Nagy ambíciókkal érkezett Jutasi Zoltán, a KÉSZ új vezérigazgatója. A több tulajdonossal együtt több mint 30%-os tulajdonrészt vásárló szakember vagyonkezelővé alakítja át az építőiparból ismert társaságot, amely az intenzív külföldi terjeszkedés mellett tovább erősíti ingatlanfejlesztő üzletágát. Új irány lehet az IT szegmens, miközben Jutasi még a környezetiparban is lát lehetőséget. Interjú...
Ambivalens eredményeket hozott a Portfolio.hu legújabb ingatlanpiaci felmérése. A várakozások szerint az irodapiac sikerrel szívja majd fel a 2009-ig átadandó mintegy 500 ezer négyzetmétert, a bérleti díjak azonban valamelyest csökkenni fognak. Míg a logisztikai ingatlanok esetében szintén csökkenő bérleti díjakkal számol a piac, addig a bevásárlóközpontok és a belvárosi üzlethelyiségek emelkedő bérleti díjakkal számolhatnak a következő két évben.
Az általunk megkérdezett piaci szereplők egyéni prognózisai nem, csak a konszenzus jelenik meg a felmérésben. A konszenzus meghatározásához medián értékeket használtunk, s a szakértőktől 2009 végéig kértünk várakozásokat a budapesti ingatlanpiacról. Felmérésünk kitér az irodapiacra, a kereskedelmi piacra és a logisztikai ingatlanok piacára is.
Felmérésünkhöz az Agrogate, a Biggeorge’s NV, a CB Richard Ellis, a DTZ, az Erste Bank, az Eurohypo, a Jones Lang LaSalle, a Mosaic Property, a Portico Investment, a TriGranit és a Whiestone Investment járult hozzá prognózisaival.
Hihetetlen mennyiségű bevásárlóközpont épül Romániában. Keleti szomszédainknál jelenleg mintegy 850 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi terület fejlesztése van folyamatban és emellett rengeteg további plázát terveznek átadni a helyi és nemzetközi fejlesztők. A bevásárlóközpontok jelentős része másodlagos városokban épül, s ezek között találunk olyat is, ahol egyszerre 2-3 nagy bevásárlóközpontot fejlesztenek párhuzamosan. Az egy főre jutó retail-területet kiszámolva érdekes arányokat kapunk; jelen állás szerint 2009-2010-re a legtöbb erdélyi nagyvárosban arányosan jóval több bevásárlóközpont lesz mint a magyarországi városokban. Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy vajon miért tartana el egy romániai vidéki város arányosan nagyobb bevásárlóközpont-területet mint egy magyar?
Ki áll a Tópark befektetőjeként ismert Walker & Williams Investment Group mögött? Mitől lesz versenyképes a Tópark? Miért kényszerülnek rá a hazai fejlesztők, hogy az állam és az önkormánnyzatok helyett maguk kezdjenek hatalmas, átfogó fejlesztésekbe? Valóban nem emelkednek a lakásárak? Miért maradunk le a régióban? Többek között ezekről beszélgettünk Petrovszky Gáborral, a Tóparkot fejlesztő Walker & Williams képviselőjével. Interjú.
Több, európai ingatlanszövetség és érdekszervezet egységes igénnyel léptek fel az Európai Bizottságnál. Az európai ingatlanszektort lépviselni hivatott szervezetek egy uniós szintű egységes REIT-szabályozás életre hívását kéri a Bizottságtól. Szerintük a jelenlegi helyzet, azaz, hogy a tagországok saját hatáskörben döntenek a REIT-ek bevezetéséről és azok működési feltételeiről, az jelentősen hátráltatja a tőke áramlását és akadályt gördít az ingatlanpiac további fejlődése elé. Szerintük egy egységes REIT szabályozás, az ún. EU-REIT nagyban hozzájárulna egy egységes európai ingatlanpiac kialakításához.
Miért "kényszerül" saját fejlesztések megvalósítására egy ingatlanalap? Milyen versenyhátránnyal kell szembesülnie egy magyar ingatlanalapnak? Miért nem divatosak ma a kisbefektetők körében az ingatlanalapok? Hogyan lehet 8-9%-os hozamokat elérni a jelenlegi ingatlanpiaci környezetben? Többek között ezekről beszélgettünk az Európa Alapkezelő vezetőivel, Buda Sándor vezérigazgatóval és Tóth-Deme Miklóssal, az igazgatóság elnökével. Interjú.
Beindult -e már az SCD Holding grandiózus, összesen 400 millió eurós balatoni fejlesztési programja? Mik épülnek a Balaton körül? Mekkora piaci kapitalizációval megy tőzsdére az SCD? Melyik tőzsdére vezetik majd be az Interfructot is tulajdonló ingatlanfejlesztőt? Tényleg nincsenek titokzatos befektetők a cégcsoport mögött? Interjú Jászai Gellérttel, az SCD Holding elnökével.
Eltelt az első hónap az Orco Property Group budapesti bevezetése óta. Az SPO előtt általunk megkérdezett alapkezelők várakozásainak megfelelően a prágai székhelyű (a BÉT mellett Prágában, Párizsban és Varsóban jegyzett) ingatlanfejlesztő részvényei nem produkáltak kirobbanó forgalmat, sőt... Az Orco papírjaival több kereskedési napon egyáltalán nem is kereskedtek és a budapesti/varsói SPO óta eltelt időszakban az átlagos napi forgalom alig haladta meg a 16 millió forintot, miközben a bevezetés előtt mind a cég vezetése, mind a BÉT többször is kijelentette, hogy terveik szerint BUX-komponens lesz a régió egyik meghatározó fejlesztője.
Túlzás lenne állítani, hogy kirobbanó sikert hozott a magyarorsági székhelyű Ablon Group ingatlanfejelsztőnek az első félév tőzsdei élet. A februárban a londoni AIM-re bevezetett Ablon papírjai viszonylag alacsony forgalom mellett az IPO utáni árfolyamhoz képest a részvények - magas volatilitás mellett - mindössze 12%-ot erősödtek júliusig.
A cég fejlesztései azonban többségében sikeresek, az üzleti modellje világos és határozott, s nagyratörő tervekkel vágott neki a román ingatlanpiacnak. Az új fejlesztések meghatározó része a romániai lakóingatlanokra fókuszál, az Ablon így mind földrajzilag, mind szektorálisan is tovább diverzifikálja ingatlanportfólióját. A régiós ingatlanfejlesztőkhöz képest alacsony piaci kapitalizációjú Ablon árazása attraktívnak mondható, növekedési potenciálja pedig egyértelműen jelentős.
Bár 2008-ig több mint 500 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adnak át Budapesten, a piac várakozásai szerint mégsem nő drámaian az irodaházak kihasználatlansága, a bérleti is csak enyhe csökkenést jeleznek előre a felmérésünkben megkérdezett ingatlanpiaci szereplők. Második negyedéves felmérésünkből az is kiderül, hogy az átadott plázaterület ellenére egyértelműen növekedés várható az üzlethelységek bérleti díjaiban.
Az általunk megkérdezett piaci szereplők egyéni prognózisai nem, csak a konszenzus jelenik meg a felmérésben. A konszenzus meghatározásához medián értékeket használtunk, s a szakértőktől 2008 végéig kértünk várakozásokat a budapesti ingatlanpiacról.
Felmérésünkhöz az Eurohypo, a Raiffeisen Alapkezelő, a SEGRO, a Wallis Ingatlan, a Mosaic Property, a DTZ, a Jones Lang LaSalle, a CB Richard Ellis, az Eston és a King Sturge járult hozzá prognózisaival.
Júniusban új szereplő csatlakozik a BÉT-hez, 160 millió eurós tőkeemeléssel párhuzamosan bevezetik az Orco Property Group részvényeit Budapesten és Varsóban. A jelenleg már Prágában és Párizsban jegyzett ingatlanfejlesztő a régió egyik legtapasztaltabb ingatlanfejlesztője, ám a közelmúltban történtek azt mutatják, hogy nem tér rá a meghatározó szereplők által preferált útra. A kérdés, hogy valóban lemarad az, aki kimarad a kele-európai ingatlanpiaci sztoriból. Részletek a bevezetésről, az Orco akvizícióiról, stratégiájáról, jövőbeli potenciáljáról.
Nem túl nagy merészség azt állítani, hogy Európa kereskedelmi ingatlanpiacán 2007 legnagyobb robbanását Ukrajna és Oroszország produkálja. De melyik piacnak mik az előnyei, mi alapján választanak a befektetők? Mennyiben kell tartani politikai kockázatoktól a legnagyobb kelet-európai piacokon? Meddig zuhanhatnak a hozamok Moszkvában és Kijevben? Többek között ezekről kérdeztük Stefano Carosi-t, a DTZ oroszországi irodájának befektetésekért felelős vezetőjét és Nick Cotton-t, a DTZ ukrajnai ügyvezetőjét. Duplainterjú.
Lufi vagy fenntartható növekedés az, ami a régió legmeredekebb árnövekedését produkáló lengyel lakáspiacon az elmúlt másfél évben történt? Valóban Romániaban és Bulgáriaban fognak "legközelebb" felrobbani az ingatlanárak? Vagy szó sincs erről? Hol vegyünk lakást? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a közép-kelet európai ingatlanszakkiállítás, a Varsóban megrendezett CEPIF első napján.
Az európai ingatlanbefektetések fókusza egyre inkább keletre tolódik, a KKE régión belül 2007-ben várhatóan Oroszországba áramlik majd a legtöbb tőke. A hihetetlen fejlődő feltörekvő piacok közül a legnagyobb és legnépszerűbb Oroszország mellett kiemelkedik Ukrajna és Románia, de a nyugat-európai befektetők térképén már olyan országok is megjelentek, mint Moldova. A klasszikus közép-kelet európai - cseh, magyar, lengyel, szlovák - ingatlanpiacokon lejátszott koreográfia szerint a rendszerint úttörő - magas hozamokért cserébe magas kockázatot vállalni hajlandó - izraeli befektetőket az osztrák beruházók követték, akik még az érettségi folyamat viszonylag korai szakaszábann jelentek meg a piacokon. Ennek fényében mindenképpen figyelemre méltó jel, hogy mind Oroszországban, mind Romániában az osztrák befektetők hasítják ki a legnagyobb szeletet az ingatlanpiacon. Az osztrák henger beindult...
Miért indul hanyatlásnak az ingatlanpiac Nyugat-Európában? Hogy lehet az, hogy Budapest még Bukaresthez és Pozsonyhoz képest is erős lemaradásban van városfejlesztési szempontból? A TriGranit fejlesztési terveinek miért csupán 5%-a koncentrálódik Magyarországra? Mindezekre a kérdésekre Demján Sándortól, a TriGranit elnökétől kaptunk válaszokat, aki szerint Budapesten a bürokrácia és a megalapozatlan kritika megöli a cselekvést, a közhangulatot pedig bármilyen új kezdeményezéssel szemben a fonnyadt fanyalgás befolyásolja. Interjú.
Miközben a régiós ingatlancégek egyre-másra jelentik be IPO-ra vonatkozó terveiket, nem árt, ha a már tőzsdén lévőket sem tévesztjük szem elől. Az egyik legfiatalabb tőzsdei ingatlanfejlesztő cég, a cseh ECM tőzsdei életét az IPO bejelentése óta követjük, s azért is tartjuk különösen figyelemre érdemesnek, mert a társaság alkalmas a legjövedelmezőbb európai ingatlanpiac, Oroszország "elérésére". A cég az elmúlt több mint négy hónapban kifejezetten jól teljesített, az elmúlt negyedév során kb. 40%-ot emelkedett az árfolyama. A napokban nyilvánosságra hozott 2006-os nettó eszközértéke azonban valamelyest elmaradt az elemzői várakozásoktól. Ha figyelembe vesszük a jelentős számú átváltható kötvényt, akkor az ECM-et akár túlértékeltnek is tekinthetjük a régiós szektortársakhoz képest. A cég folyamatban, ill. tervezőasztalon lévő projektjei azonban további szignifikáns növekedési potenciált ígérnek, elsősorban az orosz piacon való expanzióval.
Aki a horvát és a bolgár tengerpartnál messzebbre vágyik, ám még az egyiptomi művárost is túl kalandosnak tartja, annak ideális befektetési lehetőség Dubaiban ingatlant vásárolni. A világ egyik legnagyobb fejlesztési epicentrumában több százezer lakóingatlant építenek az elkövetkezendő években, s az infrastruktúra fejlesztésére is dollármilliárdokat költenek. A már hazánkban is népszerű nyaralási célpontnak számító Dubai az elmúlt évek egyik ingatlanparadicsoma volt, s a kilátások továbbra is pozitívak, mindemellett a tranzakciós költségek és az adók mesébe illően alacsonyak. Egy kisebb tengerparti apartman Dubaiban pedig már 10 millió forintért a miénk lehet.
Sok piaci szereplő állítja, a legnagyobb lehetőségek piaca Kelet-Európában, ám eddig csak kevés nyugat-európai vagy régiónkbeli befektető merészkedett el Ukrajnába. Holott a tranzakciós hozamok nagyságrendekkel magasabb szinten állnak, mint a klasszikus KKE-régióban, s talán egyetlen európai országban sincs ekkora igény modern irodaházakra, bevásárlóközpontokra és újépítésű lakásokra. Az irodabérleti díjak Kijevben Budapesthez képest hihetetlen magasságokban járnak, a bérlők pedig szinte megküzdenek az A-kategóriás irodahelyiségekért.
Ukrajna egyértelműen a legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező ingatlanpiac Európában, ám a korrupció, a piaci transzparencia hiánya, a bürokratikus és adminisztrációs akadályok a legtöbb külföldi befektetőt egyelőre még elriasztja az ország ingatlanpiacától. Kérdés, hogy meddig?
A magyar kereskedelmi ingatlanpiacon egyedülálló és úttörő kezdeményezésbe fogott a Portfolio.hu. Olyan piaci felmérést indítunk el, melyben a legfontosabb piaci szereplőket kérdezzük a jövőre vonatkozó piaci várakozásaikról. Fejlesztők, finanszírozók és tanácsadók adták meg prognózisukat tranzakciós hozamra, fejlesztési aktivitásra, bérleti díjakra, üresedési rátára vonatkozóan, mind az irodai, mind a kiskereskedelmi és a logisztikai szegmensben.
Az általunk megkérdezett piaci szereplők egyéni prognózisai nem, csak a konszenzus jelenik meg a felmérésben. A konszenzus meghatározásához medián értékeket használtunk, s a szakértőktől 2008 végéig kértünk várakozásokat a budapesti ingatlanpiacról.
Felmérésünkhöz az Eurohypo, a Raiffeisen Alapkezelő, az ING Real Estate, az Unicredit Bank, a Mosaic Property, a Slough Estates, a Colliers, a DTZ, a Jones Lang LaSalle, a CB Richard Ellis, az Eston és a King Sturge járult hozzá prognózisaival.
Nem indokolt, hogy budapesti ingatlanok hozamprémiummal forogjanak a régiós szintekhez képest. Míg a régióban több tranzakció is volt 5.5%-os hozamszint mellett, addig az utolsó magyar transzparens irodaeladás egy évvel ezelőtt 6.8%-os hozammal ment el. Befektetők vannak, az irodapiac új pezsegni kezdett, Hornok Krisztiánnal, a DTZ ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
A legtöbb ember fiatalkorában elkezdi a nagybetűs életet, tele mindenféle kívánsággal és vággyal, hogy minél több...
Folyamatosan keresek olyan osztalékfizetőket, amiket nem örök tartásra, hanem pár hónapos kereskedésre vennék meg....
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
