A Smart City utópiák árnyoldala - Hol az ember a képletben?
A harmadik generációs okos városok ígérete szerint a városvezetés egy nyílt, részvételiségen-alapuló folyamat, mely hatalmas adatmennyiségekre támaszkodva segíti a lakosokat a döntéshozatalban. Ugyanakkor a jelenkori trendek gyakran egy teljesen ellentétes képet festenek, ahol a technológiát kihasználva emberek válnak „hekkelhetővé”, ezáltal manipulálhatóvá, irányíthatóvá. Az okos városok utópisztikus ígéretei mellett kevés szó esik a személyiségi jogokról, a személyes adataink feletti önrendelkezésről, a paternalizmusról vagy arról, hogy ezek a városfejlesztési projektek mennyiben korlátozzák az emberek szerepét, mozgásterét az adott rendszerben.
