Csiki Gergely

Csiki Gergely

lapigazgató

Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1230

Tízezrek veszélyben Magyarországon? Összecsap a két tábor! (2.)

Visszaeső kereskedelmi forgalom, megbicsakló gazdasági növekedés, tízezres elbocsátások, elmaradó költségvetési bevételek, a verseny torzítása, diszkrimináció - csak úgy záporoznak a boltok vasárnapi zárva tartását ellenző tábor érvei a kíméletlen vitában. Ezen kívül még több lehetséges negatív következménye lehet a KDNP "szabad vasárnap" névre hallgató kezdeményezésének, a hatástanulmányok azonban nem ismertek. Hasonlóképp hiányzik a széleskörű társadalmi egyeztetés a javaslatról, pedig a reakciók alapján jól látható, hogy a kérdés rendkívül megosztó. Cikkünk végén szavazhatsz is!

Mit művelne velünk a vasárnapi boltbezárás?

Kíméletlen hatása lenne a kereskedelmi szektorra a három év után újra napirendre kerülő "szabad vasárnap" kezdeményezés. A boltok vasárnapi bezárása miatt akár 30 ezren is elveszíthetik a munkájukat és tízmilliárdokkal járna rosszabbul a költségvetés is. A javaslatot beterjesztő KDNP azonban azzal magyarázza az intézkedés 2015-ös időzítését, hogy jövőre az emberek egyébként is többet fognak költeni, mert több pénz marad náluk, így a kereskedelmi forgalom sem fog visszaesni, még az üzletek vasárnapi zárva tartása esetén sem.

Valami óriási dologra készülnek Orbánék

Százmilliárd forint feletti kockázatokat azonosítottunk a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban, ami azt jelenti, hogy jövőre is lesz miért izgulni. Hacsak a kormány a közeljövőben nem pontosítja, hogy mit is tervez a költségvetés bevételi oldalának bizonyos pontjain. A leginkább rejtélyes dolog, hogy a kormány óriási összeget tervez hasznosítási bevételekből.

Így mond le százmilliárd forintokról a magyar állam

Jövőre 700 milliárd forint körüli adóbevételt enged el adókedvezmények formájában a kormány a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban szereplő becslés szerint. Itt és most megmutatjuk, hogy a magyar állam ebben a tekintetben kiknek kedvez leginkább.

Ezek az ábrák mindent elárulnak a kormányról

Az állam saját magára többet költ, azonban az állami kiadások szerepe tovább mérséklődik - lényegében ez olvasható ki a csütörtökön benyújtott 2015-ös költségvetési törvényjavaslatból. A tervezet szerint a magyar állam többet fordít majd működésére (itt érdekesség, hogy a honvédelmi kiadások azonban stagnálnak) és különböző gazdaság feladatok ellátására, ám a jóléti kiadások visszanyesése miatt az újraelosztási ráta csökkenhet.

Orbán durva megszorítást lengetett be

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken megint megpendítette a nullás költségvetés tervét. Elmondása szerint hosszú távon szeretnék teljesen megszüntetni, hogy az állam többet költsön bevételeinél, vagyis legalább nullás egyenlegű költségvetést szeretnének. Egy ilyen cél teljesítéséhez jókora költségvetési kiigazításra lenne szükség.

Brutális számok is vannak a költségvetésben (3.)

Miután Varga Mihály benyújtotta a 2015-ös költségvetés tervezetét a Parlamentnek, megtudhatjuk, hogy a kormány mely feladatokra mennyit szán jövőre. Érdekes számokat is találunk, ha az idei előirányzatokhoz viszonyítunk. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kormány nagyon meg akarja fogni a gyeplőt a kiadások tekintetében. Az egyes kiadási célokat persze eltérően érintik az intézkedések: a szociális kiadásokat valóban visszanyesi a kormány, míg a közmunkaprogram kerete tovább nő és a Beruházási Alapban rejlő kiadásokra is valahonnan előteremti a pénzt. A Paksi Atomerőművel kapcsolatos beruházásra jövőre 28 milliárdot költene a kormány a Beruházási Alapból.

Varga bejelentette a fő számokat

Csütörtök délután Varga Mihály átadta a 2015-ös költségvetés tervezetét Kövér Lászlónak. Az eseményen Varga Mihály ismertette a jövő évi büdzsé főbb számait, céljait és intézkedéseit. Csupán néhány újságírói kérdésre volt lehetőség, Varga Mihály az internetadóval kapcsolatos konkrét kérdéseket lényegében elhárította. Maradnak a lényeges bizonytalanságok a netadó ügyében.

Itt a 2015-ös költségvetés! De hol az internetadó? (3.)

A várakozásoknak megfelelően csütörtök délután a kormány benyújtotta a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A tervezetben szerepel az internetadó, melyből 25 milliárd forintot vár a benyújtó Nemzetgazdasági Minisztérium. A részletes bevételi tervek között is találni érdekes tervszámokat. Ami szembetűnő, hogy a kormány az ÁFA-bevételeknél rendkívül nagy növekedésre számít még az idei tervekhez képest is. Úgy tűnik, hogy az elektronikus áruforgalmi figyelő rendszertől jelentős bevételnövekedést vár a kormány, azonban a tervezetben csak annyi szerepel, hogy több tízmilliárd forint jöhet be többletbevételként.

2015 az adóemelések éve

A Portfolio gyűjtése szerint jövőre legalább kilenc adóemelés valósul meg, ha a kormány által beterjesztett tervezet lép életbe. Persze az adócsomag november 18-i megszavazásáig még számtalan módosítás érkezhet. De nem is emiatt elkeserítő az adóintézkedések üzenete, sokkal inkább az új különadók miatt. A kormány láthatóan kedvenc adópolitikai eszközének tartja a szektoriális terheket, és egy jelentéktelennek tűnő 20 milliárd forintos bevételért is jelentős kockázatokat vállal fel. Ez pedig minden "extraprofitot" termelő ágazat számára figyelmeztető.

Itt az NGM magyarázata az internetadóra!

A Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos magyarázata szerint nincs is olyan, hogy internetadó - derül ki az NGM Portfolio-nak küldött válaszából. A tárca úgy gondolja, hogy akik "internetadóról" beszélnek (mint mi a Portfolio-nál - a szerk.), azok megtévesztik az embereket. A minisztérium több alapvető fontosságú kérdést nem tisztázott válaszlevelében, sőt. Még több kérdés merült fel bennünk ezek után.

Meglepő számmal rukkolt elő a kormány

Habár a jövő évi költségvetési törvénytervezet benyújtásáig még hátra van néhány nap, a Költségvetési Tanács legutóbbi hivatalos véleményéből számos fontos információt megismerhettünk. Ezek közül kiemelkedik, hogy az idei 2,9%-os hiánycél után "szigorúbb" lenne a kormány, 2,4%-os deficitet tűz ki. Az azonban sajnos nem derül ki a KT véleményéből, vajon az október 20-án véglegesített költségvetési tervezetben szerepelt-e már az internetadó 2015-ös bevezetése.

Alábbi cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen főbb számokkal kalkulál a kormány a 2015-ös évre, hogy a költségvetési törvénytervezet pénteki benyújtásakor már ne lepődjenek meg, annyira.

Ami miatt biztosan rendkívüli lesz Vargáék tervezete

Alaposan kidolgozza a jövő évi költségvetés tervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium, a legutóbbi jogszabály-módosításoknak köszönhetően ugyanis adott magának plusz egy hónapot ebben a tekintetben a kormány. Információink szerint a Költségvetési Tanács is csak a jövő héten kapja meg a tervezetet véleményezésre. A késlekedés és az előzetes nyilatkozatok miatt óriási várakozás előzi meg a tervezet október 31-i beterjesztését. Cikkünkben összegyűjtöttünk minden lényeges információt a 2015-ös büdzséről.

Ismét hatalmas mínusz a Dunaferrnél - Hogyan tovább?

Csökkenő árbevétel és csökkenő működési költségek mellett tavaly is tetemes, 21 milliárd forintos veszteséget hozott össze az ISD Dunaferr Zrt. - derül ki a cég nemrég közzétett 2013-as beszámolójából. Közben a társaság HR-igazgatójától megtudtuk: másfél évig húzódó felújítás után ünnepélyesen átadják az 1-es számú kohót. A vasmű jövője szempontjából ez önmagában nagyon jó hír, sőt közép távon az ukrán válság is kedvező helyzetbe hozza a céget, ám ettől még nem felhőtlen a jövő. A társaság azonban határozottan cáfolta azokat a lapunkhoz eljutott információkat, hogy további jelentős elbocsátásokra készülne.

Cikkünkben annak jártunk utána, hogy mi folyik most a társaságcsoportnál és milyenek a kilátások.

Bokros-csomag jönne? Ugyan már!

Elsőre sokan teljesen félreértelmezték Varga Mihály keddi kijelentését a költségvetési kiadások csökkentéséről. Ahogyan azonban már első értékelésünkben is jeleztük: távolról sem nevezhetjük a belengetett nagyívű tervet megszorításnak. Egyszerű számításunkkal most azt is bemutatjuk, hogy az újraelosztási ráta következő években tervezett csökkentését miért nem lehet és nem szabad nominális összegre lefordítani, és ezzel megszorításokkal riogatni. Mindezek mellett már csak hab a tortán, hogy mindenki egy, már fél éve "a piacon lévő" információra csodálkozott rá, valószínűleg ez a felfokozott várakozásokkal függ össze. Habár nominális kiadáslefaragástól nem kell tartani, azonban a kormány felettébb érdekes területeken tervez erőteljes fiskális szigort.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba "megszorítósdi" ügyben.

Ezért készülnek nagy bejelentésre Orbánék

Az állami kiadások lefaragása, az újraelosztási ráta csökkentése, felzárkózás a régiós társakhoz, fontos rendszerek átalakítása - erre készül a kormány a legújabb hírek szerint. Ezek mind olyan kulcsszavak, amelyekre a befektetők azonnal felkapják a fejüket, azonban Magyarország az elmúlt években már elcsépelte ezeket. Azzal viszont nem lehet vitatkozni, hogy a magyar állam kiadásai rendkívül magasak, ebben a tekintetben az előző kormányzati ciklus egyáltalán nem hozott áttörést. Így érthetőek a legújabb kormányzati erőfeszítések, azonban a tényleges szándékot csak találgatni lehet (adócsökkentésnek kell a fedezet vagy csak így csökkenhet az államadósság?). Az is fontos kérdés, hogy mely tortaszeletet vágná kisebbre a kormány?

Szórja a pénzt a kormány

Csütörtökön megjelent döntéseivel több feladatra is forrást csoportosított át a kormány az általános tartalék terhére. Ebből jut Orbán Viktor és hivatalának költözésére, a Hungaroringnek és a Nemzeti Kézilabda Akadémiának is. Összesen ezúttal 1,5 milliárdot költött el a kormány, kevés maradt az év végéig ebben a pufferben.

Bajban Donyeck - Mi lesz a Dunaferrel?

A hónapok óta dúló kelet-ukrajnai harcok miatt a Donbasz régióban akadozik az üzleti élet és a nehézipar működése. A dunaújvárosi vasmű számára fontos ez az ukrán térség a nyersanyag-import miatt, azonban a cég tájékoztatása szerint a Dunaferr működését nem befolyásolják a harcok. Legalábbis egyelőre.

Ezekre költ 34 milliárdot azonnal a kormány (2.)

Több, a költségvetést érintő kormányhatározat is megjelent a hétfői Magyar Közlönyben. Ezek közül talán a legérdekesebb, hogy a kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2014. évi működéséhez közel 20 milliárd forintos plusz forrást nyújt a 2013-as költségvetési maradványösszegek terhére. A kormány mostani döntése azt is előrevetíti, hogy a KLIK-nek idén még szükséges lesz pótlólagos forrásra. Két másik határozatával a kormány további 14,3 milliárd forintot költött el az általános tartalékból.

Összesen tehát most 34 milliárd forintnyi plusz költést engedélyezett, miközben két hete 110 milliárdos zárolást jelentett be a kormány.

Erre jutott a pénzedből

A Portfolio gyűjtése szerint a kormány eddig 67 milliárd forintot kötött le az általános tartalékból, ami az egész éves előirányzat közel 60%-a. A maradék 46 milliárdot azonban továbbra is elköltheti a legkülönbözőbb célokra.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjött a GDP-adat: így került recesszióba Magyarország
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.