Egyre több országgal sikerül Magyarországnak megállapodást kötnie a magyar védettségi igazolvány elfogadásáról, azonban az igazolvány megléte sok esetben nem ad automatikus belépést az adott országba. Összegyűjtöttük, hogy országonként milyen egyéb előírások vannak. Jó hír a Horvátországba készülőknek, hogy nem kell angol nyelvre fordítani a magyar oltásigazolást a belépéshez.
Szijjártó Péter az utóbbi napokban sorra jelenti be azokat az országokat, amelyekkel már sikerült megállapodni a magyar védettségi igazolvánnyal való beutazásról. Mostani cikkünkben összegyűjtöttük, hogy eddig melyek azok az országok, ahova karantén és tesztkötelezettség nélkül is beutazhatnak a magyarok az igazolvány felmutatásával, mely országokkal folynak jelenleg is a tárgyalások, és hol ütközhet falba a magyar igazolás. Merthogy Horvátország kapcsán is furcsaságokra bukkantunk.
Közel 450 milliárd forinttal bővült a lakosság kezében lévő három legnépszerűbb befektetés állománya az első negyedévben, és bár továbbra is az állampapír hajtja a szekeret, a MÁP+ varázsa egyértelműen elmúlt. Mindeközben kezd magára találni a régóta elhanyagolt befektetés, de ez annak is köszönhető, hogy a koronavírus-válság óta emelkednek a piacok.
Valamivel több, mint 120 milliárd forint van babakötvénybe fektetve, és bár az elmúlt években nem láthattunk nagy érdeklődést a konstrukció iránt, úgy tűnik az utóbbi fél évben valami változott. Érdemes kihasználni a 6,3%-os hozamot kínáló és ezzel egyben a legjobb kamatozású lakossági állampapír adta lehetőségeket, már csak az infláció várható emelkedése miatt is, a babakötvény hozama ugyanis az inflációval párhuzamosan nő.
Az első lehetséges magyarázatok között szokott felmerülni, hogy aki az oltását követően rövid időn belül a koronavírus tüneteit produkálja, az „biztos az oltóponton kaphatta el”. A múlt pénteki oltásom után már én sem kételkedem a jelenség létezésében, az oltóponton ugyanis kaotikus állapotok uralkodtak. Ez pedig elkeserítő és felháborító annak fényében, hogy úgy hallani, a kórházba kerülők egy része egy-két héttel az oltás után kerül súlyos állapotba. Sejthető, hogy nem magától az oltástól.
Márciusig több mint 300 milliárd forinttal bővült a lakossági állampapírok állománya idén, ha ez így megy tovább, év végére átlépheti a 10 ezermilliárd forintos szintet is a vagyon. A papírok közül továbbra is a MÁP+ mutatja a legnagyobb bővülést, de sokan keresik az inflációkövető prémium állampapírt is. A szuperállampapír azonban önmagában is képes lehet hozni az adósságkezelő idei tervét.
Világszinten 5400 milliárd dollárt tett ki tavaly a háztartások extra megtakarítása, ennek a jelentős része a fejlettebb gazdaságokban, azon belül is leginkább a vagyonosabb családoknál csapódott le a Moody's friss elemzése szerint. Ennek apropóján megnéztük, hogy itthon a magyarok nettó vagyonának mekkora részét teszi ki a privátbankoknál kezelt vagyon, utóbbi növekedése mennyiben magyarázza a magyar megtakarítások emelkedését, és valóban kijelenthető-e, hogy a lakossági megtakarítások jelentős része Magyarországon is a gazdagabbak kezében landolt.
7110 milliárd forint fölé emelkedett a magyar befektetési alapokban kezelt vagyon március végén, ami új csúcs az iparág történetében. A legtöbb tőke az első negyedévben a vegyes alapokba áramlott, de nem ez a kategória hozta eddig a legtöbb pénzt a befektetőknek.
A friss, első negyedévre vonatkozó árfolyamadatok alapján azok tudtak eddig magasabb hozamokat zsebre tenni az önkéntes- és magán-nyugdíjpénztári tagok közül, akik magasabb kockázatú portfóliókban tartják megtakarításaikat.
Februárban is nőtt a magyarok értékpapír-megtakarítása a nagyobb kategóriákban, igaz, a növekedés szerényebb mértékű. Az adatok szerint továbbra is állampapírok teszik ki az értékpapírok iránti kereslet döntő részét, ezen belül is főleg a MÁP+-t, illetve az inflációkövető állampapírt veszik. Nőtt a befektetési alapokban és részvényekben kezelt lakossági vagyon is, de egyértelműen az állampapírok viszik el a show-t.
A friss számok szerint az elmúlt öt évben valamivel jobban teljesítettek a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat (ESG) kitűző alapok a társaiknál, különösen a tavalyi, koronavírussal terhelt időszak emelkedett ki. Nem járt tehát hosszú távon rosszabbul az, aki ESG-alapokra váltott, sőt, a költségeken még spórolni is tudott.
Minden OECD-s tagországra igaz, hogy a férfiak nyugdíja meghaladja a nőkét, átlagosan a nők 26%-kal kevesebb nyugdíjból élnek. A friss elemzés szerint a munkaerő-piaci folyamatok mellett egyéb tényezők is hozzájárulnak a nyugdíjak közötti egyenlőtlenséghez, de lenne rá megoldás. Minden esetre a magyar nyugdíjas nők nem panaszkodhatnak, Magyarország kifejezetten jó helyen szerepel a nyugdíjkülönbségek tekintetében, nem úgy Ausztria.
Már tényleg csak karnyújtásnyira van az újabb mérföldkő a magyar befektetési alapoknak, egyelőre azonban februárban sem tudta elérni a 7000 milliárd forintos szintet a szektor kezelt vagyona. A friss adatok szerint a briliáns évzárást egy meglehetősen álmos évkezdet követte, ebben szerepet játszhat, hogy a kategóriák teljesítménye jóval elmarad a tavaly év végén látott felfutástól.
Március 10-én indult útnak az EU új, fenntarthatósággal kapcsolatos (Sustainable Finance Disclosure Regulation, SFDR) szabályozása, amelynek célja, hogy átláthatóbbá, transzparensebbé tegye a fenntartható befektetéseket, nem utolsó sorban pedig gátat szabjon a csak nevükben fenntarthatónak titulált termékeknek (green wahing). Itthon az alapkezelők igyekeznek megfelelni az új elvárásoknak, de nem mondhatnánk, hogy tolonganának a zöld alapok a piacon, ugyanis jelenleg három olyan magyar alap van, amely ESG-minősítéssel bír a BAMOSZ szerint.
Sem a befektetési alapok, sem a részvények, sem a bankbetétek nem tudták felvenni a versenyt januárban az állampapírokkal, az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint ugyanis messze állampapírokba áramlott a legtöbb friss lakossági megtakarítás. Mindezt úgy, hogy az állampapíroknak sem volt kiemelkedő hónapja. A befektetési jegyekbe áramló tőke több havi mélypontra került, a részvényekhez pedig inkább csak óvatosabban közelednek most a befektetők.
Frissültek az MNB oldalán az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozóan a Teljes Költségmutatók (TKM). A számokból kiderül: a nyugdíjpénztárak 10 éves időtávon 0,33-2,55%-os éves költséget vonnak el, ami jellemzően alacsonyabb, mint a nyugdíjbiztosítások 1,08-5,39%-os terhelése. Az idei eddigi hozamokból az is látszik, hogy a kockázatkereső portfóliókkal lehetett a legtöbb pénzt zsebre tenni.
A nagyobb hozam érdekében érdemes a portfólió egy részét kockázatosabb eszközökben tartani, de nem árt az óvatosság, különösen a kriptodevizákkal. Dénes Szilárd, az MKB Bank Treasury Értékesítési és Befektetési Szolgáltatások igazgatója a Portfolio-nak adott interjúban beszélt arról a kisbefektetői őrületről is, amit most a tőzsdéken látni. Szerinte olyan erőt képviselnek, ami igazi turbulenciát okozhat a piacokon.
Közelít a 7000 milliárd forinthoz a hazai befektetési alapokban kezelt vagyon a BAMOSZ friss statisztikái szerint. Januárban több kategóriába is jelentős pénzek áramlottak, egyelőre azonban csak a részvényalapok tudtak hozamot termelni. Érdekesség, hogy bár a részvénybefektetések aránya egyre nő, a befektetési alapokban tartott pénzek negyede semmit sem hoz a konyhára.
Egyértelműen a vagyonfelhalmozás éve volt 2020 a magyar lakosság körében, a friss adatok szerint a koronavírus a kockázatvállalási hajlandóságnak is kedvezett. 2019 számai sehol nem voltak ahhoz a friss tőkéhez képest, amit részvényekbe tettek a magyarok tavaly, más kérdés, hogy az időzítés lehetett volna jobb is, ugyanis bukóval zárult 2020.
4000 milliárd forint feletti prémium banki vagyon és 400 ezer feletti ügyfélszámla – a koronavírus ellenére is hasított a prémium banki szegmens a hazai szolgáltatóknál. A Portfolio Prémium Banki Felmérése alapján egyre több magyarból válik prémium banki ügyfél, a „tagsághoz” viszont havi szinten már legalább 400 ezres fizetés kell. A szolgáltatók adatközléséből kiderül, hogy továbbra is az OTP a legnagyobb prémium banki szolgáltató Magyarországon kezelt vagyont tekintve, de nem sokkal marad el mögötte az Erste.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Melyik tudós teljesítménye kiemelkedőbb? Akinek van 100 olyan tanulmánya, melyre legalább 100-szor hivatkoztak,...
Csökkent az elmúlt években Magyarországon a karácsonyfa-termelésre szánt összterület mérete, a felmelegedés nem... 
Változások az Ellenpropaganda oldalon; remek könyvek előkészületben; négy Rothbard cikk a fordításomban.
A forint gyengülése és erősödése minden magyart érint. Vörös Attila Benjamin és Argyelán József elemzik az árfolyam...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
