Kijött az új, 5 éves Prémium Magyar Állampapír ismertetője, aminek leglényegesebb eleme, hogy a korábban kibocsátott sorozatok által, infláció felett biztosított 1,4%-os kamatprémium 1,25%-ra csökken. Ez azt is mutatja, hogy az adósságkezelő az infláció emelkedésével kalkulál.
Több mint 10%-ot gyengült a forint az euróval szemben tavaly, 2019 végén 330,5 forintba került egy euró, december végén pedig már 365-be. Ilyen gyenge forint mellett jól járt az, aki nemcsak forintos, hanem devizás befektetési alapban is tartotta a pénzét, a legjobban teljesítők ezek között 19-71%-os forintosított hozamot értek el 2020-ban.
Bár a tavalyi lejáratok miatt összességében csak 98 milliárd forinttal nőtt egy év alatt a lakossági állampapírok állománya, a lakossági számlákon több mint ezermilliárdos volt a bővülés. A friss adatok is egyértelműen a szuperállampapír fölényét hirdetik, de nagy volt az utóbbi hónapokban a kereslet az inflációkövető papírok iránt is. Alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány érdekes ábrát a lakossági állampapírok tavalyi évéről.
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy jól jött a tavaszi koronavírus-válságot követő piaci fellendülés a magyar gazdagoknak, javarészt ennek köszönhető ugyanis, hogy 6500 milliárd forint fölé emelkedett a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon. Ezek után nem meglepő, hogy az egy ügyfélszámlára jutó átlagvagyon is új rekordon van 144 millió forinttal, új privátbanki ügyfeleket viszont alig tudott akvirálni a szektor. A legnagyobb privátbanki szolgáltató továbbra is az OTP Private Banking, mindeközben egyre nehezebb privátbanki ügyfélnek lenni a folyamatosan emelkedő belépési limitek miatt.
Új csúcsra, 6900 milliárd forint közelébe emelkedett a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon december végére, a márciusi koronavírus-válság már csak egy távoli emléknek tűnik. Az alapkategóriák többsége profitálni tudott a tőkepiacok felíveléséből tavaly, a friss tőkebeáramlások és a szép hozamok is megdobták a vagyonukat. Az abszolút hozamú alapok iránti kereslet azonban nem állt helyre, de ha kivesszük az egyenletből az OTP Suprát, akkor a kategória nagyjából le tudta dolgozni az év közbeni veszteségeit.
Ezermilliárd forintnyi nettó állománybővüléssel kalkulál idén az ÁKK a lakossági állampapírok piacán, és ez inkább csak konzervatív becslés. Az biztos, hogy idén is a szuperállampapír iránti kereslet hajtja majd a lakossági papírok szekerét, de meglepetést hozhat az inflációkövető állampapír is, és idén talán bejöhet a képbe a nyugdíjkötvény, mint új lakossági konstrukció.
Elképesztő évet zárt tavaly a hazai befektetési alapok többsége ahhoz képest, milyennek tűnt márciusban a koronavírus-helyzet. A legjobb hozamot kétség kívül részvényalapokkal lehetett elérni 2020-ban, de az sem panaszkodhat, aki biztonságosabb befektetésben tartotta pénzét. Alábbi cikkünkben összeszedtük az alapkategóriákat érintő fontosabb változásokat tavaly és a legjobb hozamokat felmutató sorozatokat.
Márciusban még talán senki nem gondolta volna, hogy egy őrült kötvénypiaci ralit hoz magával a koronavírus-pánikot követő mennyiségi lazítási hullám. Pedig ez történt, és aki azt hitte, hogy ennél lejjebb már nem mehetnek a kötvényhozamok, az tévedett. Mindez persze nagyon jól jött a hazai kötvényalapoknak, az árfolyamemelkedésből főként azok a befektetők profitáltak, akik mertek a hazai piacon túlra tekinteni. A legjobban teljesítő stratégiák bőven meghaladták a szuperállampapír 4,95%-os hozamát.
Visszatért a magyarok bizalma az ingatlanalapok iránt, miután 2019-ben a MÁP+ megjelenése, majd a szigorúbb visszaváltási szabályok és a koronavírus-pánik okozott nagyobb tőkekivonásokat. Megérte ingatlanalapban tartania a pénzét annak, aki kiszámíthatóbb befektetést keresett tavaly, sok forintos sorozattal még a szuperállampapírénál is magasabb hozamot lehetett elérni. A szektor egésze is kiemelkedőt ment, egy olyan alapkategória sem volt, amely több hozamot ért volna el tavaly, mint az ingatlanok.
A tavaszi koronavírus-válságnál látott megtorpanás sem tudta kiütni a nyeregből a magyar vegyes alapokat, amelyeknek vagyona év végére új csúcsra tört. Az járt a legjobban, aki nem félt kockázatot vállalni, ugyanis a részvénytúlsúlyosabb alapokkal 10% felett is lehetett keresni. A legjobban teljesítő forintos sorozat tavaly az Amundi Diszruptív Vegyes Alapok Alapja A sorozata lett 24,4%-os hozammal.
A magyar befektetési alap kategóriák közül egyiknek sem jött olyan jól a koronavírus, mint a részvényalapoknak: bár márciusban megijedt a világ, azt követően rég nem látott részvényvásárlási láz robbant ki a magyar befektetők körében. Aki jól választott, nagyon vonzó hozamokat tehetett zsebre tavaly, a legjobban teljesítő alap az OTP Klímaváltozás lett több mint 70%-kal. És van még ott, ahonnan ez jött.
Látványos visszatérést mutattak az abszolút hozamú alapok a tavaly márciusi mélypont után: a vizsgált 146 lakossági alap sorozatból 107-nek pozitív hozamot sikerült elérnie, a legjobb teljesítményt felmutató sorozatok közé pedig 10% alatti hozammal be sem lehetett férni. Tavaly a legjobb éves hozamot az MKB, az OTP és a Budapest Alapkezelő alapjai érték el, a legnagyobb abszolút hozamú alap továbbra is az OTP Supra, amely a második legrosszabbul teljesítő lakossági sorozat lett 2020-ban.
Húzós év volt 2020, sok szempontból: gyakorlatilag az egész évet végigkísérte a koronavírus és ennek társadalmi, egészségügyi, gazdasági hatásai, a piacok ide-oda csapkodtak, eddig elképzelhetetlennek tűnő pénzeket öntöttek a jegybankok a gazdaságba, a technológiai részvények eszement emelkedést mutattak, volt egy zökkenőmentesnek korántsem mondható amerikai elnökválasztás, év végére pedig a vakcinahírek hoztak átütő optimizmust. Ilyen év után különösen izgalmas, mit tartogathat a 2021-es év, így megnéztük, mibe érdemes fektetni a következő 12 hónapban.
A novemberi elnökválasztást követő piaci felívelésben nagyot hajráztak a magyar nyugdíjpénztárak is, ennek köszönhetően a koronavírus miatti tavaszi veszteségeket év végére szinte mindegyik pénztári portfólió le tudta dolgozni, sőt, egész szép hozamokkal zárul 2020.
Jövőre mintegy 1000 milliárd forintos nettó állománybővüléssel kalkulál a lakossági állampapírok piacán az ÁKK, köszönhetően részben annak, hogy 2021-ben kevesebb papír fog lejárni. Ha ez bejön, akkor jövőre átlépheti a 10 ezermilliárd forintot a lakossági állampapírok állománya.
Nagyon megosztott a világ és a magyar társadalom is azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán beadassa-e magának a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinák valamelyikét, vagy csak később vállalja, amikor már több információ áll rendelkezésre. Én úgy döntöttem, jelentkezem itthon a védőoltásra, azt is elárulom, miért.
Bár tavaly megemelkedett kissé a magyar befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése, jobban a számok mögé nézve láthatjuk, hogy a nagyobb díjjal működő kategóriák húzták fel az átlagot. Azt, hogy sok alapkezelőnél nőtt a költségterhelés, magyarázhatja, hogy a kockázatosabb eszközökben kezelt vagyon megugrott, ennek okát azonban inkább a vagyonátértékelődésben, semmint a kiugró keresletben érdemes keresni. A friss adatok szerint azok fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vagy alapok alapja konstrukciót vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a likviditási és pénzpiaci alapok.
Különösen a nyugdíjpénztárakban és egyéb nyugdíjprogramokban lévő megtakarítások sínylették meg a tavasszal kirobbant koronavírus-válságot, az OECD friss elemzése szerint számos országban visszaesett a tagi hozzájárulás mértéke, és több olyan döntés született, amelyeknek a nyugdíjas években lesz meg a böjtje. Az állami nyugdíjrendszerek többnyire nagyobb sokkok nélkül átvészelték az utóbbi hónapokat, a munkahely-támogató intézkedések egyelőre megmentették a nagyobb hiányoktól az állami nyugdíjkasszákat. Átmenetileg, de enyhülést hozott az állami nyugdíjak tekintetében az idősek többlethalálozása is, ennek azonban nem lesz olyan nagy és sokáig tartó pozitív hatása a nyugdíjrendszerre, ahogyan azt sokan gondolták.
Egy új normarendszer van születőben, amihez előbb-utóbb az egész piac alkalmazkodni fog és be fog épülni a vagyonkezelésbe – mondta el az egyre népszerűbb, fenntarthatósági elveken (ESG) alapuló befektetésekre utalva Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója. A szakember a Portfolio-nak adott interjúban kitért arra is, hogy az elmúlt években stagnált a befektetési alapok állománya, ami nagyban magyarázható a lakossági állampapírok elszívó hatásával. Ugyanakkor az is látszik, hogy mostanra szinte mindenki portfóliójában van már egy nagy adag MÁP+, e mellé keresnek majd alternatív megtakarítási eszközöket az emberek. Az Amundi vezére beszélt arról is, itthon milyen újítások jönnek ESG kapcsán a magyar alapoknál és melyek lesznek a befektetések világát leginkább meghatározó trendek.
A biztató tavaszi időszak után ismét visszaesett az önkéntes- és magánnyugdíjpénztárak teljesítménye az MNB friss adatai szerint. A harmadik negyedévben mindkét pénztártípus veszteséget könyvelt el befektetésein, különösen a magánkasszáknak lesz mit ledolgozniuk. Mindeközben folytatódik a tagok lemorzsolódása, idén kevesebb új taggal bővültek a pénztárak, mint tavaly ugyanekkor.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
A bankok hatalmasat kaszálnak a cégek bankszámláin gyakran hónapokig-évekig elfekvő milliókon, talált pénz a számukra...
Melyik tudós teljesítménye kiemelkedőbb? Akinek van 100 olyan tanulmánya, melyre legalább 100-szor hivatkoztak,...
Csökkent az elmúlt években Magyarországon a karácsonyfa-termelésre szánt összterület mérete, a felmelegedés nem... 
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
A forint gyengülése és erősödése minden magyart érint. Vörös Attila Benjamin és Argyelán József elemzik az árfolyam...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
