Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványügyi és modellező kutatói csapatához csatlakozott Szócska Miklós és szakértői gárdája, akik azt vizsgálták a mobilszolgáltatóktól kapott személyes azonosításra alkalmatlan, összesített adatai alapján, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések milyen hatással voltak a magyarok mozgására és otthonmaradására. A csapat saját mutatót fejlesztett, ami hosszú távon érvényes, bármilyen járványhelyzet esetén a jövőben csak elő kell venni az aszfalfiókból.
Korábban nem látott koronavírus-járványgörbe, eddig nem ismert járványügyi adatok és a várható új járványvédelmi stratégia alapjai - ezeket ismerhetjük meg a kormány munkáját segítő szakemberek, kutatók nemrégiben bemutatott előadásaiból. Eldőlni látszik: paradigmaváltás várható a tesztelésekkel és kontaktuskutatással kapcsolatos stratégiában. A fő üzenet: tesztelünk, hogy a helyzet elébe menjünk.
A koronavírus-járvány Magyarországon jelenleg a lefojtott szakaszában van, köszönhetően a korlátozó intézkedéseknek és azok nagy mértékű betartásának. Ez azonban hosszú távon nem tartható fent, ezért a legfontosabb kérdés: merre tovább a mostani helyzetből, mi alapján döntsön a kormány. A modellszámítások azt mutatják: a szigorú intézkedések enyhítésével azonban nagyon óvatosan kell bánni, nehogy a veszélyes zónába lépjünk, amikor például már 10 fertőzött ember 13 másik embert tud megfertőzni - hangzott el a csütörtöki, Innovációs és Technológiai Minisztérium által szervezett online konferencián, ahol a kormány munkáját segítő kutatócsapat tagjai tartottak előadást és engedtek bepillantást a járványügyi helyzet kezelésének kulisszatitkaiba. Az eseményen arra is választ kaptunk, hogy milyen esetben alakul ki a kormány által sokat emlegetett legrosszabb járványügyi forgatókönyv. Az is eldőlt a szakemberek visszajelzése alapján: alapvetően más járványvédelmi stratégiára van szükség Magyarországon, a kontaktszám manipulálásán alapuló stratégiák (a korlátozó intézkedések esetén a húzd meg - ereszd meg stratégia) nem tudják ugyanis megoldani a jelenlegi helyzetet. Az új, kombinált stratégia elemének kell lennie a sokkal több tesztelés és hatékonyabb kontaktkutatás.
Át kell gondolni, és erre a járványügyi válság is felhívta a figyelmet, az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását - jelezte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. Azt is hozzátette: felesleges egy olyan kórházi kapacitást fenntartani, amit a betegek száma nem indokol. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai komoly fordulatról adnak tanúbizonyságot, mert úgy tűnik, hogy a kormány felvállalja a kórházi ágyak átalakításának kényes, de hosszú évek óta húzódó ügyét. Mindez azért is érdekes, mert újfajta megvilágításba helyezi az elmúlt hetek gyors ütemű, fokozatmentes ágyfelszabadításait is és nagyon úgy tűnik, hogy a járvány miatti ágyfelszabadítás valójában egy tartós ágyszámcsökkentési terv lett.
A csütörtöki Kormányinfón tett pontot egy eddig bizonytalan ügy végére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kurzarbeit-szabályozás kapcsán.
Számos nagyon ígéretes, nagy biotech cégek és gyógyszergyárak által fejlesztett COVID-ellenes hatóanyag van jelenleg is a laborjainkban vizsgálaton - árulta el a Portfolio-nak adott interjújában Duda Ernő neves magyar üzletember, a Solvo biotechnológiai cég alapítója, aki szerint teljesen érthetetlen, hogy Magyarország miért nem végez sokkal több tesztet. A biotech cég elnök-vezérigazgatója arról is beszélt, hogy van több olyan magyar cég, ahol ígéretes kutatások zajlanak mind diagnosztika, mind meglévő engedélyezett gyógyszerek átpozicionálása tekintetében. A szakembert arról is kérdeztük, hogy a mostani járványnak milyen tanulságai lesznek hosszú távon.
Napok óta egy fél ország azt találgatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pontosan mire alapozta azt a kijelentését, hogy a járvány május 3-ára fut fel szakértők szerint. Egy nemzetközi, a járványgörbék lefutását előrejelző modell szerint valóban május elején léphet új, csendesebb szakaszába a járvány hazánkban.
A bajba került cégek nagyobb része élhet az állami bértámogatási rendszerrel, és egyúttal fontos pontokban egyszerűsödik az igénylés folyamata és a feltételrendszer. Értékeljük a napok alatt módosításon átesett új magyar Kurzarbeit-rendszert.
Érdemben módosul a magyar bértámogatási rendszer - hangzott el az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján. Már két órás munkaviszonytól is igényelhető a támogatás, az igénylés folyamata egyszerűsödik, bővül a kedvezményezettek köre.
Miközben Magyarországon van hivatalosan az egyik legalacsonyabb koronavírus-esetszám Európában, és a halottak száma sem kimagasló, addig hatalmas készültség van a magyar kórházakban és a kormány a járvány miatt rendkívül rövid idő alatt, a fokozatosság elvét nagyrészt figyelmen kívül hagyva alapjaiban alakítja át az egészségügyi ellátórendszert. A két dolog látszólag nem fér meg egymás mellett, cikkünkben bemutatjuk, hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy a kormány a „legrosszabb forgatókönyv” bekövetkezésére készül a kórházakban, felvállalva annak beláthatatlan következményeit. Egyúttal arra is rámutatunk, hogy ez a mostani taktika miért nem előnyös a jövőben várható korlátozó intézkedések feloldásakor.
Pénteken megjelent a Költségvetési Tanács véleménye a koronavírus okozta járvány államháztartási hatásairól. A hivatalos dokumentum legvége az igazán érdekes azonban, itt ugyanis fény derül a kormány eddig nem ismert fiskális előrejelzéseire.
Alig egy hónap leforgása alatt a Portfolio gyűjtése szerint már az ötödik akcióterv-részletet jelentette be a kormány a koronavírus-járvány okozta gazdasági krízis kezelése érdekében. Összeszedtük az eddigi lépéseket egy nagy listába, összesen 35 egyedi lépést gyűjtöttünk.
Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató és bostoni laborja fontos bejelentést tett a koronavírus elleni szer keresésének folyamatában. Közzétették ugyanis a hálózatos orvostudomány alapján, hogy mely meglévő szerek lehetnek hatásosak a koronavírus elleni küzdelemben.
Schanda Tamás, György László és Bodó államtitkárok online háttérbeszélgtést tartottak az Innovációs és Technológiai Minisztériumból, melynek keretében ismertették a koronavírus-járvány ellen eddig meghozott gazdaságvédelmi intézkedéseket, azok részleteit. Az eseményen kiderült: a magyar Kurzarbeittal kapcsolatban vannak olyan alapelvek, amelyeken nem tudnak változtatni és nem a pénz elégetése a cél, hanem hogy a vállalkozások működjenek tovább. Többször hangsúlyozták, hogy a kormány nem ingyenpénzzel oldja meg a jelenlegi válságot, és hogy képes saját erőből, saját forrásokból kezelni azt. A bértámogatás alapvető módosításában, bővítésében reménykedő vállalkozások és érdekképviseletek csalódottak maradhatnak a mostani esemény után is.
A bezárásra kényszerült cégek teljeskörű támogatása, megmentése, ágazattól függetlenül. A munkahelyvédelmi bértámogatás rendszerének kiegészítése, nagyságrendjének növelése. A koronavírus-járvány miatt teljes leállásra ítélt vállalkozások valódi támogatása. A jelenlegi támogatási rendszer bonyolult, nem nyújt érdemi előnyt a hazai cégeknek - így lehet összefoglalni a magyar vállalkozói közösség véleményét a sajátos magyar Kurzarbeitról. Mindezek alapján kijelenthető: a járvány miatt hozott legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedés még a hatályba lépés előtt kudarcot vallott jelenlegi formájában.
A koronavírus-járvány az élet számos területén kényszerít ki újfajta működést, és a betegek számára kulcsfontosságú, hogy az őket ellátó intézmények és orvosok a fizikai vizitek hiányában hogyan alkalmazkodnak az új világhoz. Ebben a helyzetben vizsgázott jól a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet és a Doktor24 magánegészségügyi szolgáltató, ahol rövid idő leforgása alatt átálltak az online konzultációkra a virtuális rendelők bevezetésével, ezzel is biztosítva a folyamatos betegellátást. Az első néhány hét tapasztalatairól, a betegek reakciójáról, az átállás folyamatáról kérdeztük a két intézmény orvosigazgatóját, Kovács Tibort és Spányik Andrást.
Komoly üzenetértékű hír jelent meg a Semmelweis Egyetem honlapján arról, hogy - a Kásler Miklós EMMI miniszter által vasárnap kirúgott - Cserháti Péter új feladatokat kap rektori biztosként a Semmelweis Egyetemen.
Új szakaszába lépett a készültség az állami egészségügyi ellátórendszerben a koronavírus-járvány miatt. Azonnali következményei már most érezhetőek (kirúgott igazgatók, igazgatóért kiálló dolgozók, elküldött betegek), a hosszú távú következményeit (a betegek gondozásának megszakadása) még belátni sem lehet.
Nagypénteken állt elő a kormány a német kurzarbeit mintájára bevezetett magyar bértámogatási program részleteivel. A Magyar Közlönyben ugyanis megjelent a koronavírus-járvány miatti gazdaságvédelmi akcióterv sokak által napok, hetek óta várt rendelete. Elöljáróban annyit mondunk: az elmúlt napokban lehűtött várakozásokhoz képest is sokan csalódottak lehetnek.
