Nagyon igyekeztek maguk mögött hagyni a 2018-as piaci turbulenciákkal tűzdelt évet a magyar alapkezelők, ami a friss beszámolók szerint sikerült is: tavaly jelentőset ugrott a nagyobb szolgáltatók nyeresége, az OTP Alapkezelőé egyenesen kilőtt. A legnagyobb vagyont befektetési alapokban továbbra is az Erste Alapkezelő kezeli, de ha a pénztári és biztosítói vagyonokat is nézzük, ismét az OTP kerül az első helyre.
Éppen ma egy éve, hogy tavaly június 3-án elindult a lakossági állampapírpiac eddigi legnépszerűbb konstrukciója. A szuperállampapír jött, látott, győzött. Nagyjából így lehetett jellemezni a MÁP+ első pár hónapját a megtakarítási piacon, de aztán valami eltört. Közel 4000 milliárd forintnyi megtakarítás találta meg eddig a konstrukciót, de az utóbbi hónapok kereslete már csak halvány emlékét őrzi a tavalyi nyárnak. Lehet, hogy ennyi volt, és talán elég is volt ennyi. Nézzük meg, milyen volt a szuperállampapír első éve, és mit hozhat a jövő.
Fontos finanszírozási lehetőség nyílik meg azon magyar és régiós vállalkozások előtt, amelyeknek működési modellje és tevékenysége a fenntarthatóságon alapszik. Az Áder János köztársasági elnök által alapított Kék Bolygó Alapítvány és a Széchenyi Tőkealap-kezelő által közösen kezelt tőkealap 10 milliárd forint keretösszegből tudja támogatni a környezeti fenntarthatóságot célzó üzleti elképzeléseket. A befektetési célrendszerről, a támogatandó cégek köréről, a támogatás összegéről és hozamelvárásokról Csepreghy Nándorral, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány igazgatójával, és Jobbágy Dénessel, a Széchenyi Tőkealap-kezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Egyre több szolgáltatónál indul újra az irodai élet azt követően, hogy az újranyitás most már a központi régióra is kiterjedt. A privátbanki szolgáltatók többsége kidolgozta már a visszatérésre vonatkozó szabályokat, és ami már most látszik, hogy az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló privátbankárok esetében nem életszerű a home office hosszú távon, az ügyféltalálkozókon pedig egy ideig hozzá kell szokni az arcmaszkokhoz.
Jelentősen leapasztotta a lakossági állampapírokat a koronavírus, márciusban és áprilisban összesen 370 milliárddal csökkent az állomány. A friss adatokból jól látszik, hogy a lejáró állampapírok egy jelentős részét nem fektették be újra a magyarok, az összeg vélhetően inkább bankbetétbe és készpénzbe vándorolt át.
Budapest újranyitásával mostanra az egész országban elindult a koronavírus miatti lezárásokat követő újrakezdés, ezzel egyidejűleg pedig az irodákba való fokozatos visszatérés is. A hazai alapkezelők többsége is kidolgozta már a visszatérésre vonatkozó szabályokat, van, ahol már hétfőn az irodában kezdődött a munka. Körbekérdeztünk a piacon, hány emberrel és milyen formában indul újra az irodai munkavégzés a befektetési piacon, melyek a home office-szal kapcsolatos tapasztalatok és fennmarad-e az otthoni munkavégzés lehetősége a koronavírust követően is.
Nagy ütést kaptak a tőkepiaci turbulenciában a magyarok alapok is: márciusban 427 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok vagyona Magyarországon, ennek nagyobb része, 261 milliárd forint lakossági vagyonkiáramlás volt. A vagyon csökkenését javarészt a tőkekivonások okozták, de a koronavírus miatti piaci pánik a hozamoknak sem kedvezett. Nem nagyon akad olyan alapkezelő itthon, akit ne érintett volna negatívan a koronavírus miatti vagyonvesztés, de úgy tűnik, egyik szolgáltatónál sem ért el ez kritikus szintet. A koronavírus okozta piaci felfordulás hatása még sokáig velünk maradhat, így a Portfolio három alapkezelős vezért szólaltatott meg a jövőbeni tervekről és befektetési stratégiákról.
Érezhetően otthagyta a nyomát a koronavírus a magyar megtakarítási piacon is, az MNB friss statisztikái szerint a lakosságnál lévő állampapírok, befektetési alapok és részvények állománya is visszaesett márciusban. Mindeközben felröppentek olyan hírek, miszerint egyes forgalmazók újraértékesítik a lakosságnak a náluk lévő lakossági állampapírokat. Utánakérdeztünk az ÁKK-nál, mennyire szabályos ez a gyakorlat.
Jelentősen átírná a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíjszámítás alapjait az EU egy mostani ajánlásával. A döntés a magyar alapok jelentős részét is érinti, ami jól jöhet a befektetőknek, de kevésbé jól az alapkezelőknek: a szigorítások miatt nehezebb lesz sikerdíjat elszámolniuk az alapoknak, és biztos, hogy sok alapnak búcsúznia kell az RMAX-tól, mint benchmarktól. Cikkünkben összeszedtük a fontosabb változásokat és megnéztük, mely magyar alapokat és alapkezelőket érinti leginkább a változás.
A koronavírussal való küzdelem legérzékenyebb pontjaira világít rá az OECD friss elemzése. Egyre több ember szembesül azzal az eshetőséggel, hogy a koronavírus okozta kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek, a nélkülözhetetlen napi életvitelhez szükséges kiadások a legszegényebb családok jövedelmének 75%-át is felemészti. A tanulmány szerint sok szempontból Magyarországon is rossz a helyzet, a magyar családok 25%-a él túlzsúfolt környezetben, egészségügyi szempontból pedig jelentős probléma, hogy az ezer főre vetített orvosok és nővérek számában nagyon hátul kullogunk az országlistán.
Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adott ki arról egy közleményt, mennyire félrevezeti a befektetőket a jelenleg érvényben lévő EU-s rendelet, a PRIIPs, amely a befektetésekről rendelkezésre álló kiemelt befektetői információkat hivatott egyszerűsíteni. Itthon a probléma egyelőre csak egyes tőkevédett és származtatott alapokat érinti, de 2022-re minden alapra kiterjedhet.
Jelentős pénzek áramolhatnak be az MNB új monetáris politikai eszközébe, ha a befektetési alapok nagy része élni kíván a napokban kapott lehetősséggel. A bennük kezelt vagyon 30%-ával, tehát szektorszinten akár 1800 milliárd forinttal is részt vehetnek az MNB hiteltenderén, de a részletek még mindig homályosak. Az MNB programjában az önkéntes pénztárak is részt vehetnek, miközben furcsa mód a magánnyugdíjpénztárak kimaradtak a lehetőségből. Körbekérdeztünk a piacon, milyen lehetőségeket tartogat az MNB eszköze.
Ma jött ki az ÁKK idei évre vonatkozó módosított finanszírozási terve, ami sok más papír mellett a lakossági állampapírokkal kapcsolatos idei terveket is jelentősen átírja. Az eredeti tervben szereplő 400 milliárd forintos nettó állománynövekedés helyett már 1100 milliárdos csökkenéssel kalkulál idén az adósságkezelő.
15 év alatt, tehát amióta gyűjtjük a befektetési alapok havi adatait, nem láttunk olyan vagyonvisszaesést havi szinten, mint most márciusban. A befektetési alapok kezelt vagyona több mint 456 milliárd forinttal esett vissza, ezzel közel három év munkáját törölte ki a szektornak a koronavírus miatti befektetési veszteség és az azzal összefüggő jelentős tőkekivonás.
A kezdeti lelkesedés már a múlté a szuperállampapír körül, a konstrukció hétről hétre egyre gyengébb értékesítési adatokat mutat, pedig az államnak nagyobb szüksége lesz most a lakossági papírok értékesítéséből befolyó pénzre, mint eddig valaha. A koronavírus terjedése jócskán átírta a lakossági állampapírok piacát is: a gazdasági megtorpanás kieső jövedelmeket generál a háztartásoknál, a kincstári értékesítési pontok bezártak, a szuperállamapíprral versengő termékek vonzereje nő, miközben több százmilliárdnyi lakossági papír jár le a hetekben. Nagy kérdés, mit lép az állam, ha nem vesznek érdemben több lakossági papírt a magyarok. Ennek jártunk utána mostani cikkünkben.
Tavaly csak úgy röpködtek a 10% feletti hozamok a nyugdíjpénztáraknál, az idei első negyedévben pedig már a mínusz 10% feletti hozamok voltak gyakoriak. A koronavírus miatti tőzsdei esés a nyugdíjra gyűjtő magyarok megtakarításait is megnyirbálta, az idei első három hónap elég volt ahhoz, hogy sok portfólió egész tavalyi teljesítményét eltörölje. Ha valaki tehát most megy nyugdíjba, valószínűleg még nem érdemes hozzányúlnia a pénzéhez, de a többiek se búslakodjanak: a piacok még bőven ledolgozhatják ezeket a mínuszokat.
Ahogyan az egész világban, úgy a hazai privátbanki szolgáltatók életében is jelentős változásokat hozott a koronavírus gazdasági és társadalmi hatása. Miközben ilyen piaci csapkodások közepette sok befektető inkább menekül a tőkepiacokról, a magyar gazdagok azt várják, mikor szállhatnak be. Ennek pénzügyi fedezetét pedig sokan állampapír-értékesítésből teremtik meg. A privátbanki szolgáltatók körében végzett körképünkből kiderül, hogy a magyar gazdagok szinte teljesen leálltak az eddigi slágerterméknek számító szuperállampapír vásárlásával, az állomány inkább csak stagnál, és ez nem olyan jó hír a lakosságra erősen támaszkodó államadósság-finanszírozásra nézve. Ne merüljön fel senkiben a kétség: a MÁP+-t döntően nem az átlagfizetésből élők veszik, hanem a vagyonosabb réteg.
Egyelőre van elég zöldség és gyümölcs a hazai boltok polcain, az importáruknál viszont hiány is lehet, ha nem oldódik meg a zavartalan áruforgalom. Nagyobb baj, hogy a koronavírus miatt hozott intézkedések következtében a nagybani piacokról eltűntek a külföldi felvásárlók, a hazai éttermek és vendéglátóipar kereslete drasztikusan visszaesett, sőt, még az áruházláncok is kevesebb zöldséget és gyümölcsöt vesznek, mint eddig, ez pedig nehéz helyzet elé állítja a magyar termelőket. Európa más országaiban sem jobb a helyzet.
Februárban kissé visszaesett a forintos lakossági állampapírok állománya januárhoz képest. Múlt hónapban 9193 milliárd forintot tett ki a lakossági állampapírok állománya, amely valamivel elmarad a január végi 9211 milliárdtól. Ebben szerepet játszhat az is, hogy az ÁKK múlt hónapban összesen közel 194 milliárd forint értékben vett vissza lakossági papírt a bankoktól és egyéb, nem lakossági szereplőktől. Valószínűleg márciusban sem lesz jobb a helyzet, az már most látszik, hogy a szuperállampapír értékesítésében az eddigi legrosszabb hónapot jelentheti a mostani.
A kormány a napokban megjelent rendeletben meghatározta azon vállalkozások körét, akik mentesülnek egy időre a járulékfizetési kötelezettség alól. Orbán Viktor többször is hangoztatta, mennyire lehetetlen helyzetbe került a turizmus a koronavírus terjedése miatt, így nem meglepő, hogy az ágazati szereplők egy jelentős része benne van a mentességi körben. Csakhogy úgy tűnik, kimaradtak az utazási irodák, utazásszervezők, buszos személyszállítók a körből, akik a turizmus fontos részét képezik. A Portfolio által megkérdezett irodák és szervezetek bíznak benne, hogy csak adminisztrációs hibáról van szó, a fennmaradásukat már így is eléggé veszélyezteti a többmilliárd forintos bevételkiesés.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
