik azt is elmondták, mi kellene ahhoz, hogy az építőipari lejtmenet véget érjen.
Úgy tűnik, a magyar lakáspiac az egyik legszélsőségesebben mozgó piac Európában, legalábbis ami a lakásárak változását illeti. Míg az elmúlt évtizedben reálértéken Magyarországon volt a legnagyobb a lakásárak növekedése, az előző évben ezüstérmesek lettünk a lakásárak inflációval együtt vizsgált csökkenésében. Cikkünkben sorra vettük az uniós országokat aszerint, hogy hol, mi történt a lakásárakkal reálértéken 2010 óta, emellett a magyar folyamatokat részletesebben is megvizsgáltuk területi és településtípusok vonatkozásában.
Az új beruházások megjelenésével rengeteg ipari-logisztikai ingatlan épült fel az utóbbi időben Magyarországon. A meglévő állomány nagyon dinamikusan bővül, ami nemcsak Budapesten és környékén, de az ország keleti és nyugati részein is megmutatkozik. Az új kapacitásokkal ugyanakkor nem mindig tud lépést tartani a kereslet, a Budapest környéki ipari-logisztikai piac kihasználatlansági rátája nagyot emelkedett idén, miközben a nettó felszívás alacsonyabb szinten maradt. Szakértők szerint a jövőben tovább növekedhet a kihasználatlanság, de hogy pontosan mennyivel és mekkora terület átadása várható még idén, azt az MNB számai alapján néztük meg.
Évtizedeken át a munkáltatók hallani sem akartak róla, de a pandémia idején szinte napok alatt kellett átállni az otthoni munkavégzés gyakorlatára. Bár az élet legtöbb területén azóta visszaálltunk a járvány előtti működéshez, úgy tűnik, az irodai munkavégzés során ez nem fog, vagy nem teljesen fog megtörténni. Ez viszont alapvető hatást gyakorol az ingatlanpiac egyik legfontosabb területére, az irodapiacra, ahol végső soron milliárdok múlhatnak azon, hogy a jövőben hogyan használjuk ezeket az épületeket.
Tamástól jött a hír, hogy februártól a Wise is áthárítja a teljes tranzakciós adót a magyarországi ügyfeleire...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Étkezési szokásaink fenntarthatatlanságára, valamint a modern ipari mezőgazdaság és fejlett társadalom túlfogyasztásához...
Az új termékfelelősségi irányelv elfogadásával több évtized után megújulnak a termékfelelősségi szabályok...
Még mindig nincs olyan óra a középiskolákban, ami kellően felkészítené a végzős diákokat a pénzügyi döntésekben... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!...
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
